Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-09 / 7. szám

HÉTFŐ, 1995. JAN. 9. Növekvő devizaspekuláció BELÜGYEINK 3 A Magyar Nemzeti Bank elemzései szerint a deviza­spekuláció hatásai többirányú­ak. A bankközi devizapiacon a banki spekuláció általában rövid távú, és az előre sejtett kisebb leértékelésekre érzé­keny. A jelenlegi szabályozás azonban meghatározott korlá­tok közé szorítja ezen a piacon a spekulációt, mivel az érvény­ben lévő szabályok szerint megszabott a bankok által tar­talékolható deviza mennyisé­gének felső határa. Ugyanak­kor a devizapiacon kialakuló folyamatok fontos jelzésül szolgálnak a gazdálkodók szé­lesebb köre számára. A devizapiacon kialakult A gazdaság-liberalizációval párhuzamosan jelentősen megnövekedett Magyarországon a devizaspekuláció, amely részben nehezíti a közgazdaságilag indokolt árfo­lyampolitika folytatását és megterheli a jegybank deviza­tartalékait is, másrészt természetes velejárója az épülő piacgazdaságnak. folyamatoknál lényegesen ne­hezebb nyomon követni a spe­kulációs célú nemzetközi tőke­mozgásokat. Ezek alapvetően kétirányúak. Nem elhanya­golható a magyar gazdálko­dóknál tapasztalható tőkeme­nekítés, valamint a külföldi spekulációs célú tőkebe­áramlás. A Magyar Nemzeti Bank becslései szerint 1992 második félévétől 1994 első félévéig a magyar gazdaságból burkolt formában kivitt tőke meghaladja az 1 milliárd dol­lárt. A hazai vállalkozók a je­lenlegi devizális korlátok el­lenére különböző módszerek­kel képesek tőkét külföldre juttatni. Ilyen módszer például az export-alulszámlázás, vagy import-felülszámlázás, az exportbevétel késleltetése, illetve az import korai ki­fizetése. Ezzel éppen ellentétes irányú a spekulációs célú külföldi tőkebeáramlás. A pénz részben működőtőke formájá­ban, vagy vállalati devizahitel keretében kerül az országba. Az ilyen jellegű pénzmozgás egyáltalán nem elhanyagol­ható. Bizonyítja ezt, hogy mi­közben az ország folyó fizetési mérlegében az elmúlt két év­ben jelentős hiány alakult ki, az ország devizatartalékai nem csökkentek, hanem számottevő mértékben növekedtek. Az MNB legutolsó adatai szerint a jegybanki tartalékai nagysága október végén 6,9 milliárd dollár volt, míg egy esztendő­vel korábban ilyen célra 5,7 milliárd dollár állt rendelke­Értékmentő munka a filmintézetben Jó ütemben halad a Magyar Filmintézetben az az 1989-ben megkezdett szisztematikus munka, amelynek során felújít­ják az elmúlt évtizedekben ké­szített magyar játék-és doku­mentumfilmek egy részét - kö­zölte Gyürey Vera, a Magyar Filmintézet igazgatója. Eddig csaknem százötven alkotást újítottak fel az 1945 és 1961 közötti magyar filmgyár­tás terméséből. A hetvenes évek filmjei közül tizenkét mű­vön végeztek munkálatokat a szakemberek. A Filmhíradó 1948 és 1961 között készült anyagaiból közel egymillió méter hosszúságú filmszalag restaurálása fejeződött be. Fel­újítottáik a két világháború kö­zötti híradók kultúrtörténeti ré­szeit és korszerű szalagokra másolták át az 1945 előtti ma­gyarjátékfilmeket. Többségük­nél hangfelújítást is elvégeztek a filmintézet munkatársai. Gyürey Vera beszámolt ez évi terveikről is. Az idén tíz, 1963-ban készült játék,- és ti­zennégy más színes film kó­piáinak korszerűsítését végzik majd el. A felújítandó alkotá­sok között szerepel egyebek mellett az Isten hozta őrnagy úr, az Árvácska és az Angi Ve­ra is. A filmintézet igazgatónője szerint a munkálatokhoz meg­felelő eszközök állnak rendel­kezésre. Jól felkészült szakem­bergárdájuk tíz év alatt képes elvégezni a még hátralévő fel­újítási munkát, amennyiben megfelelő anyagi bázis áll ren­delkezésére. Kit, hol kell büntetni? Március l-jén lép hatályba az igazságügy-miniszter rendelete a büntetés-végrehajtási intézetek kijelöléséről. Az említett kérdéskör szabályozását eddig egy 1987-es IM utasítás tartalmazta, de indokolttá vált az erre vo­natkozó előírás jogszabályi szintre emelése. Az előzetesen letartóztatottakat és az őrizeteseket - ha a végrehajtást jogszabály rendelkezése alapján büntetés­végrehajtási intézetben rendelik el - az eljáró ügyészség, illetve bíróság székhelye szerint illetékes megyei (fő­városi) büntetés-végrehajtási intézetben kell elhelyezni. A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka erre a cél­ra - kivételesen - más büntetés-végrehajtási intézetet is kijelölhet. Az előzetesen letartóztatot­takat a nem jogerős ítélet meg­hozatala után, a bíróság enge­délyével az ítéletben megálla­pított végrehajtási fokozatnak megfelelő büntetés-végrehaj­tási intézetben lehet, míg a ha­sonló helyzetű fiatalkorúakat ugyancsak a bíróság engedé­lyével a Fiatalkorúak Büntetés­végrehajtási Intézetében kell elhelyezni. A felnőttkorú férfi elítéltek őrzésére szolgáló büntetés­végrehajtási intézetek fegyház és börtön fokozatban a követ­kezők: a Balassagyarmati Fegyház és Börtön; a Buda­pesti Fegyház és Börtön; a Má­ríanosztrai Fegyház és Börtön; a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön; a Sopronkőhidai Fegy­ház és Börtön; a Szegedi Fegy­ház és Börtön, illetve a Váci Fegyház és Börtön. Fegyház, börtön és fogház fokozatba az Állampusztai Országos Bün­tetés-végrehajtási Intézet; a Baracskai Országos Büntetés­végrehajtási Intézet; a Nagyfai Országos Büntetés-végrehaj­tási Intézet és a Pálhalmai Or­szágos Büntetés-végrehajtási Intézet tartozik. Az utóbb fel­sorolt büntetés-végrehajtási in­tézetekben csak olyan fegyház fokozatú elítélt helyezhető el, akinek engedélyezték, hogy a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkában részt vegyen. A felnőttkorú elítélt nők el­helyezésére szolgáló büntetés­végrehajtási intézetek a követ­kezők: fegyház és börtön foko­zatban a Kalocsai Fegyház és Börtön, börtönfokozatban a Heves Megyei Büntetés-végre­hajtási Intézet, börtön és fog­ház fokozatban a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtá­si Intézet. A szabadságvesztés az inté­zetfenntartási munkák elvégzé­se érdekében, a büntetés hátra­lévő tartamára tekintettel, vala­mint biztonsági és egyéb fon­tos okból a megyei (fővárosi) büntetés-végrehajtási inté­zetekben is végrehajtható. A gyógykezelésre szoruló fogvatartottakat a büntetés­végrehajtás egészségügyi inté­zeteiben kell elhelyezni. Ezek a tököli Büntetés-végrehajtás Központi Kórház és a buda­pesti Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet. Az utókezelésre szoruló fogvatar­tottakat a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet krónikus utókezelő részlegé­ben kell elhelyezni. A rendelet a Magyar Köz­löny 1994. december 30-i (130.) számában jelent meg. Egyelőre marad a nyolcszáz dollár Pánikhangulat uralkodott az óév végén az ország valutael­adó helyein. Mégpedig azért, mert sokan csak ekkor kaptak észbe: hogyha nem pótolják 1994-ben az eltűnt vagy elve­szett valutalapjukat, akkor 1995-ben elesnek az éves valu­takeret kiváltásának lehetősé­gétől. A rohamozók másik kö­re pedig még az év vége előtt szerette volna saját deviza­számláján tudni a törvényesen őt megillető valutát. Mindezzel kapcsolatban a Magyar Nem­zeti Bank devizaengedélyezési és ellenőrzési főosztályán a la­kossági osztály vezetője, Pál Tibor a következőket mondta: - Pontos adataink csak janu­ár közepén lesznek, de való­színű, hogy a lakosság a de­cemberi roham ellenére sem vásárolt 1994-ben számottevő­en több valutát, mint az előző évben. Fontos változás volt ugyan, hogy tavaly mintegy duplájára emelkedett a bevált­ható keret, de aki korábban is csak a felét vette fel az őt meg­illető összegnek, az a 800 dol­lárnak is legfeljebb csak a felét használta fel. S persze sokan vannak, akiknek a valutalapja szinte „érintetlen", mert anyagi helyzetük miatt nem is gondol­hatnak külföldi utazásra. • Hozzávetőlegesen há­nyan váltották ki az éves tu­rista valutájukat? - Novemberig mintegy 2,5 millió alkalommal vettek fel valutát, mivel egy-egy személy többször is megfordulhatott az eladóhelyeken. Feltételezésünk szerint nagyjából egymillió állampolgár váltotta ki részben vagy egészben az őt megillető keretet. • Melyik valuta volt a leg­keresettebb? - A forgalom 90 százalékát a német márka, az osztrák schilling és az amerikai dollár teszi ki. Ugyanis az ésszerűség azt diktálja, hogy már eleve a célország pénznemében vált­sák ki az utasok a pénzüket, külföldön ugyanis az átváltá­sért jelentős kezelési költséget számítanak fel. • A valutakeret kiváltásá­val kapcsolatban milyen változásokra számíthatunk az idén? - Tudtommal különösebb változás nem lesz, a valutake­ret is marad az idei 800 dollár­nak megfelelő összeg. Véle­ményem szerint ez elegendő a zsebpénzre, esetleg benzinre, mert az idegenforgalmi szol­gáltatások java része már itt­hon, forintban is kifizethető. • Sokan nem is az eredeti célra, tehát nem az utazá­saikra fordítják a valutát, hanem úgy gondolják, hogy megtakarításaik devizában jobban fialnak majd. Ön szerint jól spekulálnak? - Véleményem szerint nem sok a különbség. A nyugati va­lutáknál - a kinti alacsonyabb infláció miatt - alacsonyabbak ugyan a betéti kamatok (3—4—5 százalék körül mozognak), a forint éves 15-17 százalékos leértékelésével azonban el le­het „érni" a forintbetétek eleve magasabb, 24-25 százalékos kamatát. ít | hírek szerint kéthetes szabadságra fog távozni CJ_] Kuncze Gábor belügyminiszter, akit aképpen is szo­kás még titulálni, hogy koalíciós miniszterelnök-helyettes. Kell is a pihenés! A sok egyeztetés ott a csúcson, a mi­niszterelnök és koalíciós meg pártjabéli partnerei közt, megviseli a szervezetet: még időben, télvíz idején kell a ta­vaszi fáradságnak elébe lőni. Hogy is festene majd bá­gyadtan, lestrapálton a belügyminiszter a friss szoci­álliberális kormány egyéves évfordulóján? Kuncze Gábor szabadsága kapcsán hangzott el a be­jelentés, hogy az SZDSZ-es belügyminiszter távollétében a nem is olyan rég SZDSZ-es Fodor Gábor kultuszminiszter fogja gyakorolni a kormányban a koalíciós egyetértés jogát. Hiszen mi a biztosíték arra, hogy amíg Kuncze Gábor relaxál, addig a kormány semmilyen fontos döntést nem akar hozni? Úgyhogy ha Kuncze nem lesz ott, Fodor két­szeresen is áll majd a vártán, egyszer mint Fodor kultusz­miniszter, másszor pedig a koalíciós egyetértési — egyet nem értési - jog gyakorlója. Nem is volna ebben semmi különös, ha ugyanakkor nem vettük volna hírét, hogy a miniszterelnök ellenben szívesen látná ha a művelődési tárca élén most már valaki más állna. Mitagadás, a miniszterelnök ezzel a vélemé­nyével nem maradt magára... És akkor jön ez a bejelentés, hogy Fodor Gábor közön­séges miniszterből a koalíciós miniszterelnök-helyettes he­lyettesévé avanzsál. Gondoljunk csak bele, ha netán Horn Gyula is ugyanakkor megy szabadságra, amikor Kuncze Gábor!... fagyis ezekben a kormányátalakulással terhes időkben az SZDSZ megnövelte tagjának. Fodor Gábornak a politikai súlyát? A helyettes helyettesének a szűrét nem le­het olyan könnyen kitenni? A húzás sokkal átlátszóbb, mint amennyire ügyes. w (FEB) Szentesi Pomton 36 falazóblokk I. o. 97 Ft/db JH^fi^Sk n. o. 90 Ft/db AÁ^r IV Pomton 30 falazóbk>kk I. o. 50 FVdb II. o. 46 Ft/db MODUL KAI ösrmpfk, padlóburkolók uagy választékban MODUL RAI! KFT. Szeged, Csongrádi sgt. Z7. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Tel.: 63/314 011 Az Alba Kör Csecsenföld orosz megszállása ellen az orosz birodalom háborút in­dított Csecsenföld ellen. Hogy a csecsen nemzetiségi, függet­lenségi vagy belső hatalmi problémát fegyverekkel, erő­szak alkalmazásává! kívánják megoldani. Tiltakozásuk mel­lett szeretnék kifejezni szolida­ritásukat a csecsen nép, az ár­tatlan áldozatok és a mindkét oldalon elhunyt - az általános hadkötelezettség alapján har­coló orosz és a nemzeti függet­lenségükért közdő, önvédelmi harcot folytató csecsen - kato­nák mellett. Az Alba Kör, az Erőszak­mentes Mozgalom a Békéért tiltakozva Csecsenföld orosz katonai megszállása ellen, de­monstrációt szervezett vasár­nap Budapesten az Oroszor­szági Föderáció Nagykövetsé­ge előtt és ádtatták petíciójukat Oroszország magyarországi nagykövetének. Csapody Tamás, az Alba Kör tagja az Erőszakmentes Mozgalom a Békéért nevében az orosz nagykövetség előtt összegyűlt emberek előtt kifej­tette: tiltakoznak az ellen, hogy • A megyei közgyűlés ala­kuló ülésén megválasztották a testület új elnökét. Huszonhét szavazattal a korábbi elnököt, dr. Lehmann István helyezték e tisztségbe. • Új közgyűlési elnökként a régi munkáját is alapo­san ismeri. Hogy értékeli az elmúlt négy évet? - Nehéz körülmények kö­zött indult az önkormányzati rendszer, s ezen belül a me­gyei önkormányzatoknak is nagy feladatokkal kellett megbirkózniuk. A közgyűlés viszont hatalmas munkát vég­zett, remek gárda verődött össze, s jó szinten teljesítette az elvárásokat. De a terveken túl sikerült megvalósítani kórházrekonstrukciós elkép­zeléseinket. Jó kapcsolatrend­szert alakítottunk ki itthon és külföldön egyaránt. A jövőre vonatkozóan elsődleges cél, hogy befejezzük a folyamat­ban lévő létesítményeket, fej­lesztéseket. Sok az elavult in­tézményünk, javítani kell az itt dolgozók helyzetét, s ké­szülni kell az 1100-as éves országalapítás évfordulójára. Az új önkormányzati törvény növelte ellátandó feladatain­Ül KÉRDÉS • A megyei közgyűlés légi-új elnökéhez „Nem kívánom élezni a feszültséget'* kat, s ezzel együtt bővítette az elnök és a közgyűlés jogkörét is. • Az említetteken túl, s a költségvetés ismeretében a fejlesztések közül mit tud­nak elvégezni előre látha­tóan? - A makói és a szentesi kórházakban a rekonstrukciót kell befejeznünk. Ezen túl a kisteleki és rúzsai szociális otthonban megkezdett mun­kálatokat is be kell fejezzük. Ezzel majdhogynem el is fo­gyott a pénzünk, de úgy tű­nik, hogy pályázatokkal sze­rezhetünk még összegeket. Nagy jelentőség van annak az UNIDO-programnak, mely azt a célt szolgálja, hogy a térségen belül feltárjuk és ki­ajánljuk a lehetőségeket. • Az alakuló ülésen emlí­tette, hogy a megyei jogú városokkal szeretne jobb kapcsolatot kialakítani. Köztudott, hogy Hódmező­vásárhely újraválaszott polgármesterével, Rap­csák Andrással nem fel­hőtlen a viszonya, több­ször találkoztak a bírósági tárgyalótermekben. Hogy alakul kapcsolatuk a jövőben? Dr. lehmann István - Én mindig pozitív kap­csolatra törekedtem, s nem érzem magam hibásnak. A vásárhelyi alpolgármester megválasztásom után azt mondta, reméli, javulnak az együttműködési lehetősé­geink. A törvény kötelezően előírta két tízfős egyeztető bi­zottság létrehozását, ahol az ilyen problémákat meg tudjuk beszélni. Én nem kívánom élezni a feszültségeket, de kénytelen vagyok a megyei önkormányzat érdekeit vé­deni a támadásokkal szemben. LL.

Next

/
Thumbnails
Contents