Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 4. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAQYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1995. JAN. 5. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Január S. 1477. Az 1474 óta tartó burgundi háború alatt elesik Burgundi Merész Károly herceg a Nancy előtt a Sváj­ci Államszövetség ellen ví­vott csatában. Ez a né­met-francia középbiroda­lomnak, Burgundiának a vé­gétjelenti. 1762. Erzsébet orosz cár­nő halála után Kari Peter Ulrich von Holsteint Got­torp herceg, I. (Nagy) Péter orosz cár unokája lesz III. Péter néven Oroszország új cárja. 1786. II. József elrendeli a földek kataszteri fölmérését. 1849. Windischgrütz her­ceg tábornagy seregével be­vonul a kiürített fővárosba. 1861. Megkezdődik a Szeged alkotmányos városi képviselő-testület válasz­tása. A 202 tagú népképvi­seleti közgyűlés rövidesen kinevezi polgármesterré Osztrovszky Józsefet. 1873. „Szegedi Lapok" címmel ipari, kereskedelmi, közgazdászati és közműve­lődési lap indul, amely jú­lius 29-től a Dugonics Kör hivatalos közlönye. 1892. A Mérsékelt Ellen­zék Apponyi Albert gróf ve­zetésével a Nemzeti Párt ne­vet veszi fel. 1919. Berlinben kirobban a Spartacus-felkelés. Január 15-én Kari Liebknechtet és Rosa Luxemburgot, a felke­lés vezetőit, különítményes tisztek meggyilkolják. - A Károlyi-párt szervez­kedő gyűlésén dr. Becsey Károly és dr. Szivessy László a párt szegedi erősí­tése érdekében beszél. 1920. Hintázik Párizsba a magyar békeküldöttség. Ve­zetője Apponyi Albert gróf; főmegbízottak: Teleki Pál gróf, Bethlen István gróf, Somssich László gróf, Zol­tán Béla, Lers Vilmos báró és Popovics Sándor. 1923. Megalakul a Vité­zek Mezőgazdasági Szövet­kezete. 1936. A belügyminiszter felmenti dr. Bárányi Tibort a főispáni tisztségből Szege­den. Ok: többezer pengő hi­vatali pénzzel nem tud el­számolni. 1947. A Belügyminiszté­rium hivatalos közleményt ad ki a köztársaságellenes összeesküvés leleplezéséről. A közlemény szerint az összeesküvők célja a Hor­thy-rendszer visszaállítása volt fegyveres erővel, az összeesküvést irányító hetes bizottság tagjai: Arany Bá­lint, Donáth György, Héder János. Kiss Károly, Saláta Kálmán, Szent-Iványi Do­mokos és Szentmiklóssy István. 1961. A Földművelés­ügyi Minisztérium közlemé­nye szerint az ország szán­tóterületének 82 százalékán szocialista nagyüzemek gaz­dálkodnak. 1978. Budapestre érkezik a szent koronát szállító különrepülőgép. • A moszkvai Krasznaja Zvezdában szó szerint idézett egykori telefonbeszélgetés so­rán Malinovszkij megpróbálta elmagyarázni Sztálinnak, hogy ha a szovjet 46. hadsereget a 2. gépesített gárdahadtest mellett a 4. gárdahadtesttel is megerő­sítik, a magyar főváros két-há­rom nap alatt bevehető. Ám, ha a szovjet vezérkar a hadtest be­várására nem engedélyez öt napot, akkor a 46. hadsereg el­húzódó harcokba bonyolódik a magyar főváros előterében és nem tudja azt „menetből" el­foglalni. Sztálin a szópárbaj alatt ök­lével verte az asztalt, és Mali­novszkij figyelmeztetése be­igazolódott. Félszázad múltán a moszkvai katonai lap a kato­nailag megalapozatlan politikai döntéseket kárhoztatja mind az ötven évvel ezelőtti telefonbe­szélgetés és azt követően a vé­res harcok, mind a Magyaror­szágról és más térségbeli or­szágokból való idő előtti szov­jet-orosz kivonulás kapcsán. „A politika, mint nálunk min­dig, felülkerekedett a katonai Sztálinnak sürgős volt Budapest - politikai célpont „Budapestet a leggyorsabban, gyakorlatilag napokon belül el kell foglalnia. Bármi történjék, ezt el kell érnie. Képes erre?" Sztálin szögezte ezt a kérdést Malinovszkijnak 1944 őszén, és a kemény hangú telefonbeszélgetés Sztálin kö­vetkező szavaival zárult: „Kategorikusan megparancso­lom, hogv már holnap menjen át támadásba Budapest ellen!" stratégián, az értelmes célsze­rűségen és egy hadvezér (Mali­novszkij) emberiességi elkép­zelésein, aki el akarta kerülni a szükségtelen veszteségeket, a felesleges vérontást - írta a Krasznaja Zvezda. A jubileumi Malinovszkij­portré emlékeztet a törvényte­len gyermekként született Ro­gyjon első katonaéveire az orosz expedíciós hadtest első világháborús franciaországi harcaiban, a tizenévesen a frontra szökött Malinovszkij életútjára a sztálingrádi, a kisi­nypvi, a debreceni és budapesti ütközetekig, a bécsi és a man­dzsúriai csatákig. Rogyion Malinovszkij 46 évesen lett a Szovjetunió marsallja, a pa­rancsnoksága alatt álló had­osztályok, hadtestek, hadsere­gek és frontok a második vi­lágháború alatt 42-szer sze­repeltek győzelmi hadparan­csokban. 1957-től haláláig, 1967 márciusáig szovjet hon­védelmi miniszter volt, s e tisztségében Zsukov marsallt követte, ami akkor különleges követelményeket jelentett. Sztálin 1944 végén Buda­pest bevételének sürgetésével a magyar kormányalakítási pró­bálkozásokat akarta befolyá­solni, nyomást gyakorolva a magyar polgári pártok „inga­dozó" képviselőire. Ezért hívta fel Malinovszkij figyelmét a szovjet vezérkar „politikai megfontolásaira" és semmiféle halogatást nem engedett a 2. ukrán front parancsokának. Végeredményben a magyaror­szági hadjárat több mint 112 ezer szovjet katona életébe ke­rült, és a budapesti ostromgyű­rű 1944 karácsonyi bezárása még korántsem jelentette a har­cok befejezését a magyar fő­városban. A szovjet erők csak 1945 áprilisának elején tudtak hadászati súllyal Ausztria és Jugoszlávia területére lépni. Pirityi Sándor Kucsma esküszegő? Bírósági keresetet nyújtot­tak be Leonyid Kucsma ellen: az ukrán államfőt azzal vá­dolják, hogy megszegte elnöki esküjét, megsértette az alkot­mányt, és nem váltotta be az eskü ulán mondott beszédében foglalt ígéreteit. Minderről a Kijevszkije Vedomosztyi című fővárosi lap szerdai száma kö­zölt részleteket. A felperes Leonyid Germas, az Ukrán Kommunista Párt egyik tagja, parlamenti képvi­selő. A honatya szerint Kucs­ma még mindig nem nyilvá­nította hivatalos nyelvnek az oroszt, holott ezt választási kampányában többször nyil­vánosan megígérte és megvá­lasztása óta is sokszor han­goztatta. • Éhínség Észak-Koreában ? Patyomkin utódai Egy tál rizs és húsleves az újévi kívánsága a legtöbb észak-koreainak, mégha mind­ez csak napi egyszeri kiadós étkezést jelent is számukra. Er­ről egy dél-koreai lap munka­társa számolt be, aki titokban tett utazást a kommunista ha­talom irányította kelet-ázsiai országban. Pusztán az éhség szóval nem lehet jellemezni azt az ijesztő mértékű élelmiszerhi­ányt, amellyel az észak-korea­iak kénytelenek szembenézni ­írta a dél-koreai Dzsung-ang Ilbo című lapban megjelent be­számolójában Li Csan Szam, aki maga is szemtanúja volt az országot sújtó éhínségnek. Mint Li elmondta, útja során rengeteg kicsi, rosszul táplált, püffedt hasú, de csontsovány gyereket látott. A dél-koreai napilap chica­gói irodájának vezető szerkesz­tője decemberben kínai keres­kedőnek álcázva érkezett Észak-Koreába. Az útra „fele­ségként" magával vitt egy kí­nai nőt. a házaspárok ugyanis kisebb feltűnést keltenek a gyakorlatilag teljesen elszige­telődött országban. „Sokan ci­pő nélkül járnak, és lábukat rongyokba bugyolálják" - írta cikkében Li. utalva arra, hogy nem csak élelmiszerből van hi­ány Észak-Koreában. A cikk szerint az észak-koreaiak csak külön engedéllyel utazhatnak el városukból. A vonatok abla­kán üveg helyett műanyagfólia éktelenkedik, az ajtót pedig nem lehet becsukni - ugyanis nincs. Li 1988-ban és 1990-ben már járt Észak-Koreában, ám akkor a kormány megbízásául folyamatosan kísérgették, és csak turista-látványosságokat, valamint Patyomkin-városokat látogathatott meg. • Egy kárpátaljai magyar elmondja az életét (7.) Kél házasság Budapesten A szovjet élet, a szocialista életforma egyén- és közösség­ellenessége Kárpátalján se tűr­te a jövedelmező kedvezmé­nyezéseket. Történetünk hőse, az ekkor már majdnem 70 éves Pákh Sándor sokadszor próbál­kozott, hogy egzisztenciát te­remtsen magának szülővárosá­ban, Munkácson. De ez a brezsnyevi „aranykorban", a hetvenes évek közepén se sike­rült. - Azzal, hogy leplombálták a műhelyünket, anyagilag me­gint lehetetlenné voltam téve. Kaptam ekkor egy szignált, az egyik megbízott, aki az Obhszsz, a gazdasági rendőrsé­günk főnökségétől az ügyem­mel foglalkozott, magyarul is folyékonyan beszélt, megkere­sett. Addigra magam is fölmér­tem a helyzetem, s rájöttem, nagyon közel állok hozzá, hogy Szibériába kerüljek. Lá­gerba, megint. Mert volt egy törvény, ha valaki ötven rubel­nél többért elad valamit, le­gyen az munka, bármi, az tör­vénnyel megtámadható. Akkor ítéltek el egy asszonyt öt év börtönre, mert valamit hetven rubelért elmanipulált. Ezt kö­zölte velem az a tisztviselő, ez a törvény, Sándor bácsi. Síremlékeket állítottam föl, szobrászati dolgokat, márvány­ból... Pesten se láttam hasonló­kat. Nekem megfizették az ezer-ezerötszáz rubelt is. Ez rengeteg pénz volt a hetvenes évek első felében. S akkor ha valaki ötven rubelnél többet számított valamiért... Hát, mondom. Szibéria. Megint szóltak, hogy a két Obhszsz-es, aki az üggyel konkrétan foglalkozik, beszélni akar velem. Biztató jel, mon­dom. Akkor történt valami, ha ők akarnak velem privátim be­szélni. Megegyeztem velük, kétezer-ötszáz rubelt fizettem nekik, s azt mondta az egyik, most tudok magának segíteni, Pákh bácsi. Mindent od'adtam volna, mert Szibériába nem akartam kerülni. Be is szüntették az eljárást. Az ő jóakaratuk, ilyen pénzért, segített. De ebből megtudtam, fentről nem az a parancs jött, hogy ezt a Pákhot bíróság elé kell állítani, hanem azt mondták, meg kell szün­tetni, hogy ő továbbra is ezen a vonalon dolgozzon. Úgy gon­dolom, hogy a területi kom­párttól jött az ukáz, hogy ezt el kell törölni. Az nem lehet, hogy a két Pákh ilyen gyönyö­rű dolgokat csináljon. Hozzá kell fűznöm, annyira aljasok voltak, hogy nem elé­gedtek meg azzal, hogy lepe­csételték az itteni műhelyré­szeket. Kikapcsolták a villanyt az egész házban. Kikapcsolták a gázt, a vizet, a levegőt azt nem lehetett kikapcsolni... Vagy két hónapig éltünk ezek nélkül. A szomszédba kellett vécére járni. A feleségemet, aki majd' huszonhét éve dolgozott egy helyen főkönyvelőként, tehát nagy felelősséggel, rákénysze­rítették. hogy azonnal mondjon le az állásáról. A feleségem telső fórumokhoz folyamodott. Ő képes volt elmenni az ung­vári KGB-hez! Fogadták is ott őt, de ez semmit nem segített, legföljebb jól odamondogatott nekik. De a sors közbeszólt, mert a legfiatalabb fiamnak házasság­kötés révén sikerült kimenni Amerikába. Leningrádban is­merkedett meg a kislánnyal, a Zsdanov Egyetemen. Az isme­retségből házasság lett Buda­pesten. De micsoda hullámokat vert az a házasságkötés! Kü­lügyminisztériumi vonalon zaj­lott a botrány az USA és Ma­gyarország között. Mindegy, kikerült a fiam, és mi elkezd­tük pengetni, hátha ki lehetne menni Amerikába. És család­egyesítés címén beadtuk a kér­vényeket. Ők kintről segítettek, s itt a végén azt mondták, na eriggyetek. Ez úgy kezdődött, hogy a fi­amat áttettük Budapestre, mint sok más család is. Menekülj innét! Már valami üzemben dolgozott a fiam Pesten, ami­kor megjelent a kis jelölt lány­ka, Amerikából. Budapestre névházassággal került ki a fiam, csak így tud­tuk őt innen oda áttenni. A fik­tív házasság rendben lebonyo­lódott, megvolt a válás is, és Amerikából jött az igazi. Meg­történt a házasságkötés, rendes törvényes keretek között, de volt egy kis bibije ennek a do­lognak. Nem is tudom, mond­jam-e? A magyar törvények le­hetővé tették, hogy házasságot kössenek, de az anyakönyvve­zetőnek erről előzőleg érte­sítenie kellett volna a Keokhot. A külföldi ellenőrző hivatalt, az ávót, vagy mit. A megfelelő szerveket. Az anyakönyvveze­tői értesítés azonban elmaradt. Mikor másnap világosságra jött, hogy amerikai-szovjet há­zasságkötés történt Budapest, és az ráadásul törvényes, kitört a botrány, irtó nagy botrány tört ki. Szinte leírhatatlan, hogy milyen hullámokat vetett. A fiamat negyvennyolc órán belül kiutasították Magyaror­szágról, vissza Munkácsra. Az asszonyka, aki született amerikai volt, még Budapesten maradt, őhozzá nem mertek nyúlni, ellenben feltehető volt, hogy már nagyon figyelik. Azonnal elment az amerikai konzulátusra, s mindent beje­lentett. A konzulátuson meg­kérték, hogy naponta telefonál­jon be hozzájuk, s mondja el, mi történt vele aznap. De Amerika kinyújtotta már a ke­zét az én fiam felé is. Hivatalos brak. házasság. Ő már félig amerikai. (Folytatjuk.) Zelei Miklós Berlini faljog A több mint 1500 egykori ingatlantulajdonos annak ide­jén a szocialista német államtól rendkívül csekély összeget kapott az ingatlanokért. Most szeretnék visszakapni jórészt nagy értéket képviselő belvá­rosi telkeiket, vagy a jelenlegi forgalmi érték megfizetését kö­vetelik a szövetségi kormány­tól. Az egyesülés óta tartó vitá­ban több fórum elutasító hatá­rozata után jutottak a bíró­ságra, és keresetüket arra ala­pozták, hogy Berlin 1961-ben is négyhatalmi megszállás alá tartozott, tehát a fal felépítése és a vele kapcsolatos kisajá­títások törvénytelenek voltak. A bíróság szerint „legké­sőbb a fal építésével megszűnt a négyhatalmi igazgatás" és az NDK nemzetvédelmi törvénye alapján jogilag megalapozottak voltak a kisajátítások. A nyu; gati szövetséges hatalmak, amelyek ellenezték a berlini fal építését, ekkor már valójában csak Nyugat-Berlinben gyako­Egy német bírósági döntés szerint jogilag megalapozott volt a ber­lini fal felépítése 1961­ben. A részleteiben ked­den ismertté vált berlini bírósági határozat ab­ban a perben született, amelyben a fal építésére az NDK által igénybe­vett telkek tulajdonosai próbáinak maguknak jóvátételt szerezni. rolták megszállói jogaikat, míg a Szovjetunió jóváhagyta a fal építését - hangzik a bíróság ér­velése. A bírói döntés teljesen egy­becseng a bonni kormány ál­láspontjával, amely ugyan évti­zedeken át törvénytelennek és embertelennek minősítette a berlini fal építését, most hal­lani sem akar a fal építéséhez kisajátított ingatlanok tulajdo­nosainak fizetendő jóvátételről. 1 Napfény, tenger, egzotikum... Thaiföld tengerparti üdüléssel márc. 2. 14 éj 82 900 Ft-tól Szentföldi körutazás jan. 24-tól 7 éj Izrael-Eilat jan. 24-tó'l 7 éj Bolívia—Peru jan. 16-tól 9 éj •o USA—Best West jan. 26-tól 7 éj Üdülés Kenyában febr. 14-tó1 7 éj Üdülés Kenyában febr. 14-tól 14 éj 73 900 Ft 49 900 Ft-tól 204 900 Ft 134 900 Ft 149 500 Ft 169 900 Ft Egyiptom—nílusi hajóút febr. 20-tól 7 éj 69 900 Ft Jelentkezés és felvilágosítás: Tan-Túra Utazási Iroda L 6722 Szeged, Kálvária sgt. 16. Tel.: 62/325-488,323-287 J

Next

/
Thumbnails
Contents