Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-24 / 47. szám

PÉNTEK, 1995. FEBR. 24. BELÜGYEINK 3 • A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt napokban több tíz millió dollárt adott el a forint árfolyamának támogatására - jelentette csütörtökön a Reuter Pásztor Csabára, a bank devizaosztályának vezetőjére hivatkozva. A forint február 15-én esett az intervenciós sáv alsó határára, arra a pontra, ahol a Nemzeti Bank dolláreladásokkal támogatja az árfolyamot. A Reuter szerint a forint azóta sem emelkedett az intervenciós küszöb fölé. Az alsó intervenciós küszöb elérésekor az MNB korlátlan mennyiségben ad el devizát a kereskedelmi bankoknak és A NÍ2(|||2f Alwnzcti Bsnli megvédi a forintot? ügyfeleleiknek (s vásárol a felső határérték elérése esetén). Az MNB 4,5 százalék sávhalá•ron belül tűri el a forint árfolyamának ingadozását beavatkozás nélkül. Noha ez a nem nyíltpiaci művelet, elvben bármikor alkalmazható, a piac részvevői rendszerint csak olyankor élnek vele, ha a forint árfolyama beleütközik az intervenciós sáv alsó vagy felső határába. A központi bank dolláreladásában sok devizakereskedő a leértékelési várakozások erősségének legjobb barométerét látja íija a Reuter, megjegyezve, bogy a devizapiac jelentős forintleértékelésre számít. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a tavaly augusztusi 8 százalékos leértékelést megelőzően a nemzeti bank több mint fél milliárd dollár piacra dobásával támogatta a forintot. Pásztor Csaba azt mondta a Reuternak. hogy szerinte a sajtó túlságosan felfújta a leértékelési aggodalmakat. A Reuter devizakereskedőkre és elemzőkre hivatkozva azt íija, hogy a kormány jelentősen le fogja értékelni a forintot az export fellendítése, a fizetési mérleg hiányának csökken tése érdekében • Kamarák, önkormányzatok, kiállításszervezők tartottak tegnap fórumot a Budapesti Nemzetközi Vásár konferencia-központjában. Tóthné, dr. Pásztor Zsuzsának, a Hungexpo vezérigazgatójának bevezetője után Nagy Károly, a Magyarországi Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetségének elnöke beszélt a kiállítások gazdasági kölcsönhatásairól, elsődleges funkcióiról. Ezt követően dr. Slkfői Tamás a kamarai törvények tükrében szólt a kiállítások és a kamarák kapcsolatáról. Wolfgang Schellkes, a Németországi Vásárok Szövetségének ügyvezetője egyenesen a repülőtérről érkezett, s felszólalásában a kiállítások szerepéről, a kamarák, illetve a városok kiállítási kapcsolatairól Kamarák, önkormányzatok beszélt, szigorúan a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével. Végül Gaskó Viktória, a Hungexpo vállalkozási projektmenedzsere a kiállítások másodlagos funkcióiról, a városok, a régiók, az országok gazdasági kapcsolatairól beszélt. A fórum rendezője, a Magyarországi Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetsége 1990ben alakult meg egyesülés formájában az MGK és a Hungexpo kezdeményezésével. Az 1992-es szövetséggé alakulás után most, 1995. januáijában a Hungexpo vásárterületén megtartott közgyűlésén szervezte újjá magáL A tagszervezetek az ország 14 vezető vásár- és kiállításszervezője, Zalaegerszegtől Debrecenig, Miskolctól Pécsig és természetesén Szegedig - 1995-ben összesen 76 kiállítást, vásárt szerveznek. Ez magyarországi kiállítások, vásárok számát tekintve kb. 30 százalék, a nettó kiállítási terület arányát tekintve azonban több, mint 70 százalék. A MKVSZ megerősített célja a magyarországi kiállítások és vásárok színvonalának emelése, megbízhatóság, garancia arra, hogy korrekt és valós információkat, lehetőséget kapnak mind a kiállítók, mind a látogatók. További célja a szakmai kapcsolatok erősítése, a vásárprogramok összehangolása, egy színvonalas hazai vásárnaptár elkészítése - ezáltal a kiállítások, vásárok résztvevői számára remélhetően ésszerűbb, takarékosabb marketing elősegítése. k.a. • A kormányszóvivő szerint Államtitkokat szivárogtat ki a sajtó A kormány megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy egyes sajtóorgánumok államtitkot szivárogtattak ki, és tényként közöltek bizonyos elképzeléseket. így tolmácsolta a kabinet véleményét Csák Elemér szóvivő a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatón. Mindezt azzal kapcsolatban közölte, hogy néhány lap hírül adta a kormány rövid távú gazdasági stabilizációs intézkedési tervének részleteit. A szóvivő leszögezte: valószínű, hogy egy közhivatalnok „tálalta a témát" a sajtónak. A kabinet ülésén egyébként jelen volt Bokros Lajos, a pénzügyi tárca várományosa, és elbúcsúzott a kormány tagjaitól Békési László pénzügyminiszter. A kormány tárgyalt a gazdasági stabilizációt rövid távon erősítő elképzelésekről. Csák Elemér megfogalmazása szerint e témában még többszöri megbeszélésre és egyeztetésre kerül sor. A kabinet egy közleményt fogadott el csütörtöki ülésén e kérdéskörben. A magyar kormány álláspontja szerint a gazdasági helyzet és a pénzügyi egyensúly mai állapota nem indokolja, hogy a közeljövőben jelentősebb árfolyamkiigazító lépésre kerüljön sor, és hogy megváltozzék a jelenlegi, kis lépésekben kiigazító árfolyampolitika. Rendeletet alkotott a kormány a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről. Mint ismeretes, az Országgyűlés határozott a nyugdíjak márciusi, január 1től visszamenőleges hatályú 11 százalékos növeléséről. A parlament az egyes rendszeres ellátások emelését e mértékből kiindulva a kormány hatáskörébe utalta. A kabinet rendeletében döntött többek között arról, hogy az özvegyi járadék áprilistól 7780 forint, a rokkantsági járadék 7.500 forint lesz, az egészségkárosodási járulék pedig 10 százalékkal emelkedik, maximumösszege 20 ezer forint lehet. A kormány várhatóan márciusban terjeszti a parlament elé a Polgári Törvénykönyv módosító indítványát. A szerződést biztosító mellékkötelezettségekről szóló fejezetnek a zálogjogi szabályai fognak megváltozni. Újdonságként vehető számba az, hogy ingóságra is alapítható jelzálogjog, illetve, hogy a vállalat vagyonának egésze vagy annak egy része — is elzálogosítható. A hatvanas évek elején Amerikában azért nem jutottak a kis- és középvállalkozók hitelhez, mert nem volt megfelelő ingatlanfedezetük. Márpedig a bankok csak ezt tekintették biztosítéknak. Az akkor újraalkotott kereskedelmi törvény úgy rendelkezett, hogy ingóságra ís lehessen jelzálogjogot bejegyezni. Az új szabály következtében fellendült a hitelélet, és a példát más országok is követték. (Ennyiben hasonló a helyzet az akkori Amerika és a mai Magyarország között.) ff elmúlt politikai érák minden kormányának története a takarékosságról szólt. Már a Németh-kabinet is azzal kezdte ténykedését, hogy szigorú gazdasági kalodába próbálta szorítani fantáziáját. Ebből a szempontból legföljebb az ideológiák árnyalatai változtak A végeredmény sem: a görcsös ktséUt mindezidáig nem hozott látható eredményt. Nem számoltam, hány stabilizációs program látott napvilágot az elmúlt fél évtizedben, de gyanítom, féltucat körül van már a számuk. Stabilan hirdetfnk a takarékoskodást, de eredménytelenül Az áj gazdasági hármasfogat ismét megtoldotta a nadrászíjhuzogató gazdasági elképzeléseket Htrek szerint közel 12 milliárddal kívánja csökkenteni a program a szociális kiadásokat, ménékelné 2 és fél milliárd dollárra a folyó fizetési mérleg hiányát, a várható 340 milliárdos kincstári deficitet 200 milliárd forintra kellene csökkenteni a tervezet szerint. Kincstárinak tűnik az opitimizmus is, amely majd felére gondolja lefaragni egy év alatt a hiányt. Ha ehhez még azt is hozzávesziik, hogy az infláció ütemét 25 százalékban maximálja a program, csak a csodákban reménykedhetünk. A gazdasági guruk azonban egy hullámhosszon vannak: a stabilicázió érdekében az eddig tervezettnél is nagyobb reálbér és fogyasztás csökkenést szorgalmaznak. A Békesi-program — amelyet éppen kőkemény szigorúsága miatt bíráltak oly' sokan - lassan már a szelíd múlt. A javasolt intézkedések között arra is kitér a program, hogy forrásokat kell biztosítani a vállalkozások számára. De mit ér az állami segítség, ha éppen a legbiztosabb forrást, a felvevő piacot nyomják ismét víz alá. Fizetőképes kereslet hiányában ugyanis aligha lesznek életképes üzletek. Ráadásul miközben vállalkozásélénkítésről beszélnek újabb terheket is rögzíti a tervezet: például a munkáltató fizetné a jövőben az első 25 napi táppénzt, a mai 10 nappal szemben. ulcsévnek tartják vezető pénzügyeseink az idei esztendőt: vagy sikerül elérni a gazdaság stabilizációjában jelentős fordulatot, vagy kritikus helyzet alakul ki. Az intézkedéscsomag része az is, hogy a feketegazdaság elleni fellépés irányítására kormánybiztost neveznének ki. A beosztás pontos elnevezését egyelőre homály fedi... ff' MODUL BAO ISOI.ITH hőszigetelők 18% árengedménnyel! 10 cm-es, 6 cm-es válaszfallap, raktárról. Schindler tetőablakok 63x100 24 000 Ft áfával 78x120 26 500 Ft áfával Mt)l)lII. BAU KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/474-481. 62/491-022 Szentes, József A. u. 24. Tel.: 63/314-011 Miért zuhannak a Fotex-részvények? A Fotex Rt.-nek a Blackburn International-lel kötött valamennyi üzlete a legmeszszebbmenőkig a Fotex érdekeit szolgálta. Ezt közleményben jelentette ki a Fotex Rt., cáfolva a Nomura Securities január elején a Reuters által közölt elemzésének megállapításait. A Fotex közleménye szerint a Nomura jelentése téves információkat tartalmazott és így félrevezető következtetésekre jutott. A jelentés ugyanis azt sugallta, hogy a Blackburn és a Fotex közötti üzleti kapcsolatok nem olyanok, amelyek független partnerek között szokásosak. Az elemzés végkövetkeztetése, hogy a Fotex és Várszegi Gábor, a Fotex elnök-vezérigazgatója tulajdonában lévő Blackburn közti kapcsolatok majdnem mindig hátrányosak a Fotexre nézve. Mindezekkel szemben a Fotex kijelenti, hogy a Blackburnnel lebonyolított valamennyi tranzakciója jelentős profitot eredményezett a Fotex számára, s ez a jövőben is fgy lesz. A Fotex Rt. igazgatósága ajánlja a társaság valamennyi részvényesének, hogy érdeklődjenek a valós tények iránt, mielőtt értékesítenék Fotexrészvényüket, vagy tartózkodnának a papírok vásárlásától. • Gyuris György könyvtárigazgató ma, pénteken délelőtt egy asztalhoz ülteti a megye és a város vezetőit. Nem azért, hogy gyönyörködjünk. Hanem mert aggódik. A gondjaira bízott városi fönntartású könyvtár a Somogyi — megyei feladatokat is ellát: a megye 7 városi és 51 községi könyvtárának szakmai segítését végzi. Ezért a költségeihez a megyei közgyűlés is hozzájárul, a megállapodás szerint a könyvtár bevételével csökkentett költségvetés 10 százalékának megfelelő összeggel. A valóságban azonban — tavaly - kilencmillió helyett csak hatot kapott a megyétől a Somogyi, azt is csak novemberben, s az idén sem igéitek a tavalyinál többet... • Mi történik, ha a megyei közgyűlés hajthatatlan? - Eddig hat munkatársam végezte a megyei feladatokat; az idén a fenntartónk, a szegedi önkormányzat három embernek a bérét már nem adta ide - nincs miből. Hatnak a munkáját három nem tudja elvégezni; a községi önkormányzati fenntartású könyvtárak előbb-utóbb teljesen magukra maradnak, a könyvtárosok szakmailag ís ellehetetlenülnek. A közsé0 KÉRDÉS „Atomjaira hullik a közkönyvtári hálózat' geknek egyre kevesebb a pénzük, az állomány nem gyarapodik, az olvasó elmarad - a könyvtár bezár. Ha a mi hálózati munkánk nem képes hatékony lenni, a megyei közművelődési könyvtárhálózat atomjaira hullik, megsemmisül. Könyvtárosi lelkiismeretemmel ezt nem tudom összeegyeztetni. • Hogy' mutat a Somogyi idei költségvetésének szerkezete? — A még el nem fogadott, csak igéit 113,5 millióból 8,5 millió a saját tervezett bevételünk, 6 milliót igért a megye, 98-at keli a városnak biztosítani. Ha a kiadásokat nézzük, döbbenetes aránytalanságokat találunk. Az összköltségvetésünknek már a 82,5 százaléka a személyi kiadás - a bérek, a társadalombiztosítás - és csak 17,5 százaléka a dologi kiadás. Mintha ezen a térfélen nem lenne infláció! A 17,5 százaléknak megfelelő 20 millió forintból nekem ki kell fizetni 10 milliót fűtésre, világításra, az épület fönntartására, s a másik 10-ből meg kell vennem a munkaköpenyt, a takarítószert, a tollat, a papírt, a másológépet, az üzemanyagot és — uram bocsá' - még a folyóiratokat is ebből kell előfizetnem és a könyveket is ebből kell beszereznem. Két milliót elvisznek a folyóiratok. Könyv? Az egy példányos, helyben használható könyveket még tudom gyarapítani; de milyen gyerekkönyvtár lesz az, amelyik nem kaphat kölcsönözhető példányokat? Az elmúlt esztendőben 395 forint volt a könyvek átlagára; ha felteszem, hogy ennyi marad az idén — ami eleve ábránd —, akkor is legalább 6Gyuris György 7 milliós könyvbeszerzési keretre lenne szükségünk. A Magyar Irodalmi Lexikon majdnem öt és félezer forint azt nem tehetem meg, hogy csak egy példányt veszek! A községi, vagy más városi könyvtár beszerzési kerete ugyanilyen szűk; eddig megkérték tőlünk a könyvet, ha az olvasójuknak szüksége volt rá; de nem fogom tudni odaadni, ha nekem is csak egy van... • Mit vár a mai megbeszéléstől? - Természetesen azt, hogy a megye és a város rendezze végre közös dolgait, hiszen a megyei feladatokat ellátó módszertani csoportunk negyedik éve dolgozik bizonytalanságban! S. E.