Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1995. FEBR. 1. Otthon a tető alatt • Határ a csillagos ég, Nyugaton a Kari Marx Allee Cseréptetőt építenek az acélbunkerekre Van Itt meg hdy. A tetőn. (Totó: Nagy László) Orosz Bálint városi főépí­tész szerint a magastető utóla­gos ráépítése a paneltömbökre, téglablokkos házakra értéknö­velő beruházás: védelmet nyújt az alsó szinteknek, kedvezően változtatja meg az épület tö­megét, új esztétikum keletke­zik; célszerű egybekötni a hő­háztartás javításával. Az sem utolsó szempont, hogy új ott­honokat lehet berendezni a cseréptelő alatt, hiszen a város területi tcijeszkedésének határt szabnak az utak, csatornák, a hiányzó egyéb infrastruktúra. Tehát: fel a tetőre! (rakásokat 50, középületeket 100 évre terveznek, ennyi ideig bírják a teherhordó szerkeze­tek, a gépészeti berendezések (elektromos vezetékek, vízve­zeték-rendszer stb.) azonban 20-25 esztendő alatt elavulnak. S egy épületnek van erkölcsi elavulási ideje is. A vasbeton tartószerkezet éppen úgy időt­álló, mint a tégla vagy a fala­zóblokk. A panelos tragédiák ­házi robbantgatások - is ezt bi­zonyítják. Az 50 négyzetméte­res lakás, a három egymásba nyfló szoba meg a vályús konyha, továbbá az egész alvó város koncepció mellett vi­szont már régen elment az ezredvég. A szovjet házgyári mintára épült őskövületek a berlini Kari Marx Allee-n vagy a Lugas utca és a Zápor tó kö­zé felhúzott első, egyébként dunaújvárosi tömbök már meg­épülésük pillanatában is sokkal sivárahhak - vagy ahogyan a főépítész fogalmazott: mezte­lenebbek - voltak nyugati tár­saiknál. Az említett értéknö­velő beruházások (javflott hő­háztartás, magastető), az új homlokzat öltözteti is az epüle­teket. Hz a bentlakóknak és a városlakóknak egyaránt fontos, hiszen ezeket a tömböket nem lehet és nem is szahad fizikai­lag megszüntetni. Tudniillik, ha komolyan vesszük az el­évülési periódusokat, akkor Magyarországon évente minl­egy 70 ezer lakást kellene ge­nerálisan felújítani - az elmúlt évben viszont csak 21 ezer épült. A lakáshiány tehát növe­kedhet, a helyzet egyelőre mégsem aggasztó, mert az or­szág korábban erején felül vál­lalt (1975-ben 100 000 lakást húztak fel). Minthogy a magastető egy­szerre több bajt is orvosolhat. az. önkormányzat felméri a tömböket (26 ezer panellakás), melyek fölött vehetik fel a munkát az ácsok. A cserép alá ugyanis célszerű faszerkezetet emelni, de van példa a l.indab lemezfedésre is (a Kossuth La­jos sugárút Rákóczi téri szaka szán, egy kis belső udvarban, bár ezt a városi építésügyi ha­tóság átmenetileg leállította, bizonyos kivitelezési hiányos­ságok miatt.) Az. otthonok fa vagy gipszkarton technológiá­val - de vakolt falakkal is - ké­szülhetnek, értekük tehát e te­kintetben megegyezik bármely társasházi lakáséval. Fűtési rendszerüket azonban célszerű a meglévő bázisra építeni, pa ncllctőn a tömbök közötti ka­zánházra alapozni. Általános gond viszont hogy az ötszintes tömbök jelentékeny hányada hatsz.intes: a garázsok miatt felmentést kaptak a liftkötele zetség alól. Most viszont a te­tőtér már a 7. szint lenne, a lift pedig milliós nagyságrendű té­tel a közösség költségvetésé­ben. Amelyet tovább terhel, hogy a lapostetőre pénzintézet nem jegyez be jelzálogot, vagyis nem ad kölcsönt, csak valós fedezet ellenében. A fő­építész szerint az állami bü­dzsében lehetne rubrikát találni a finanszírozásra: szociális la­kásépítésre. A társadalom architektúrája itt fordul meg: a legszegényeb­bek juthatnak a legmagasabb­ra. ó-l • Osztrák elemzés Magyar bérek Magyarországon az ipari termelékenység növekedése a bérek emelkedése mögött ma­rad. és folyamatosan csökkend a magyar ipar versenyképessé­gét. Ez érint számos. Magyar­országon működő oszt­rák-magyar vegyes vállalatot és osztrák leányvállalatot is ­jelentette az APA osztrák hír­ügynökség a Czipin és Partner osztrák vállalati tanácsadó cég­re hivatkozva. A hírben (ámu­latnak arra. hogy a kclct-kö­zép-európai reformországok közül Magyarországon a leg­magasabhbak a bérköltségek. Az. ipari bérköltségek (havi bruttó állagbér) Magyarorszá­gon 1994 júliusában - beleért­ve a bérek járulékos költségeit is - jóval magasabbak voltak, mint Lengyelországban és Csehországban. A visegrádi csoport többi országához ké­pest Magyarországon a legma­gasabbak a bérek járulékos költségei. A fenti bérköltség­összehasonlításban Magyaror­szágon a bérek járulékos költ­ségeinek aránya 50.8 százralék. A Czipin és Partner a Dresdner Bank egyik tanul­mányára utal. amely szerint Magyarországon a reálbérek 1991. óta gyorsabban emelked­tek. mint az ipari termelés. A reálbér-emelkedéseket csak részben tudta ellensúlyozni a termelékenység javulása, és azok éves szinten 8-10 száza­lékkal terhelték a vállalati nyereséget - írja az APA. Nem véletlen tehát, hogy olyan konstrukciót álmodnak meg, amely számukra minél olcsóbban, sőt ha lehel, ingyen biztosítja hosszú távon is a nyugalmat. Igy azt a megoldást választanák, melyben ők - akár térítésmentesen is - átengedik házuk tetejét, kis részben ez­által tulajdonukat, hogy arra magas tető épüljön, és alatta ­hogy a beruházónak is megélje — lakásokat alakítsanak ki. A konstrukció - úgy tűnik - meg­felelő. A lakóközösség igényé­nek — miszerint tető kell a ház­ra - megfelel, ráadásul új laká­sok jönnek létre olcsón, ami enyhítheti a ma is jellemző la­káshiányt, illetve a befektető is nyer az. üzleten. Eladó és befektetni szándé­kozó - könnyű kitalálni - van elég. Minden lapostetős ház. közössége potenciális ajánlko­zó, szám szerint, ha csupán a lakótelepi, ötszintesnél nem magasabb lakóépületeket néz­zük. akkor is majd' 450. A le­hetséges befektetői körben pe­dig szintén sorolhatók a felme­rült nevek: az. állami lakásfi­nanszírozás legnagyobbika, va­lamely amerikai cég, helyi vál­lalkozók stb. Részvételük szin­te egyetlen kritériuma a megté­rülés. Márpedig lakást épfteni úgy általában jó üzlet. Ameny­nyiben persze van rá vevő. A legnagyobb kérdés ugyanis ez. A lehetséges eladó, a bennlakó kisebb-nagyobb, de mindenképpen egyedi ellenál­lástól eltekintve „eladná feje fölül a tetőt", bár csak megsza­badítanák az. esővel biztosan érkező beázástól, a felújítások néhány évente rendszeres és szinte sziszifuszi pénzkiadásá­tól. A komoly vevői érdeklő­dést tekintve azonban ház. és ház között igen nagy a különb­ség. Míg a hagyományos épí­tésű épületek esetében már­már jólmenő üzletággá fejlő­dött a magastető-építés, addig a panelházak esetében még nincs rá példa - pedig konkrét kezdeményezés már akad hogy a tető ilyen konstrukció­ban megépült volna. A lakás­piac értékrendjében ugyanis ­úgy tűnik - ez. a lakástfpus nem képvisel olyan vonzerőt, amely akár csak hat lakásra ve­vőt jelenthetne. Minden bi­zonnyal nem pusz.tán azért, mert az. emlftett példában az. egyik legrégebbi háztípus pad­lásterét kívánják eladni. Persze az. ilyenfajta építés­nek - mint kiderült - komoly tervezési-műszaki korlátai van­nak. Megvalósításuk csupán az érvényben lévő építésügyi sza­bályozástól való eltéréssel, il­letve kellően gondos tervezésre alapozott - remélhetően - ala­pos kivitelezéssel történhet. A közakaratból politikai szintre emelt szándék azonban a szinte áthághatatlan szabályokon is átsegíthet.. Közismert, hogy Szeged la­kosságának közel 40 százaléka él lakótelepen, s ma e lakóterü­let-típus jelenti mintegy 27 ezer lakásával a városi népes­ségelhelyezés súlypontját. Amennyiben a letőtérbeépftés általánossá válik, a lakótelepek - számításokkal egyszerűen igazolható - szélső értékként akár 2 és fél ezer lakással is gyarapodhatnak. Ezzel a város lakásállományának megköze­lítőleg már 43 százaléka tartoz­na e típushoz, új lakáslehető­séget döntően ez. a lakásforma nyújtana. így a ma felnövő ge­neráció otthona továbbra is a lakótelep maradna. Mindezek mellett csupán érdekes fölve­tésnek minősül, hogy az. újabb lakástömeg még inkább fokoz­ná a gépkocsíclhclyezés ma is Akár egy romantikus francia film címe is le­hetne a fenti mondat, de a téma - sa|nos — |óval prózaibb, sót már-már nyomasztó. Az elmúlt évtizedek­ben nagy számban épült lapostetős, dön­tően lakótelepi panel­házak teteje akár a technológia gyengesé­ge, akár csak egy ter­mészetes avulási folya­mat eredményeképp tönkrement, s vala­mennyi szinte egy Idő­ben Javításra szorul. A bennlakók, s különö­sen az úgynevezett zá­rószlnten élők olykor szó szerint a bőrükön érzik a problémát, de azt megoldani — bár­mily kivitelezési módo­zatot tekintve is, tete­mes költségigénye mi­att — csak kevesen ké­pesek. akut problémáját. Fölmérések mutatják, hogy garázs csupán a lakásállomány negyedéhez biz­tosított, és hogy a jelenlegi parkoló- és garázsszám együt­tesen is épphogy csak kielégíti a mennyiségi - lakásonkénti egy - normát. A lakótelepek újabb lakástömege tehát azon­nali intézkedést igényelne ezen az ellátási területen is. A mai közvetlen lakossági igény a beázástól mentes és ol­csón fenntartható tető. A hozzá kötődő lakásigény csupán egy­fajta származékos - a máig el nem tűnt, illetve újratermelő­dött - társadalmi szükséglet. A problémát hosszú távon is megoldó beavatkozás nem az árukapcsolásos lakáskialakítás sal történő tetőépítés. Az előb­bi érveken túl mindez, ugyanis azzal is igazolható, hogy a manzárdlakás sorsa az őt hor­dozó épülettől függ. Nehéz, azt elképzelni, hogy amikor az épület várhaló élettartama né­hányszor tíz év, addig az újon­nan kialakított otthoné mond­juk száz, amikor a ház műszaki berendezései tönkremennek, netalán tömegesen jelennek meg a csótányok, akkor mind­ez. az új lakásokat nem érinti. Az ott megépftett otthonok komfortját és végső soron ér­tékét az. egész ház, sőt a lakó­környezet komfortszintje, fej­lettsége határozza meg. A tető­beázás gondját tehát csakis az egész épület, illetve a lakókör­nyezet komplex megújítása oldhatja meg hosszú távon megnyugtatóan. A lakáskialakflással párosu­ló tetőépítést azonban nem kell teljesen elvetni. Egyes, kevés­bé sűrűn beépített területeken (ahol a többletgépkocsi-elhe­lyezés is biztosítható), illetve alacsonyabb épülettfpusoknál érdemes fgy fejleszteni. Más esetekben pedig támogatható, hogy a felső szinten található lakásokat bővítik tovább az új tető alatt. A megoldások mó­dozata tehát az általános aka­dály ellenére változatos lehet, s ebben érdemes segíteni a la­kóközösségek kezdeményezé­sét. Pusztán „csak" cselekedni kell. A felújítások várható ne­hézsége ugyanis nem jelent­heti, hogy a „beavatkozás" - a tervezés elhúzódására vagy a szűkös finanszírozási források­ra való hivatkozással - halaszt­ható. Mert érvényes az az egy­értelmű megnyilatkozás: „ezek vitatkoznak, a tető meg be­ázik". Susányl Tanús RENAULT SZALON, SZEGED, DOROZSMAI ÚT 48. Tel./fax: 62/361 647. Nyitva: K—p.: 8-18 óráig, sz.: 9-13 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents