Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

^•t fíf C9K VVFII HÉTFŐ, 1995. JAN. 2. • Visszapillantás az utánpótlás ssragszsmlijérs Szeged is felzárkózhat a legjobbak mellé... SPORT 7 • A szervezők elszámították magukat m A jó foci nem maradt el Akárcsak a labdarúgó-vb döntőjében... íme a győztes West Radial csapata, balról jobbra guggolnak: Győri Zsolt, Tóth György, Szécsényi Gábor, Kiss Csaba, Talmácsi Zoltán, Kemenes Zoltán, Barna Gábor, Mihálffy Csaba, Urbán Rezső, Kopschitz Péter. Dr. Szalay István, Szeged polgármestere átadja a kupát a győztes csapat kapitányának. Amint arról beszámultunk, az év végén immár harmadszorra rendezték meg Szegeden a Hársfa Kupát, amely ezúttal is a labdarúgó utánpótlás nagy seregszemléje volt. Növelte a rendezvény rangját, hogy ezúttal meghívást kapott és eljött a küzdelemre az egyik legnagyobb fővárosi klub, a Ferencváros serdülő csapata is. Köztudomású, hogy a zöld-fehéreknél folyik az országban a legeredményesebb munka az utánpótlás nevelését illetően. Sokan voltak kíváncsiak a szakemberek közül, hogy milyen formában, körülmények között végzik ebben a klubban a fiatalok nevelését, formálását, melyek azok a tényezők, amelyek az eredményekhez vezetnek. A kérdésekre Schmél László, az FTC ittlévő szakvezetője készségesen válaszolt, s amint Szalai István, a Tisza Volán FC labdarúgó iskolájának vezetőedzője elmondta sok értékes tapasztalattal gazdagodtak, s nem szégyelik majd a hallottakat ők is a lehetőségekhez mérten alkalmazni. Egy másik igen erős labdarúgóklub, a Békéscsabai Előre FC is elküldte az idén is csapatát a Hársfa Kupára. A csabaiak is,bizonyították, hogy módszeres munkával milyen jó eredményeket lehet elérni. Megtudhatták a szegedi szakemberek, hogy Békéscsabán egy úgynevezett sportiskolás rendszerben nevelik a megye egész területéről összegyűjtött legtehetségesebb gyermekeket, s azokkal kiváló szakemberek módszeresen foglalkoznak, köAz utánpótláscsapatoknál is véget ért az őszi bajnokság. Amint az várható volt, a megyei első osztályban a tápéi ifik állnak „félidőben" az első helyen, meggyőző teljesítménnyel. Egy osztállyal lejjebb az Algyő csapata vitézkedik, megelőzve az UTC-s és a tömörkényi fiatalokat. A serdülőbajnokság képzeletbeli „sárga mezét" tavaszig az SZVSE, a Pitvaros és a Szentes FC ifjú titánjai viselhetik. A bajnokság őszi végeredménye Ifjúsági megyei I. osztály 1. Tápé 15 14 1 64-12 42 2. Mindszent 15 11 3 1 48-15 36 3. Tisza-Új 15 11 4 59-19 33 4. Mártély 15 9 4 2 46-15 31 5. Móraváros 15 10 5 38-27 30 6. Szentes FC 15 9 1 5 48-27 28 7. Sándorfalva 15 8 4 3 38-19 28 8. Szóreg FC 15 6 1 8 40-36 19 9. Kistelek 15 t 1 8 32-28 19 10. Csanytelek 15 5 2 8 30-38 17 11. Bordány 15 5 2 8 40-51 17 12. Csanádp. 15 3 5 7 14-37 14 13. Üllés 15 4 1 10 24-53 13 14. Csongrád 15 1 4 10 12-54 5 15. Zákányszék 15 1 2 12 15-54 5 16. Mórahalom 15 1 2 12 12-75 5 Megye II. osztály 1. Algyő 15 12 2 1 69-11 38 2.UTC 15 11 2 2 35-17 35 3. Tömörkény 15 10 3 2 42-22 33 vetik nyomon eredményeiket és fejlődésüket. Az eredmény mindenki előtt ismert, a csabaiak ott vannak az országos élvonalban, s elnézve utánpótlás együttesüket, megállapíthattuk, hogy még sokáig ott is lesznek... Nem panaszkodhatunk, hiszen nálunk. Szegeden is elindult valami, ami az utánpótlás nevelését illeti. A Tisza Volán SC-nél ugyancsak módszeres tevékenység folyik, több mint 200 tehetséges gyermekkel foglalkoznak rendszeresen. Ez a munka azonban nagy türelmet, kitartást igényel, mert amit most elkezdtek csak évek múlva hozza meg a gyümölcsét. Örömmel állapíthattuk meg, hogy a szegedi csapatban is nagyon sok tehetséges fiú van. Közülük Kerekes Krisztián, Puskás Csaba, Kurucsai András, Szabics Imre, Kun Lajos és mások nevével egész biztosan sokat fogunk még találkozni. A Hársfa Kupát, amelynek mérkőzéseit egész nap közmegelégedésre, díjmentesen Bokor Béla, Serfőző Zsolt és Lengyel Árpád vezette, az idén sem szegedi csapat nyerte. A Ferencváros és a Békéscsaba pillanatnyilag még előttünk járnak. De az a munka, amelyet a Tisza Volánnál Szalai István, Lóczi István, Halkó Pál edzők, Csernus András szakosztályvezető és a stáb többi tagja végez, egész biztosan meghozza számunkra is a felzárkózást a legjobbakhoz. P. S. 1. 4. Kiszombor 15 9 3 3 46-37 30 5. H. Astra FC 14 8 2 4 48-28 26 6. Szentes B. 13 6 4 3 38-23 22 7. Földeák 15 5 3 7 16-28 18 8. Röszke 14 5 1 8 21-37 16 9. Ferencsz. 13 4 2 7 13-29 14 10. Apátfalva 13 4 1 8 26-39 13 11. Cyáiarét 9 4 -5 16-21 12 12. Zsombó 7 3 2 2 12-16 11 13. Szegvár 13 2 3 8 17-29 9 14. Rúzsa 13 2 3 8 15-43 9 15. Szatymaz 14 2 2 10 16-46 8 16. Fáhiánseb. 12 2 1 9 18-42 7 Serdüld. »»A' 1. SZVSE 9 7 _ 2 31-12 21 2. Szeged FC 9 6 1 2 35-23 19 3. Tisza Volán 9 t 3 29-11 18 4. Tápéi ESK 9 5 1 3 30-16 16 5. Sz. Dózsa 8 3 2 3 28-14 11 6.HLC 9 3 2 4 29-16 11 7. Kkdorozsma 8 3 5 14- 8 9 8. Tisza-Új 8 2 3 3 18-22 9 9. UTC 8 2 6 10-44 6 10. Szóreg FC 9 -1 8 7-52 1 Serdülő Makó-csoport 1. Pitvaros 7 6 1 25-6 19 2. Apátfalva 6 5 - 1 24-3 15 3. Földeák 6 4 - 2 20-9 12 4. Makó FC I. 6 4 - 2 14-3 12 5. Csanádpalota 7 2 - 5 7-15 6 6. Makó FC II. 7 1 2 4 7-23 5 7. Kiszombor 7 1 1 5 11-25 4 8. Féremszállás 5 1 - 4 4-22 3 Serdülő Szentes-csoport 1. Szentes FC 6 6 - -28-2 18 2. Csongrád 5 4 - 1 23-15 12 3. Szentes Bányai 4 4 - 2 10-7 12 4. Mindszent SE 5 2 - 3 6-9 6 5. Fáhiánseb. 5 2 - 3 6-16 6 6. Szegvár 4 - 4 3-9 7. Csanytelek 5 -- 5 6-24 • Kezdjük azzal, hogy a szervezők alaposan elszámították magukat, amikor összeállították a népszerű Kék Mókus Kupa idei döntőjének műsorát. Sokan féltek a korai kezdéstől és kései befejezéstől. Sajnos félelmük nem volt alaptalan, mert hiába hirdettek látványos műsorszámokat 15 és 20 óra között, ha azokból csak részben valósítottak meg valamit. Amikor lement a harmadik helyért vívott mérkőzés, már látni lehetett, hogy „hézag" keletkezett a műsor összeállításában. A közönség azt még „lenyelte" volna valahogy, hogy a beígért Budapest válogatott öregfiúk csapata helyett egy ad-hoc összeállított bírói együttes lett a szegedi veteránok ellenfele (a budapesti csapatot szervező Vad Istvánnak éppen Katarban akadt „halaszthatatlan" dolga...), de azt már nem, hogy az elég unalmas mérkőzés után írd és mond egy órát kellett a közönségnek ásítoznia és unatkoznia a döntő megkezdéséig. Még szerencse, hogy a bírók csapatában játszott Hartmann is, így a közönség „elszotyolázgatott" vele, de aztán a türelmetlenebbek (lehettek vagy 200-an) haza mentek, mondván, hogy nem a Sportcsarnok üres játékterét jöttek nézni. A többiek viszont vagy a nézőtéren ásítoztak, vagy pedig a büfé előtt tolongtak, míg hozzájutottak valami hűsítőhöz... Ennyit a szervezésről. Szerencsére jött a döntő és az sok mindenért kárpótolt mindenkit. Az idei fináléba két remek csapat, a jobbára NB IIes játékosokból összeállított West Radial és a nagyon jól összeszokott, régóta együtt „harcoló" Egy % jutott. Amikor a két együttes Rácz László és Vezér Dezső játékvezetőkkel az élen kifutott a pályára, az eltávozások ellenére, mintegy 800 néző tapsolta a résztvevőket. West Radial-Egy % 7-5 (3-2,4-A, 4-4) West Radial: Kopschitz Barna, Urbán, Győri, Kemenes, Talmácsi, Tóth, Mihálffy, Szécsényi, Kiss. Egy %: Újhelyi - Bába, Szrenka, Tárkány, Csák, Deák, Márki, Tóth G., Magyar, Rácz. Tapogatózó játékkal kezdődött a küzdelem, inkább egykét tekintélyt parancsoló belemenéssel hívták fel magukra a figyelmet a küzdőfelek. De aztán jött Csák gólja, ami után nagyon megélénkült, felgyorsult a játék. A „százalékosok" felbúzdulva sikerükön, egyremásra vezették a támadásokat, s nem sokkal később Márki szép góljával már 2-0-ra vezettek, s a kezükben érezték a (pénz)díjat... A Radiál azonban a második bekapott gól után hamar rendezte sorait. Mihálffy „beült" Szrenka ölébe, Rácz játékvezető „megette" a cselt, szabadrúgást ítélt, amit Szécsényi legurítás után irgalmatlanul belőtt. Aztán egy emberelőnyös helyzetből Barna egyenlített, s máris kezdődhetett minden élőiről. Sőt most a vásárhelyiek vitték a prímet, az érthetetlenül kiengedő (vagy elfáradt?) szegediek ellen. Szécsényi újabb góljával a vezetést is megszerezték, s 3-2-vel vonultak pihenőre a csapatok. Fordulás után újra feltámadt az Egy % százalék, Tóth G. bizonyította, hogy nemhiába lett az egész torna gólkirálya. A döntőn is betalált az egyébként a bravúrok egész sorozatát bemutató Kopschitz kapujába. A lendületben lévő „hazai" csapat egyre-másra vezette támadásait, míg végül a legtechnikásabb játékos címére is eséllyel pályázó Márki megszerezte a vezetést, s akkor már eldőlni láűtszott minden. Igaz még volt 10 perc hátra a végéig. Ez pedig a kispályán is nagyon sok idő. A Radiál minden erejét összeszedve rákapcsolt, s a befejezés előtt három perccel Mihálffy közelről hálótszaggató góllal egyenlített ki. 4-4 lett, s a szabályok értelmében következhetett a 2x5 perces hosszabbítás. A ráadás 10 percében már csak arra vigyáztak a csapatok, hogy ne kapjanak gólt, s lélekben már a büntetőket rúgták...3-3-at kellett elvégeznie minden csapatnak. Ha mindenki belövi, akkor addig rúgják egyenként, amíg valaki nem hibázik... A Radiál kezdte. Szécsényi hatalmas erővel a hálóba bombázott, következett az ellenfél legtechnikásabb játékosa, Márki Feri. Helyezni akarta, Kopschitz bravúrral védett, s az Egy % számára már előrevetődött a dráma árnyéka. Talmácsi berúgta, Csák is, aztán Kemenes sem hibázott, s máris egy kupacban volt az egész Radiál...Akárcsak a labdarúgó vb döntőjében a brazilok. Márki pedig nagyon hasonlított R. Baggiohoz... Sajnáltuk, hogy csak egy győztes lehetett, szívünk szerint mind a két csapatot egyformán díjaztuk volna. A remek döntő után megérdemelték volna... A kupa és a fő(pénz)díj azonban csak egy csapatnak járt. Ez pedig a West Radiál volt. Ők vehették át dr. Szalay Istvántól, Szeged polgármesterétől (akit legnagyobb örömünkre egyre több sporteseményen üdvözölhetünk) a kupát. A legjobb kapus Bagdi Ferenc, a legtechnikásabb játékos Őze István, a legjobb góllövő, 22 góllal, Tóth Gábor lett. A harmadik helyet a Danone szerezte meg, amely Várszegi R. (3) és Juhos góljával István, Tóth Á. és Őze góljai ellenében 4-3-ra legyőzte a Keverő csapatát. Mit mondhatunk mást, mint azt, hogy .jövőre (jobb szervezés mellett) veletek, ugyanitt"! P. Sándor lózsef Mindenkinek meg volt az embere a döntőn. Képünkön éppen Talmácsi (a labdával) Szrenkától igyekszik „megszabadulni", háttérben Mihálffy és Bába. (Fotó: Gyenes Kálmán) Tabellaparádé