Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18 / 42. szám

1995. FEBRUÁR 18., SZOMBAT • Kertész Zsuzsa és egyik tanítványa • Relaxálás — kertészül. A fekvés műfaja is a tanrend része. (A Képes Európa felvételei) a tanító néni • Nincs lámpaláza. • B&monáót kerestek találtak Csöndes jubile- \ umot ünnepelt Ker­tész Zsuzsa, a tele­» vízió népszerű be­mondónője: harminc éve lépte át a rádió küszöbét, mint be­mondójelöU. Az aláb­biakban Kertész Zsu­zsa beszél munkájá­ról és a tanításról, a lámpalázról és a csa­ládról - Az érettségi után egye­temre jelentkeztem, orosz­pszichológia szakra. Mivel csak elófelvétclisnek vettek föl, kilenc hónapig dolgoznom kellett volna. Éppen ez idö tájt egy hirdetésben olvastam, hogy bemondót keresnek a rá­dióba. Mint utóbb Pintér Sanyi bácsitól megtudtam, négyez­ren jelentkeztünk, ebból tizen­egyen maradtunk, s végül ötöt vettek fel. Én a hatodik vol­tam, de mert Vadász Ági férjét vidékre helyezték, felkerültem az ötödik helyre. 1965 február­jában írtam alá az elsó szerző­désemet, s 19 évesen elindult rádiós pályafutásom. - Mi lett az egyetemi fel­vételivei? - Később estin fejeztem be az egyetemet, előbb az orosz szakot, aztán a pszichológiát. Nem volt könnyű egyszerre dolgozni, tanulni, s még ne­hezebb lett a helyzet, amikor férjhez mentem és Andor fiam megszületett. Hol hajnalban kezdtem, hol meg éjfélkor zár­tam az adást. Hogy többet le­hessek otthon, férjem java­solta, menjek át a tévébe, ott kiszámíthatóbb a munka­beosztás. 1974. április l-jén kerültem a kamera elé. - A blrek szerint nem csak bemond, hanem ta­nk is. Kiket és mire? - Egyre többen kerestek meg azzal a kérdéssel, hol le­het a bemondást megtanulni. Láttam, mekkora az igény er­re, s elkezdtem a tanfolyamok elindítását. Most ott tartok, hogy rövidesen a szóvivők számára is készíthetek saját programot. Könnyed, játékos formában folyik a tanítás, de ez csak látszólag játék, hiszen mögötte komolyak a követel­mények. Tízfős csoportokban folyik az oktatás, egy-egy órás egyéni foglalkozással fűsze­rezve, amiben smink, fodrá­szat, színpadi mozgás is szere­pel. Sót: mikrofon- és kame­ragyakorlat, valódi körülmé­nyek között. —A tankás azonban csak beti két alkalommal zaj­lik. Mellette ott a rádió és a tévé. Akkor most Ker­tész Zsuzsa bemondó, avagy riporter? - Az én esetemben nem ér­zem a különbséget, hiszen mind a kettőt, sőt ennél sok­kal többet csináltam és csi­nálok. Énekeltem sanzont, volt és remélem lesz önálló műso­rom, nagyon szeretem az élő­adásokat. Lámpalázam nincs, nem feszélyez a nyilvánosság, mindegy, hogy nyolc vagy nyolcvanezer ember előtt sze­repelek. —És a magánélet? - A szerelem mindig na­gyon fontos volt számomra. A fiammal - aki diplomás szí­nész, és a Katona József Szín­házban játszik - a lehető leg­jobb a kapcsolatom, és - bár régen elváltunk - a papájával is jó barátságban vagyok. -Meséljen a szüleiről' - Édesanyám nemrég ha­gyott itt bennünket, ő nagyon hiányzik nekem. Édesapám annak idején a helyi iparosok dalegyesületében karnagy volt. Én nem ismertem, hiszen négy hónapos voltam, mikor meghalt, de az emberek sze­retete a mai napig elkíséri. Nemrég a XV. kerületi Cso­konai Művelődési Ház Dalköré­be hívtak, ahol egy néni régi fényképeket és egy hangsípot adott át nekem azzal, hogy az édesapám tulajdona volt. Eddig őrizte, mert szép emlé­kek fűzték hozzá. De szerinte engem illet. Megható és jó érzés az emberek szeretetét érezni. László Zsuzsa A világon még mindig legendák keringenek a hollywoodi filmcsillag, Grace Kelly és a monacói herceg házassága körül. A céltudatos Kelly-lány úgy tűnt, elérte azt, amit kitűzött: egy uralkodó törvényes hitvese lehetett. Ki láthat azon­ban a kulisszák mögé? Ki tudja igazából, hogy sikerült a frigy? Kívül palota, belül börtön A hercegné csak párizsi otthonában döbbent rá, mennyire tönkrement a házas­sága. Grace Kelly lánykorában egy ra­gyogó birodalomról álmodott, ám amikor férjhez ment Rainier Grimaldi herceghez, hirtelen egy aranyka­litkában találta ma­gát. A múlt év november l-jén je­lent meg Róbert Lacey-nek Gra­ce Kelly-ről írt műve, amelyet egyben a hercegnő utolsó élet­rajzának tartanak. A könyv egész Franciaországban kapható - Monaco kivételével. Rainier herceg ugyanis elrendelte: száműzni kell a hercegség könyvesboltjaiból. Hogy miért ez a szigor? Min­den egyes oldal kemény kritikát fogalmaz meg a Grimaldi csa­ládról. Többek között az is kide­rül, hogy az a hét, amikor Grace és Rainier összeházasodott 1956-ban, inkább hasonlított egy rémálomhoz, mint boldog, várakozásteli, szerelemittas készü­lődéshez. Grace-ről valamennyi élet­rajzíró közkinccsé tette eddig, milyen szigorú neveltetésben ré­szesült otthon. A dúsgazdag Kelly apuka nem kímélte négy gyermekét, azoknak mindenki közül a legkiválóbbaknak kellett lenni. Grace macskatermészeté­vel próbált a kemény apához közeledni, de az nem tűrte az érzelmeket. A monacói herceg­gel való házasságkötést is azzal magyarázták sokan, hogy a Kel­ly-lány így akarta az apjának megmutatni: 6 érte el a legtöb­bet. Hiszen nemcsak az Oscar­díjat kapta meg fiatalon, hanem Európa egyik legelőkelőbb tró­nusát foglalhatta el. Nem kellett azonban sok idő­nek eltelnie, hogy Grace rájöj­jön, Monaco nem más, mint egy csillogó-villogó börtön. Az egyik barjtnő igen lehangoló képet festett a palotában uralkodó lég­körről: „Grace azt szerette vol­na, hogy ebben a komor épüle­tetben mindig süssön a nap, de mindenki csak mosolygott a há­ta mögött." „A férj „parancsoló természete" miatt gyorsan meg­• A Rainier herceg által betiltott könyv címoldala »A pár 1979-ben, amikor ez a felvétel készült, már külön élt • Grace és /?a/ff/er • 23 év létsfzc^thf • Esküvői fotó. A tündérmeséből rémálom lett? • Jim McMullennel, a 31 éves New York-i restaurá­torral a Studio '54 neveze­tű divatos éjszakai szóra­kozóhelyre jártak együtt. Kapcsolatuk hat évig tar­tott... • Stéphanie, a legkisebb örökölte édesanyja szeszé­lyes természetét. Gyakran előfordult, hogy egy bő­séges ebéd után még ham­burgert is hozatott a so­főrrel a McDonal's-ból • Lady Dianával 1981-ben találkozott. Grace a sajtó ál­tal megostromolt hercegnőt a következő szavakkal nyugtatta: „Ne idegeskedjen, kedvesem, lesz ez még rosszabb is!" romlott a kapcsolata Rainier herceggel. „Számtalanszor lát­tam Grace-t kisírt szemekkel kil­épni szobájából" - emlékszik vissza a palota egyik alkalma­zottja. Pedig az amerikai lány min­dent elkövetett. Megtanult fran­ciául, példásan viselkedett az udvari ceremóniák során, meg­állta a helyét az összes fogadá­son, ragyogóan elbeszélgetett a világ államfőivel, még a pápával is. A monacóiak szerették, sőt mi több, rajongtak érte. Sokak szerint a miniállam rengeteteget köszönhetett Gra­ce-nek. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, de abban az idő­szakban Monaco nem volt több egy kis „üdülőfalunál". A sokáig agglegényeskedő Rainier presz­tízsén rengeteget javított, hogy egy amerikai filmcsillagot vett feleségül, akit követett a rivalda­fény. Állandóan fotóriporterek nyüzsögtek a szük utcákon, tu­risták leselkedtek: hátha meg­láthatják a hercegnét, legalább egy pillanatra. Állítólag a ka­szinó is a házasságkötést köve­tően lett a világ leggazdagabb embereinek találkozóhelye. • 1976-ban súlyos dep­resszióba esett, az evésbe fojtotta bánatát Grace ráadásul teljesítette her­cegnéi kötelezettségeit is: há­rom gyermeke született: Caro­line, Albert és Stephanie. Állítólag Grace nem csinált titkot abból, hogy mi nyomja a szívét: „Rainier a szó szoms érte­lemben bezárt, nem tudok mo­zogni, nem mehetek sehova, nincs szabadságom." Később már szinte teljesen külön éltek, Grace Párizsban, Rainier Mo­nacóban. Grace fiatalemberek karjaiban keresett menedéket, akiket a közeli barátnők csak „szórakoztató partnereknek" neveztek. 1976 és 1982 között egyszerre legalább négy férfi vigasztalta. Kényeztették, udva­rolgattak neki. így próbálta pó­tolni azt a gyengédséget és sze­retetet, amit soha nem kapott meg férjétől. „Mindannyian megbánták, hogy nem voltak vele kedvesek. De már késő. Re­mélem, furdalja őket a lelkiis­meret" - nyilatkozott keserűen Grace temetésén az egyik barátnő. (A Voici alapján) Fordította: Tóth Beáta

Next

/
Thumbnails
Contents