Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-30 / 25. szám

HÉTFŐ, 1995. JAN. 30. BELÜGYEINK 3 Surján László Dr. Giczy György (MTI - Telefotó) Váltott a KDNP Újak a keresztény csúcson (Budapesti tudósttónktól.) Tegnap a késő délutáni órákban az új elnökség ülé­sével zárult a KDNP kong­resszusa. Surján László le­pottyant a csúcsról, helyét az elnöki székben dr. Giczy György foglalta el, mellette Füzessy Tibor ült, mint ügy­vezető elnök. Surján László az alelnökök közé szorult. A másik négy alelnök dr. Gáspár Miklós, dr. Pálos Miklós, Har­rach Péter és Mizsei Zsuzsa. Gáspár, Harrach és Mizsei tel­jesen új arc a KDNP csúcsán. Noha Surjánnak látszólag vehemens ellenzéke van a pártban, veresége mégis kis különbséggel történt. A Sur­ján-ellenesek azonban még azt is szépséghibának tartják, hogy az alelnökök közé bejutott az eddigi elnök, a nagycsaládosok rendszerváltás előtti éllovasa, aki népjóléti miniszter korában az egészségügy rendszervál­tását hagyta befejezetlenül. • A miniszterelnök elfogadta Békési László lemondását Tisztet áldozott az MSZP (Folytatás az 1. oldalról) A késő esti sajtótájékoztatót Horn Gyula miniszterelnök és Szekeres Imre frakcióvezető tartották. A zárt ajtók mögött elhangzott előadásokról és vitáról Szekeres Imre elmond­ta: Horn Gyula átfogó értéke­lést adott a kormány féléves tevékenységéről. A miniszte­relnök kijelentette, hogy a kormány tagjai továbbra is élvezik bizalmát, és kifejtette: nincs szükség új gazdasági programra. Határozottan kiállt a kormányprogram gazdasági koncepciója mellett, ugyanak­kor szükségesnek tartja a program következetesebb érvényesítését. A modernizá­ciós elképzelések kapcsán a miniszterelnök bejelentette: tavaszra rövid összefoglaló dokumentum készül a moder­nizáció fó irányairól és felada­tairól. Szekeres Imre a frakció munkáját értékelve hangsú­lyozta: a szocialista képviselők a nehéz döntések meghozatalá­ban a kormányzat biztos hátte­rét alkották. A frakción belüli szakmai és politikai viták a párt programjának megvalósí­tását szolgálták. A szocialista­liberális koalíciót szükséges­nek nevezte és közölte, hogy a társadalmat érintő kérdésekben a frakció a jövőben határo­zottabb kezdeményezésekre készül. Békési László pénzügymi­niszter szerint késlekednek a stabilizációs intézkedések. Kijelentette, hogy bár az egész egyensúly romlásáért nem csupán a mostani kormány felelős, a válságkezelés lassú­sága kárt okoz a gazdaságban. A politikában megkötött, szakj^l^yjjg^elfogadható kompromisszumok Békési szerint messze elmaradtak a gazdaságilag kívánatos intéz­kedésektől. Az ez évi te­endőkről szólva egyértelműen az államháztartási reform gyorsítása mellett állt ki. A miniszterelnökhöz hasonlóan a pénzügyminiszter is hangsú­lyozta a privatizáció jelentősé­gét, és kifejtette: a sikeres privatizáció biztosíthatja a modernizációhoz szükséges mintegy 10 milliárd dollár tekintélyes részét. Kiállt a le­köszönt Bartha Ferenc pri­vatizációs kormánybiztos mellett. Békési László három feltételhez kötötte a gazdaság­politika sikerét: érvényesíteni kell a kormányprogramban meghirdetett gazdasági kon­cepciót a szükséges korrekci­ókkal. Elengedhetetlen a priva­tizációs törvényjavaslat alapel­veinek elfogadása és ezek vég­rehajtása, valamint az, hogy a kormányzaton belül egyetlen gazdaságpolitikai centrum le­gyen. Mivel mindezt nem látta biztosítottnak, bejelentette lemondását. A sajtótájékoztatón Horn Gyula megerősftette, hogy elfogadta a pénzügyminiszter lemondását, de mint mondta, sajnálattal vette tudomásul Békési László lépését. Hangsú­lyozta ugyanakkor, hogy a gazdaságpolitika nem változik, és csak olyan új pénzügymi­nisztert lehet elfogadni, aki ezt a programot viszi tovább. Az utódlásra vonatkozó újságírói kérdésre a miniszterelnök kijelentette: nincs jelöltje, mi­vel nem számított Békési le­mondására. A konkrét fel­vetésre, miszerint esetleg Med­gyessy Péter kerülne a tárca élére, a miniszterelnök csak annyit mondott: ez nem el­képzelhetetlen. A privatizációs miniszter személyére vonat­kozó elképzelését nem közölte a miniszterelnök. Közölte viszont azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára első számú jelöltje Surányi György. A szocialisták politikai vitafóruma vasárnap folytató­dott, egyebek között foglalkoz­tak a két koalíciós párt parlamenti képviselőcsoport­jának együttműködésével, a frakció működésének szerve­zeti tapasztalataival és a ta^ vaszi jogalkotási tervekkel. Napirenden szerepelt még egy javaslat az Országgyűlés új működési rendjéről is. Már szombaton híressé vált Giczy Györgynek az a monda­ta, amelyben a KDNP-t az el­szalasztott lehetőségek pártjá­nak nevezte. Bár azt nem mondta meg tételesen, hogy ezek az elszalasztott lehetősé­gek mik voltak, és arról sem beszélt, hogy ó miért nem fi­gyelmeztetett erre korábban. Nem tudtuk meg a KDNP hétvégi tisztújító közgyűlésén, hogy Giczy nagy beszédjével, amit 1992-ben is - sőt, már az MDF-SZDSZ-paktum után is! - elmondhatott volna, miért várt mostanáig. Giczy a KDNP rövid múlt­ját értékelve az MDF-fel való alárendelt együttműködést kárhoztatta. A nagy kérdés: ho­gyan alakul a bomlófélben lévő MDF és az új elnökkel erősített KDNP viszonya? Az ellenzéki pártok vitái konstruk­tívak lesznek-e, avagy csak marakodnak majd a múlton, miközben az MSZP-SZDSZ koalíció még nagyobbakat tarolhat majd? A Giczy-tábor azt várja a KDNP új vezérkarától, hogy a pártot jobbközép néppárttá fejleszti, hogy elfoglalhassák az MDF korábbi helyét, azt a pozíciót, amelyet a magát libe­rális párttá szeletelt Magyar Demokrata Fórum országlása idején - kezdetben fokozato­san, később rohamosan - elve­szített. A győztes Giczy-tábor ne­héz helyzetben van. Úgy hi­szik, hogy tanultak az MDF és bolygója, a Surján-féle KDNP hibáiból. De vajon megtanul­ták-e az MDF történetéből, hogy nem válhat néppárttá az a párt, amelyik gátlástalanul ki­nyírja a saját belső kisebbsé­geit. A saját többségről nem is beszélve. • A pénzügyminiszter nem le­mondott, hanem leváltották ­fejtette ki Békési László szom­bati lemondására reagálva Orbán Viktor, a fiataldemok­raták elnöke. Orbán szerint a miniszterelnök és Békési között kezdettől voltak nézet­különbségek, és semmi nem indokolta, hogy azok a siófoki vitanapon csúcsosodjanak ki. Számára - mondta a Fidesz elnöke - nem lenne meglepő, ha a pénzügyminiszter leváltá­sa, illetve lemondása mögött egy Békési hozzájárulásával történt, kedvezőtlen devizahitel felvétel lenne. A költségvetés ugyanis 100 millió dollár hitelt vett fel a CIB-től. A hitelt nem pályáztatták meg, s ez a mód­szer a régi kliensrendszerre emlékeztet. MDF-frakcióülés: Sodródik az ország „Sodródik az ország" cím­mel adott ki nyilatkozatot szombaton az Országgyűlés MDF-frakciója kétnapos laki­teleki tanácskozása után. A dokumentum - amelyet szombaton délután egy buda­pesti sajtótájékoztatón ismer­tettek - többek között leszö­gezi: az elmúlt fél év alatt az infláció felgyorsult, rendkívüli mértékben növekedett egyes alapvető élelmiszerek ára, egy­re több adó terheli a lakos­ságot, különösen a bérből és fi­zetésből élőket és a nyugdíja­sokat, ésszerűtlen és követhe­tetlen rendelkezések nehezítik az egészségügy, a kistelepü­lések, az oktatás és a kulturális intézmények helyzetét. Az MDF-frakció szerint a pénz­szűkítő pénzügypolitika, az el­maradt gazdasági intézkedések és a törvényhozás üresjárata nyomán kialakult helyzetért az MSZP-SZDSZ-koalfció és a kormány felelős. Ilyen körül­mények között - mint a nyilat­kozat fogalmaz - az MDF ké­szen áll arra. hogy az ellenzéki pártokkal együtt feltárja a fel­ismert veszélyeket, és minden törvényes eszközzel elhárítsa azokat. Sáta? mgy S ah ár, Kupa, Szabó - az első szabadon választolt kormány fogyasztása. Úgy tűnik, időarányosan a második sem akar lemaradni. Most azután se pénz­ügyminiszeterünk, se jegybankelnökünk, se privatizációs kormánybiztosunk. Cserében viszont lehet egy vadonatúj privatizációs minisztériumunk. Igy behozhatjuk azt a bő fél évet, amit ezen a területen látványos semmittevéssel, illetve sorozatos hibákkal töltöttünk. (A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó HungarHotels ügyben a régi, rossznak mondott és az új, jónak kikiáltott ajánlat között háromnapi (!) külkereskedelmi hiányunk volt a különb­ség.) Békési nem kér a privatizációs minisztériumból, de lehet, hogy ez csak egy ok a sok közül. A dolgok többszörösen összefüggenek. Még a választási kampány elején tartottunk, amikor Békési László, a párt gazdasági főkorifeusa kerek egy órát szentelt Makón az újságíróknak. Egyetlen jelentkezőként bőven jutott időnk beszélgetni, a már akkor is közismert Horn-Békesi konfliktusról azonban semmit sem tudtam belőle kihúzni. Az ellentétet Siófokig sikerült palackban tartani. Pedig volt elég kísértés, lásd a kurtán-furcsán felbomlott tanácsadótestületet, vagy legutóbb a Bariha­ügyet. A hétvégén már egészen másról beszéltek. A pénzügyminiszter lemondása új megvilágításba helyezi Surányi György MNB-elnökjelölt minden határon túlmenő némaságát, már ami a kiszivárogtatott jegybank­elnökséget illeti. Bő egy hete elküldte a televíziót hír­adóstul, objekttveslül, néhány nap múlva Szegeden CIB­fiókot avatott, de valahogy olyan érzésünk volt, mint a mesebeli királynak, aki kapott is ajándékot a szegény lánytól, meg nem is. Mindenről beszéli a sajtónak, ami nem érdekelt senkii, és semmit sem szólt arról, amire kíváncsiak voltunk. Bizonyára ő jobban érzékelte a Béke­si-ügyet, puhatolózásként beszélgethetett is leendő kollégájával, így nem kell azon csodálkozni, hogy nem kapkod igazán a jegybankelnökség után. Ha lehet, még tovább bonyolítja a dolgot, hogy Orbán Viktor szerint a lemondás mögött egy Békési hozzájárulás­sal történt kedvezőtlen devizahitel-felvétel van. A költ­ségvetés - kliensrendszerre emlékeztető módon, azaz pályáztatás nélkül - százmilliói vett fel dollárban a CIB­től. Ha máskor nem, itt beszélgetnie kellett a bankelnökje­löltnek és a pénzügyminiszternek. Kicsit sok az üres állás a gazdasági élet csúcsain. Ha eddig mosolygott a világ az elnök nélküli jegyban­kon, most félő, hogy a nevetés fintorba megy ál. Ez pedig igazán nem hiányzik. I~(jézem a koalíciói és próbálok megnyugtató jelölteket UJ találni. Ebből a szempontból nem könnyű megne­vezni az MSZP második gazdasági szakemberét, s bár az SZDSZ ,főkincstárnoka" közismert, tárcavárományosként eddig nem nagyon jött szóba. Tehát most egyszerre kell legalább két „nehéz" ember: egy pénzügyminiszter és egy bankelnök. A jelenlegi felállásban nem lesz könnyű meg­találni őket. Sokan Medgyessy-Surányi párosról beszél­nek, de ennyire alternatíva nélkül? • Szentesi Poroton 36 falazóblokk I. o. 97 Ft/db ^| ° Ft7db jTf^^f Poroton 30 falazóblokk I. o. 50 Ft/db ÖT NT N II. o. 46 Ft/db Csempék, padlóburkolók nagy választékban MODUL BAU KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Tel.: 63/314-011 MODUL BAH • Lassacskán vége lesz a tulajdonlapok és más földhi­vatali dokumentumok kézi bogarászásának; Csongrád megyében is megkezdődött az ingatalannyilvántartás átállí­tása gépi adatfeldolgozásra. Február I-jétól nyolc telepü­lés ügyeit - Ambrózfalva, Árpádhalom, Deszk, Eperjes, Mártély, Nagytőke, Tiszaszi­get, Újszentiván - teljes egé­szében számítógépekkel in­tézik. • Ha ügyfélként jön az ember a földhivatalba, akkor láthatja, hogy kéz­zel keresgélik a kartonla­pokat. Bizonyára sokat kell „lapozgatniuk" egy évben. Hány ügyirattal foglalkoznak a kollégái? ­kérdeztük Zsótér Jánost, a megyei földhivatal vezető­jét. - Az érdemi ügyiratszám, amely esetében határozatho­zatal történik. 70 ezer évente. Ehhez jönnek a szemlék és a másolatok, adatszolgáltatással kapcsolatos munkák, amelyek G KÉRDÉS • A földhivatal vezetőjéhez 70 ezer határozat száma 30-40 ezerre rúg. Ezt a négy városi hivatal - szegedi, vásárhelyi, makói, szentesi ­és a megyei intézi. Az utóbbi esztendőkben a kárpótlások­hoz kapcsolódva ugrott ilyen magyasra az ügyek száma, azóta sem csökken. • A számítógépek beállí­tása bizonyára hosszabb idői vesz igénybe? Mikor kezdődött a komputerek beállítása, mikorra fejező­dik be a teljes átállás? - Két éve kezdődött a Phare-program keretében, Csongrád megye az elsők között szerepelt - válaszolta Zsótér János. - A tesztelések után megkezdődött a számító­gépek adatokkal való feltölté­se. Jelen pillanatban az össz adatmennyiség - amelyet 240 ezerre lehet becsülni - 25 szá­zaléka van gépen. Természe­tesen ez a munka folyamatos. Sőt olyan utasítást kaptunk, hogy fel kell gyorsítani. Ez érthető, hiszen komoly pénzt fektettek a programba, minél hamarabb jó lenne a befekte­tésből kamatoztatni. A terv az, hogy a jövő év végére az egész országban szeretnének átállni a számítógépes rend­szerre. • Mennyiben gyorsítja meg az ügyintézési, hiszen az érdekelteknek ez a leg­fontosabb? Zsótér János - Reményeim szerint lé­nyegesen meggyorsítja ­mondta a hivatalvezető. - Ma még párhuzamosan történik a manuális és a számítógépes ügyintézés. Sajnos az elmúlt évben mintegy 8 ezer olyan ügyiratunk volt, amelyet 30 napon túl tudtunk csak elintézni. Bízom benne, hogy ilyen nem fordul majd elő, ha átállunk az új rendszerre, amely - véleményem szerint - 30-40 százalékkal meggyor­sítja majd a hivatal munkáját. V. Fekete Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents