Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-21 / 44. szám

KEDD, 1995. FEBR. 21. • Pénzmozgás, de honnan hova? Jelentés a 3. szektorról BELÜGYEINK 3 A rendszerváltozás egyik jelensége: a nonprofit (politikai megközelítéssel: civil) szervezetek számának ugrásszerű növekedése. Az ebbe a körbe tartozó pártok, egyházak, alapítványok, egyesületek, illetve munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek száma 1989 és 1992 között megháromszorozódott. A szakértők szerint a nonprofit szektor 1992-re stabilizálódott. Becslések szerint abban az esztendőben a közel 41 ezer alapítvány, egyesület és érdekképviseleti szervezet bevétele meghaladta a 110 millió forintot, kiadásai a 90 millió forintot közelítették. A számok igazolják: a 3. szektornak nem csupán társadalmi, hanem gazdasági súlya is jelentősen nőtt. Ez is indokolta, hogy a legfrissebb adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal külön tanulmányban elemezze a nonprofit szervezetek 1992-es állapotát. A nonprofit szervezetek bevételei különböző támogatásokból és saját vállalkozásokból adódnak. Érdekes figyelni a következő arányokra! Az állami költségvetés támogatásainak 35 százalékát a sport, 14 százalékát a kulturális, 6 százalékát az oktatási, 4 százalékát a szociális, 2,4 százalékát az egészségügyi tevékenység kapta. Az önkormányzati támogatás 45 százaléka sport, 11 százaléka kulturális, 4 százaléka egészségügyi, 3 százaléka oktatási célokat szolgált. A vállalkozások nyújtotta támogatások megoszlása a különböző alapítványi és egyesületi célok között az állami költségvetés arányaihoz hasonló. E szervezetek saját vállalkozásaikkal is bővítik bevételeik körét. Például az egyesületek bevételeinek több mint 40 százaléka így „keletkezik". Ezen forrásokon kívül az alapítványok a lakosság támogatására, míg az egyesületek és az érdekképviseleti szervezetek a tagdíjakra számíthatnak. Az adatok szerint a nonprofit szektor gyors növekedése nem járt együtt tőkefelhalmozással. A szervezetek bevételeik 78 százalékát el is költötték. Ennek nagy részét a folyó, napi kiadások összege adja: az arány az alapítványok esetében 64, az egyesületeknél 83, az érdekképviseleteknél 91 százalék. Látható: a magyarországi alapítványok többségükben nem tőkéjük hozadékából gazdálkodnak. A nonprofit'szervezetek nyújtotta támogatásokról megállapítható: a kiadásoknak kisebbik része szolgálja ezt a célt, az alapítványok esetében 28, az egyesületeknél 10, az érdekképviseleteknél 4,5 százalék ez az arány. A nonprofit szervezetek által nyújtott támogatások több mint felét az alapítványok adják. A címzettek szempontjából közelítő érdekes megállapítás, hogy míg az alapítványok támogatásaik több mint felét más szerveieteknek adják, addig az egyesületek és az érdekképviseleti szervezetek 60-70 százalékban közvetlenül a lakosságnak. Jellemző, hogy a nonprofit szervezetek 12 százaléka országos jellegű, de döntő része a fővárosra és környékére koncentrálódik, illetve 22 százaléka települési szinten, 32 százaléka kisebb, azaz intézményi és lakókörzeti hatókörű. A lakossági és települési érdekek képviseletére, a helyi társadalom mozgásba hozására az egyesületi forma tűnik a legmegfelelőbbnek. A regionális és országos hatókörű szervezetek között nagy az alapítványok aránya. A 3. szektor főállású alkalmazottainak száma becslések szerint 40 ezer fő. Az egyesületek között a sport és a szabadidős, az alapítványok között a kulturális és oktatási tevékenységet végzők aránya nagy. A munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek célja egyértelmű. A társadalmi szervezetek döntő hányada az országhatáron belülre koncentrál, csupán 5 százaléka működik együtt nemzetközi társszervezettel. A nonprofit szervezetek többsége financiális problémákkal küzd. Az egész szféra helyzetét nehezíti a szabályozórendszer" fol ytonos, kiszámíthatatlan változása. Ezért javasolják a KSH tanulmányának készítői is: a civil társadalom, a társadalmi öntevékenység kibontakoztatása érdekében a döntéshozók stabilizálják a jogi és közgazdasági feltételrendszert, egyenlítsék ki a „kicsik" és „nagyok" közötti támogatási aránytalanságokat és finomítsák a pályázati rendszert. í.l Takarékos teljesítmény A takarékszövetkezetek az elmúlt évet mintegy 155 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárták; ez közel 18 milliárd forintos, azaz mintegy 13 százalékos növekmény az előző évhez képest. Jelentősen javult a tőkemegfelelési mutató is e pénzintézeti szektorban. Az előző évi 7 százalékról közel kétszeresére, mintegy 14 százalékra emelkedett egy év alatt. Erről számolt be az újságíróknak az 1994-es tevékenységet értékelő sajtótájékoztatóján hétfőn Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. Hol a segítség mostanában? Van néhány leleményes, vagy inkább igen jól tájékozott ember, aki a létező összes segélylehetőséget ismeri és igénybe is veszi. A támogatásra szorulók és jogosultak döntő többsége azonban nem tudja mikor, hova fordulhat segítségért. Pedig segítség, úgy tűnik, van szép számmal, csak eleddig még nem voltak csokorba kötve a „lelőhelyek". A Szeretetszolgálat Alapítvány kiadásában, a Máltai Szeretetszolgálat szegedi csoportjának összeállításában megjelentetett kiadvány ezt a hiányt igyekszik pótolni. Az Officina nyomda jóvoltából példás gyorsasággal napvilágot látQtt, tájékoztató céllal született kis füzet alapinformációkat nyújt a Szegeden működő humánszolgáltatásokról, alapítványokról, s arról, hogy a füzetben felsorolt több mint kétszáz segítő szervezet miben tud támogatást adni. A karitatív szervezetek jobb együttműködését is szolgáló 36 oldalas kiadvány adatbázisát a szerkesztők évente szeretnék kiegészíteni az újabb, humánszolgáltatást nyújtó szervezetek, intézmények nevének és tevékenységének feltüntetésével. A bajba jutottak informálódását szolgáló füzet minden olyan intézményben, szervezetben megtalálható és ingyen hozzáférhető, amely szociális támogatásra, segítségre hivatott. k. k. .Dolgozunk, ós nem nyilatkozunk' „Abban állapodtunk meg, hogy dolgozunk és nem nyilátkozunk." így hárította el a sajtó érdeklődését a Horn Gyula miniszterelnök és a pénzügyi szakértők közötti két és fél órás hétfői tanácskozás után Békési László távozó pénzügy- • miniszter. Bokros Lajos pénzügyminiszter-jelölt azt közölte, hogy a konzultáción nem volt szó az általa készített 25 pontos programról, s ő maga nem is szólt hozzá az elhangzottakhoz, de mintegy ötoldalas jegyzetet készített. Horn Gyula miniszterelnök annyit árult el csupán, hogy egy belső vitát folytattak a résztvevők a kormányzati lépések előkészítése céljából. Hozzátette, hogy a tanácskozás nagyon hasznos volt, de részleteket nem kfvánt elárulni. Gaál Gyula, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának SZDSZ-es alelnöke elmondta: a rövid távú lehetséges konkrét intézkedésekről volt szó. Ezekről a kormánynak kell döntenie, mint ahogy a kormány hivatott annak meghatározására is, hogy ezek az intézkedések mennyire lehetnek drasztikusak. A találkozón erről is eltérő vélemények hangzottak el - mondta. Pál László ipari és kereskedelmi miniszter szerint a globális gazdaságpolitikai lehetőségekről tárgyaltak. Tételesen ugyanakkor nem tekintették át az egyes tárcák helyzetét és gazdálkodását. A miniszter tájékoztatása szerint a megbeszélésen Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjának várományosa sem szólt hozzá a vitához. Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter azért is hasznosnak tartotta a beszélgetést, mert az megerősítette: a kormányprogram irányai alapvetően jók. vyúgolódnak az orvosok, méghozzá a saját érdek__I védelmi szervezetik hergelte fel őket. A nemrégibem újjászerveződött Magyar Orvosi Kamara vezetősége első népszerűtlen lépését mindjárt az elején meglépte. A kamarába történő belépési - úgynevezett regisztrálási - díj összegét 5 ezer forintban, míg az éves tagsági díjat 6 ezer forintban állapították meg. Mintán a kamarai tagság valamennyi praktizáló orvos számára kötelező, az orvosok döntő többségének nincs és nem lehet más választása, minthogy leszurkolja belépti díjat és pengesse az évi hatezret. Mielőtt bárki is felhördülne, mondván, kibírják az orvosok, hiszen ömlik a zsebükbe a bálapénz, sietek leszögezni, hogy jelentós számú orvos gyógyít e hazában, aki a paraszolvenciát csak hírből ismeri, s közalkalmazotti bérből éL Egy kezdő doktor 25 ezer körül keres bruttód), de nem sokkul több a bari fixe egy már nem éppen kezdő orvosnak sem. S kellő kétségbeeséssel veszi tudomásul a helyzetet az az orvosházaspár is, akik közül az egyik üzemorvos, a másik klinikai gyógyító, s ketten jó, ha ötvenezret hazavisznek havonta a két gyereküknek. Ők ebben az esztendőbem mindösszesen 22 ezer forintot fizetnek be az érdekvédelmi szervezet büdzséjébe. A háborgó képhez persze hozzátartozik, hogy vannak engedmények az éves tagsági díjat illetően, ám a kamarába újonnan belépőknek nincs árengedmény a regisztrálási összegbőL Itt pilont" most olyan vádak hangzanak el, hogy a li felsőbb kamarai szinteken nem éppen hibátlanul képviselik az orvostársadalom ügyét és érdekét. A kamarai vezetők viszont azt kérdezik: az orvosok kellő odafigyeléssel kísérik-e a kamarai történéseket, müködik-e az oda-vissza kommunikáció, s miért csak a végeredmények megszületésekor hangos és aktív a „"ép"? Informálódásaim során úgy tűnt fel, hogy amellett, hogy kellóképpen zavaros a kép, folyik az egymásra mutogatás, amint az mifelénk mostanában lenni szokott. A kamarai díj akár tanulópénznek is felfogható, csakhát hosszú ideig emlékeztet majd egy szerencsétlen startolásra. • j <J jlcJLtoof ^IjolotcJLA rs ÉKF Kft, Szeged Fonógyári úl24. Tel.: 421 875. TeMatc V 482 563 J - Fenyődeszka 25 000/mJ - rwripjó 28 ooo m/1 28 ooo/m' un kciiici ívliólcst sovek, mm l» •• ••! • * * * a legoKsoooan gk.-val szeged, stefania 10., sajtóház J HEGGEL 7-TÓl ESTE 7-IG! délmagyarokszág A SZAB hirei Ma 18.15 órától a Nyelvtudományi Munkabizottság, a JATE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékével a Nyelvészeti Műhely sorozatában dr. Forgács Tamás előadását „A történeti valenciaelemzés módszeréről és nyelvtörténeti hasznáról" címmel rendezi meg. Február 22-én 15 órától dr. Kökény Mihály népjóléti államtitkár találkozik a klinikák, kórházak, rendelőintézetek igazgatóival, az egészségügyi vezetőkkel. - 18 órától, a Modern Filológiai Munkabizottság szervezésében Farkas Zoltán .Jogalkalmazás és igazságszolgáltatás" című előadására kerül sor, melyen Eötvös Károlynak „A nagy per" című műve szerepel az elemzés kiinduló témájaként. Szeged Belvárosához közel, exkluzív angol típusú társasházrész üzletté alakítható, dupla garázzsal ELADÓ. Érd.: 06-60-385-613 • Dr. Kovács Kálmán országgyűlési képviselő, aAferlament oktatási bizottságának tagja nemrégiben interpellált a művelődési miniszterhez. Kovács doktort akkor a válasz nem elégítette ki, éppen ezért ma az azonnali kérdések órájában újra Fodor Gáborhoz fordul. Hogy milyen ügyben, arról beszélgettünk a kereszténydemokrata honatyával. • Mire hívta fel, s mire szeretné felhívni a kultuszminiszter figyelmét? - Véleményem szerint az elmúlt időszakban a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban számos olyan törvénytelen intézkedés történt, amely mutatja, hogy a tárca nem áll szakmailag a helyzet magaslatán. Csak egy dolgot említenék: az új kormány által júliusban hozott 17/1994es MKM rendelet, amely szeptember l-jén lépett hatályba, az érettségi szervezésével kapcsolatosan még feladatokat rótt a tankerületi oktatásügyi központokra. Ez 0 KÉRDÉS • Az interpelláló képviselőhöz „Félek, botrány lesz az érettségin" alapján bonyolították le a TOK-ok az őszi pótérettségi vizsgákat, s készültek folyamatosan a májusi érettségire. Az iskoláknak ebben az időszakban kell összegyűjteni, hogy az intézményben hány diák, s azok milyen tantárgyból vizsgáznak, s a jelentőlapokat március l-ig kell eljuttatni a megfelelő szervhez. Ez a szerv eddig a TOK volt. Január végén azonban Honti Mária, az MKM közigazgatási államtitkára és Szűcs Miklós főosztályvezető arról tájékoztatták a megyei önkormányzatok közoktatási vezetőit. bogy az érettségi szervezését visszahelyezték a megyei, illetve városi főjegyzők hatáskörébe. • Mit von ez maga után? - Fejetlenséget. Elképzelhető, hogy az iskolák egy része majd a tankerületi oktatásügyi központhoz, más része a pedagógiai intézethez, megint mások pedig a megyei. illetve főjegyzőhöz küldik majd a jelentőlapokat. Ez kaotikus helyzetet eredményezhet. Egyébként azért tartom törvénysértőnek az említett bejelentést, mert az ügyben még nem született meg a Dr. Kovács Kálmán rendeletmódosítás. Megítélésem szerint a módosítás csak áprilisban várható. Májusban pedig ott az érettségi... • Az ön megítélése szerint a kialakult helyzet menynyiben befolyásolja majd az érettségi vizsgákat? — Emlékezetem szerint nem telt el úgy év, hogy az érettségiken ne lett volna kisebb-nagyobb gikszer. Félek, hogy az idei érettségin a szokásosnál is több botrány lesz. sz.c. sz.