Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07 / 6. szám

• Ez évtől kez­dődően automa­tikusan követik az inflációt a távközlési díjak, amelyeknek ma­ximumait az ár­hatóság eddig té­telesen megha­tározta - közölte a Matáv pénte­ken. A közle­mény kitér arra, hogy a Matáv Rt. díjai a tarifa­rendelet értel­mében követik az ipari-termelő árindex emelke­dését, amelynek 1995-ben figye­lembe vehető ér­téke 10,2 száza­lék. Amint arról már korábban beszámoltunk, az előfizetői dí­jak január l-jé­től egy alkalom­mal emelkedtek, a beszélgetési dí­jak azonban két lépcsőben, janu­ár l-jén és július l-jén drágulnak. Az új tanműhely. (Fotó: Schmidt Andrea) Ritkaságszámba megy, hogy egy kft. tanműhelyt avas­son. Még inkább szokatlan, ha ezt egy cipőipari cég teszi, hiszen az elmúlt öt esztendőben éppen ebben az iparágban ment végbe a legnagyobb „leépülés". Míg öt esztendővel ezelőtt 50 millió pár lábbelit gyártottunk idehaza, addig ma mindössze 15 milliót. (Folytatás a 3. oldalon.) Tanműhely ­cipőben Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve és/> Szegeden a lap! MAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1995. JAN. 7., 85/6. ALAPÍTVA: 1910-BEN ÁRA: 19,50 FT • Mérések és ajánlások után: döntésre várva Q&tefá. ós ve W7/a~ ós valami mm Nyugdíjújdonságok A nők a Társadalombiz­tosítási törvény alapján 55, il­letve 56, a férfiak 60 éves ko­ruktól jogosultak öregségi nyugdíjra. A munkáltató az 55. életévét betöltő nőt akarata el­lenére nem küldheti nyugdíjba. A nyugdíjkorhatár elérése mel­lett a nyugdíj-jogosultság fel­tétele minimum 20 éves mun­kaviszony. Aki ez utóbbi idő­határt nem érte el, az csak rész­nyugdíjra jogosult - mondta pénteken Szeremi Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat alelnöke. A nyugdíj kiszámításánál az 1988. január l-jétől a nyugdíj­ba vonulás napjáig elért kere­setet veszik alapul. A keresetet évenként nettósítják, majd az infláció hatásának ellensúlyo­zására felszorozzák. Az átlag­kereset kiszámításához az 1988. január l-jétől a nyugdíj­ba vonulás napjáig terjedő fel­szorzott nettó keresetet osztják az adott időpontban munkában töltött napok számával. A nyugdíj összegének megálla­pításához a 20 ezer forintig ter­jedő keresetet 100 százalékig; az azon felüli összegeket 20-22 ezer forintig 90 százalékig; 22­30 ezer forintig 80 százalékig; 30-40 ezer forintig 70 szá­zalékig, majd 10 ezer forin­tonként 80 ezer forintig to­vábbi 10 százalékig számítják be a nyugdíjba. A nyugdíj vég­leges összegének megállapí­tása az így kapott összeg és a szolgálati idő függvényében alakul. Aki 20 év szolgálati idő után megy nyugdíjba, az az előbbi számítás alapján megka­pott összeg 53 százalékára jo­gosult. Minden további szol­gálatban töltött év után egy százalékkal nő a nyugdíj ösz­szege. Harminckét évi szol­gálat után az átlagkereset 70 százaléka a nyugdíj, majd min­den munkában töltött év után további 0,5 százalékkal emel­kedik. Szeremi Lászlóné felhívta a figyelmet arra, hogy az éven­ként esedékes nyugdíjemelés csak a nyugdíj megállapítását követő évre jár. Mene tovább, Belváros? Nevezzük egyszerűen kudarcnak?! Az Oskola utca - még nem is ostromidőben Átmenő forgalom híján kihalt lett a Híd utca. Nem luxus ez? (Fotó: Gyenes Kálmán) Alighanem a felsővá­rosi Tisza-híd elkészül­téig kellene visszate­kintenünk, ha részletezni szeretnénk, milyen intéz­kedések sorozata vezetett a Belvárosban mára ki­alakult közlekedési ren­d(etlenség)hez. A teher­gépkocsi-forgalom akkori kitiltásától számítva szá­mos közlekedési, város­rendezési vizsgálatról és ajánlásról hallott-olva­sott, megkezdett, majd félbehagyott, jobbik eset­ben módosított forgalmi változások sorát élte át másfél évtized alatt a szegedi ember - s közben úgy érezte: egyre rosz­szabb a helyzet. Bármily tanulságos volna azt elemezni, hogy jutottunk idáig, tán cél­ravezetőbb - a mielőbbi válaszban bízva - azt a kérdést feltenni: merre tovább. (írásunk a 6. oldalon.) Vége a háborús állapotnak Radovan Karadzsics bosz­niai szerb elnök január 7-i ha­tállyal véget vetett a nyugat­boszniai szerb területeken ér­vényben lévő „háborús álla­potnak". A legmagasabb fokú harckészültséget a múlt no­vemberben, az északnyugat­boszniai muzulmán offenzíva miatt vezették be, s a hivatalos indoklás szerint a készültség enyhítésének célja, hogy a boszniai szerbek hozzájárul­janak a békés rendezés előse­gítéséhez. A Palában kiadott közle­mény szerint Nyugat-Boszniá­ban szombattól „a közvetlen háborús veszély" készültségi fok lesz érvényben. Dögszalámi százhúszért Meghökkentő bűncselek­mény történt Tolna megyében. Egy betéti társaság vezetője - a titkárnőjével közösen - ol­dalágon, új „vállalkozásba" kezdett. Az ötletet az adta, hogy egy Paks környéki ter­melőszövetkezet sertéstelepén dolgozó fiatalember elhullott sertések szállítását ígérte ne­kik, mondván, remek kutya­eledel válhat belőle. Eddig öt­száz kilónyi döghúshoz jutatta a két személyes társaságot ­kilónként negyven forintért, azaz összesen húszezerért. A páros pedig kitalálta, hogy feldolgozzák a „husikát". Hét sonkát és több tábla sza­lonnát pácoltak belőle, a gusz­tustalan, színeváltozott húst pedig ledarálták, pirospapri­kával „átfestették", majd hoz­zákeverték a fűszereket. Ez­után kolbászt és szalámit töl­töttek belőle. De nem a ku­tyáknak szánták, hanem Pak­son árusították. A jutányos áron kínált felvágott 120 forin­tot kóstált kilónként; szeren­csére - eddig úgy tudni - nem kóstolta meg senki. Ám van olyan család, amely kerek egy­mázsányit rendelt az olcsó por­tékából. Elkelt az Új Magyarország A Kordax érdekeltségű Nemzeti Sajtó Kft. az új tulaj­donosa az Új Magyarország cfmű napilapnak. Mint ismert, ez a vállalat a tulajdonosa a Respublika folyóiratnak és részben a Nemzeti Sport napi­lapnak is. Az Új Magyarország kiadói jogainak megvásárlása mellett üzleti megfontolások miatt döntöttek, hiszen szerintük ma Magyarországon szükség van egy piaci igényeknek megfele­lő, pártoktól független, kon­zervatív polgári napilapra. En­nek szellemében, illetve a piaci igények figyelembe vételével fogják a lapot megújítani. Az Új Magyarország eddigi adós­ságait - a 12 milliós APEH­tartozást és egy 20 millió forint körüli rövid lejáratú magánvál­lakozótól kapott hitelt - a Publica Rt. fogja kifizetni és nem az új tulajdonos. Racs mogott a piacozók Körülkerítik a Szent István tér piaci árusításra kije­lölt területét, mint korábban tették a Mars téren is. A piac biztonságosabb üzemeltetésével, a napi takarítás hatásosságával, az asztalrongálásojt és -lopások megelőzésével indokolt körberácsozásra több szót nem is igen vesztegetnénk, ha a vasszerkezet legalább meg­próbálna belesimulni a környezetbe... De nem próbál. (írásunk az 5. oldalon.) Bekerítve. Riasztó a fehér szín... (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents