Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-21 / 44. szám

8 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. FEBR. 21. Nem veszhet el... Az „Elveszhet-e a bérleti jog?" című, február 14-én megjelent írásban a Lakásbérlők Egyesületének vezetősége azt sugallja, hogy a jelenlegi tilalmi listán szereplő lakások végérvényesen elveszíthetik a mcgvásárolhatóság lehetőségét, amennyiben 1995. március 31-ig a lakásbérlők nem jelzik vételi szándékukat. A fentiekre történő következtetést a Polgármester Úr 1994. december 24.-i jószándékú nyilatkozatára és a Közgyűlés állásfoglalásának feltételezett megkésésére építi a sorok írója. Feltételezések nélkül: A Lakástörvényt Szeged Város Közgyűlése nem fogja újra tárgyalni, a törvény esetleges újratárgyalása a Parlament jogkörébe tartozik. A város közgyűlése a Lakástörvényben biztosított lehetőség alapján (48. §. (b) pontban foglaltak) a korábbi tilalmakkal kapcsolatos döntését rendeletileg módosíthatja. A lakástörvény lehetőséget ad - nem tiltja -, hogy az egy évet követő időszakban az önkormányzat a tulajdonát képező lakások megvásárlására lehetőséget biztosítson például a tilalmak felülvizsgálata alapján. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXV111. törvény harmadik részének 48. §-a pontjaiban felsoroltak alapján nem áll fenn vételi jog a tilalom alatt lévó épületekre. 48. § „a vételi joggal - írásban - 1994. március 31-től számított egy évig lehet élni". Olyan jogot, ami nem létezett, nem lehet elveszíteni, viszont még nehezebbé lehet tenni (jelenleg nem teljesíthető vételi szándéknyilatkozatok adminisztrálásával) az Épületkezelő és Fenntartó Kft. Értékesítési Osztályának munkáját, akik az eddig benyújtott 7300 darab jogszerű kérelem előkészítésével foglalkoznak. A lakásprivatizáció folyamatában kft.-nk előkészítő, illetve végrehajtó, nem tehet mást, mint a jelenleg érvényben lévő Lakástörvény és helyi rendelet alapján tájékoztatjuk a tisztelt bérlőket, miszerint kérelmük abban az esetben, amennyiben vételi jog nem áll fenn - nem realizálható. Kéljük a Lakásbérlők Egyesületének Vezetőségét, hogy az általuk jelzett „minimális tagdíj ellenében (nyugdíjasoknak 120 forint/év és dolgozóknak 240 forint/év)" az ingyenes jogszolgáltatásnál a Lakástörvényben foglaltak figyelembevételével adjanak tájékoztatást ügyfeleiknek. Ráló László, az ÉKF Kft. kezelési és műszaki igazgatóhelyettese OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 előtt tudnak jönni, ugye kérem, a fene vigye el, erre megjelennek délután fél négykor, hogy majd csak este fél hétre tudnak jönni... de még hétkor sincsenek sehol, de én megmondom neki, vinné el az ördög, majd én megmondom neki, hogy a csillagos jó ég vigye azt a csillagpontos izét vagy mit. Vagy: Gyere, gyere szerelő Szereld ki a tévémből A régi rendszert Mert már nem kell Elavult, elromlott Nekem már más kell Hozd hát pontosan hétfőre Hétfőn is inkább délelőttre Várok rád hónapokat Hozxl el a pontosat Milyet is, várj, hogy is hívják Hát persze, megvan Hozd hát el a csillagpontosat Pádár Zoltán Veszély a Tó utcában Variációk a kábeltévére írhatnám így: Ó Szegedi Kábeltelevízió Rt., te áldott, ó, hogy szeretném füleidbe suttogni szerelmetes szavaimat, szeretném imába foglalni szent műsoraidat, de ah, nem tudom, mert hiába mondtam el imákat a Nagykönyvből, a műsorújságból, s hiába készítettem elő a lakást a nagy változásra, te nem küldted el követeidet, mint Zeusz Hermészt, s lassan kihűltek a sütemények, elfogytak a borok, de nem, én nem csüggedek, s várni fogok akár örökkön-örökké, csakhogy a magasságos csillagpontos rendszerrel tudjam nézni mennyei tévémet. De (rhatnám fgy is: A fenébe, már megint nem jöttek a tévések beszerelni azt a... csillagpontrendszert vagy mi a csudát, már megint megbeszéltünk egy időpontot, már megint a munkahelyemről kellett elkérnem magam, hogy a ménkű esne bele, már megint feleslegesen vártam otthon azt a... szerelőt, mert ezek csak délKözei másfél évvel ezelőtt e lap hasábjain Versenypálya a Tó utcában címmel arról írtunk, hogy Szeged egyik legkeskenyebb utcája Felsővároson a Tó utca. Az akkor papírra vetett gondolatok lényege az volt - ma is az -, hogy ez a csöpp kis utca a Debreceni és a Dankó Pista utcába torkollik és párhuzamos a nagyforgalmű, szépen rendezett József Attila sugárúttal. A fő gondot, problémát ma is az okozza, hogy más-más utcákba igyekvő személy- és teherjárművek forgalma - a múlt évihez képest - ebben az utcában már óriásira növekedett. A Tó utca egyirányú: behajtani csak a Debreceni utca felől volna szabad, ennek ellenére mégis sokan a Dankó Pista utca irányából is betérnek... Sokunk számára egyre érthetetlenebb, hogy egyik-mSsik autós a Hóbiárt vagy a Bihari utcába, esetleg a József Attila sugárútra igyekszik, miért száguld át a Tó utcán, holott a szélesebb Debreceni vagy a Dankó Pista utcát is választhatná űticélja biztonságosabb és jobb megközelítése érdekében. Az utca teljes szélessége ugyanis csak 8 méter. Ebből, ha leszámítjuk a járdák szélességét, a 2,4 métert, valamint a Debreceni utca felől jövet a bal oldalon lévő villanyoszlopok által elfoglalt 1,8 méter szélességű területet, akkor már a forgalom számára csak 3,8 méter úttest marad. Emiatt számtalan gépjárművezető sok esetben az utca jobb oldali járdájának felét is igénybe veszi. Az utcára kilépni csak nagynagy körültekintéssel szabad. Ugrándozó kisgyereknek felnőtt nélkül kimenni igen veszélyes lehet, mert némely gépkocsivezető figyelmen kívül hagyva az utca - már említett - keskenységét, eszeveszett sebességgel söpör végig. Az említetteken túlmenően még sok-sok más baleseti veszély is fennállhat. A minap például egy nagy tehergépkocsi gördült be az utcába és a magasra rakott faszerkezeti rakományával az úttest feletti kb. 4-4,5 méteres magasságban átívelő telefonkábelt tépett ki acélhoroggal együtt az átellenbeni ház falából. Szerencsére, hogy nem villanyvezetéket, mivel az magasabban helyezkedik el. De történt ebben az utcában már olyan is, hogy a nagy munkagépekkel átvonulók villanyoszlopot döntöttek ki. • Az óév végi napéjegyenlőség utántól - Lucia és Tamás között eltelt időtől - fogva egyre várták a hajdani parasztemberek a napok hoszszabbodását. A gyerekek meg éppenséggel marasztalták volna a telet. Miért is ne, hiszen nincsen a nyárnak a téli örömökhöz hasonló hangulata: alig volt falusi udvar hóember nélkül, a hócsatázás, a szánkózás, a faluszéli tavak jegén való iszánkodás (csúszkálás) melyik gyerekben nem hagyott életre szóló szép emlékeket? „Nékünk nem volt téli cipőnk - emlékezik egy hajdani /.ákányszéki lányka -, hanem mezítláb szaladtunk ki a hóra. Már hogyis ne szerettünk vona mink is csúszkálni, hát, mivel lábbelink nem volt, mezítelen lábbal szaladtunk a jégre. Közel volt a lódri, oda mentünk. De ilyenkor papucs-félébe lépv tünk, arra meg zsákdarabokat kötöttünk, másképp léfagyott vóna a lábunk." Aki havas télben nem járt még a szegedi tanyavilágban, el sem tudja képzelni annak szépségét. Hófehér a határ, amtg a szem ellát. A tanyák „kopaszok", azaz a levél nélHagyományaink Tavaszvárás - egykoron küli fák most havasok, az udvarokból hiányoznak a nyargaló tyúkok, mert a kakasoknak sincs kedvük szerelmeskedni velük. A gazdák inkább odabent foglalatoskodnak, tán kukoricát morzsolnak, mtg az asszonyok „varrással, és a főzéssel múlatják idejüket. A kutyák is csak halk vakkantásokkal adnak hírt az odabentieknek, ha ember közelít a tanya felé. Merthogy zord időben a kutya is a házában marad, nem egy helyütt most szelfd békében az egyébként meg nem tűrt macskával. „Amikor iskolába jártam, röggel hétkor indultam el. Mire a két kilométerre levő tanyai iskolába értem, mán mögszaporodtunk, mert sok tanyából csatlakoztunk össze. Messze vót? Nemigen figyeltünk mi arra. mert beszélgettünk, néha szaladtunk, mán amennyire a nagy hóban lehetött. Az iskola udvarába a gyerökök csináltak hóembört. Mink mög incselköttünk velük, mert viszketött a bőrünk, hogy hátha möghógolyóznak, vagy elkapnak, és jól mögmosdatnak bennünket. Játszottunk, hogy né fázzunk." A gazdák is örültek a nagy hónak és a hidegnek. A hó alatt nem fagyott el az őszi vetésű gabona, nem fázott meg az elvermelt takarmány. Sok helyen sült kemencében a tök, ami finom csemegeként fogyott." Valamikor emlékezett egy idős tanyai ember - nagyanyáink mögbüjtölték Piroska napját, mert azt mondták: Piroska ha fagy, negyven napig el nem hagy. Hát azért büjtöltek, hogy azon a napon né fagyjon. Nézögettük, mökkora jégcsapok lógnak az ereszetrül. Arra mögénten azt mondták a régiek, hogy amekkorák lógnak, akkorák lösznek majd a kukoricacsövek. A hó magasságára mög ilyent mondtak: Majd ilyen nagyra nyől a tavaszi első fű. A tavaszt jelözve, ha a kutya mán kint szaladgált, nétán möghembörgött a havon. No mög, ha a kakas kergette a tyúkokat. Akkor mán szaporodott a tojás." Lett légyen a hó bár még fél méter magas, de ha a hideg már engedett, csakhamar megszólaltak a vadgerlék, szerelmeskedtek a madarak, közben a hóemberek is fonnyadoztak, mígnem helyüket csak a vastagon átnedvesedett föld jelezte. A szegedi homokvidéken mindég hamarabb meg lehetett kezdeni a tavasz eleji földmunkákat, mint a fekete földön. Mégis, a homokiak is nagyon várták Pál fordulásának (január 25.) napját, mivel ezidőre bizony elfogyott a fele gabona, a tüzelő is megfogyatkozott, sőt, a kamra is kiadta a kosztoknak, benne a bornak a felét is. Még ma is lehet hallani idős tanyaiaktól a találó pétörpáli nevet: féltél. A másik fele még hátra van, amelynek újabb időjárási reguláját, annak kiteljesedését Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.) napjára várták az emberek, amely naptól már reménykedhettek az időjárás jobbrafordulásában. Ifj. Lele József Mi lenne hát a végleges, megnyugtató megoldás? A Debreceni és a Tó utca sarkán már meglévő egyirányú űt jelzése mellé még két tilalmi táblát kellene kifüggeszteni; mégpedig: átmenő forgalom tilos, kivéve a célforgalmat, a másik pedig 40 km-es sebességkorlátozást írna elő. Az akkor elmondott jogos kérésre, az akkori illetékesek sajnos, nem reagáltak. Bízva a mostaniakban: talán e szerény kis elvárás meghallgatásra talál. így talán megszűnne a Tó utca áldatlan versenypálya jellege. Bozóki István Iskolaszék-foglaló Régi, társadalmi mechanizmust örököltünk. Elfogadtuk, mert önmegnyugtató, kellemes közérzetet jelentett és jelent, noha ez a fogyatékosok, a szenvedők, az elviselők számára a minimumnál is kevesebb. Ennek ellenére gyakran hallható, hogy amit lehet, sőt a lehetőséghez képest mindent megteszünk értük. Vajon ki hivatott arra, hogy megállapítsa mi az a minden, és tényleg kimerítettük-e a lehetőséget? A fogyatékosok arra is kíváncsiak, hogy mikor porladnak el azok a társadalom által megkülönböztetésként meghúzott határvonalak, mert ezek a megaláztatás elviselésére, tűrésére sarkallja a hallássérülteket, a mozgáskorlátozottakat és a többi fogyatékost, pedig ők azok, akik legelsők lettek a munkanélküliségben, ók azok, akiket mellőznek a foglalkoztatásra jelentkezők közül, noha nekik sokszorta nehezebb az önvédelem nevében föllépni a nap mint nap átérzett megaláztatás terheinek súlya alatt. Rossz modell ez a fogyatékos gyermekek jövőbeni arculatának alakításában. Éppen ezért is keresni kell az új formákat, azokat amelyek kiemelik őket a kilátástalanság, csak a pótember szerepére alkalmas egyed nyűgének kitermeltsége alól. Itt ott már látható jeleivel is találkozunk néha. Legyen rá példa a Számítástechnikai Oktatási Központ igazgatójának Diósi István úrnak a cselekedete. Ő ugyanis az előítéletek ellenére megszervezte a számítógépoktatást a hallássérült gyermekek részére úgy, hogy a költségeket, a velejáró fáradságot magára vállalta, bizonyítva, hogy ezek a gyermekek alkalmasak bonyolultabb műveletek elsajátftására, sőt a képességfejlesztés során a fogyatékosságnak jelei sem mutathatók ki. Ebben úttörő .munkát vállalt az iskola igazgatója, Hégely Gábor is. Mindez bizonyság arra, hogy a fogyatékos gyermekekben fölkelthető az a tudat, amely önmaguk hasznosságát erősíti. Ezért is kell és érdemes újabb és újabb megoldásokat keresni és alkalmazni, hogy fölszabadítsuk a fogyatékos gyermekeket önsanyargató érzéseik alól úgy, hogy alkalmasakká váljanak arra, hogy önmagukért harcolni tudó állampolgárrá váljanak és az alattvaló, a sorban utolsónak besoroltakból egyenlőséggel b(ró szereplőkké legyenek. Balázs Imre, az iskolaszék elnöke Bíznak a Remény utcaiak Ha az lKV-nál kéljük a hat elavult mérőautomata lecserélését, ők a Démász felé mutogatnak. Ha a Démászt keressük fel e csekély, de fontos csere kivitelezésére, ők az IKV-hoz küldenek. Tisztelt illetékesek! Ezúton - lakótársaim nevében is - felkérem Önöket, szíveskedjenek eldönteni, hogy ki az érintett e téma rendezésében? Már olyan automata is van, ami kitámasztva üzemel. Ez komoly veszélyt okozhat, s a felelősség Önöket terheli! Önök a pénzünkért szolgáltatást vállaltak, ezt ne felejtsék FEDEZZE FEL KORFUT IS A COOPTOURISTTAL Elhelyezés: szálloda, apartman, stúdió, panzió Időpont: május 9.,16., 23. R. díj: 5600 Ft-tól 25 350 Ft-ig/fő (elhelyezéstől függően) Repülőjegy: 15 000 Ft/fő+rep. illeték. Szeged, Kiss M. u. 2. M : 62/312-158 el! Mi tudjuk, hogy az ingatlan állagáért az IKV, az áramszolgáltatásért a Démász vállalja a felelősséget, de ha elektromos zárlatból tűz keletkezik, akkor mindkét fél felelős. Ez nekünk nem vigasz, számunkra a megelőzés a megoldás. Mi eleget teszünk a kötelességünknek, fizetünk a szolgáltatásért. Most Önökön a sor, a pénzünkért szolgáltassanak a felelősségük tudatában. Tisztelettel: a Remény utca 20. számű ház lakói nevében: Magyar Zoltán Holland Akciós Ház Nálunk a legolcsóbb, nem bánja meg, ha eljön hozzánk! Holland bálás ruha 510 Ft/kg - Ágynemű, lepedő, konyharuha - Női munkaköpeny, otthonka, - Rongyszőnyeg, faára, babakocsi - Farmernadrág, női táska. Hétfőtől péntekig 9-17 óráig. Szeged, Kossuth I.. sgt. 49-51. PC-s alkatrészek kiárúsítása Hibás és működőképes monitorok, alaplapok, billentyűzetek, kártyák, harddiskek, CD-k. PGM Trade Kft. Szeged Csongrádi sgt. 22. Mórahalom város polgármestere pályázatot hirdet városfejlesztési és gondnoksági osztályvezetői álláshely betöltésére. Pályázati fellélelek: # - műszaki vagy építőipari felsőfokú végzettség, - fejlesztési területen szerzett gyakorlat, számítógépes ismeret. A pályázatokat 1995. február 28-ig kérjük eljuttatni az alábbi címre: polgármesteri hivatal 6782 Szeged, Mórahalom, Felszabadulás u. 34.