Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

PÉNTEK, 1995. JAN. 27. A VÁROS 5 Majd ha újra termelnek a gyárak WWalószínűleg célfotóra lesz szükség, szabad szemmel W ugyanis nem lehet igazán jól látni, az aktív keresők száma fogy gyorsabban, vagy a népesség. E meglehetősen abnormális társadalmi versenyt tovább ösztönözné a nyugdíjkorhatár megemelése. A szocialista többségnek talán várnia kellene még egy darabig a döntéssel. Megvárni az időt, amikor már újra termelnek a gyárak. Annál is inkább, mert míg a komoly döntések születnek a demokrácia építésének folyamatában, azért évről-évre még csak-csak felnő egy-egy nemzedék is, és ezek egyáltalán nem akarnak várni. Feltartóztathatatlanul művelik magukat, szaktudást szereznek, és életkoruk okán belépnének az aktív keresők táborába. Csak a munkahelyre nem tudnak belépni. Nem férnek el a hatvanéves nőktől. A döntés bizonyára a szigorú állami takarékossági intézkedések sorába illeszkedik: tudniillik, a társadalom egyéb csoportjainak - a munkanélküli járadék megszűnése után - kifizetett jövedelempótló támogatás csak fele/harmada az aljaiközepe nyugdíjnak. Vagyis tágítani kell a munkaköteles koron. Az is előfordulhat azonban, hogy nem a szűklátókörű takarékosságban kell az okot keresnünk. Mert lehet, hogy a frissen rendszerbe állítandó hatvanéves nő a Magyar Köztársaság stratégiai fegyvere. A hatvanéves nő fogja megvalósítani a hároméves tervet. Tekintsünk tovább az orrunknál! Romániában 55. évükben mennek nyugdíjba a nők. Meg is nézheti magát a román gazdaság. Ezzel szemben Ausztriában, Németországban, Franciaországban a 60 a korhatár. Kommentár ide nem kell. Bizonyára jólesik arra gondolni, hogy ezen utóbb említett országokat egyszer le fogjuk hagyni. Ezért készülnek vezetőink a társadalmi-gazdasági megállapodásban a 62 évet rögzíteni nyugdíjkorhatárként? A nagy elhatározás mellett igazán eltörpül az a tény, hogy a közvéleménykutatások során megkérdezettek 87 százaléka határozottan ellenzi az emelést, s csupán 5 százaléka ért vele egyet. Gondot is legfeljebb csupán az jelenthet, hogy manapság egyre kevesebb magyar férfi tervezhet be magának ennyit. Nem munkát. Eletet. Amelyik nyugdíjas nő egyedül marad, az végleg egyedül marad. Nem talál magának - ahogy mondani szokták - korban hozzáillő társat. Am minthogy csökkenni fog átlagéletkoruk, agyonhasznált szervezetük egyre kevésbé törődik majd ilyesfajta problémákkal. Férfiak és nők - elfogynak. Ódor József Nemzetközi vámnap A külkereskedelmi áruforgalomból származó költségvetési bevételek 100 milliárd forinttal növekedtek tavaly és elérték a 420 milliárd forintot jelentette be az. előzetes adatok alapján Arnold Mihály, a Vámés Pénzügyőrség országos parancsnoka szerdai sajtótájékoztatóján, amelyet a nemzetközi vámnap alkalmából tartottak Budapesten. A VPOP parancsnoka szólt arról is, hogy halaszthatatlan a vámeljárások törvényi rendezése. A vámtörvényt az első negyedévben tárgyalja a kormány, s ezt követően az Országgyűlés is napirendjére tűzheti. © KÖZÉLETI NAPLÓ DR. CSENKE LÁSZLÓ alpolgármester 16.30-17.30 óráig fogadóórát tart a Tabán Utcai Általános Iskolában. SZEMŐK ÁPRÁD, a 20-as választókerület önkormányzati képviselője 16.30-17.30 óráig a Rókus II. Általános Iskolában (Csáky u.) lakossági fogadóórát tart. AZ MDF székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Varga László jogi tanácsadást tart. • (Folytatás az 1. oldalról.) - Szétverik a maradék üzleteket is! - mondja keserűen Ördögh János kiskereskedő, aki feleségével nyitott még '91 végén üzletet a házban. - Minket is felszólított a felszámoló, vigyük el, amink itt maradt. De mit kezdjek a lerakott csempékkel, a csővázas, méretre szabott bútorokkal. Négyszázezer forint a kárunk, ki fogja ezt megfizetni? Négy évre szólt a szerződés, amiért százhatvanezer forint beugrót fizettünk, fél évig sem ment az üzlet. Kínában falhoz állítják a csaló vállalkozókat, nálunk meg, hiába futunk majd a pénzünk után. - Mi vagyunk a legnagyobb vesztesek - kontráz Juhász László, a Kereskedőház Kft. ügyvezetője. - Csak sajnálni tudjuk Ördöghéket, ők ugyanis a néhány becsületes kereskedő közül valók. A történet nem mindennapi: '91 májusában ünnepélyes megnyitó, csindradratta, államtitkári látogatás. Alig egy év múlva csőd, majd felszámolási eljárás. Egy kisvállalkozás nagy bukása. - Rossz korban vállalkoztunk. Túl korán álmodtunk olyanról, ami ma már talán megvalósítható lenne - mondja a romok fölött az ügyvezető. Az ötlet kézenfekvőnek tűnt: a Mars tér és a Cserepes sor közötti vonulási útvonalba egy elegáns, színes kínálatot biztosító üzletházat kialakítani és bérbe adni. De a valóság egészen másként festett: jött a szerb háború és elmaradtak a jugók. A hazai kereslet viszont inkább a Cserepes sorra volt elegendő az elmúlt években. - Tudja mi volt a gond? kérdezi az egyik kereskedő Sok vállalkozó ugyanazt kínálta, mint a KGST-piacon, csak éppen háromszoros áron. Mindenki öt perc alatt akart milliomos lenni, senki sem gondolt a holnapra. A vásárlók pedig megérezték ezt. Azt is mondják, sok üzletnek olyan gazdája volt, aki harmadik, negyedik cégét csinálta meg itt. Befektetésnek szánta: ha bejön jó, ha mégsem, hát nem bukott túl nagyot. A „csendestársak" azután szakképzetlen, unott arcú elA Tucano tündöklése és nyomorúsága adókislányokkal dolgoztattak. A végelgyengülés idején már többet áldogáltak, dohányoztak az eladók a folyosón, mint kiszolgáltak volna. - Akadt olyan Mars téri maszek, aki öt üzletet is szeretett volna venni. Kezdetben úgy tűnt, beköltözik a bódéváros hozzánk - mondják a vállalkozók. Végül minden másképp alakult. A két fölső szintet már nem sikerült benépesíteni. A beruházás viszont vitte a pénzt. A bérleti díjak pedig csak csordogáltak. - A utolsó nagy döfést a karácsonyi vásár adta. A Széchenyi térre költözött ki mindenki, mert az tűnt nagy üzletnek. A kereskedőket kényszerpályára vitte az önkormányzat: a városnak a bevétel kellett, a kereskedőknek pedig szinte muszáj volt kiköltözni a térre. Elnéptelenedett a Tucano is. A játékszabályok pedig egyszerűnek tűntek: fizess be százhatvanezer forintot, vállald az évi 20 ezer forintos bérleti díjat négyzetméterenként, s lehet „kaszálni". A Kereskedőház Kft. mostani mérlege viszont: 15 milliós tartozás, 13-14 milliós kintlévőség. SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IG! DÉLMAaYARORSZAQ • Hosszútöltés. Tegnap újabb hívónk akadt „sártenger-ügyben". Szél Ferencné elpanaszolta: a Hosszútöltés utcában, amely, igaz, üdülőövezet, de azért magánházak is vannak a területén, bokáig ér a sár. Igazán törődhetnének az illetékesek ezzel az utcával is, mert ide bejutni tényleg „művészet"... • Hadjárat a roncsok ellen. Szalma Béláné nyugdíjas, csakúgy mint férje. Szalma Béláné nagyon elkeseredett, helyzetét tragikusnak látja, mert mint mondta: a roncsautók elleni hadjárat során a Szalma család tulajdonában lévő személygépkocsit is elszállította a kóz.területfelügyelel néhány nappal ezelőtt a Petresi utcai parkolóból. Nyugdíjas telefonálónk elmondta: ha lenne garázsa, akkor biztosan nem tartaná kint a kocsiját A garázshoz vi szont pénz kell ami nincs. CSÖRÖG A k((«p»))))m VNIESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal. Szabó C. Szilárddal oszthatják meg. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap pedig 14 és 15 óra között hívható. Kelhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. autót, s az alkatrészeket egyenként értékesíteni. Mindezt azért nem tették meg eddig, mert várták a jó időt. Sz.almúné fojtott, sírós hangon elmondta olyan rosszul állnak anyagilag hogy nemhogy kiváltani nem biriák az autót de a beszállítási dijat sem tudják kifizetni, majd megkérdezte most akkor bör tönber üli majd le a büntetést' Négyökrú Dezső, a köz területfelügyelet vezetője közölte telefonálónk nem fog börtönben ülni, de a beszállítási díjat (1800 forint) és a napi tárolási díjat (150 forint/nap) mindenképpen ki kell fizetnie az autójáért, amit nyitott és rongált állapotban találtak a Petresi utcában. • Kinek hiányzik? Szerda este a sportcsarnokban találtak egy tárcát benne különböző iratokkal Átvehető a snnrtrsarnnk líis/npreerkö'/ ltjában egy magv Érdeklődni lehet a 431-037es telefonszámon. • Ságváritelepi „oroszok". Kéri Béla ságváritelepi olvasónk (319-968) évek óta jár a 7 óra 30 perces 76-os busszal dolgozni. Telefonálónk elpanaszolta: a fél nyolcas autóbuszon annyian vannak, mint az oroszok. A háromnegyed nyolcas buszon viszont simán elfér az ember. Ennek oka a busz méretében keresendő, ugyanis, míg fél 8-kor kisbusz, addig háromnegyed 8-kor csuklós busz szállítja az utasokat. Többször kérték már a Volánt, hogy cseréljék meg az autóbuszokat. Eleddig mindhiába... • Ami él és mozog... A petőfitelepi kiskertekből lopják a nyulakat meg a tyúkokat mondta férfi telefonálónk. Aki a Csörögön keresztül hívta fel á kiskert-tulajdonosok figyelmét jöjjenek össze és szervezzenek figyelőszolgálatot. Az organizátor a 315-557es telefonszámon hívható. Fotó: Schmidt Andrea - Akadt olyan kereskedő, aki egyetlen hónap bérleti díját sem fizette ki - állítja dr. Sávai János ügyvéd, aki maga is érdekelt volt a vállalkozásban. - Néhány hónap alatt gyorsan lefölözte a hasznot, azután odébb állt. Több mint egy tucat pert indítottunk a kereskedők ellen. A legtöbbtől sajnos nincs mit behajtani, lefoglalni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az egyik perben a bíróság kimondta, indokolatlanul magas volt a 20 ezer forintos bérleti díj. A vállalkozók viszont úgy okoskodtak, itt nem kellett milliókért bérleti jogot venni. Egészen más a Kárász utcán öt-hatezret fizetni négyzetméterenként, mikor előtte már hat-nyolc milliót kifizetett valaki az üzletért. Ráadásul akad sokkal magasabb bérleti díj is Szegeden. A Nagyáruházban, hírlik, 100120 ezret is elkérnek egyetlen négyzetméterért évente. Ja kérem, az a bevásárló turisták célpontja - vállalkozói aranybánya, amiért érdemes fizetni. - Az igazi gond az volt, hogy fél bevétellel és teljes rezsiköltésggel kellett üzemelnünk. Ráadásul a kereskedők ahelyett, hogy összetartottak volna, marakodtak. Sokszor egymást biztatták, ne fizessenek. Volt idejük, mert vevő nem igen akadt. A Tucanót nem zárta be senki, egyszerűen elnéptelenedett. Akadt kereskedő, aki még a maradék portékáját is hátrahagyta maga után. A kft. először csődeljárással próbálkozott, de a hitelező bankok nem álltak kötélnek - maradt a felszámolás. Az épület tulajdonosa, az. Első Magyar Kenderfonó Rt. is gondolkodóba esett, hogyan hasznosítsa, immár európai infrastruktúrával átalakított egykori raktárépületét. - Hamar kiderült, egyben nem lehet eladni az épületet. Hiába költöttünk rá negyvenmilliót, nincs aki ezt megfizesse. A főiskolával tárgyaltunk, de az az üzlet nem jött be. Közben egy osztrák áruházlánc tulajdonossal kötöttünk szerződést. Háromszáz négyzetméteren abc-t alakított volna ki. A kilencmilliós szerződés amiatt hiúsult meg, hogy a tulajdonost repülőbaleset érte, meghalt. Az örökösök pedig hallani sem akartak a szerződésről. Most velük is perben állunk. 1993. augusztus 5-én hivatalosan megindult a felszámolás, véget ért a kereskedőházi álom. A tulajdonos most részleteiben árulja a házat: társasház lesz a bevásárlócentrumból. A Magyar Posta és egy játéknagykereskedő cég már meg is vásárolta az épület egy részét. A többi egyelőre üresen áll. Elnéptelenedett üvegkalitkák mesélnek az alakuló magyar kapitalizmusról: álmodozó vállalkozókról, olykor kapzsi kereskedőkről és vékony pénztárcájú vásárlókról. - Ma is úgy érezzük, nem követtünk el hibát - állítja Juhász László. - A Tucanót mindenki nagyszerű ötletnek tartotta. Senki sem érti, miért ment tönkre. Mi sem. Most már a név is eladó. Raiai Gábor Átadták a Tiszatáj-díjakat Dr. Fried István és Lászlóffy Aladár a kitüntetett. (Fotó: Révész Róbert) • Dr. Fried István irodalomtörténész, egyetemi tanárnak (JATE) és LászJóffy Aladár kolozsvári költőnek ítélte a Tiszatáj Alapítvány kuratóriuma és a folyóirat szerkesztősége a " (avalyi év Tiszatáj-díjait. A díjakat a megyei önkormányzat székházában rendezett ünnepségen tegnap adták át. Annus József, a Tiszatáj főszerkesztője köszöntőjében kiemelte a díjazottak szerepét a lap körüli szellemi műhelymunkában, mint mondotta. Fried István taszédos népek kultúrája, illetve ő volt az. aki az egyetemen irodalommal foglalkozó fiatalokat a lap köré csoportosította. Lászlóffy Aladár erdélyi költő, az egyetemes magyar irodalom nagy alakja, több mint negyedszázada áll. kapcsolatban a Tiszatájjal, melynek főszerkesztője szerint ő már a'lap tiszteletbeli kolozsvári szerkesztője A két díjat Szokai Imre, a kuratórium elnöke jelenlétében • Lelimann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke adta