Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28 / 24. szám

SZOMBAT, 1995. JAN. 28. A VÁROS 5 Sorok m z ember azt gondolná, ha több a bank a Belvárosban, mm mint az élelmiszerbolt, akkor az életben már soha többet nem kell sorbanállnia. Azt hiszi, majd a pénzintézet verseng az ember kegyeiért, megszabadítja napi gond­jaitól, mint a mesében és a reklámban. És egy darabig valóban nem lát sort az a bizonyos em­ber. Jártában-keltében elgyönyörködik a portálokban, a szépen megtervezett belső terekben, jókat csúszkál a csillo­gó-villogó műmárványon. Mígnem egyszer ügyintéznivaló kedve támad. Vagy eszébe jut, hogy valutát kéne beváltani. Avagy kiveszi a kis megtakarított pénzét. Azt gondolja ma­gában, csak beugrom, elintézem és kész. És ekkor egy nagyot csalódik. Áll a sorban és vár. Mi­közben gyönyörködik a sárgaréz feliratokban, s a technika csodájában, a számítógépben. Érdekes - gondolja még magában. A számítógépet állítólag nem azért találták ki, hogy lassítsa a müveleteket. Nálunk viszont ez történik. Egy ujjal beütik a millió adatot, miközben ellenőrzik az összes igazolványt, aláíratnak öt másolatot, azokat átviszik egy másik ablakhoz, ahol a kolléganő ellenjegyzi őket, majd pénztár, sorszámmal, de a sorszám nem halad előre, sőt azok következnek, akik később jöttek, mint az ember, majd amikor végre bizalmas közelségbe kerülünk a pénz­tárossal, akkor legalább négyen-öten figyelik, hány ötez­rest pörget át a gép és táskánk melyik rejtekében süllyed el a summa. Csupa intimitás, ugyebár. Egynémely bank már ugrott egyet előre a fejlődésben, ugyanis őnáluk a vá­rakozók egy bizonyos vonalat nem léphetnek át, csak az, akit szólítanak. Eme vonal azonban nincs olyan messze, hogy szabad szemmel ne lenne ugyanúgy olvasható, ki mekkors összeget vesz magához, avagy fizet be. Még „szorosabb" a helyzet a rendőrségen. Sze­mélyiigazolvány csere, autó átírás, lakcímváltozás és a többi. Ott nincs vonal, attól függetlenül taposnak egymás hegyén-hátán az emberek, s kiválóan működik az egyujjas módszer. (Egyik kézben az igazolvány, a másik kéz egy uj­jával pötyögtetjük a betűket.) A sorban harminc dühös ember, ki másodszorra, ki harmadszorra próbálkozik. Meleg van és kellemes ájer lengedez. A számítógép itt is gyártja a papírokat. Morgásnak, reklamációnak nincs helye. Kevesen vagyunk - szól ki a hölgy az egyik ingerült mondatra válaszolva. Az emberek meg fütyülnek erre, csak költöznek, autót vesznek... A minap egy még merészebbet gondolt - az ember. Telefonon felszólította kedvenc pénzintézetét, amely húsz éve vezeti a folyószámláját, hogy nyugodtan fizesse ki a villanyszámlát, amit a Démász elküldött neki. Nem lehet ­közölte az ügyintéző. Személyesen kell bemenni, sorban állni, megbízni, aláírni, és majd három hónap múlva... Csak ügy, akárkinek, egy telefonálónak hinni? Megkoc­káztatni ezer forint kifizetését? Nem, ezt egy komoly cég nem teheti meg. Fekete Klára • Amikor még - Bach tanár­néni zongoraóráira mindig kés­ve indulván - átvágtázott a tér bokrai közt, s aztán visszafelé már a sötétedéstől rettegve sza­porázta lépteit e sorok írója, nem állt útjába a Schömer Er­vin tervezte irodaház. A kisis­koláskori emlékképek egyikén lengőhinta kukucskál ki a fo­cizás idejére a bokrok, s a tö­vükbe vágott iskolatáskák, he­gedűtokok, kottásszatyrok mö­gül. Egy másik képen piros festékjétől cserepesre vedlett padon öregurak sakkoznak, a fodrászat bejáratánál - talán a város egyetlen üzlete, mely negyven év múltán is az, ami volt az ötvenes években - vizes törülközők száradnak, s tüdő­szűrésre megy az osztályunk a rókusi iskolából. A tér átel­lenes szögletétől egy ugrásra, a Bocskai utcai sarkán még ma­gasföldszintes ház áll, a gye­rekkori barátság fészkével, Á.­ék lakásával. Előtte, az egykori budai országúton - ugyan mi­ért nem pestinek nevezte a sze­gedi nép? - villamosok csö­römpölnek az úttest két szélén, nyitott peronúak, behúzható rá­csos ajtajúak. A vezető le­vágott újjú kesztyűt visel, a ka­lauz egyensapkát, lógás kizár­va. Ennyit most a „tér-kép" sze­mélyes lapjairól... Nagyszüleink még emlékez­hettek rá, katonakórház mű­ködött az egykori nagykaszár­nyában, mely - Bálint Sán­dortól tudható - 1910-ig állt a Ingoványos talaj téren, s a határos Tábor utca elődjének is névadója volt. Eltűnt aztán a kaszárnya, s el a kocsmacégérből házdísszé vál­tozott turbános fej a sugárút 17-es számú házáról - az em­lékezni rest utókor Török utcá­ra csonkította a valahai Tö­rökfej utca névéi is. Igaz, má­sutt meg éppen kegyeskedett tiszteletben tartani az elődöket: az 1855. április 8-ai árvíz emléktábláját, melyet 1879-ig fél méterrel a mai járdaszint alatt mutogatott, fölemelte a Mérey utca 16. szám alatti ház falára. S ugyancsak 79-et vésetett a huszadik század embere a Szi­Hűlt Jielye Lenin elvtársnak. (Fotó: Schmidt Andrea) zésre csábítva a város apraját­nagyját. Az acél függönyfalú épületet 108 pillér ágyazza be nyolc méter mélyre - áll is ren­dületlenül. (Értsék, ahogy akaiják a megyerendszer ellen­zői...) Talán keveseknek tűnik föl, hogy a kortárs magyar képzőművészek alkotásainak ebben a tárházában jól megfér újabban a Nissan és a Coca­Cola, s az olykor életmentő JATE-pénztár is. Csak a sugár­úti frontján, ott a törött kő­burkolaton el ne szabaduljon a piaci szellem! Úgyis letaga­dom, ha tőlem tudnák meg: ez az utolsó, nagyforgalmú köz­épület a városban, ahol még nem kerül pénzbe az ügyinté­zés, akarom mondani a parko­lás. lágyi utca sarki, sárgatéglás épülete falára, emlékeztetvén: száz évvel korábban alakult meg a város hivatalos és hiva­tásos tűzvédelmi szervezete. De ki emlékszik ma már arra, hogy a betegszállítás akkortájt még tűzoltómunka volt, s majd csak 1904-től önállósodik a mentőállomás, melynek ügye­letét az egyetem Szegedre köl­tözése után, 1922-től or­vostanhallgatók adták! A „tér-képeskönyvben" újabb fejezetet e század hatva­nas évei nyitnak: új székházát elfoglalandó. Szegedre költö­zik a megye közigazgatási ap­parátusa (1961), páternosztere­Pálfy Katalin •••••••••••MMHBHMHI É HETFON KÖZÉLETI NAPLÓ A SZOCIALISTA PART irodáján (Tisza Lajos körút 1-4. I. em. 123-as szoba) dr. Bálint János ingyenes jogi ta­nácsadást tart az érdeklődők­nek. 15-16 óra között. JOGSEGELYSZOLGALAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában. 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor. KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Kolozsvári Téri Altalános Is­kolában. Iskolákban a NAT-tervezet A napokban jut - vagy jutott - el a város iskoláiba az a köz­oktatási dokumentumcsomag, amelynek anyagait a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium országos szakmai vitára bocsátotta. A csomag tartal­mazza a Nemzeti Alaptanterv ötödik (telefonkönyvnyi kötet­be foglalt) tervezetét, valamint a „ Közoktatás fejlesztésének stratégiája" című minisztériu­mi vitaanyagot. A pedagógu­sok és munkaközösségek véle­ményüket, észrevételeiket és javaslataikat március 15-ig jut­tathatják d a megyei Pedagó­giai és Közművelődési Szol­gáltató Intézet címére. Ezzel nem egybekötve az iskolák külön kérdőívet tölthetnek ki a NAT problémáiról, többek között arról, hogy szükséges-e az alaptanterv, elegendő-e a tervezetben az eligazítás, s be­vezetéséhez biztosíthatók-e az illető iskolában a személyi és tárgyi feltételek. Előrelátható­lag a pedagógusokat leginkább érintő kérdések közé tartozik majd NAT követelmények tel­jesíthetősége. illetve a minimá­lisként elfogadandó teljesítési szintek megállapítása. S. P. s. (Bor) útkeresés • Székelyné csak azt kéri... Az alsóvárosi Székelyné (319-835) elmondta, hogy a Sárkány utcai buszmegálló közvetlen környezetében már hetek óta építkeznek, geren­dákat pakolnak és a többi. Meglátása szerint ez rendkí­vül balesetveszélyes az ott áll­dogálókra. Székelyné kéri az illetékeseket, hogy a megál­lót, ha egy mód van rá, ideig­lenesen telepítsék arrébb né­hány méterrel. • Egy város a „sártenger" partján. Az Ősz utcában lakó Csányi Irén szerint a közép­korban jobb állápotok ural­kodtak a városokban, mint most. Telefonálónk mindezt utcájuk „sártengerére" értette. Olvasónk mint mondta, kissé elkeseredett, majd hozzátette: szégyen Szegedre nézve, hogy egy belvároshoz közeli utca úgy néz ki, ahogy... • Nyugdíj, ami nincs. K. É. (494-126) elmesélte, hogy ta­valy év végén lakást cserélt. Annak rendje s módja szerint december 6-án be is jelentette a Postán a lakcímváltozást. xígejjjii j J ; J WIESTEL )) Közérdekű problémáikat, észreveteleiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal. Szabó C. Szilárddal oszthatják meg. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap pedig 14 és 15 óra között hívható. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. Nyugdíja 7-én lett volna ese­dékes, de azt azóta sem kapta meg... Január elején felhívta a budapesti Nyugdíj Intézetet,­ahol elmondták: ők bizony nem kapták meg a pénzét Szegedről. Akkor most ki ül a pénzemen? - kérdezte olva­sónk. • Megrongált telefonfül­kék. A január 14-i Csörögben Hnyilicza György nehezmé­nyezte, hogy Hattyason mind­össze két telefonfülke találha­tó és azok is az esetek kilenc­ven százalékában használha­tatlanok. Engedi Antal, a MATAV Rt. üzemviteli igaz­gatóhelyettese közölte: a két telefonfülkénél múlt év de­cember l-jétől összesen 11 esetben kellett rongálás miatti hibaelhárításra kivonulni a műszerészeknek. Mivel az előforduló hibajelenségeket nagyrészt a szándékos rongá­lások okozták, így műszaki okok miatti meghibásodás megfelelő használat esetén sokkal ritkábban fordult volna elő. • Találtak egy... bobtail kutyát a József Attila sgt.-on (érdeklődni: 492-248)... kapu­kulcsot a Kossuth Lajos sgt.­on (érdi: 323-131)... palota­pincsit a Lugas utcában (érd.: Tápé, Éva u. 14.)... vadonatúj tornazsákot a 4-es villamoson (érd.: 316-873). • Köszönet. Az S. O. S. Te­lefonos Lelkisegély-szolgálat köszöni a Tisza Volán, illetve a JATE-Press önzetlen segít­ségét. • Szabó Andrásné (313-935) elmondta, hogy nővére nem­rég jött ki a klinikáról a kis­babájával. S ami az egészben az érdekes és egyben felhábo­rító, hogy a védőnő még nem, ellenben a biztosító társasá­gok, fényképészek és videó­sok már jól tudták, hazaérke­zett a mama és a baba. Hon­nan tudják az említettek a cí­met és a telefonszámot? A szülészeti és nőgyógyászati klinikáról Bársony Jenőné fő­nővér, a polgármesteri hivatal anyakönyvi hivatalából pedig Füri Klára csoportvezető el­mondták: tőlük semmiféle in­formáció nem szivárog ki. Az adatvédelemre való tekintettel ezt egyébként is tiltja a sza­bályzat. Az információ mégis kiszivárgott, de honnan? • A néhány éve alakult Szent Vince Borrend - névadójának pár nappal ezelőtti születésnap­ja apropóján - tegnapi, a sze­gedi városházán megtartott rendezvényén dr. Lotz Antal, a teológia professzora a szentről, valamint a borról, mint szim-. ból untról tartott egyháztörté­neti előadást. E hangulati beve­zető után Varga József, bor­rendi alapítótag, Csongrád Me­gye Idegenforgalmi Hivatalá­nak vezetője a nyugat-európai borutak kapcsán felvetette en­nek, hazai lehetőségét. Az el­képzelés alapja a régiók Euró­pája. Az Európai Régiók Szö­" "'*'• 1 1 Fotó: Schmidt Andrea vetségének 271 tagja egyike­ként a szűkebb, szakmai szö­vetségekben való részvéteire is van lehetőség. A borászatot 60 régió tartja meghatározónak, a rajnai és elzászi térségbe pél­dául éytizedek óta szerveznek borutat. A szőlő és bor útját követve a résztvevők megis­merkedhetnek a környék kuJtú-. rájával, beleértve a gasztronó­miát rs. E rendezvények felté­teleit mindenütt a gazdák teremtik meg. Nálunk talán épp a borrend állhatná e sok­rétű, összefogást kívánó kezde­ményezés élére. Nem az aczéli három „TI A Bálint Sándor Művelődési Házban megalakult a Társadal­mi Tanácsadó Testület. A tes­tület az intézményben folya­matosan működő művelődő, alkotó közösségek választott képviselőiből áll, akik a műve­lődési ház munkáját segítik. Első tanácskozásukon az Újszegedi Nyugdíjasklub, Jóga a Mindennapi Életben Társa­ság, MASZK (Magyarországi Alternatív Színházi Központ) »» Egyesület, Szegedi UFO Ku­tató Egyesület, Újszegedi Ka­marazenekar, Fészek Nagycsa­ládosok Egyesületének képvi­selői a művelődési ház éle­tével, 1995. évi programjaival, távlati terveivel foglalkoztak. Határozott véleményüket is ki­fejtették: közösségi terüknek tekintik a Bálint Sándor Műve­lődési Házat, melyben a civil szervezetek működési lehető­séget kapnak. *

Next

/
Thumbnails
Contents