Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

KEDD, 1995. FEBR. 28. • Horn Prágában Ki kedveli a „visegrádi négyek et? BELÜGYEINK 3 (Folytatás az I. oldatról) Hom Gyula elmondta, sür­gette cseh partnerét: „Nyújtson iparpolitikai jellegű támogatást ahhoz, hogy kormányzati meg­rendelések keretében növelni tudjuk a Csehországba irányu­ló magyar exportot." A magyar kormányfő elsősorban olyan termékek exportjának segítését kérte, mint az Ikarus környe­zetkímélő autóbuszai, a Ganz­Ansalt metrókocsijai, a Medi­cor orvosi műszerei és beren­dezései vagy a magyar gyógy­szer- és élelmiszeripari cikkek A találkozón Klaus szerint szó esett még a beruházásvé­delmi egyezmény ratifikáció járói, továbbá a mezőgazdasági termékek vámjának csökkenté­séről. a minőségtanúsítványok kölcsönös elismeréséről. A „visegrádi négyek" együttmű­ködésében rejlő lűiüiNgi II el kapcsolatban a cseb kormányfő kifejtette: kettejük megközelí­tésében csak annyi a különb ség, hogy •iont miniszterei nók úr e tekintetben a visegrádi kifejezést, használja", míg ő ezt nem kedveli. „De ügy ér­zem, hogy ez semmiféle alap­vető különbséget nem jelent annak elfogadásában, hogy a vok kommunista blokkhoz tar tozó közép-európai országok­nak a lehető legszorosabb ba­iáú és szomszédi kapcsolalban kell élniük, s hogy lehet akár­hány közös politikai vagy gaz­dasági kezdeményezésük" — hangsúlyozta. Horn egyetértett Klausszal abban, hogy „ezt az. együttmű­ködést nem szabad fetisizálni, nem szabad neki túlzott jelen­tőséget tulajdonítani. A ma­gyar kormányfő üdvözölte, bogy Prága magára vállalta a CEFTA országok következő kormányfői találkozójának megszervezését. Mint mondta, mindketten ügy vélték, hogy „célszerű lenne a megfigyelői státusú országok számának bővítése" a szervezetben. • A munka tavaly májusban kezdődött az ideiglenes szerve­zőbizottság felállításával, az elnökséget a novemberi kül­döttgyűlés választotta meg. A tagdíj mértékéről akkor még nem döntöttek, meg akarták várni az országos ajánlást. A törvényi maximum egyébként a helyi iparűzési adó maximu­mát, azaz 8 ezreléket engedé­lyez, a nemzeti kamara 5 ezre­lékes ajánlása tehát ez alá ment. Időközben megtartották az osztálygyűléseket, a közel húszezer vállalkozást, vállalko­zót előzőleg 12 osztályba so­rolták. A következő elnökségi ülés egyébként március 3-án lesz, ezekre már az osztályel­nököket is meghívják. Szeri István szerint a legfontosabb Tagdíjak és tervezetek Az osztálygyűlések döll gyűlés tótijekoztatót a kamara. Szeri István azt, bogy a küldeményen. feladat: hogyan veszik át a ka­marák a törvény biztosította jo­gosítványokat. Itt kell megem­líteni. hogy a kamarák csak közhasznú társaságokai alapít­hatnak. nyereségérdekelteket Horváth Lajos titkár arról számolt be, hogy mintegy ezer emberrel találkoztak az osz tálygyűlések során, s voltak ugyan viták, de sokszor eljutat tak a kompromisszumig. Azt mindenki megértette, hogy le­hel eredményt elérni, s erre ta­lán legjobb példa az idén beve­zetett átalányadó. A kamara véleményt fonnál majd a biz­tosítási törvénytervezettől, a privatizációról, a koncesszió baadásróL a feketegazdaságról, a magyar áruk védelméről, a minőségbiztosításról. Tervezet szinten ismertek már a tagdíjak is; a termelő vállalkozások a nettó árbevé­telből 1 ezreléket, a kereske­dők 2.5, a bankok - sajátos számítások után - 4 ezrelékel fizetnek. Vita folyik még a mi­nimumtól. amely főállásúaknál 12, mellékállásőaknál 5 ezer forint lenne évente. Fontos, hogy a regisztrációs díjjal automatikusan csökkentik a tagdíj*. K.A. Mit iont a fenékküszöb? Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága támogatja a ma­gyar-orosz alap­szerződés és az azt kiegészítő külügy­miniszteri levélvál­tás ratifikálását. A testület egyhangú­lag hozta meg dön­tését hétfői ülésén. A magyar-orosz kapcsolatokat új alapokra helyező dokumentumot — mint ismeretes — Antall József, volt miniszterelnök és Borisz Jelcin elnök Irta alá 1991. de­cember 6-án, de az orosz Duma csak több mint három évvel később, ez év január 13-án ratifi­kálta. A bízottság döntött arról ís, hogy a jövő héten zárt ülésen hallgatja meg a kormány kép­viselőd és a szakér­tőket azzal a céllal, hogy - mint az elő terjesztő, az MDF­es Csapody Miklós megfogalmazta — egyértelmű feleletet kapjanak arra. hogy a dunai fenékkü­szöb megépítése rontja-e hazánk po­zícióit a hágai Nem­zetközi Bíróság előtt _ n.„.,- | — * , in, .ti,: nf? • urszaaavuies „renaiuvuu Vonvnnrv i lomé ill fl Ilit de nem tud róls 1... Sáfrány és ukránok a használtcikkpiacon A kárpát-ukrajnai beteg) táj­védelmi körzetből származó védett növényeket koboztak el nagy mennyiségben a bét vé­gén a debreceni és a nyíregy­házi használtcikkpiacokon. A kárpátaljai sáfrány nevű nö­vényre a Tiszántúli Természet­védők Társulatának (TIT) szakemberei bukkantak, s a rendőrség közreműködésével a műit héten Debrecenben 700 példányt, vasárnap Nyíregyhá­zán pedig 9 ezer darabot ko­boztak el a többnyire ukrán árasoktól. Zsák Ferenc, a TTT koordi­nátora elmontiu egy-egy pél dány eszmei értéke tízezer fo­rint. a növények értékesítése ötvenezer forintos értékhatár felelt bűncselekménynek szá­mít- A természetvédő szerint évről évre található néhány példány kárpátaljai sáfrány a fekete piacon, ilyen nagy mennyiséggel azonban még nem találkoztak. Az Ukrajná­ból származó védett növénye­ket a haláron kellene elkoboz­ni, mivel behozataluk ütközik a hazánk által 1985-ben aláírt, a védett növények kereskedel­mét tiltó washingtoni egyez­ménnyel. Az elkobzott növé­nyeket Debrecenben a nagyer­dei botanikus kertben helyez­ték el. a Nyíregyházán talált sáfrányok ültetését pedig hét­főn kezdték meg a s/atmár be­regi tájvédelmi körzetben. L I hazai sajtó némely jeleseinek jóvoltából sosem ÜÜ akar lekerülni a napirendről az a téma, kit, kiket szeret Európa a hazai politikai palettáról. Főként pedig arról hangzanak el mindmáig bombasztikus ma­gabiztossággal megeresztett vélekedések, ebből a sze­retetből kifolyólag kiknek (lenne) hajlandó fizetni Európa. Ennek jegyében kapott kemény kritikát már a Né­meth-kormány is, miért nem nyújtotta be a számlát a kiengedett NDK állampolgárokért. Aztán Antall József nyugati debütálását kommentálták mosolyogva bölcs zsurnaliszta kollégák: a tanár úr történelmi leckét tar­tott házigazdáinak, elsősorban Kohl kancellárnak ar­ról, hogy mi mindig is Európához tartoztunk, ahelyett hogy azt mondta volna: le van robbanva az infra­struktúránk, tessék adni felkínált koncesszióinkhoz állami garanciát. Most Horn Gyula sikertelen pénzkérő próbálkozásait kommentálják a legszebb kárörömmel mindenfelé. Na persze, hiába takarózik szabaddemokrata köpönyegbe, alóla kilóg a pufajka, a Nyugat pedig nem felejt. Ilyesmiket olvasva én csupán egy dologra lennék kí­váncsi, a derék szerző, legyen bár nemzeti liberális, konzervatív stb., elhiszi-e amit leír, vagy csupán rólam mini olvasóról tételezi fel, hogy hajlandó vagyok he­lyette is naivnak lenni. Jó lenne végre felébredni, hogy Európa senkinek sem fizet, akinek nem muszáj. Még annak sem mindig. Most már sokan tudják, hogy olcsóbb lett volna Gorbit eltartani, az legalább szállította volna a békét és az atombiztonságoL I mjgy rendszer- és egy kormányváltás után végre ki­L—J alakíthatnánk egységes nemzeti tudatunkat, amely abból a tapasztalatból indul ki, hogy a Európa nem fizet, a Nyugat nem fizet, de ha mi nem fizetünk, arra ráfizetünk. Persze megijeszthetnénk őket, mint a volt Jugo­szlávia felosztásában résztvevő partnerek, vagy a Szov­jet-Orosz birodalom tetemén marakodó túlélő állam­alakulatok. De amivel ijesztgetni tudnánk, attól mi rémülnénk meg leginkább. A a, r < a 7\ ÉKF Kft. Szeged Fonógyári út 24. Tel : 421 875. TeMax: V 482 563 y - Fenyödeszka 25 OOO/m' - Fenyópalló 28 000 m/1 - Fenyőgerenda 28 OOO/m' - Alumínium ké a I — Fuvarvállalás onrakodos cs konténerszállító glc.~vai — Allványanyag-kölcscnzes J Harisnyaálarcban rabolta ki az asszonyt A rendőrség nagy erőkkel ku­tat az után az ismeretlen után. aki február 2-án hajnalban be­hatolt Váchartyánon a Fő út 7. szám alatti családi házba. A fe­jén fekete harisnyát viselt sze­mély a felriadó idős nyugdíjas asszonyt tettleg bántalmazta, illetve arcát maró folyadékkal leöntötte és a házban, lévő pénz átadására kényszerítene. Ezután elmenekült a helyszínről. Az Országgyűlés hétfői ülé­sén némi vihar támadt Kapron czi Mihály kisgazda képviselő állítólagos lemondása körül. Az elnöklő Kóródi Mária beje­lentette, hogy az FKGP két frakcióvezető-helyettese, Győr­iványi Sándor és István József levélben megküldték a Háznak Kapronczi Mihály lemondását mandátumáról. (Mint ismere­tes, a honatya körül pártja ber­kein belül azért támadt vihar. mert állítólag befogadott egy szélsőségesnek minősíten szer­vezetet az FKGP megyei szék­házába.) A bejelentés után azonban sz^t kért maga az érintett. Kapronczi Mihály, és közölté: nincs tudomása arról. hogy aláírt volna ehhez hason­ló lemondónyílatkozatot. A honatya az ügyben „rendkívül! nyomozást" kért a Háztól. Az ügyet az elnök kiadta a mentel­mi bizottságnak. 240 színárnyalat Az idén mintegy 18 ezer ton­na festéket gyárt Magyarorszá­gon a Trilak-Haering Kft. fran­cia-német vegyes vállalat. A múlt évben a cég termelése 15 ezer tonna volt, forgalma pedig elérte a 3 milliárd forintot. Minderről Pataky Péter ügyve­zető igazgató tájékoztatta a saj­tót. A francia-német vegyes vál­lalat három évvel ezelőtt jeleni meg a magyar piacon. Jelenleg 60 százalékban van francia és 40 százalékban német tulajdoriban. A vállalat hazai fejlesztőmérnök gárdát alkalmaz, az ő munkájuk eredményeként kezdték meg a 240 féle színámyalrtban előállí­tóit Modakril festéknek a gyártá­sát. E termékük újabb változata a Modaplex nevet viseli. A vál­lalkozás 1990-ben alakult, ere­detileg a magyar Kudalakk és a német Haering csalid hozta létre Budapesten, a Soroksári úton • 1835. február 28-án irta alá a szenvedélyes finn folklo­rista. Elias Lőonrot a Kale­vala előszavát. Lcinnrot 1828. és 1845. között tizenegy gyűjtőutat tett Kaijalában. Évente kétezer kilométert tett meg gyalog, szánon és csóna­kon, hogy a többezer Kaleva­la-ütemű verset feljegyezze, és megalkossa a fittnek egy véges nemzeti eposzát. Alexi Jánostól, a szegedi Magvai Finn Baráti Kör elnökétől ME^ÉRDEZTÜK: • Hogyan ünnepli a bará­ti kör a kotevatm mtfjete aéséaek lét. évforduló­ját? - Tudni kell. hogy febraár utolsó napja - a finn kultúra napjaként - az ország nemzeti ünnepei közé emelkedett, hi­szen a finnek számára a Kale­vala a nemzeti identitásnak és önbecsülésnek az egyik szim­bóluma. A baráti kör a Ki­tály-König Péter Zeneiskolá­val karöltve rendezett tegnap 0 KÉRDÉS • A Magyar-finn Baráti Kör elnökéhez k körről és a Kalevaláról este Kalevala Napi megemlé­kezéssel egybekötött ka­maraestet. Ezen fellépett Fe­kete Gizi. a Szegedi Nemzeti Színház művésze és két rend kívül tehetséges finn előadó­művész. a Sibelius Akadémia növendékei Laura Kaukonen (hegedű) és Henri Sigfridsson (zongora). • Mikor alakult meg Sze­. gedem a Magyar-Finn Ba­ráti Kör, i annak hány tagja van? — Tizenkét évvel ezelőtt alakult meg a kör, s jelenleg százötven tagot számlálunk. Elsősorban kulturális terüle­ten dolgozunk, de segítünk a magyar-finn gazdasági- és sportkapcsolatok kiépítésében is. • Milyen rendezvények színesttik majd a baráti kör programját ebben az éveben? - Márciusban finn idegen­forgalmi főiskolások érkez­nek majd a városba, hogy ta­nulmányozzák a megye tu­risztikai helyzetét Ugyaneb­ben a hónapban vendégünk lesz a göttingeni egyetem finn vendégprofesszora, aki a XX. századi finn zenéről tart majd előadást. Áprilisban a József Alexi János Attila Tudományegyetemen rendezik meg a finnugor sza­kos hallgatók 12. nemzetközi találkozóját. Erre az ese­ményre harminc országból mintegy 150 diák látogat majd el. Májusban a lurkui egyetem kórusa lesz a ven­dégünk, ősszel pedig a test­vérvárosi csoport tagjai láto­gatnak Szegedre.

Next

/
Thumbnails
Contents