Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18 / 42. szám

SZOMBAT, 1995. FEBR. 18. A VÁROS 5 Gseh-Másik-est tg em szép dolog, ha az embert 18 évenként ereszí meg MW egy levelet nővérének, akit történetesen Irénnek hív­nak. Persze, legalább van miről írni. Bereményi Géza ­Cseh Tamás - Másik János: Levél nővéremnek című lemeze '76-ban született. A folytatás pedig tavaly. A levéltitoksértés Szegeden csütörtökön este nagy nyilvánosság, telt ház előtt az Ifjúsági Házban történt. Hogy mi változott 18 év alatt? Minden és mindenki. A nyalás jellegzetes mozdulata viszont a régi maradt. Csak a bélyeget nem (egy) forintért, hanem 15-ért vesszük. Az egykori ünnepi szónok neje, Fáskertiné - akit remekül lehetett markolászni, amíg félje az ifjú kollégák rugalmas beilleszkedésről papolt - mára bizonyára elhízott. Az eszpresszóban búsongó közgazdász kirúgott korkedvezmé­nyes nyugdíjas lett. Ha azóta meg nem halt. Tizennyolc éve János és Tamás megszólította egykori tanítóját az utcán: - Megismer, tanár úr? Vagy tán elfelej­tett már? Ma félrefordulnak, hogy ne hozzák zavarba, amint a kuka mélyére túr az öreg. A metrón legföljebb azt kérdezi az ellenőr: van-e jegyed? Hogy munkád van-e? Kii érdekel? Viszont ami tény, az tény. A demokráciában úgy és akkorát vizelhet az ember, ahogyan és amekkorát csak akar. így van ez, kedves Irén. Az első levelet zongorával, gitárral írták. A másodiknál hiányzott a zongora, a szintetizátor kiszorította. Igen, eltelt az a idő, haladni kell a korral. Ám Cseh Tamás és Másik János dalainak kialakult a zenei atmoszférája, amelyet szerettek, megszoktak azok, akik egyetlen találkozást, kon­certet sem hagytak ki. Ők a régi rajongók, akik a sörgőzös, füstös klubokban „itták" Bereményi szövegét, amelyet sa­ját életérzésük telitalálat-megfogalmazásának éreztek. Minden fanyar fintorra vevők voltak, amelyeket Cseh Ta­más - akivel egyébként a közönség jelentős hányada együtt házibulizott, ivott énekelt - arcáról leolvastak. Ez valami más. Túl jól fésült. Túl kidolgozott. Azt is mond­hatnánk, hogy túl profi, de hatásában nem súrolja Cseh Tamás emlékezetes előadását, a Keleti pályaudvari „ámok­futást". És végképp más, mint az első levél. Ezt már számí­tógépen írták. Persze, az is iehet, semmi másról nincs szó csupán ar­ról, hogy eltelt 18 esztendő. V. Fekete Sándor Ha valaki letéved az Orosz­lán utca macskaköveiről, vagy a zaciból kilépve rossz irányba indul, meglepve tapasztalja, ismét utcává alakul a függőfo­lyosókkal és hatalmas tűzfalak­kal zárt terület. Ez a Bajza utca. Szokatlanul keskeny üz­letház épül itt, amely eltakarja az Oskola utcai tömb meztelen hátsóját. Ez a város tipikusan intenzív növekedése, zsebken­dőnyi helyen, felfelé. A telekre annak idején pályázatot írt ki az önkormányzat, és ezzel a módszerrel kívánta hasznosíta­ni Arany János utcai sarok­telkét és a Mikszáth Kálmán utcára ásító pusztaságot is. Ezeket olyan régóta takarja illedelmesen-szemérmesen a deszkapalánk, hogy utóbbin például még a Hazafias Nép­front akkor frissen alakult utódtömörülése is folytatott maradandóan hazafias válasz­tási plakátháborút. A kulisszák mögötti élet sem volt eseménytelen. Sike­resnek bizonyult pályázatokat adtak be a telkek hasznosításá­ra. A városi hatóság egyelőre elvi építési engedélyt adott: a Centrum Áruház mögé üzletek, lakások épülhetnének, több­szintes parkolóval; a folyó­közeli Arany János utca végére lakások, vegyes hasznosítású alsó szintekkel. Épülhetnének. Belvárosi telekprivatizá­cióról mint komoly üzletágról Szegeden nem beszélhetünk. Kevés az eladó telek, most • Deszkapalánkok mögött a légvárak Belvárosi mese a létező kapitalizmusról téz. Szent Ferenc és Füredi utcai telkeinek hasznosítására. Utóbbi helyen már készen van az alap - 16 lakás számára. A leendő harminc-ötvenöt négy­zetméteres egy-másfél szobás önkormányzati lakások szá­zaiba az igénylők egy része költözhetne, de - s ez a fon­tosabb - megnyílna az út a Belváros funkcióváltása előtt: intézmények, irodák, bankok stb. települhetnek a legbelső utcákra, a központi terekre. A Széchenyi tér 17. mutat erre példát. A tulajdon szent, ám örökbérletek nincsenek. Az 1 (fő): 100(négyzetméter)-hez üzleti lépték. A két körút közötti szakasz­ra és a panelvárosoktól beljebb eső területekre a telekspeku­lánsok, vállalkozók, építtetők egyaránt rámozdultak. Nem csoda: megvan a megfelelő infrastruktúra. Privát, mond­hatni kisbefektetői övezet, tár­sasházaknak kínálnak itt szin­tezett levegőt. Ól. Mi van a palánk mögött? (Fotó: Révész Róbert) éppenséggel csupán három da­rab. Az önkormányzat olykor értékesít egyet - beépítési kötelezettséggel - mint tette a Gogol utcában. A néhány kirívó ellenpél­dától eltekintve a Belváros te­lekszűkében van. Kevés a még kitölthető hely, s mivel a Tisza és a kiskörút határolta város­rész alapterülete adott, térfo­gata felfelé csekély mértékben növelhető, marad a kiszorítás: csak akkor lehet ide bejönni, ha másvalaki kimegy. A város­fejlesztési és tulajdonosi bi­zottság ötletét Orosz Bálint vá­rosi főépítész és csapata gon­dozza. Mintegy száz, önállóan nem hasznosítható bel- és külvárosi, valamint újszegedi telket mér fel ez a munkacso­port, a cél természetesen a beé­pítés. Szociális bérlakásokkal. Korábban az önkormányzat tervpályázatot hirdetett a Vi­Kisebb lett a Foglalkoztatási Alap Lényegesen ki­sebb éves kerettel gazdálkodhatnak az idén a helyi foglal­koztatáspolitikát meghatározó me­gyei munkaügyi ta­nácsok. Múlt évben Budapesten és Bor­sod- Abaúj-Zemp­lén megyében pél­dául 1,63, illetve 1,59 milliárd forin­tot költöttek el kü­lönféle, a munka­nélküliek elhelyez­kedését, képzését. átképzését elősegí­tő programokra, az idén viszont e két régió előzetesen jó­váhagyott éves elő­irányzata 852, illet­ve 880 millió fo­rintra csökkent. Ha­sonló a helyzet a többi megyében is. A Munkaügyi Minisztériumban elmondták, hogy a csökkent keret­összegek ellenére a közhasznú munká­ban foglalkoztatot­tak korábbi számá­nak fenntartására kell törekedni. A minisztérium szor­galmazza, hogy részmunkaidős fog­lalkoztatás kere­tében szervezzenek közhasznú munkát. A támogatásokat főként az ilyen köz­hasznú-részmunka­idős foglalkoztatási formát alkalmazó munkaadóknak sze­retnék juttatni. Ugyancsak előny­ben részesülnek azok a munkálta­tók, akik kötelezett­séget vállalnak a támogatási időt kö­vető foglalkoz­tatásra is. • Aki nem hallott még pom­mereket, dulciánokat, cornet­tókat, Viola da Gammákat, ne­tán krumhornokat megszó­lalni, e szavak zenéjéből az is sejti, mennyire másképp hang­zik egy konzervatív hegedűs és zongorista hagyományokra büszke konzervatórium falai közt egyik-másik ilyen régize­ne-hangszer. Régies hangzá­sukban íkönhyfciség, szabadság és-némi szeszély repked, mint­ha vásott ellentétei lennének mindennek, ami merev, sko­lasztikus és verbális a zenélés­ben. Nem véletlen, hogy Nyu­gat-Európában a konzervatív iskolától jócskán elkülönül a régizene oktatása. Annál érde­kesebb, jegyzi meg Lőrincz László, a szegedi konzerva­tórium régizene tanszakának vezetője, hogy itt, az intéz­ményen belül feszültség nélkül sikerült kompromisszumot találni a kettő között. A régi­zene, mondja, rég nem csak historikus divat, amely kimerül • Kétszázmilliós hangszergyűjtemény Régi zene - örömzene abban, hogy korabeli hangsze­reken játszanak. A régizené előécfÓjá, á kórábeli előadói gyakorlatnak és stílusnak meg­felelően, a zene retorikáját, artikulációját, tagoltságát, érzékeny és árnyalt beszéd­módját kell, hogy feltámassza - és mindenekelőtt azt a kü­lönleges szabadságot, amellyel az illető kor örömmel játszott és hallgatott zenéje rendelke­zik. Ez a felfogás egy új zenei irányzat útját mutatja meg, amelyben - ha úgy ve'Sszük ­romantikus műveket is lehet a maguk autentikus módján és hangszereivel játszani. Csakhogy a reneszánsz és barokk hangszerekhez már nem is elég a tudás, az érzék és a tehetség - tán valami szemé­lyes, ismeretség kell. Legtöbb­jük sajátos játékot igényel, hiszen (az avatott szavával élve) kissé hamiskás természe­tű, vagyis nehéz tiszta han­gokat előcsalogatni belőle. így aztán régizenész a talpán aki e hangszereket csoportokká (consortokká), majd 4-5 con­sortot zenekarrá tud össze­hangolni. Ami a hangszereket illeti, a rendkívüli hangszer­gyűjteményt egy belügyminisz­tériumi együttes felbomlása után Lőrincz Lászlónak sike­rült Szegedre „szerződtetni". • Erdő. A Rókusi körút mel­letti kiserdő elhanyagoltsá­gával kapcsolatos észrevé­telre reagáltak a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kft.-tői. Jelzésük szerint pénzügyi nehézségek miatt megoldat­lan a városban a külterületi zöldfelületek tisztántartása. Az erdők, árterek csekély ré­sze van az önkormányzat ke­zelésében, de ezekhez sincs megfelelő anyagi fedezet. A Déltáv Rt. mögötti erdő nincs a város kezelésében: a Szege­di Erdőgazdaság felügyelete alá tartozik és remélhetően hamarosan rendbehozzák a területet. • Szemafor. Kozma István olvasónk elégedetlen a kecs­késtelepi vasúti átjáró korsze­rűsítésével. Mint mondta, a várakozási idő számottevően nem rövidült, a korszerűsítés költsége nem áll arányban az eredménnyel. Tapasztalata szerint a sorompóőr szemé­lyétől, jóakaratától is függ, mennyit kell várni. • Kommunális adó. Lovai Andrásné (327-610) ellent­mondó értesüléseket szerzett a kommunális adó befizeté­sének határidejét illetően. A szegedi adó- és illetékhivatal CSÖRÖG A KCCtfp)))))))) Imviestel Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Becsei Péterrel oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-től 15 óráig várjuk hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: Oh-hO-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. ügyfélszolgálatán azt mond­ták, hogy május 31-ig lehet befizetni, ugyanakkor egy pénzügyminisztériumi tiszt­ségviselő azt állította, hogy erre az adófajtára az idén nem vonatkozik ez a határidő, a befizetésre február 28-ig kell sort keríteni. Olvasónk sze­retné, ha az adóhatóság helyi illetékesei írásos, maradandó formában közzétennék, me­lyik időpont a mérvadó. • Ebek. Közepes termetű, zsömleszínű keverék kutyát talált Rózsahegyi Istvánná (315-921). A nyakában táb­lácskát viselő kutya gazdá­jának jelentkezését várja. Északias jellegű, netán szán­húzó, nagy testű fehér kutyát találtak Márta Istvánnéék. A kutya tulajdonosa a József Attila sugárút 44-46 sz. alatt Mártáéknál érdeklődhet. • Tv-gond. Rovó István (317-720) televíziós műsor­vételi problémáiról szólt telefonon. A Kossuth Lajos sugárút-Eszperantó utca sarki lakásában január óta „szét­esett a tv-műsor", a kábel­rendszer közeli (Feltámadás utca sarki) szerelgetése lehe­tetlenné teszi még a magyar 1 műsorának nézését is. A beje­lentésére pénteken reggel azt jelezték a Kábeltévé Rt-nél, hogy majd hétfőn megnézik, mi a gond. Olvasónk felhá­borodásának adott hangot az ilyen szolgáltatás miatt. • Lassan lejár a Marlboro Music Rock-in '95 tehet­ségkutató verseny határideje. A rende­zők várják mind­azon tehetséges fia­tal rockzenekarok jelentkezését, ame­lyeknek nincs le­meztársasággal szerződées, az együttes tagjai be­töltötték 18. élet­évüket és magyar állampolgárok ­vagy állandó ma­gyarországi lakcím­mel rendelkeznek. A legtehetségesebb zenekarnak járó Marlboro Music Rock-in '95 fődíj egy magyaror­szági koncertturné, valamint egy le­mezszerződés a HMK Musictól. Pályázni idén is egy 10 perces de­mokazettával lehet, ezen két magyar nyelvű számnak kell szerepelnie. A tehetségkutató ver­seriyen indulni kívánó zenekarok a jelentősebb zene­és hangszerboltok­ban, rockklubok­ban, szaklapokban, valamint a Multi­méda Kft-nél talál­hatnak jelentkezési lapokat. A beküldé­si határidő február 24. - a cím: Multi­média, 1054 Buda­pest, Steindl I. u. 12. -, a nevezés ter­mészetesen díjta­lan. KÖZÉLETI NAPLÓ HETFON A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4. I. em 123-as szoba) dr. Bálint János ingyenes jogi tanács­adást tart 15-16 óráig. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT AZ SZDSZ Földváry u. 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor. KALMAR FERENC, a 23. számú választókerület képvei­selője (Rókus) 17-18 óráig fogadóórát tart a Rókus I.sz. Általános Iskolában (Kossuth L. sgt. 37.). PAPP ZOLTÁN, a 15. számú választókerület képvise­lője fogadóórát tart 17-18 óráig a szentmihálytelki műve­lődési házban. A késő középkor, a reneszánsz és a korai barokk valamennyi hangszercsoportja megtalál­ható benne - ehhez már csak előadót kellett képezni. Négy évvel ezelőtt (Magyarországon először) a szegedi konzervató­riumban kezdtek barokk furu­lyát, vagyis blockflötét tanítani a felsőoktatásban. A hangszert, amelyet azelőtt amolyan „mi­haszna népi hangszernek" szá­mított, követte a többi szak, a csemballó, a Viola da Gamba. a barokk hegedű, a barokk ének, és fakultációként a réz­fúvós szak. A konzervatórium főszakos blockflötéseiből és más hangszeres hallgatókból megalakult a Massaino Con­sort együttes, amely ma már azzal büszkélkedhet, hogy a világon egyedülálló módon egy 1500-as évekbeli szimfo­nikus zenekar hangszercso­portjaival, előadói stílusával és autentikus zenei kifejezés­módjával állhat a közönség elé. Panek S. Vannak még tartalékok A magyar cégek termelékeny­sége rövid idő alatt és erőtelje­sebben javulhatna, mint azt a vállalati vezetők vélik. A hazai cégeknél a munkaidő jóval na­gyobb része megy veszendőbe, mint ezt a vezetők általában gon­dolják - derül ki abból a felmé­résből, melyet a Czipin and Part­ner osztrák termelékenységi ta­nácsadó cég végzett mintegy száz magyar vállalati középveze­tő körében. A választ adó veze­tőknek csak 15 százaléka vélte úgy, hogy a magyar gazdaság­ban tapasztalható recesszióért nagyrészt a vállalatokon belüli problémák a felelősek. A veze­tők csaknem fele - 47 százalék ­szerint a nehézségek oka az, hogy a cégek nem a piaci igé­nyeknek megfelelően termelnek. A megkérdezettek 38 százaléka pedig a világpiac általános hely­zetét nevezte meg legfőbb ok­ként. A Czipin közel 70 magyar cégnél végzett vizsgálódásai ezzel szemben azt mutatták, hogy a rossz szervezettség és információáramlás, valamint a helytelen vezetési struktúrák miatt a munkaidőnek átlagosan 50 százaléka kihasználatlan.

Next

/
Thumbnails
Contents