Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-04 / 30. szám

SZOMBAT, 1995. FEBR. 4. • Fritz Pétéi a frakciófegyelemről Fordított félelem BELÜGYEINK 3 - Nagyon örülök, hogy megjelent ez az írás, mert így néhány dologról részleteseb­ben is szót ejthetünk. Az egyik: mi úgy gondoljuk, hogy inkább az a veszély áll fenn, hogy a frakció nehezedik rá a pártra és nem fordítva. Azok a meghatározó emberek ugyanis mind bejutottak a frakcióba, akik Szegeden eddig a pártélet területén tevékenykedtek. Az a félelmünk, hogy a város dolga­it intézve nem lesz, aki a párt­életben aktivizálódjék. Az írásban fordított félelmet vél­tünk felfedezni. • A párt szervezeti-műkö­dési szabályzat tervezetében a frakció döntéshozatali szabadságát illetően igen komoly megkötések van­nak... - Ténykérdés az, hogy a szocialista frakcióban lévő képviselők nem hozhatnak ellentétes döntést azzal, mint amit a párt irányelvei meghatá­roznak. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy minden egyes városi döntéssel kapcsolatban a párt kialakítja álláspontját és azt kell szigorúan képviselni. • Hogyan kell tehát értelmezni? Tegnapi számunkban Szocialista akciófegyelem? címmel jelent meg az a jegyzet, amelyre elsőiként Fritz Péter országgyűlési képviselő, az MSZP me­gyei szervezetének elnöke reagált. - Úgy, hogy a mi képvise­lőinket szocialista mivoltukban választották meg képviselőnek. Ebből következően a választó­polgár, aki rá adta szavazatát, elvárja tőle azt, hogy szocia­lista módon viselkedjen az ön­kormányzatban. • Tehát:frakció-és pártfe­gyelmet? - Nem arról van itt szó, hogy minden egyes döntés előtt meg lesz a direktíva, hogy miként kell szavazni és a képviselők így szavazógéppé válnak. Én országgyűlési kép­viselőként sokat találkozom a választópolgárokkal, akik azt várják el tőlünk, hogy úgy viselkedjünk, ahogyan az ter­mészetes, amiért voltaképpen ránk szavaztak. • A már említett szervezeti szabályzat jelentősége, hogy megszabja kinek mi a dol­ga. Ön szerint ez így mű­ködik majd, ha a tervezetet szentesítik? - Igen. Adott tehát az elnök­ség, a választmány és termé­szetesen van a pártnak frak­ciója az önkormányzatban. Az elnökség és a választmány pártszervezet, a frakció nem az. Ezek szerint tehát a frak­cióra a pártfegyelem „direkt­ben" nem vonatkozik, csak közvetett módon. Az elnökség elméleti kérdésekkel foglalko­zik, a választmány a párt stra­tégiai kérdéseit határozza meg, míg a frakció a várost érintő gyakorlati problémákat tag­lalja. Az szmsz szabályozhatná tehát pontosan, hogy kinek mi a feladata, lévén, hogy vannak átfedések a három testület között, mert van olyan ember, aki kettőben, vagy esetleg háromban is tevékenykedik. • Fennáll-e annak a lehe­tősége, hogy a tisztújítás után is hasonló felállás maradjon? - Érdeklődtem a jelölő csapattól és egyáltalán nincs kizárva, hogy a szegedi szerve­zet elnöke ugyanaz a személy lesz, aki a frakció vezetője is egyben. Ezesetben, én ezt egyféle garanciának tekintem, hogy nem történik rivalizálás a két testület között. Egyszerűen azért, mert nem érdeke ez a rivalizálás. Az szmsz-t egyéb­ként a 17 szegedi tagszervezet ajánlásai alapján állították össze, s ebben az fogalmazódik meg. hogy a szegedi szocialista frakció munkája nem lehet ellentétes a párt irányvonalá­val. De a tagság fontosnak ta­lálta azt is, hogy beiktasson egy olyan kitételt, amely sze­rint: a vitás esetben az elnök­ség és a frakció vezetése egyezteti álláspontját. • Kétely inkább a frak­cióban működő szocialista képviselők egyéni véle­ménynyilvánítási szabad­sága körül merült fel. - Ezzel kapcsolatban szeret­ném elmondani: nagyon bol­dog vagyok, hogy egy olyan neves szakember, mint dr.Tóth Károly nyilatkozott az ügyben. Én sem tudok mást mondani, mint idézni, amit ő ír:„ A frak­ciófegyelem ismert és alkalma­zott kategória a fejlett politikai kulturájú államokban." Nem is mennék tovább. K. F. • Na. de ne szaladjunk ennyire előre. Legyünk egy kicsit óva­tosak, hiszen a Csongrád me­gyei Főügyészség Nyomozó Hivatal vezetője, dr. Imolya Imre főügyész-helyettes is azt nyilatkozta a minap, hogy a rendkívül szövevényes korrup­ciós botrány nyomozása legko­rábban a meleg nyári hónapok­ban fejeződhet csak be. Tér­jünk vissza a bevezetőben említett jugoszláv állampolgár történetéhez. Ott hagytuk abba, hogy kétezer márkát ígértek vámmentességéért, a tárgya­lások azonban megszakadtak. Néhány hónap múlva nyomo­zók törtek rá a férfira. Előál­lították a városi kapitányságra, ahol arról faggatták, hogyan vetemedett vám-, és áfa-csa­lásra. A papírok szerint ugyan­is letelepedési engedélyt ka­pott, amellyel utána azonnal behozott húszmillió forint vámértékű és üzemanyagtöltő állomásokon használatos kút­fejeket, amelyeket elpasszolt az első útját keresztezőnek. A férfi csak ámult, bámult. Ami érthető. Őt ugyanis soha senki nem értesítette arról, hogy • Jól fizet a vámcsalás m Egymilliárdos hozam? m Nyomozás nyárig Egy férfi a toplessbárból A történet hihetetlennek tetsző, mégis, és tulajdon­képpen ez a félelmetes benne, - igaz. Ráadásul nem csak vele történt meg, egyelőre azonban csupán találgatni lehet, hogy mennyien vannak az érintettek. Az biztos, az egyik oldalon (volt) vámosok, rendőrök, közvetítők, fel­hajtok, ügynökök állnak, meg tíz és százmilliók, a másik oldalon pedig a... megkapta a letelepedési enge­délyt, sőt, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság igaz­gatás-rendészeti osztályának egyik, már „beteg" munkatár­sa, tartózkodási engedélyének meghosszabbítását is eluta­sította. Jogalap nélkül, hiszen cégtulajdonos. Tehát valaki a tudta nélkül elintézte a lete­lepedési engedélyét, valószí­nűleg ugyanazok voltak, akik később vámmentesen behozták az említett kútfejeket is. A papírokon szereplő aláírások­ról egyébként egy írásszakértő néhány percnyi töprengés után megállapította, hogy azok kö­zönséges, és felettébb primitív utánzatok, hamisítványok. A történet érdekessége: a vámok­mányokon és más okiratokon a kérelmet benyújtó lakcíme rubrikában egy Szegeden (el)ismert toplessbár címe sze­repelt. A férfit elengedték, elő­zőleg elnézését kérték. Ügyét pedig lezárták! Már nem nehéz kitalálni, hogy a fenti történet kapcsolódik ahhoz a rendkívül kényes korrupciós botrányhoz, amelyben már több személyt, közöttük a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság igazga­tás-rendészeti osztály volt vezetőjét, letartóztattak, illetve másik két rendőrtisztet, vala­mint volt vámosokat, és hat­van-hetven, főleg külföldi állampolgárt gyanúsítanak. Az előbbieket hivatali hatalommal történt visszaéléssel, vesztege­téssel, a többieket egyszerűen csak csalással. Ami egyébként akár az egymilliárd forintot is meghaladhatja. Mellesleg a hivatalos kö­rökben kínos pillanatokat okozó malőrszínház társulata nem csupán Csongrád megyé­ben lépett fel, legalább is mi úgy tudjuk, hogy a letartóz­tatott szereplők már évek óta, és országszerte hakniztak ezzel a konyhára sokat hozó pro­dukcióval. Oláh Zoltán (j íjévedésből szidja a rendszert, aki a panellakásokkal, _l illetve ezzel az építési technológiával elégedetlen. A panelt nem véletlenül találták ki, hiszen ez a módszer re­kordidő alatt biztosít fedelet egy rövid utcára való család­nak, teljes összkomforttal. A háború utáni blokkosodás kö­vetkeztében persze a német, francia vagy amerikai panel­divathoz képest egészen más volt a szovjet stílus. Ezen az oldalon, így Magyarországon is, a viszonylag rövid életű téglablokkosodást hamar felváltotta a monolit szemlélet. Vasbeton lakásokba, vagy - méretüket tekintve - inkább acélbunkerekbe költöztek az emberek. Magyarországon 500 ezer család, közel 1,4 millió fő. És ismétellen fedél­problémáik vannak, noha a fejük és a csillagos ég közé abból az anyagból készült a mennyezet, amely az atomtá­madások elleni óvóhelyek anyaga is. Igen ám, de mosta­nában csupán az eső esik olykor, jobb volna hát a már jól bevált cserép. Atomtámadásnál jobban szétzilálta a szovjet, de még a tarjáni és makkosházi egzisztenciákat is a polgári demok­rácia. Miközben a nyilvánosság előtt a visszarendeződés veszélyeiről folyt a vitq, viharos gyorsasággal ment végbe a társadalom mondhatni ellenforradalmi átalakulása: ismét lettek gazdagok - meg nagyon gazdagok - és szegények. Munka nélkül. A csúcsokról, a nyolcadik-tizedik emelet tájékáról írják a hirdetéseket: panellakás 1,3 millió forin­tért eladó, és némelyik zárószinti lakó olcsóbban is adja. Az infláció 18,8; 22,5; 23; 35; 29 százalék volt az utóbbi öt évben. Akit érdekel a visszaosztás: a mai 1,3 millió forint ezresekre kerekítve 443 ezer rendszerváltás előtti forintnak felel meg. Az egzisztencia mindkét sarokköve kilazult. A lakásállomány zöme elértéktelenedett, és nincsenek már nyugdíjas állások sem. fTlost folyik a mentés. Nyugaton megengedhették LiÁJ maguknak, hogy olykor egyszerű felrobbantási művelettel hozzák helyre a múltbéli szemléleti hibákat. A gettósodás errefelé jobbára a lehetséges társadalmi robbanás ijedelmét produkálja. Az is egy megoldás, hogy ez az egész ne úgy nézzen ki, mintha gettó volna. Takaros cserepet a lapostetőre. A há­zak magasabbak lesznek, de továbbra is a nagyon kisem­berek maradnak a panelproszpekteken. /fÉKF Kft. Szeged Fonógyári út 24. Tel.: 421-875. Tel/fax j\ - Sze-Ma Kft. falazóanyagai telephelyről gyári áron értékesítve! - 12 raklap felett Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. - Alumínium kéménybéléscsövek, idomok, itt a legolcsóbban - Fuvarvállalás önrakodós , és konténerszállító gk.-val ^ 482^563. y/ - Állványonyog-kölcsönzés ^ • Horn Gyula mi­niszterelnök az MSZP pénteki el­nökségi ülésén be­jelentette, hogy jó ütemben haladnak a tárgyalások a gaz­dasági vezetői posztok betöltésére. A kormányfő a Ko­alíciós Egyeztető Tanács hétfői ülé­sén elfogadott nyi­latkozatnak megfe­lelően két héten be­lül kinevezi a veze­tőket. A miniszter­elnök az ülésen nem nevezte meg MSZP elnökségi ülés Jegyzett" szakemberek w jelöltjeit, annyit azonban elmondott, hogy nemzetkö­zileg „jegyzett" szakembereket, s nem pártpolitikuso­kat kíván kiválasz­tani. Horn Gyula azt is közölte, hogy a médiatörvény el­készült normaszö­vegét kiadta köz­igazgatási államtit­kári egyeztetésre. Minderről Csinta­lan Sándor ügy­vezető alelnök tájé­kozna a sajtó mun­katársait az MSZP­elnökség több mint négy órás pénteki tanácskozása után. • Pénzügyi szakemberek Hornnál Érdekes a névsor Horn Gyula minisz­terelnök pénzügyi szak­emberekkel találkozik hétfőn az Országházban. Lapértesülések szerint a kormányfő a gazdasági helyzetről, a moderni­zációs program lehető­ségeiről és az ország pénzügyi-gazdasági helyzetéről kívánja meg­hallgatni a szakértők vé­leményét. A kormányszóvivői iroda kbzölte a találkozóra meghí­vottak névsorát. Ezek szerint jelen lesz: Békési László pénzügyminiszter, Inotai And­rás, a Világgazdasági Kutató­intézet igazgatója, Gaál Gyula, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának szabaddemokrata alelnöke, Kádár Béla, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának MDF-párti elnö­ke, Kemenes Ernő, a Deloitte and Touche Kft. elnöke, a Jegybanktanács tagja, Király Péter, a Pénzintézeti Központ elnök-vezérigazgatója, Kuncze Gábor koalíciós miniszter­elnök-helyettes és belügymi­niszter, Medgyessy Péter, a Magyar Befektetési és Fejlesz­tési Bank Rt. elnök-vezér­igazgatója, Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének elnöke, Nyers Rezső országgyűlési képviselő, az MNB Felügyelő Bizottságának tagja, Pál László ipari és kereskedelmi minisz­ter, Púlai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára, Su­rányi György, a CIB Hungária Rt. vezérigazgatója, Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank általános alelnöke, a jegybank megbízott vezetője. Tarafás Imre, a Deloitte and Touche könyvvizsgáló cég tanácsadója és Vissi Ferenc, a Gazdasági és Versenyhivatal elnöke. • A balladamondó verseny szervezőjéhez Nem lehet elég korán kezdeni! • Ugyan miért tartjuk azt fur­csának, ha egy tizenéves bal­ladagyűjteményt kölcsönöz ki a könyvtárból? Miért gondol­juk, hogy ha egy kisiskolás a világban naponta lejátszódó, „kortárs" drámákat átérezheti, értelmezhetetlenek számára a versben megfogalmazott, em­beri tragédiák? E kérdésekkel ment elébe érdeklődésünknek Kónya Lászlóné irodalom­tanár, az immár harmadik al­kalommal meghirdetett, Arany Jánosról elnevezett, balladamondó verseny szer­vezője. • Valóban képes-e egy általános iskolás gyermek azonosulni akár egy Arany-, akár egy székely népballada szereplőivel? - Aki hallott már Zsolnay­módszerrel tanított gyere­kektől bármilyen élménybe­számolót, tudja, milyen mély átélésre képesek már tíz éves korukban is, amikor először találkoznak a ballada műfa­jával. Aki hallott már Arany­balladát elemző hetedike­seket, nem kételkedhet abban, ez a korosztály fogékony és nyitott, minden emberi iránt érzékeny. Pedagógustársaim, akiket megyeszerte efféle ta­pasztalatok késztetnek arra, hogy diákjaikat felkészítsék az immár harmadszor meghir­detett bal ladamondó verseny­re, velem együtt vallják: nem lehet elég korán kezdeni... • A megyei döntőknek is helyet adó, szegedi Arany János iskolából indult kezdeményezés gyerekek százait mozgatja meg minden évben. Hogy lehet ezt győzni energiával, pénzzel? - Az előkészítésben a makói Deák Ferencről elne­vezett. a kisteleki Petőfi Sán­dor utcai, Szentesen és Vásár­helyen is a Klauzál utcai is­kolák, valamint a mórahalmi általános iskola tanárai vállal­ják a főszerepet, hiszen ők rendezik vonzáskörzetüknek az április 12.-ei megyei dön­tőt megelőző válogatóit. Február végétől március vé­géig választja ki a zsűri a 25 legtehetségesebb ballada­mondót, akik között egészen biztosan lesznek az idén is ­egyébként még mindig nem lekésett - először jelentkezők éppúgy, mint már esélyesen visszatérők. Ami pedig a költ­ségeket illeti, a megyei ön­kormányzat kulturális bizott­ságának támogatása nélkül aligha boldogulnánk... Kónya Lászlóné • A világ balladairo­dalmának keresztmetszetét adó, egyszemélyes szín­háznak is nevezhető ver­seny korhatára 14 év. Ez a korosztály az országos tehetségkutató versenyek­ből általában kirekesztő­dik. Nem tervezik, hogy kitágítják a versenyt? - Biztatásban és szándék­ban nincs hiány. Reményeink szerint néhány éven belül, talán fokozatosan elérhetjük, hogy versenyünket így emle­getik majd országszerte az általános iskolások: „megyek Szegedre balladát mondani". Büszkék lehetnénk rá, hogy az országban egyedül nekünk sikerült... P. K.

Next

/
Thumbnails
Contents