Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-03 / 29. szám

• Küzdelem egy nemzeti m Baja Ferenc megoldhatná Kié az ópusztaszeri emlékpark? PÉNTEK, 1995. FEBR. 3. • Nehéz elhinni, de mégis igaz, hogy egy olyan közismert nemzeti érték, mint amit az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark képvisel, peres ügyek, tulajdoni jogviták főszereplője. Márpedig a helyzet ez, és hogy az ellentmondásokkal teli törvények dzsungeléból milyen kiút lehetséges, arról dr. Kis Lajossal, a Csongrád megyei közgyűlés környezetvédelmi bizottságának egyik tagjával, valamint a hivatal vagyoni ügyeivel foglalkozó főtanácsosával, Miklós Mátyással beszélgettünk. • A köztudatban az él, hogy az emlékpark a Csongrád megyei önkormányzaté, működtetéséért ő a felelős. E kijelentésnek azonban valahol „sántítania" kell, ha figyelembe vesszük, hogy perek tárgyát képezik az ópusztaszeri ingatlanok. Dr. K. L.: - Az 1990-es önkormányzati törvény szerint azokat valóban a megyei önkormányzat mint a megyei tanács jogutódja kapta volna tulajdonba. A természetvédelmi oltalom alatt álló földterület azonban csak külön vagyonátadó-bizottsági döntéssel lehet az önkormányzaté. Erről az egy évvel később megjelent vagyontörvény rendelkezik, de hátrányos megkülönböztetésként „kifelejti" a megyei önkormányzatokat a természetvédelmi területek lehetséges tulajdonosairól szóló felsorolásból. Ezért az Ópusztaszerti Nemzeti Történeti Emlékpark - mint védett természeti terület - tulajdonosa vagy a helyi települési önkormányzat, vagy az állam lehet. M. M.: - Ugyanakkor az emlékpark működtetése, fenntartása kötelező feladatként a megyei közgyűlésre hárul. Ezenkívül máig tisztázatlan, hogyan került a földhivatali tulajdonlapra a „természetvédelmi oltalom" jelzés. Márpedig ez kulcskérdés, minden peres ügy ebből indul ki, hiszen emiatt kell figyelembe venni a különtörvény rendelkezéseit. A Szeged Városi Ügyészség is ennek alapján kérte, hogy a bíróság törölje a megyei önkormányzat ezen ingatlanra - az önkormányzati törvény alapján - bejegyzett tulajdonjogát. • Mit léphetett erre a megyei önkormányzat? M. M.: - Ellenbeadványban kértük a bíróságot, állapítsa meg, hogyan került sor erre a bejegyzésre, de az nem foglalkozott a kérdéssel, mondván: közismert tény a tájvédelmi körzet létezése. Sőt, közölte álláspontját, mely szerint az épületek és építmények sem kerülhetnek önkormányzati tulajdonba. Ezt követően a bíróság indoklása ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be a Legfelsőbb Bírósághoz. Ezenkívül az emlékpark további működésének, fejlesztésének biztosítása érdekében a VAB-hoz fordultunk, kérve a használati jog megadását. • Ezen térítésmentes használatot kell érteni? Dr. K. L.: - A vagyontörvény értelmében igen, ha az az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását szolgálja. • Van-e jelentősége ebben az esetben annak, hogy végül ki lesz a terület tulajdonosa? M. M.: - Nincs, bár az igaz, hogy az említett törvények miniszteri indoklása szerint a cél az volt, hogy az önkormányzatok feladataik mellé vagyon is kapjanak. Ez pedig, úgy tűnik, az emlékpark esetében nem teljesül. Egyébként a megyei önkormányzat számára mellékes, hogy a települési önkormányzat, vagy az állam lesz-e a tulajdonos, kezelője pedig valamelyik állami költségvetési szerv. A Ptk. szerint ugyanis a haszonélvezet szabályai szerint a használat mellett a haHANGSÚLY 17 szonszerzés joga is a megyei önkormányzatot illeti meg. Ma azonban még ez a körülmény sem tisztázott, pedig erre szükség volna ahhoz, hogy törvényes keretek között működhessünk. Dr. K. L.: - Egy belügyminisztériumi döntés értelmében ugyanis az emlékpark területe a magyar állam tulajdonába, az épület, az építmény a Csongrád megyei önkormányzat tulajdonába került. A földterület kezelőjének a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságát jelölték ki. Jelenleg azonban a települési önkormányzat, a VAB és a BM között emiatt zajlik per, amely még nem zárult le. • Vagyis a megyei közgyűlés lényegében eddig mindenféle konkrét jogi alap nélkül fordított súlyos tízmilliókat az ópusztaszeri emlékparkra? M. M.: - Nem egészen, hiszen mint említettem, a működtetés kötelező feladatunk. Az viszont tény, hogy fennáll annak a lehetősége is, hogy más tulajdonában és kezelésében lévő ingatlanra, csupán mint haszonélvező-működtető, pénzt kell fordítanunk. Persze fejlesztésre csak akkor lesz mód, ha ahhoz hozzájárul a tulajdonos is. • Egy régészeti, történeti szempontból védetté nyilvánított, de természetvédelmi oltalom alatt is álló területen ez konfliktushelyzeteket idézhet elő. M. M.: - Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke éppen ezért már levélben jelezte is a várható problémákat az lombardok már a XII-XIII. században élén/t bözvetitő beresbedelmet folytai/ab he let és Kytujat hözött, pénzintézeteib fejlettséyéneb böszön/ietően hamar öurópa banbáraiuá fépieb elő. rRólub neoeztéb el a bözépbori Cjurópában áítaíánosan elterjedi bézizáloyra adott bölcsönt, az úrjyneoezett bombard-bitelt. 7lz általub binált pénzügyi szolgáltatássalyyabran élt eb a fejlett nyugat-európai birályi dinasztiáb, böztüh az angol és francia uralbodóbázab. ~7t tomhardob története eggbeesib ljurópa modern pénz- és bitelrendszeréneb megalapozásáoal Ob mindig egy lépésselborub előttjárt ab. A LOMBARD CSOPORT PÉNZÜGYI ÉS ÉRTÉKPAPÍR KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÁSAIT ORSZÁGOS HÁLÓZATÁN KERESZTÜL KÍNÁLIA: Cél lehet-e a látogatottság csökkentése környezetvédelmi indokok alapján? (Fotó: Enyedi Zoltán) illetékes miniszternek, dr. Baja Ferencnek. Dr. K. L.: - Magam is aggodalommal szemlélem a helyzetet, hiszen egymással ellentétes érdekeket képviselhetnek majd az emlékpark sorsába beleszólási joggal bíró érintettek. Úgy gondolom, ez esetben azt kellene mérlegelni, hogy a történeti, vagy a természetvédelmi értékeket kívánjuk-e valójában védeni. Feltételezem, nem lehet vita tárgya, hogy Ópusztaszer jelentősége - inkább az első szempont miatt felbecsülhetetlen. Ezért latolgatjuk annak lehetőségét - ha a bizottság és a közgyűlés támogatását is elnyerjük -, hogy maga a megyei közgyűlés forduljon kérelemmel a környezetvédelmi miniszterhez, annak érdekében: vizsgálja felül, indokolt-e a természetvédelmi oltalom fenntartása ezen az ingatlanrészen, hiszen az nem vonatkozik például az út másik oldalán lévő területre sem. Erről ugyanis ó saját hatáskörében dönthetne. A tények összegzése az átlag magyar polgárnak pedig mindenképpen döbbenetes: létezik Csongrád megyében egy jelentős nemzeti (!) érték, amelyhez nemhogy címzett támogatást nem ad az állam, de a megyei önkormányzatot jogilag tisztázatlan körülmények között törvényileg kötelezi, hogy működtesse azt, milliókat áldozzon rá akkor, amikor gondot okoz számára a fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási és szociális intézmények igény szerinti támogatása is! Ugyanakkor közeledik a millecentenáriumi megemlékezések időszaka, amelynek ünnepi hangulatát nem volna szerencsés ilyen visszatetsző vitákkal beárnyékolni. Különösen ha a kérdés egy miniszteri tollvonással tisztázható lenne. N. Rácz ludit LOMBARD ÉRTÉKPAPÍR RT. 1052 BUDAPEST. VÖRÖSMARTY TÉR 2. 1/266 5604 LOMBARD LÍZING RT. N^SP BÉKÉSCSABA TEL.: 66/449 219 ^H^VV BUDAPEST TEL.: 1/153 1600, 269 2465 YW 1 GYŐR TEL.: 96/312 352. 317 668 KAPOSVÁR TEL/ 82/319 111, 422 150 KECSKEMÉT TEL.: 76/488 930 SZEGED TEL.: 62/326 811. 326 822 SZOMBATHELY TEL.: 94/310 010. 330 717 * — - ... . ...