Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-23 / 46. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. FEBR. 23. BELÜGYEINK 3 • Országgyűlés Külpolitikai vitanap Elsőként Kovács László emelkedett szólásra. A külügy­miniszter külpolitikai átte­kintésében abban jelölte meg a vitanap jelentőségét, hogy se­gít pontosabban felmérni Ma­gyarország nemzetközi moz­gásterét, előmozdítja a pártok konszenzusát, széles társadal­mi egyetértés kialakítását a külpolitikai törekvéseket ille­tően. Magyarország közelebbi környezetének fejleményeit taglalva megállapította: a pozi­tívumok közé tartozik, hogy a jogállamiság megszilárdult a térségben, érvényesülnek a demokratikus játékszabályok, és némely aggodalmakkal el­lentétben a baloldali kormány­váltások sem vezettek vissza­rendeződéshez; általában foly­tatódik a piacgazdaság kiépí­tése. Új biztonsági kockázatok jelentek meg, amelyek az in­stabilitást, a kiszámíthatat­lanságot növelik. Ezek közé sorolta a többi között a radiká­lis nacionalizmust, amely oly­kor az állami politika rangjára emelkedik. A legsúlyosabb problémát azonban a délszláv Politikai vitanappal folytatta munkáját tegnap az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. A T. Ház a köztársasági elnök és a kormány külpolitikai tevékenységért hallga­tott meg tájékoztatót, majd az egyes képviselőcsoportok szónokai fejtették ki véleményüket ugyanerről. válság okozza a térségben. A válság elhúzódása, ha közvetve is, de veszélyezteti hazánk biz­tonságát, a Vajdaságban élő magyarságot, és árt a térség nemzetközi megítélésének is ­bizonyos értelemben még Magyarországról is elriasztja a befektetőket. A magyar kormány végig­viszi az Európai Unióhoz, valamint a NATO-hoz való csatlakozás folyamatát, a lehetőségek megteremtését, és minden mást ennek a célnak rendel alá - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök a parla­ment külpolitikai vitanapján. Hozzátette: ugyanakkor politi­kájának minden lehetséges eszközével támogatja, segíti a határon túl élő magyarság ér­dekeinek, törekvéseinek ér­vényesülését. A kormányfő szerint az összmagyarságnak megvan az a nemzeti képessé­ge, hogy integrálódjon Euró­pába. Az alapszerződések vi­szont nem oldanak, nem old­hatnak meg minden problémát. Ezekre a dokumentumokra kétoldalú megállapodások hálózatának kell épülnie. A miniszterelnök szerint a 15 milliós magyarság most egyen­rangú partnerként kapcsolód­hat be Európa ügyeinek intézé­sébe, s ez olyan lehetőség, amelyet megbocsáthatatlan lenne elszalasztani. Horn Gyula visszautasította azokat a vádakat, miszerint Magyaror­szág szó nélkül tudomásul ven­né a határon túli magyarokat érő atrocitásokat. Cáfolta azt az állítást is, hogy a szomszéd­ságban működő magyar szer­vezetek elutasítanák az alap­szerződést. Vitaösszefoglalójá­ban Kovács László külügymi­niszter leszögezte: a magyar kormány is átérzi, és osztja azokat az aggodalmakat, ame­lyek a határon túli magyar ki­sebbség sorsával kapcsolatosan megfogalmazódtak; ezért is tárgyal az alapszerződések megkötéséről. Az alapszerző­dések ellenzőinek címezve szavait ismételten megerősí­tette: nem segít Magyarország európai integrációjában és nem használ a kisebbségeknek sem, ha elmarad a megállapodások aláírása. A 'vitát értékelve a külügyminiszter megállapí­totta: az elhangzottak megerő­sítették a kormányzat helyzet­elemzését, a magyar külpo­litika prioritásait és az alkal­mazni kívánt módszereket — és „talán azt is, hogy a külpolitika oldaláról nézve a választók helyesen döntöttek, amikor ezeket a parlamenti arányokat alakították ki." A miniszter befejezésül a kormány és a koalíciós pártok készségét han­goztatta a külpolitikai konszen­zusra Ez alatt - tette hozzá - a kabinet nem azt érti, hogy az ellenzék csatlakozik a kormány külpolitikai lépéseihez, hanem hogy új módon vesz részt a konszenzus kialakulását segítő vitákban. Cívis '95 Alap Az Állami Értékpa­pír- és Tőzsdefelügyelet 100 millió forintos in­duló tőkevei nyilvántar­tásba vette a nyílt végű Cívis '95 Befektetési Alapot. Az alapkezelő arra számít, hogy az alap tőkéje az év végere meghaladja az egymil­liárd forintot, s hogy idén a nyugati országok­hoz hasonlóan Magyar­országon is elterjednek a nyflt végű alapok ­közölte Miszori isi van, a Budapest Alapkezelő Rt. ügyvezető igazgatója. Zárt végű alap esetén a nyil­vántartásba vétel a befektetési jegyek forgalomba kerülésének végét jelenti, s a papírokhoz a jegyzési időszak vége után már nem lehet az alapkezelőnél hozzájutni. A Cívis "95, a má­sodik hazai nyílt végű alap esetében ez nem így van: a papírok széles körű forgalma­zását még csak most kezűi a Polgári Bank Rt„ amely befek­tetési jegyek vásárlásával egybekötött bank- és tőke­számlanyitást és portfolió-ke­zelést is ajánl a befektetőknek. Ez évtől a befektetési adó­kedvezményt a nyílt végű ala­pok befektetési jegyeinek vásárlói is igénybe vehetik. így érvényesülhetnek a nyflt végű alapok előnyei, ami az ilyen alapokba kerülő vagyon nagy­ságának meredekek emelke­dését eredményezi - véli Mi­szori István és Vavra László, a korábban alakult nyílt végű Buda Alapot kezelő cég veze­tője. A nyílt végű alapok a va­gyonuk értéke alapján megha­tározott napi árfolyamot te­kintetbe véve bármikor elad­nak befektetést jegyükből, és vissza is vásárolják azt. A be­fektető így több részletben, az alkalmas pillanatot kivárva vehet a befektetési jegyből, és el is adhatja azt, szemben a zárt végű alapok papírjaival, melyeknek forgalma a tőzsdén alacsony - mondta Miszori István. Ezen előnyök miatt nyugaton zárt végű alapot csak ritkán, speciális konstrukciók­ban hoznak létre. Idén az. alapkezelők nyilván a nyflt végű alapok indítását részesítik előnyben, és az sem kizárt, hogy egy alapkezelő többféle konstrukciót is kidol­gozzon. A nyílt végű alapok kezelése ugyanakkor a napi vagyonértékelés szükségessége miatt is technikailag jóval bonyolultabb a zárt végű ala­pokénál, ami nehézségeket is okozhat. A nagy reklámkölt­ségeket ugyanakkor a nyilt végű alapokra nem lehet rá­terhelni, s élesedni fog a ver­seny is, hiszen a befektetők egyik alaptól könnyen átpártol­hatnak egy másikhoz. Elmaradó hadgyakorlatok SllmíJlgMi^m U I naKy' mindig nézi a parlamenti tv-közvetítéseket. / r 1 Napra - mit napra - árára kész ismeretekkel bír az országot érintő aktuális kérdésekről, az éppen napirenden szereplő vitákról. Név szerint ismeri a notórius hozzászó­lókat, s bármely témával kapcsolatos kérdésre elemezi az ellenzék illetve a kormánypartok álláspontját. A nagyi tájékozottabb, mini egy jól fizetett belvárosi újságíró. Min­dig vár valamit, mondván: „Az én jövömről is ott dön­Amolyan nagymamásan elnéző mosollyal figyelte a nyagdíjemelés körüli vitákat, mígnem feladta. Akkor adta fel, amikor megjelent n gyógyszerlista. Ettől kezdve aem vob igazán lényeges számára, hogy II vagy 12 százalék lesz a nyugdíjemelés. Tizenegyet kap márciusban - igaz januárig visszamenően — miközben már januárban 4 százalékos vob az infláció, s a prognózis szerint ebben esz­tendőben 25 százalékos lesz. Az ő kis II százaléka még a gyógyszerre sem elég. Az ő havi fix költsége orvosságra ezerötszáz. Nem számolta ki, hogy mostantól mennyi lesz, hanem - nemes egyszerűséggel - kibúzta azokat, amik nélkül szerinte kibírja. Ij I nagyi persze mindettől nem lett megkeseredett. Örök 's ' optimizmusával elhiszi, amit ígérlek neki, hogy a gyógyszerlista nem szentírás, s „ha a lakosság nem bírja, akkor azon változtatni lehet." A nagyi mostantól - amolyan nagymamásan elnéző mosollyal - ismét nézi a parlamenti közvetítéseket, mond­ván, hogy ott az ö jövőjéről is döntenek. (_/ Ácdntoo-,' olotcJU^ Elmarad az. úgynevezett nagy hadgyakorlatok jó része a dél-dunántúli szárazföldi had­erőknél: a korábban félévenként ismétlődő nyolc-tíz lövészettel egybekötött hadgyakorlat he­lyett az idén mindössze hármat tartanak meg - mondta el Bátor Ferenc dandártábornok, a II. Katonai Kerület parancsnoka. A honvédségnél bevezetett takarékossági intézkedések a kiképzéseket is érintik; a sorka­tonákat és a tartalékosokat mozgósító hadgyakorlatok rit­kításával a körzetben. Ezzel több mint százmillió forint kia­dásáról mentesülnek - közölte a tábornok, hozzátéve: a pénz nem marad a dél-dunántúli alakulatoknál, ezt az összeget a honvédségen belül más célokra fordítják. Az intézkedésnek csupán egyik oka a takarékos­ság, ugyanis lehet, hogy a had­erőreform keretében egyes ala­kulatok más feladatokat kapnak majd, s így a felkészítést is en­nek megfelelően kell megszer­vezni. Az idén a II. Katonai Ke­rület alakulataihoz egyébként 2750 tartalékost hívtak volna be mintegy harminc napra. Egy ré­szüket már korábban értesítet­ték arról, hogy nem kell bevo­nulniuk, a többség azonban csak ezekben a napokban tudja meg, hogy elmarad az egy­hónapos kiképzés. Az idén Dél­Dunántúlon mindössze 190 tar­talékos teljesít majd szolgálatol területvédelmi alakulatoknál. fÉKF Kfft^l Szeged Fonógyári út 24. Tel.: 421 875. TelÁax: V 482 563. y - Feny&deszka 25 OOO/m' - rmyipaló 28 000 mP - Fenyőgerenda 28 OOO/m3 Alumínium IceiHenbcIcscsovek, i.i,,--- „i, *n i., .-„i., 1.1.,, . laomoK, rrr a legoicsoDDan és konténerszállító gk.-val - ANványanyog-kölcsonzés J • Az AVÜ Igazga­tónácsa döntött: március elsejétől végelszámolással megszűnik a Mer­kúr Rt. A cég el­adására korábban meghirdetett pályá­zatra nem volt aján­lattevő. A társaság 1991-ben alakult Kimúlik a Merkúr? meg, akkor még kizárólagos joggal forgalmazott sze­mélygépkocsikat. Azóta a verseny­társak háttérbe szo­rították a Merkúrt, amely ma már nap­ról napra éli fel va­gyonát. Alaptőkéje 650 millió forint, 100 százalékig az ÁVÜ tulajdonában van. Összesen hat telephellyel rendel­kezik. „Testhezálló kihívás w Vagyongazdálkodási igaz­gatóság kezdte meg a műkö­dését a MÁV-nál. Feladata, hogy elkülönftse az állami, illetve a vasúttársaság tulajdo­nában maradó vagyont, s ez utóbbit hasznosítsa. Az új igaz­gatóság vezetője március 1­jétől Németh László lesz, aki korábban a Kincstári Vagyon­kezelő Szervezetet irányította. A MÁV-nál hétfőn tartott sajtótájékoztatón Németh László elmondta: kinevezése a vagyonkezelő szervezetnél ere­detileg 1998-ig volt érvényben. Azért vállalta az új állást, mert az számára „testhezálló kihí­vást" jelent. Azt hangsúlyozta, önként távozott a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet élé­ről. Rigó Zoltán, a MAV Rt. ve­zérigazgatója elmondta: mint­egy 300 milliárd forint körüli az a belső adósság, amely a fejlesztések elmaradásából adódik. A MÁV az ingatlanok hasznosításából a folyó költ­ségek fedezésére már az idén 3,8 milliárd forint bevételt kénytelen betervezni. A MÁV Rt. ingatlanai közül hamarosan értékesítik a Nyu­gati pályaudvarnál található West-End udvart. A tartály­kocsipark, a járműjavító üzem, valamint a távközlési nyom­vonal hasznosításáról már tárgyalások folynak, mind­ezekből mintegy 10 milliárd forintos bevételre számít a MÁV. • Nyert csata után nem szo­kás lefokozni az egyik tisztet. A szocialisták táborán belül mégis ez történt. A győzelem utáni berendezkedés alapkér­dései - az MSZP és az önkor­mányzati frakció viszonya, a párton belüli vezetési stílus ­körüli vitában markáns állás­pontot megfogalmazó városi alelnök a választások után kikerült a párt vezetői közül. Ezért és erről kérdeztük Kónya Gábor villamosmér­nök, közgazdászt, az MSZP volt szegedi alelnökét. • Az MSZP belső viszo­nyait is tükrözték a la­punkban megjelent írások, így a párt volt városi elnö­ke és alelnöke közötti szó­párbaj. A következmények ismertek. Érte-e önt presz­tízsveszteség? - Finoman fogalmazva sportszerűtlennek tartom, hogy az érdemi vitát a műkö­dési és szervezeti szabályzat körül, illetve a vezetési stílus általam megfogalmazott egy­fajta kritikáját a volt városi elnök, jelenlegi társelnök úr az én kielégítetlen személyi ambícióimra igyekszik lere­dukálni. Vele ellentétben én sem polgármesterjelölt, sem alpolgármester, sem frak­cióvezető, de még pártelnök sem akartam lenni. Az pedig, hogy kinek a tevékenysége és nyilatkozata káros a pártra nézve, a későbbi időszak fog­ja eldönteni. Nagyjainkat idézve ugyanis egy kormány­zó pártnak nincsenek bel­ügyei. Nyilatkozatára annak megjelenése után, még a párton belüli választások előtt azért nem kívántam reagálni, mert nem akartam, hogy sze­mélyes vitánk döntse el a je­lenlegi, megosztott helyzet­0 KÉRDÉS • Az MSZP volt városi alelnökéhez BnniffíftBnm ILN AH MOTMII AIUMIAL" ^veszítettem,oe az ügyen nyertek ben az elnök személyét. A küldöttek demokratikus érzé­két dicséri, hogy ezen megje­lent nyilatkozat ellenére majd' 60 százalékos támogatottság mellett csupán 1 szavazattal maradtam le az alelnökvá­lasztáson. Ezek után az elnök­ségi tagok megválasztásakor a 8 helyre jelölt 20 személy közül — figyelembe véve az új szmsz kitételét, azazhogy a testület létszámának kevesebb mint felét adhatják az ország­gyűlési és önkormányzati képviselők - 1 szavazattal lemaradva az első kieső kép­viselő voltam úgy, hogy utá­nam többen jóval kevesebb vokssal kerültek be a városi elnökségbe. Ezt nem érzem presztízsveszteségnek. Ve­szítettem ugyan, de az ügyek nyertek... • A szegedi társelnöki in­tézmény az MSZP orszá­gos alelnökét, parlamenti frakcióvezetőjét „zavarba ejtette". Mi az ön vélemé­nye erről, illetve a párton belüli megosztottságról? E szegedi jelenség utal a szocialista párt országos helyzetére? - Szekeres Imre szegedi látogatását nem hozom össze­függésbe a párton belül itt kialakult helyzettel. A régiót, az önkormányzatokat látogat­ta meg, a párt belső ügyeiről csupán tájékozódott. A szo­cialista párt városi szervezete szuverén módon, saját belső szabályzata szerint tevékeny­kedik, magasabb szintű tes­tületek és vezetők sem orszá­gos, sem megyei szinten nem avatkoznak be - nagyon helyesen - a helyi működés­be. Ezért különösen fontos, hogy a sajtóvisszhangot is kiváltó belső vita után jó helyi szmsz-t sikerült elfo­gadnunk, továbbá hogy a városi vezetésbe bekerültek a megfelelő ellensúlyt biztosító személyek is. Kongresszusi küldöttként van rálátásom a szocialista pártban létező országos áramlatokra. Meg­győződésem, hogy az itteni megosztottság nem az or­szágos helyzet leképeződése. A szegedi helyzetet az eddigi városi elnök vezetési módsze­re, a hatalom mindenáron való koncentrálása, a pártban lévő értékek elhanyagolása okozta. • Milyennek látja az MSZP, illetve a párton belül a saját jövőjét? — A reformkörös időket is figyelembe véve nagyon fon­tos időszakokban, körülbelül 7 évig vettem részt Szegeden vezető jjárttestületek munká­jában. Úgy érzem, emelt fővel vonulhatok hátrébb. A társ­elnöki intézmény bevezetése. Kónya Gábor a választmány működése, a kiegyensúlyozott, vitatkozó elnökség, a jó szmsz, a szocialista frakció az önkor­mányzatban, s nem utolsó­sorban a szocialista polgár­mester személye számomra garancia, hogy a vitát kiváltó negatív folyamatok a követ­kező időszakban pozitív irányba fordulnak. Jómagam ezután több időt fordíthatok önkormányzati képviselői munkámra és munkahelyem, egyben vállalkozásom mene­dzselésére. Bizonyára megbo­csát az általam nagyrabecsült Annus József író-képviselő barátom, hogy kölcsönve­szem szópárosát, miszerint a politikában a zászló mellett a lámpás is szükségeltetik. A zászlót legelői vinni nem akartam. Lámpavivőként ki lehetett szorítani. Ám a tag­ság és a közvélemény egyre jobban igényli ezeket a fény­jeleket. Előbb-utóbb jönni fog egy lámpás, aki nemcsak rá­világít, de ki is ragadja a zászlót annak kezéből, aki azt cikcakkosan haladva, veszé­lyes utakon, rosszul viszi.

Next

/
Thumbnails
Contents