Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-24 / 47. szám

% 6 HANGSÚLY DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1995. FEBR. 24. Tülkös Józsefné öt gyermekével. (Fotó: Somogyi Károlyné) Amikor hét év után összeroppantam, és bekerültem a kórházba, akkor azt mondta az orvos: nem akar megsérteni, de azt tanácsolja, döntsek: vagy a négy egészséges gyerekre fordltom az energiámat, vagy erre az egyre, akiből ember már nem lesz. Akkor vittem be Szegedre, a Gladics utcai intézetbe, ahonnét minden hétvégén hazahozom. Mindig borzasztóan vár bennünket, látnia kellene azt az ugrálást, boldogságot, amikor érte megyünk. • Az önkormányzattól semmilyen segélyt nem kap? - Nincsenek itt segélyek. Nemrég kértem tőlük, de válaszra sem méltattak. Jöttek az. ünnepek, nem volt egy fillérem sem, kölcsön kellett kérnem 20 ezer forintot. Csak a családi pótlékot kapom, ami eddig 20900 forint volt havonta, de a legnagyobb kislány decemberben betöltötte a 16 évet, és Segélykérő telefon Ópusztaszerről Egy asszony öt gyerekkel Ópusztaszerről jött a segélykérő telefon egy ötgyermekes asszonytól. Panaszáradata a helyi önkormányzatra zúdult, ahová - elmondása szerint - hiába fordul támogatásért, mert ott csak azt vetik a szemérc. hogy minek szült annyi gyereket, ha nem tudja felnevelni őket. Tülkös Józsefnét ópusztaszeri családi házukban kerestük meg. nem küldték be időben a szükséges igazolásokat, ezért legutóbb már csak 16 ezer forintot kaptam. Ebből kell fizetnem mindent. A férjemtől egy fillért sem tudnak behajtani, mert munkanélküli és alkoholista. Hétközben napszámba járok. Ha egy napot hiányzok, akkor már megáll az élet. A gyerekek útiköltségét is fizetnem kell, hiszen minden hétvégén hazajárnak. Valamennyi zsebpénzt is csak kell nekik adnom. • A falubeliekkel jól kijön? - A többséggel igen. Akadt ugyan, aki irigykedett a kocsi miatt, amit támogatásból vettem. Muszáj volt megvennem, mert a beteg gyerekemet nem tudtam volna másként szállítani, ugyanis nem viseli el magán a ruhát. Nemrég összefogtam néhány sorstársammal, és megalakítottuk a Nagycsaládosok Egyesületének helyi szervezetét. Talán együtt többet sikerül majd elérnünk, hiszen nem én vagyok itt az egyetlen, aki támogatásra szorul. A család valóban nagyon szerény körülmények között él. A házat ugyan felépítették, de teljesen befejezni nem tudták. Bútorokból is csak a legszükségesebbekre futotta, egyetlen „luxusuk" egy régi fekete-fehér televízió. Megkerestük az ópusztaszeri önkormányzatot is, ahol a polgármester és az illetékes előadó nem értették, hogy Tülkösné mit sérelmez. Az aktákból kiderült, tavaly különféle jogcímeken több mint 48 ezer A hármas határ egy lapja A szűrésnél fontosabb a felvilágosítás • Mi indokolja, hogy egy bizottsággal több legyen a magyar egészségügyben? - Kettős felismerés. Egyrészt az, hogy már 10 éve tudjuk; nálunk is van HlV-fertőzött, nem kerül el minket sem az AIDS. Ugyanakkor Ausztriában, tehát szomszédunkban ugrásszerűen megnőtt a betegek száma. Bizottságunk elődjét az Egészségügyi Minisztérium hozta létre, szakértők közreműködésével. • Mit tehet egy bizottság ilyen súlyos esetben? - Nagyon is sokat! Először külföldi minták és tapasztalatok alapján a magyarországi rizikócsoportokat kezdtük vizsgálni, nevezetesen a homoszexuálisokat és a veleszületett vérzékenységben szenvedőket, mert ők fokozottan veszélyeztetettek, hiszen állandóan vérkészítményekre szorulnak. A vizsgálatokat itt, a klinikán végeztük és 28 beteget találtunk, akik kivétel nélkül külföldi vérkészítményektől fertőződtek meg. Amikor ez 1985 őszén kiderült, azonnal kivontuk a forgalomból ezeket az import vérkészítményeket. Ekkor vált az is világossá, hogy be kell vezetni a véradók szűrését. 1986. július 1-je óta enélkül ma senki nem adhat vért nálunk. A szűrések alkalmával egyébként eddig 20 fertőzött személyt találtunk. • Mi történik a fölismert vírushordozókkal? - A már fertőzötteket a László Kórházban képzett Új temető Lászlónak a javaslatát, aki a közösség nevében temetkezési célokra felajánlotta a most épülő Szent angyalok kápolna altemplomát, és az alatta elhelyezkedő, Korunk pestise, az AIDS mind komolyabb fenyegetést jelent az emberiség számára. Az ellene folytatott, nálunk is többfrontos küzdelem jegyében már korábban létrehozták a szakemberekből álló bizottságot, amely két éve már Nemzeti AIDS Bizottságként működik 150 millió forintos költségvetéssel. Vezetőjével, dr. Füst György professzorral, az Országos Hacmatológiai, Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet osztályvezető főorvosával beszélgettünk. szakemberek kezelik. Ez a kezelés nem olcsó, egy beteg évente 2,5-3 millió forintba kerül. Különféle immunológiai módszereket alkalmaznak a betegség lassítására, mivel a tudomány mai állása szerint gyógyszere még nincs. Altalános szűrésre jelenleg nincs mód, egyrészt személyiségjogi problémák miatt, másrészt a szűrés maga is rendkívül költséges. Különben is a szűrés, mely egy adott pillanatot, állapotot rögzít csupán, semmiképpen nem helyettesítheti a megelőzést, az óvintézkedéseket. Sajnos, azt kell mondanom, hogy ma még meggyőzés és felvilágosítás az egyetlen út, mely védelmet nyújt. a kamrákat befogadó osszáriumot. Az év vége előtt elkészülő altemplomban a már az őskeresztényeknél is alkalmazott katakomba-temetkezést és a szintén évezredes hagyományokra viszszatekintő hamvszórásos megoldást ötvözve helyezik majd örök nyugalomra az elhunytakat. • Drága szenvedély Új bélyegsor a piacon (Folytatás az 1. oldalról.) polgármesterrel és Fritz Péterrel, az MSZP megyei elnökével, országgyűlési képviselővel tárgyalt. A találkozón „az általunk képviselt politikai állásfoglalással, Észak-Bácska magyarságának helyzetével ismertettük meg politikai partnereinket, így a szegedi polgármestert is" - mondta Ágoston András. A megbeszélés céljáról a város elsőszámú közjogi méltósága kifejtette: „Szeged földrajzi adottságából is következik a város regionális szerepköre, amit érvényre kívánunk juttatni." Ezt jeleníthetné meg egy regionális hetilap, mely a hazánk délvidékén élőkön kívül a szerbiai és a romániai magyaroknak adna pontos információt az anyaországról, s nyitna teret az ottani híreknek. E lehetséges sajtóorgánum anyagi háttere még nem világos - tudtuk meg dr. Szalay Istvántól. Kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy a magyar külpolitika törekvéseit a VDMK pozitívnak ítéli. Saját helyzetét pedig - mint az ottani magyarság egyetlen legitim szervezete - biztosnak, hiszen magáénak tudhatja a Vajdaságban élő magyarság szavazatainak 8085 százalékát. Szívesen fogadják a magyar kormány, s Szeged mint régióközpont újszerű, például egy sajtóorgánumban testetöltő segítségét. • Budapest temetkezési gondjainak enyhítése mellett egy, Magyarországon eddig ismeretlen kegyeleti mód bevezetését is tervezik. Mára a nagyobb fővárosi temetők csaknem megteltek. A szakemberek ezért fogadták örömmel a Gazdagréti Katolikus Lelkészség vezetőjének, Lipp • Már évek óta nagyon rossz körülmények között élünk. A férjem elivott minden pénzt, ezért négy évvel ezelőtt elváltunk, azóta egyedül nevelem a gyerekeket. A legnagyobb 16 éves. a 9 éves legkisebb agysorvadásban szenved Hiába kértem az önkormányzatot, hogy folyósítson valamilyen segélyt, azt mondták, náluk erre nincs keret. Már rengeteg helyre írtam, de választ sehonnét sem kaptam. A három középső gyereket a makói bentlakásos katolikus iskolába vittem, mert itt megbélyegezték őket. Azt mondták, majd meglátom, hogy azt az iskolát sem fogják bírni. Én azt akarom, hogy legyen belőlük valami, azért vittem el őket. Ha itt maradtak volna, csak bukdácsoltak volna, csak csavargó lett volna belőlük. Akiről itt kimondják, hogy buta, annak butának is kell maradnia, akármit tesz is a szülő érte. A makói iskolában szeretik őket, rendesen foglalkoznak velük, ezért egészen másként viszonyúinak a tanuláshoz. A tanáraik is olyanok, akiket tisztelni lehet. • Talán azért nem tartották jogosnak a segélyeket, mert nem is laknak itthon a gyerekek... - Azt mondták, hogy eldobáltam őket. Pedig nem így van. A legkisebbel 7 éves koráig itthon voltam, nem tud beszélni, nem szobatiszta, nem tudtunk aludni tőle. mert mindig meztelenre vetkőzött, és szaladgált kint az udvaron... • Születésétől kezdve beteg? - Igen. Motorizációs idegrendszeri problémái vannak. forint támogatást folyósítottak a családnak. A többször kifizették az iskoláknak a gyerekek elmaradt térítési díjait. Rendszeres nevelési segélyt Ópusztaszeren egyetlen család sem kap, mert a település költségvetése nem teszi lehetővé. Tülkösék ügyében annak idején még Surján László népjóléti minisztertől és a köztársasági megbízott hivatalától is kaptak levelet, amelyben helyi hatáskörbe utalták az ügyet. A polgármester szerint szó sincs negatív megkülönböztetésről, egyszerűen nincs anyagi fedezet a nagyobb támogatásra. A faluban tavaly 183 család kapott különféle segélyt, amelynek egy főre jutó összege 1307 forint volt. Ehhez képest kiemelten mügas támogatásban részesültek Tülkösék. A polgármester egyébként úgy véli, hogy a szociális kereteket le kellene faragni, mert nem hatékony a felhasználásuk, csupán tűzoltásra jók. Szerinte többet érne, ha ezeket a pénzeket például az infrastruktúra fejlesztésére fordítanák. Aliz nővér, a makói Szent István téri egyházi iskola igazgatója nem lepődött meg, amikor a gyerekekről érdeklődtem. Szerinte az anyán a szeretet leleményével kellene segíteni, mert nagyon kimerült, egyedül nem tudja megoldani problémáit. Nehéz dolog a beteg gyermekének is helyet teremteni a családban. A gyerekek ugyan nem jó tanulók, de nevelhetők. Lelkierőt, belső tartást igyekeznek számukra adni, hogy a zilált családi indíttatásuk ellenére talpon tudjanak maradni. H. Zs. A sokat érő első napi pecsét. (Fotó: Révész Róbert) • A Magyar Posta Részvénytársaság tegnap hozta forgalomba a Kass János grafikusművész által tervezett „Feszty Árpád: A magyarok bejövetele" című, hatvanhat forint össznévértékű bélyegsorozatának második kollekcióját. Ebből, csakúgy mint a Feszty-bélyeg első sorozatából - melyet tavaly májusban vehettek a kezükbe a gyűjtők - 500 ezer darabot adtak ki. A második kollekció két álló és egy fekvő téglalap alakű, egyenként huszonkét forint névértékű bélyeget tartalmaz. A három bélyegképen az új hazába bevonuló magyar asszonyok, gyerekek és nyájak csapatai láthatók, középen a fejedelemasszony szekerével. Amint azt Szabó Mátyástól, a Szegedi Postaigazgatóság postakezelési osztályvezetőjétől megtudtuk: a harmadik, egyben utolsó bélyegsor a millecentenárium évében, azaz 1996-ban lát majd napvilágot. Tegnap profi és amatőr filatelisták, érdeklődők vártak nyugodtan sorukra a Kass Galériában. hogy az újonnan megjelent kollekciót lebélyegeztessék. Három dolog miatt jöttem el ma - mondta érdeklődésünkre egy profi, aki több mint hatvan éve gyűjti a bélyeget. Egy: mert az első napi pecséttel ellátott bélyegsor évek múlva a többszörösét éri majd, kettő: ezt visszamenőleg sokkal nehezebb beszerezni, három: kapcsolatban állok egy új-zélandi gyűjtővel, aki a komplett magyar bélyegsorozat fejében japán, honkongi és új-zélandi bélyegekkel lát el. A szakember szerint egyébként mélyponton van a magyar filatélia. Ennek oka: a gyűjtők egyre kevesebbet tudnak áldozni szenvedélyükre. Sx. C. Sx.