Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28 / 24. szám

IP DifJY/JJí 11132 1995. JANUÁR 28., SZOMBAT „Úrfi az egyik kupamérkőzésünk előtti napon sört rendelt a Sportcsarnok büfé­jében. Háromezer forintja bánta. Nincs pardon. Mindenkinek el kell fogadnia, hogy csak a kemény munka és a vele párosuló szigor hozhat eredményt." • Üzenet Ducsai Gézának • A Noliko Maaseik igenis nagy durranás! Nyári: Nem akarok tengelyt akasztani... Nem azért mondja, hogy tetszetős legyen. Tudom, hogy őszinte: - Ha Szegeden megnyerjük az első játszmát, akkor 3:0-ás előnyről kezdhettük volna a belgiumi visszavágót - közli Nyári Sándor, a Medikémia Szeged férfi röplabdacsapatá­nak vezetőedzője. - A Noliko Maaseik Kurópa legjobb klub­csapatai közé tartozik. Nem si­került. Most még nem sike­rült... • Jó. hogy a CEV Kupát emitt ed. Mondd Sanyi, va­lamelyik isten bátamfí­götti szibériai városba is elutaztál volna ellenfélné­zőbe? - Nem, mert az háromszo­ros költséget és időt jelentett volna. Négy-öt napra nem szí­vesen hagyom itt a csapatot. • Beszéltem olyan szak­emherrei aki úgy nyilat­kozott, bogy a Noliko Maaseik nem olyan nagy durranás. - Aki ezt állítja, az nincs tisztában az európai erőviszo­nyokkal Helga ellenfelünket a kontinens tíz-tizenkét legjobb gárdája között jegyzik. A No­liko a nyáron megvásárolta a korábbi éllovas Lcnik három ászát, és mixst fölényesen ve­zet a bajnokságban. A profik nem cigiznek 0 Azt viszont elismered, bttgy az Extraliga csu­pán a nevében extra. A Csepel SC korábban buk­dácsolt, mégis elkapott titeket az otthonában. - Elöljáróban szeretném le­szögezni, hogy honi vetélytár­sunkat a nemzetközi kupa oda- és visszavágójának kellős • Jobb, ha szembenézünk a tényekkel." (Fotó: Gyenes Kálmán) közepén is illett volna legyőz­nünk. Sajnos, Melnicsuk sérül­ten lépett pályára, azonkívül a kél junior világbajnokkal, Ar­sovval és Konstantinovval so­kai erősödtek a csepeliek. So­rolhatnám a kifogásokat, még­sem teszem, mert jobb, ha szembenézünk a tényekkel. • Kíváncsivá tettéi.. - A mi játékosaink csak ha­zai mércével mérve profik. Nyugat-európai kollégáik jóval céltudatosabbak náluk. Röp­lalxláz.óink előbb megsértőd­nek, később elbizonytalanod­nak, ha háromszor közéjük bombázza a labdát az ellenfél. Úgy érzik, megalázták őket, s gyorsan úrrá lesz rajtuk a kis­hitűség. 0 A te szádból hangzóit ei a fiúk nem voltak elég frissek Csepelen. Egy profi teniszező, olykor 40 fokos melegben, 3—4 órán át szaladgál a lab­dák után. A Grand Slam­tornák időtartama két bét, s a győztesnek bal mérkőzési kell megnyer­nie. Samprasék nem do­hányoznak és csak rit­kán fogyasztanak sze­szes italt. - Két játékosom dohányzik, közülük Belik csak a vécében mer rágyújtani. Az edzés utáni kedélyes sörözgetés is a múl­té. Úrfi az egyik kupamérkő­zésünk előtti napon sört ren­delt a Sportcsarnok büféjében. Háromezer forintja bánta. Nincs pardon. Mindenkinek el kell fogadnia, hogy csak a ke­mény munka és a vele páro­suló szigor hozhat eredményt. • Apropó, eredményi­Milyen színű medáliák­kal lennél elégedett az idény végén? - A bajnokságban és a ku­pában egyaránt döntőt szeret­nénk játszani. Valamelyik cí­met jó lenne megcsípni. 0 Kik lesznek a legveszé­lyesebb ellenfelek? - Úgy látom, a Vasast és a Kaposvárt elnyúvi az Interliga, ahol a pofozógép szerepe jut nekik. A Tungsram bukdácso­lása rejtély a számomra, de hát ez legyen az újpestiek gondja. A Tomóczival és a két bol­gárral megerősödött csepeliek­re viszont oda kell figyelnünk. • Mi szól mellettetek? - Az, hogy a tizenkettes ke­retnek hét sajátnevelésú játé­kosunk is tagja. Új szerzemé­nyeink közül Melnicsukkal maradéktalanul elégedett va­gyok. Ukrán idegenlégiósunk az edzéseken és a mérkőzé­seken egyaránt tudása legjavát nyújtja. • Sokan értetlenül állnak Csíkos formabanyatldsa, valamint Polgár meg­táltosodása előtt. - Némiképp én is. Csíkos Buzek formátumú tehetség, ám tudomásul kell vennie, hogy Melnicsuk jobb nála. Polgár kiválóan sáncol és fogad, azonkívül higgadtságá­val is hasznára van a közös­ségnek. Új szerkezetű együtte­sünkben most rá van szükség. Álom és valóság • A Délmagyarország hagyományos, az „Év sportolója" választásán a Pick mögött a második helyen végeztetek. A díj átadásakor hiányoztál az újszegedi Sportcsar­nok „dobogójáról". Mi­ért? \ - Nem szerencsés a kézi­labdát összehasonlítani a röp­labdával. A pickesek KEK-me­netelése előtt megemelem a kalapomat, de a Medikémia őszi sorozata legalább olyan értékes. Legalábbis, szerintem. • Ducsai Géza a közel­múltban megszólított ezeken a hasábokon... - Nem akarok a kollégával tengelyt akasztani. Mindössze emlékeztetni szeretném, hogy az 1990. évi kupaezüstérmet és a bajnoki negyedik helyet a Tóth Gy., Petheő, Polgár, Medve, Rácz, Hulmann össze­tételű gárda harcolta ki, azaz Medve kivételével egykori sportiskolásainkkal jutottunk a csúcs közelébe. Tiszta szívem­ből kívánom, hogy az SZDRE női csapata mielőbb végezzen az ötödik helyen. Avval a si­kerrel a tarsolyukban már ál­mtxiozhatnak a dobogóról. • És te miről álmodozol? - Európai hírnévről Thékes István • /ífATTÍ^/Mfe WCg/ ...hogyha egyszer vegig­mész - énekelték őseink e század legelején, de én soha sem találtam benne valamiféle külön gyö­nyörűséget, amikor en­gedtem az operett! jelzés­nek. Bevallom, ritkán mentem végig rajta. Leg­utóbb talán tíz éve. Úgy­hogy már aktuálissá vált, meg szükségessé is, hogy odalátogassak, mert arra volt dolgom. Végigmen­tem a Váci utcán. Váci ut­cán. És időnként nem kLs élményben volt részem. Először azért, mert teljes­séggel külországban érez­tem magam, olvasván az angol, német, olasz, fran­cia és ráadásul még spa­nyol feliratokat is, má­sodszor, amikor nem kis örömömre fclplankoltam egy-egy magyar szöveget is... Egészen úgy éreztem magamat, mint aki a központi fósajtót olvassa és amikor szeme láttára kapkodják ki az emberek egymás kezéből a lapot, mert fotóval szemléltetett cikket olvashat az általa olyan jól Ismert amerikai futballról! Megrendülve informálódhat róla, hogy az NFL finálé döntőjét a San Diego Cbargers nem kisebb csapat ellen játssza, mint a Pitts­burgh Steelers. Ez már döfi! De — megint csak képpel szemléltetve — megismerkedhetünk egy afrikai származású, de angol klubnál focizó játé­kosról, aki nem keve­sebb, mint ötmillió fon­tért (!) cserél egyesülelet. Új klubjának menedzsere a képen már eléje lógatja csapata mezét is, mintegy jelezvén a tuti üzletet. Na és a nagy külföldi tenisz­csaták! Ez csak az izgal­mas olvasmány, mert ne felejtsük eL Magyarorszá­gon mindig tízezres tö­megek jártak teniszverse­nyekre, annyira népsze­rű volt nálunk mindig ez a sportág. Nosza, még tu­dósítót is érdemes kikül­deni nagy nemzetközi te­n is/gálákra, hadd olvassa itthon a nép tágra nyilt szemmel az izgalmas tu­dósításokat. De mindenek előtt ná­lam a pálmát Agassi, az amerikai teniszcsillag vit­te el. Tessék elképzelni, nemcsak jól teniszezett, hanem irigylésreméltó hajtömeg is fedte a fejét, ami azonban a játékban nem zavarta, mert a hosszú fürtöket összefog­ta, és hátul lófarokba kö­tötte. Ez nem csak a játé­kára hatott ki előnyösen, de bal fülében a fülbeva­lót is kiemelte. Nos, mi ebben manapság a szen­záció? Abszolúte semmi. Csakhogy Agassi lenyírat­ta a haját. Természete­sen fénykép is van róla, így a tényről szemével győződhet meg a mindig kicsit gyanakvó magyar olvasó. Tehát már ez egy­maga is szenzáció! A kép tüzetes vizsgálata azon­ban még erre is rátesz. Ugyanis Agassi nemcsak hajtalan, de természetes kopasz is. Még jó, bogy a magyar sport problémamentes... Barcs Sándor • Nyári mesternek és Csíkosnak alighanem lesz még oka a vidámságra 0 Talmácsi Zoltán újabban már nem landol a vásárhelyi társak ölében... % Az NB III-ból a megyei II. osztályba %A szókimondó kapitányra nem volt szükség • Hódmezővásárhely, Makó —Astra! Talmácsi és a HLC sötét jövője Talmácsi Zoltán csapatkapitánya volt annak a hódmezővásárhelyi labdarűgócsapatnak, amelyik a tavalyi nagy menetelés után fölényes biztonság­gal került fel az NB 11.-be. Ezek után mindenki azt várta, hogy Talmácsi Zoli is ott lesz abban az együttesben, amelyik másodosztályú ellenfeleket fogadhat a vásárhelyi közönség elölt. Nem így történt Talmácsi mindenki nagy meglepetésére át­igazolt az NB II 1.-as makói gárdába. A kifejezetten jó képességű labdarúgó az idei évre is tartog­atott meglepetést a szurkolók­nak: Makóról, ahol elmondása szerint nagyon jól érezte magát, a holtidényben átigazolt a me­gye kettőben szereplő Astrá­hoz... • Szereli a „csalafintasá­gokat", s ezért tartogat minden esztendőre valami meglepetést? - kérdeztem a kitűnő védőt. — Nem a tréfa kedvéért cse­réltem egy év leforgása alatt két klubot is - felelte nem kis szo­morúsággal hangjában. - Vásár­helyről el kellett mennem, mert a vezetők nem úgy viselkedtek velem, ahogy illett volna. • Épp (innét, a bajnokcsa­pat kapitányával? - Talán ez volt a baj, hogy „csk" voltam. Én ugyanis soha­sem az egyéni érdekeimért küz­döttem és nyitottam ki a számat, hanem minden esetben a csa­pattársakért. Talán ez nem tet­szett az elnökség egyes tagjai­nak, merthogy meg sem köszön­tek a „szolgálataimat ". Sőt, ami­kor bejelentettem, hogy Makóra távozom, azt a prémiumot sem adták meg, amit minden játékos megkapott a feljutásért... • Most ismét vásárhelyie­ket toboroznak a csapat­ba. Önt nem hívták? - Csupán Veres József érdek­lődött az elnökség tagjai közül, hogy nem volna-e kedvem újra csatasorba állni? A többiek, akik között nem egy olyan van, aki édeskeveset tett a vásárhelyi fo­ciért, messze elkerülnek. • Pedig a jelenlegi gárdá­ban befye lehetne... - Sajnos, olyan játékosokat gyűjtöttek össze, akik nem ütik meg még az NB III. színvonalát sem. Velük nem sokra mennek majd. Sötétnek látom a HLC jö­vőjét. Vásárhelyen még Pataki Tamás, aki szerintem nagyon érti a mesterségét, sem tudna csodát tenni.. • Szegeden viszont ösz­szefogtak a klubok. - Igen, olvastam róla a Dél­magyarországban és a Csongrád Megyei Hírlapban. Szorítok azért, hogy sikerüljön a Szeged FC és a Dózsa terve. Habár... nagyon nehéz lesz, mert a KTE nem azért költött már az ősszel is annyi pénzt a játékosaira, hogy most kiengedje a feljutást a kezéből. Nagyon jó csapatuk van a kecskemétieknek. Isme­rem az ottani viszonyokat: van vagy húsz, egyforma tudású lab­darúgójuk, s kegyetlen harc fo­lyik köztXtük a csapatba kerülésén. • Az Astrában viszont Tal­mácsi Zolinak biztos a befye lesz... - Felszedtem magamra né­hány kiló felesleget, s most azért hajtok, hogy leadhassam. Ami­kor az edzőm és fónököm. Kér­dő Sándor (akinek minden te­kintetben sokat köszönhetek) ide hívott, nem azért tette, hogy „levezessek"... Még csak 28 esz­tendős vagyok, így pontosan tudta, hogy lehet rám számítani. Az Astránál nagy terveket sző­nek: már ebben a bajnokságban fel szeretnénk kerülni a megye I.-be, aztán meg még feljebb! • Elképzelhető, bogy a HLC ellen is játszhatnak majd NB lll.-as mérkő­zést? - A fociban minden előfor­dulhat... P. Sándor József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents