Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. FEBR. 16. A HELYZET 7 • Szőregi kábelbábel II. A kuratórium mossa kezét Szőregi kábelbábel címmel jelent meg cik­künk, amellyel kapcso­latban ketten is jelezték, hogy kiegészítenék a le­írtakat. Mindketten a Szőregért Alapítvány kuratóriumának tagjai. Vörös Imre, aki levelet írt, ma is kurátor, Béké­si Zoltán már nem, de­cemberben viszont még az volt. A riport arról számolt be, hogy a városrészben, települé­sen lakossági fórumot tartot­tak. Ezen a szőregiek nehez­ményezték az önálló kábelté­véjük ingyenes átadását a sze­gedi Kábeltévé RT.-nek. Nekik megfelelt a régi is. Megkérdő­jelezték. hogy egyáltalán jogá­ban állt-e a kuratóriumnak ezt megtenni. Vörös és Békési úr azt igye­kezett bizonygatni, hogy a döntés teljesen indokolt és jog­szerű volt. - A kuratórium azért döntött így, mert az elavult rendszer fejlesztésére önerőből nem nyí­lott lehetőség, így viszont a szolgáltatás köre bővülhet ­magyarázta Békési Zoltán. ­Lehet majd fogni az HBO-t, a városi tévét és a Telint is. A szőregiek ugyanannyi informá­cióhoz juthatnak, mint a szege­diek. A havi 200 forintról 300­ra emelt díjjal pedig többletet kapnak az előfizetők. • A rendszert karbantartó mérnök vállalta volna a to­vábbi üzemeltetést úgy, hogy évente I milliót a fej­lesztésre fordít... - Csakhogy Szirovicza úr nem üzleti tervet tett le az asz­talra. miként az előző cikk fo­galmazott, hanem egy szóban tálalt ajánlatot. De ha tényleg rossz a rendszer, akkor hosszú távon ez nem jelentett volna megoldást. • Miként vetődött fel a rendszer átadásának gon­dolata? - Vörös úr BT-je üzemel­tette a szőregi kábeltévét, ta­valy év közepén ő felvetette. hogy a jövőben nem kíván ez­zel foglakozni - magyarázta Békési Zoltán, aki az elmúlt ciklusban a település önkor­mányzati képviselője is volt. ­Ekkor néztünk utána a dolog­nak, a legmegfelelőbbnek a Kábeltévé RT. ajánlata tűnt. Minőségileg és mennyiségileg is pluszt adnak. • Miért ingyen adták nekik oda a rendszert, hiszen a szöregieknek családonként 12 ezer forintja fekszik ben­ne? - Ez az összeg nem volt ak­tiválva. És a kérdés nem volt kérdés, mert pénzért nem kel­lett volna a társaságnak. Ha a jelenlegi fejállomást eladjuk, akkor az az összeg az alapít­vány kasszájába folyik majd. Egyébként volt egy szóbeli megállapodásunk - még ha az RT vezetője nem is akar rá em­lékezni -, amely szerint a sze­gediek anyagilag támogatnák a szőregiek alapítványát a rend­szer átvételének fejében. • A maga lelkiismerete nyugodt az üggyel kapcso­latban? - Teljesen az - jelentette ki. - Természetesen van anyagi vesztese az ügynek, az eddigi karbantartó. Neki kellene meg­keresnie az új tulajdonost, bi­zonyára az alkalmazná. Megkérdeztük Tóth Csaba képviselőt is, akit a lakossági fórum azzal bízott meg, hogy próbálja visszacsinálni az egé­szet. Ő megtette a szükséges lépést, ám még választ nem ka­pott a Kábeltévé RT.-től. Igaz, még nem is telt le a 30 nap. Vörös Imre levele hasonló­akat tartalmaz, mint amit Bé­kési Zoltán elmondott. Egyet­len jó megoldás az volt, aho­gyan a kuratórium decemberi ülésén döntött. Sajnálatos, hogy a lakossági fórumra csak azok mentek el - száznál töb­ben! -, akik elégedettek voltak az eddigi szolgáltatásokkal és nem akartak jobbat, többet. Igen. Ez már csak így szokott lenni... V. Fekete Sándor • Ezelőtt 6 évvel még eszten­dőnként 25-30 közötti számban kértek építési engedélyt ­mondja a település polgár­mestere, Kocsis Ferenc. - Má­ra ez csak töredék.Több lakó­ház készül egy időben három­nál, ezekre viszont korábban megkérték az engedélyt. • Miért csökkent az építési kedv ? - Döntően nem a falu elsze­gényedésére fognám rá. Jólle­het a magam bőrén is érzem, micsoda tehertétel építkezésbe fogni. Néhány éve még a tsz­től 1 forintért meg lehetett ven­ni négyzetméterenként a föld­területet, amiből építési telket alakítottunk, s a kimérések és egyéb teendők után ezt az ön­kormányzat tisztes haszonnal (a faluközösség javára), hu­szonegynéhány forintért adta el négyzetméterenként. Most az új földtulajdonosok, a kárpót-, lási jegyért, vagy részaránytu­lajdonba kapott területért köze­lítőleg 200 forintos négyzetmé­ter árat kérnek. A szükséges mérési, kijelölési munkák után, azok önköltségével ez az ár meghaladja a 300 forintot. • Vagyis a gond rögtön a telekárnál kezdődik? - Tapasztalatunk szerint igen. Az átlagos, mondhatni faluhelyen kicsi teleknagyság, Az ABC szomszédságában áraikat próbálják tartani a termelők, az új rendelet után is Az üzlet megköttetett: vevő és eladó egymásra talált. (Fotó: Schmidt Andrea) • Az árusok elmondása szerint naponta járnak az ellenőrök, s nincs különösebb probléma a működésükkel: ha valakinek nincs engedélye, akkor felké­rik, hogy távozzon. Bár az el­múlt héten volt egy riasztó eset... Történt, hógy egy kevés­bé úri külsejű nő bugyikat- és ehhez hasonlókat árult a stand­ján. Rendőrök érkeztek, rövid úton megbilincselték a Sza­bálysértőt. A nő epileptikus ro­hamot kapott, s végül a mentő­autó szállította el a rendőrök helyett. Megtudtuk azt is, hogy esetenként konyakot, whisky-t árusítók is feltűnnek, de ez na­gyon ritka. Őket - ha lebuknak - pénzbírság várja. Az árusok egyikétől búcsúzásképpen vá­sároltam egy csomag vágott ­mint kiderült, levesbe való ­zöldség-gyümölcsöt, ötven fo­rintért. „A hörcsögömnek lesz" • - mondtam. „A fene a hörcsö­gét" - jött a kedélyes válasz, majd minden jót kívántunk egymásnak. A közterületfelügyelőség • A Diófa árnyékában Piaci törvények a piacon Az önkormányzat illetékes szerve két kijelölt piacot vizsgál folyamatosan. Egyik a Csillag téri, a másik pedig a Diófánál lévő. Utóbbin jártunk egy álmos délelőttön, s igen nagy csend fogadott. Kevés árus. talán náluk is ke­vesebb vevő. Viszont a „parcellák" szépen fel vannak festve, s a határokat be is tartják az érintettek. A kínálat a rendelet szerint árusítható termékek: zöldség, gyü­mölcs, vágott virág, viszont kakukktojásként itt-ott tyúktojás is látható. Azért „kirívó" a példa, mert a tojás nem zöldség-gyümölcs... S végképp nem vágott virág. vezetőjét, dr. Négyökrű Dezsőt is megkérdeztük a tapasztala­tokról. „Kevesebb lett az áru és magasabbak az árak" - mon­dotta az illetékes. Kiszorultak ugyanis a vidékiek a piacról, és sokan úgy vélik, az ABC-áru­házak vezetői lobbyzták ki ma­guknak azt az előnyt, hogy most már közelítenek egymás­hoz a piaci és az áruházi árak. Négyökrű Dezső úgy fogalma­zott, hogy a rendelet célja megvalósult, azonban kisebb lett a kínálat, ezzel együtt ter­mészetesen nőttek az árak. Vagyis meglehetősen vegyes érzéseket szült a határozat az emberekben. Az igazolványok általában rendben vannak, s a folyamatos ellenőrzésnek kö­szönhetően csak az új árusokat kell igazoltatni - a többiek régi ismerősökként köszöntik a fel­ügyeletet. A szóban forgó ön­kormányzati határozat a vi­szonteladók lehetőségeit is korlátozza. Voltak azokban olyan elképzelések, hogy a vi­szonteladók külön piacon árul­hatnak majd: kijelölt terület van, a terv megvalósítása azon­ban pénzkérdés. Altalánosnak mondható az a vélemény - s erre utaltunk ko­rábban is - a határozatnak ha­tározottan árfelhajtó hatása van: a piacon az új piaci törvé­nyek uralkodnak. Arató László hmhhbmp • Vámosok a végeken Sokkoló és heremag Az elmúlt héten a röszkei vámosok 8 esetben 300 ezer forint értékű árucikket foglal­tak le jugoszláv állampolgá­roktól. Hogy miket? Például 10 búvárszivattyút, 24 darab ak­kumulátortöltőt. Ezeket kifelé vitték volna az országból. És mit hoztak szabálytalanul a dé­li és keleti határon? Egyebek mellett műsoros videokazet­• Foghíjas Forráskút Ha drága a telek Épülnek, épülgetnek... (Fotó: Révész Róbert) Vannak települések, ahol nincsen igazán összeszedett faluközpont. Forráskúton bizony a községen átvezető utat szegélyező foghíjak tűnnek fel, akárcsak a szer­teágazó, szép számmal flaszterozott utcák töredezettsége. Érdemes figyelmet fordítani arra, hogy mi lehet az oka: évente alig három-négy építési engedélyért folyamodnak. ezer négyzetméter. így csak a telek belekerül mintegy három­százezerbe. Ez még csak nem is közműves, mert annak a költségét az építkezők viselik, s összefogva végeztetik. Az önkormányzat legfeljebb a ter­vezés költségében tud részt vállalni. • Mármost akkor kevesebb ház épül, mint ahányan há­zasodnak évente Forráskú­ton? - Ez előfordulhat. Ha azt tákat, 1220 liter gázolajat, ha­sonló mennyiségű benzint, 82 karton cigarettát, 40 kilo­gramm lucernamagot, 7 karton spray-t. A szentesi J. P. 630 ezer fo­rint értékű óraalkatrészt igye­kezett becsempészni Nagylak­nál. Lökösházánál egy román férfit sokkoltak a vámosok az ellenőrzéssel, akinél elektro­mos sokkoló készüléket leltek. Három(vállalkozó szellemű ju­goszláv 135 ezer forint értékű növényvédő szert, 653 ezer fo­rintnyi gumiárut és 175 ezer forintnyi vágott virágot akart kicsempészni az országból. V. F. S. veszem, hogy megközelítőleg húszan járulnak az anyakönyv­vezető elé egy évben, akkor az újházasok valóban nem lesz­nek rövid idő alatt új háztulaj­donosokká. Szerintem ennek se csupán anyagi oka van. Vál­toztak a szokások, ma fonto­sabb, hogy a keletkező hasznot visszaforgassák a gazdálkodás­ba, vagy mivel sokaknál nem nagyon számottevő a megta­karítás, inkább vesznek egy használhatóbb autót. Ami ko­rábban nem volt jellemző: ma­napság több házat albérletbe lehet venni a faluban. Van, aki él is a magán-bérlakás lehető­ségével. • Szétszórtan építkeznek, akik ezt teszik, s ránézésre kicsit kuszaság uralkodik a községben. - Igaz, mert jellemző lát­vány a két három új ház a friss osztásban, s közöttük meg­annyi foghíj. Akinek telke van, gyakorta a gyereknek, unoká­nak szánja. Addig parlagon marad, vagy valamicske építő­anyagot tárolnak és kész. Ma­napság ott tartunk: a stafirung­ba nem a dunyha, meg ilyesmi kerül, hanem telket visz a há­zasságba a házasulandó. A ki­jelölt önkormányzati telkek meg, mondhatni eladósorban maradnak. Becsei Péter 141 A TORONY ALÓL Folytatódik a bérlakások eladása ígéretünkhöz híven, folytat­juk az eladásra kijelölt bérlaká­sok listájának közlését. Az alábbi épületekben február 8-a után kezdődött meg a bérlők szá­mára történő eladás bonyolítása. 2518 hrsz. Gutenberg u. 16.; 3536 Szent István tér 6.; 2409 Jósika u. 34.; 3376 Csongrádi sgt. 2/A.; 5281 Öthalom u. 16.; 2519 Gutenberg u. 14.; 1954 Arany János u. II.; 4560 Cse­repes sor 16.; 4627 Boross J. u. I 1.; 2104 Boldogasszony sgt. 10.; 4505 Remény u. l/A.; 5351 Tavasz u. 5. A kutyákat nem szereti mindenki Számos, kutyákkal kapcso­latos panaszról olvashattunk az utóbbi időben a Délmagyaror­szág hasábjain, ám ettől még nem változik lényegesen az eb­helyzet városunkban. Minden rendelet annyit ér ugyanis, amennyit betartanak belőle. A szegedi közgyűlés már lassan egy éve megalkotta a kutyák tartásáról szóló rendeletét, mely szabályozza a kutyák, gazdáik, valamint azoknak az állampolgároknak a jogait és kötelességeit, akiket valami­lyen formában érint a kérdés. Bizony ez utóbbiak közül nem szereti mindenki a derék négy­lábúakat, bizonyos helyzetek­ben kifejezetten szeretnék ér­vényesíteni a jogszabály elő­írásait. Nos, a hivatal csak akkor in­tézkedhet az ebrendelet betar­tatásáról, ha hivatalos bejelen­tés érkezik. Az illetékesek ezért arra kérik a polgárokat, panaszukat jelentsék be a pol­gármesteri hivatalba, ugyanis csak ez után tehetik meg a szükséges intézkedéseket. • Non-profit szeminárium Szegeden Tréning és rátermettség Projecttervezés - Adomány­tervezés - Pályázatírás címmel az idén is megrendezi a peda­gógiai intézetben non-profit szemináriumát a United Way Délmagyarország Alapítvány. A február 22-25-ig tartó tré­ning, melynek szervezését tá­mogatja a Magyar Alapítványi Központ is, a régióban tevé­kenykedő non-profit, civil szervezetek munkáját szeretné segíteni szakmai ismeretekkel, tanácsokkal, pénzügyi techni­kákkal és ötletekkel, s tájékoz­tatja a résztvevőket a kül- és belföldi kapcsolatépítési lehe­tőségekről, információs forrá­sokról. Miként az elmúlt évek­ben, a Nemzetközi Non-profit Akadémia sorozatának része­ként, ezúttal is szakmájukat magas fokon művelő előadók adják át ismereteiket hallgató­ságuknak. A résztvevők a gya­korlatban is elsajátíthatják a pályázatok előkészítésének, tervezésének munkafázisait, a pénzszerzés és adományszer­vezés módozatait. A tréning végén ki-ki meggyőződhet sa­ját rátermettségéről is: vezető gazdasági szakembereket kell meggyőzniük ötleteik eladha­tóságáról. A non-profit állami és civil szervezetek vezetői, munkatár­sai február 18-ig jelentkezhet­nek a szemináriumra a United Way Alapítvány székhelyén (Eszperantó u. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents