Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-09 / 34. szám

$8 2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1995. FEBR. 9. 0 TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Február 9. 1458. Pobjebrád György cseh kormányzó és I. Má­tyás a morva-magyar köze­lében fekvő Strazsniceben szövetséget köt és megálla­podik a kormányzó leánya, Pobjebrád Katalin és a ma­gyar király házasságkötésé­ről. Az esküvőt 1461. má­jusban tartják meg. Az or­szághatárra érkező magyar küldöttség a kormányzótól kiváltja királyát. 1475. III. Frigyes né­met-római császár tudatja alattvalóival, hogy az I. Má­tyás magyar és Ulászló cseh király közötti 1474. évi fegy­verszünetbe, mint a Jagellók szövetségesét, őt is belefog­lalták. 1621. V. Pál halála után Alessandro Ludovisi bíbo­rost választják meg pápává XV. Gergely néven. 1640. Isztambulban trón­ra lép I. Ibrahim szultán. 1798. A francia forradal­mi csapatok bevonulását kö­vetően Svájcot - Helvét Köztársaság néven - francia testvérköztársasággá nyilvá­nítják. 1801. A luneville-i béké­vel véget ér a Franciaország és Ausztria közötti hadiálla­pot a második koalíciós há­borúban. 1825. John Quincy Adams lesz az USA hatodik elnök­választásának győztese. 1849. Rómában kikiáltják a köztársaságot. 1934. Jugoszlávia, Ro­mánia, Törökország és Gö­rögország az. európai status quo fenntartására egyezsé­get köt Athénban (Balkán­paktum). 1957. Meghal Horthy Miklós Magyarország volt kormányzója a portugáliai Es­torilban, életének 89. évében. 1984. Meghal Jurij And­ropov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke. 1990. Németh Miklós kormányfő és Agostino Ca­saróli bíboros Budapesten aláírja a magyar-vatikáni diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló egyezményt. A két állam között 1945-ben szakadt meg a diplomáciai viszony. 1992. Romániában a helyhatósági választások első fordulóján a Nemzeti Megmentési Front gyóz (40.24%). A második a De­mokratikus Konvenció (20,77%), harmadik a De­mokrata Agrárpárt (11,64%), negyedik a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség (6,69%). • A horvát televíziónak adott nyilatkozatában Granics hang­súlyozta: Zágráb elsősorban azért mond igent az új Jugo­szlávia-konferencia megrende­zésére, mivel az meggyorsít­hatja a szerb megszállás alatt lévő horvátországi területek békés visszacsatolásának fo­lyamatát. „Amennyiben sor kerül Franjo Tudjman horvát, Slobodan Milosevics szerb és Alija Izetbegovics boszniai elnök találkozójára, akkor szinte biztosra vehetó, hogy kölcsönösen elismerik egymást a volt jugoszláv tagköztársasá­gok" - mondta Granics, majd hozzátette, hogy a kölcsönös elismerés szinte előfeltétele a konferencia megrendezésének. Alija Izetbegovics boszniai elnök is közölte, hogy kész ta­lálkozni Slobodan Milosevics szerb elnökkel, ám csak akkor lehet szó a tárgyalásokról, ha Jugoszlávia elismeri Bosznia­Hercegovinát. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hajlandó len­ne-e találkozni Radovan Kara­dzsics boszniai szerb elnökkel is, a muzulmán politikus kije­Új Jugoszlávia-konferencia Idöpocsékolás vagy érdemi párbeszéd? Horvátország elfogadja az Európai Unió azon kezde­ményezését, hogy a délszláv válság rendezésének meg­gyorsítása érdekében rendezzék meg a szerb, a horvát és a boszniai elnök csúcstalálkozóját - jelentette be Mate Granics horvát külügyminiszter. lentette: „Úgy vélem, hogy a tárgyalások végeredménye a fontos, s ezért nem szabad el­utasítani semmilyen találkozási alkalmat". Izetbegovics néhány órával azután nyilatkozott, hogy Vladislav Jovanovics ju­goszláv külügyminiszter az izraeli rádiónak adott nyilatko­zatában közölte: a jelenlegi körülmények között szóba sem kerülhet, hogy Jugoszlávia el­ismerje Bosznia-Hercegovinát. Radovan Karadzsics azt nyi­latkozta, hogy a konferenciá­nak csak akkor van értelme, amennyiben azt megfelelően előkészítik, s a szervezők a rea­litásokból indulnak ki. „A bosz­niai Szerb Köztársaság való­ság, s ott a helye minden talá­kozón" - mondta a boszniai szerb vezető, aki egy korábbi nyilatkozatában már közölte: semmit sem ér egy olyan ta­nácskozás, ahol a boszniai szerbek részvétele nélkül dön­tenek. Karadzsics azt is megerősí­tette, hogy a boszniai szerbek csak tárgyalási alapként hajlan­dók elfogadni a nemzetközi összekötő csoport boszniai bé­ketervét, majd kijelentette: „Amennyiben tovább tart a ránk nehezedő nemzetközi nyomás, akkor egyesülni fog a krajinai és a boszniai szerb ál­lam, s a világnak nem lesz más választása, mint elfogadni az egységes állam létrehozását." „Amennyiben már 1991-ben csatlakoztunk volna Jugoszlá­viához, akkor nem lett volna háború" - közölte Karadzsics, aki szerint a világ nem vonulna háborúba 12 millió szerb ellen, hogy korlátozza egyesülésre való jogukat. A szerb vezetés egyelőre óvatosan foglal állást a konfe­renciával kapcsolatban: Slobo­dan Milosevics a Lord Owen­nel folytatott legutóbbi belgrá­di tárgyalásain ugyan „időpo­csékolásnak" nevezte az új ta­nácskozás összehívását, azon­ban nem utasította el egyértel­műen Belgrád részvételét. A Szeged-Kolozsvár­vetélkedő kérdései 8. forduló 1. Az 1940-es években res­taurálták a Ferencesek kolosto­rát. Kinek az irányításával folytak a munkálatok? Milyen területeken tevékenykedett ezenkívül? Nevezz meg e lerületekhez kapcsolódóan 3-3 alkotást! Hol van a róla elnevezett mú­zeum Erdélyben? Hogyan kap­csolódik a Varjú-vár elnevezés az ő nevéhez? 2. Hol, melyik épületben volt Kolozsváron a magyar színjátszás első otthona? Mi­lyen darabot adtak itt elő? 3. Sorolj fel minél több Ko­lozsváron megjelent, illetve esetleg még ma is megjelenő magyar nyelvű folyóiratot, na­pilapot. 4. Nevezz meg 5, még ma is élő magyar írót, költőt (műveik címével együtt). Beküldési határidő február 17. A román kormánytöbbség négy pártjának vezetői - köz­tük Gheorghe Funar is - éjfél után véget ért tanácskozásukon aláírásukkal erősítették meg a Nicolae Vacaroiu kormányá­nak és Iliescu elnöknek nyúj­tott támogatásukat. A négypárti tanácskozás előtt a kormány már bejelentet­te, hogy „elemző bizottságot" alakít a „Hargita megyében történt két súlyos eset" kivizs­gálására és a megfelelő követ­keztetések levonására - konk­rétan Sántha Pál Vilmos me­gyei tanácselnök egyik nyilat­kozata és a szombati székely­udvarhelyi szoboravatás körül­ményei (a magyar himnusz el­éneklése, piros-fehér-zöld zászlók használata) kapcsán. A felelósségrevonást először Funar követelte. A közös közlemény beszá­mol arról, hogy a pártvezetők „élénk és gyümölcsöző véle­ménycserét" folytattak, a hang­súlyt a hatékonyságra és a tel­jesítményre helyezték, beleért­ve a külpolitikát, és elhatároz­ták a négypárti jegyzőkönyv „betűjének és szellemének tisz­teletben tartását" illetve egy „négypárti mechanizmus" fel­állítását a jegyzőkönyv céljain­ak megvalósítására. A közlemény szerint a négy párt, amelyet aggaszt a lakos­ság nehéz gazdasági helyzete, megismételte, hogy támogatja a Vacaroiu-kormányt, és egyet­értett abban, hogy aktívan se­gítse az államelnökséget és Ili­escu elnököt mandátumának teljesítésében, amely arra vo­natkozik, hogy garantálja az ország egyensúlyát, a társadal­mi harmóniát, Románia füg­getlenségét, szuverenitását és területi integritását, az alkotm­ány és a törvények tiszteletben tartását, az ország méltóságát és újjáépítését, a gazdasági refor­mot és az európai integrálódást. Írország: Megszűnt a rendkívüli állapot A törvényhozási határozat után Dick Spring ír külügymi­niszter azonmód felszólította Londont, hogy a hírhedi terror­ellenes törvény eltörlésével, vagy akár csupán módosításá­val tegyen hasonló békéltető gesztust. John Bruton kormány­fő kijelentette: a döntés az észak­ír szakadár katolikus és korona­hű protestáns erők tűzszüneté­nek és kiegyezésének bátorítá­sára hivatott. Dublin - amely már a II. vi­lágháború előestéjén bevezette a rendkívüli állapotot, s a ké­sőbbi esztendőkben az „észak­ról", vagyis Ulsterből fenyegető terrorveszély indokával tartotta azt életben - az ír sziget alkot­mányos státusának rendezéséről folyó tárgyalások során mindig is néhány lépéssel a brit kor­mány előtt járt. Ennek példája az ulsteri katolikus milícia (1RA) ír börtönökben ülő né­Az ír parlament döntése alapján szerdától megszűnt az évtizedek óta érvényl>en volt, jóllehet az utóbbi időszakban formalitássá szelfdüit rendkívüli állapot. hány terroristájának szabadon bocsátása, amelyet London igencsak ferde szemmel néz, bár hivatalosan lr belügynek minősít. A Whitehall a hasonló brit lépéseket sürgető dublini felhívásokra rendre azzal vála­szol, hogy „a politikát nem sza­bad beengedni a büntetőjog fel­ségterületére". Az 55 éve életbe léptetett rendkívüli állapot feloldását már Albert Reynolds - néhány hónapja viharos gyorsasággal összeomlott - koalíciója felvet­te törvénykezési menetrend­jébe, s az indítvány túlélte a dublini kormányválságot. A fel­függesztés nyomán a korábbi ­az 1976-os „vésztörvényszéki" jogszabály által biztosított - öt napról 24 órára csökken az az időszak, amelyre bárkit előzetes letartóztatásba lehet helyezni, s megszűnik a hadsereg őrizetbe vételi joga is. A The Irish Times - a köz­társaság vezető napilapja ­szerdai kommentárjában meg­állapítja: a parlamenti döntés ma már elsődlegesen jelképes hatású, annak törvényi kifejezé­se, hogy „a béke elérkeztével nincs helye többé a rendkívüli állapotnak, akkor sem, ha abból a lakosság már régóta vajmi ke­veset érzékel". Az ulsteri ren­dezés felé tett eddigi legkomo­lyabb lépésnek a brit fennható­ság ellen küzdő északír katoli­kus erők politikai képviselete (Sinn Fein) és a londoni kor­mány közötti közvetlen kapcso­latfelvétele tekinthető, amely­hez az IRA korábban bejelentett - s London által tartósnak és valósnak elismert - tűzszünet nyitotta meg az utat. A tárgya­lásokon egyelőre csak arról esik szó, hogy a politikai félárnyék­ból éppen kilépő Sinn Fein mi­lyen feltételek teljesítésével vethetné meg végleg lábát a tör­vényesség talaján, s kapcsolód­hatna be közvetlenül a rendezé­si folyamatba. A brit kormány elsődleges követelése az IRA kezén lévő hatalmas arzenál semlegesítése - leginkább beszolgáltatása -, a Sinn Fein szerint azonban Uls­ter utcáiról „minden fegyver­nek", vagyis a britekéinek is el kell tűnnie. London már tett egy apró lépést e követelés teljesítése felé: január vége óta a hadsereg alakulatai a nappali órákban már nem kísérik a helyi rendfenntartó erő járőreit Belfastban. AKCIÓ a Galéria Bútorüzletben I (Fáklya mozi mellett) február 20-ig. Szegeden csak nálunk forgalmazott, gyönyörű bútorokat, mérsékelt áron vásárolhat! Címünk: Horváth M. u. 8. Telefon: 312-989. Nyitva: H-P.: 10-18 óráig. Sz.: 10-13 óráig. HULLÁMPALA 250x110 á.: 1150 Ft 160x110 á.: 750 Ft gerinc á.: 520 Ft ukránpala á.: 380 Ft Szeged, Irinyi u. 18. 06-60 304-763 Építőanyag-kereskedő Jelentós magyarországi piaci ré­szesedéssel, referenciákkal rendel­kező. amerikai tulajdonú kft. keres energetikai eszközök és berende­zések forgalmazására TERÜLETI KÉPVISELŐKET energia-, hú tőipari vagy kalorikus múlt, jó szakmai kapcsolatok nélkülözhe­tetlenek. Gk., vállalkozói engedély szükséges. Jelentkezés levélben vagy telefonon az alábbi címen: DMS Hungary Krt. 1027 Buda­pest, Csalogány u. 3/B. Telefon: 201-8622,06/60-338-602 AKCIÓ „Az összes termékünkre" redőny, reluxa, harmonikaajtó, szalagfűggöny, redőnnyel kombinálható szúnyogháló nagy választékban, garanciával! Akér 12 havi részletre is kapva-kapjon az alkalmen! Megrendelhető Szatmári Zoltán TeL: 62/317-524 A ™ ** £ termékek BR reluxa kizárólatos forgalmazója Göncz Árpád Bolognában A háromnapos hivatalos látogatáson Olaszországban tartóz­kodó Göncz Árpád magyar köztársasági elnök szerdán délelőtt Milánóban találkozott Paulo Arrigonival, Lombardia tartomány elnökével. A találkozó után rendkívül felkészült, szakszerű tár­gyaló partnernek nevezte a köztársasági elnök a tartományi veze­tőt, aki egyebek között elmondta, hogy Lombardia kereskedelmi központ felállítását tervezi Magyarországon. Göncz Árpád a déli órákban Milánóból Bolognába repült. A köztársasági elnök rövid ottani program után este visszatért Rómába. lózef Oleksy a jelolt A lengyel kormánykoalíció két pártjának vezetői kedd este megegyeztek, hogy Józef Oleksyt, a szejm elnökét jelö­lik a miniszterelnöki posztra. Oieksy elfogadta az ajánlást. Aleksander Kwasniewski, a kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Demokratikus Balol­dali Szövetség (SLD) elnöke a két párt vezetőinek tanácskozá­sa után bejelentette, hogy az eddigi kormányfőt, Waldemar Pawlakot egy, a parlamentben benyújtandó konstruktív bi­zalmatlansági indítvány segít­ségével szándékoznak levál­tani. Pawlak pártja, a Lengyel Néppárt (Lengyel Parasztpárt ­PSL) viszonzásul megkapja a parlamenti elnöki tisztséget. Egyelőre nem ismeretes, mit szól majd Lech Walesa lengyel elnök az új jelölthöz, akit a hétfői parlamenti ülésen még bírált pártfunkcionáriusi múltja miatt. • .1 10 Napfény, tenger, egzotikum... éves a TAN-TÚRA UTAZÁSI IRODA Q kedvezmény a korfui, adriai, U jesolói útjainkból február 28-ig. A TAN TÚRA 10. SZÜLETÉSNAPJÁN II. 11-én, szombaton teljes napi nyitva tartással (8-17 óráig) további meglepetés­kedvezményekkel várjuk az érdeklődőket nyári üdülő­programjainkra, valamint exkluzív útjainkra. TAN-TÚRA UTAZÁSI IRODA 6722 Szeged, Kálvária sgt. 16. Tel.: 62-325-488. Tel./fax: 323-287 J

Next

/
Thumbnails
Contents