Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

SZERDA, 1995. JAN. 25. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. MZ ipari termelésről a Központi Statisztikai Hivatalnak egyelőre múlt év novemberi adatok állnak rendelkezésére. Az erről szóló tájékoztatás szerint a termelés volu­mene az elmúlt év tizen­egyedik hónapjában 0,5 százalékkal volt több. mint a megelőző hónapban. Az 1985. évi szinttel össze­hasonlítva 24.5 százalék­kal kevesebbet tett ki. Az értékesítést tekintve a belföldi eladások novem­berben 0,5 százalékkal alatta maradtak az egy hónappal korábbinak, az ipari export viszont egy hónap alatt 5,9 százalék­kal nőtt. Múlt év január 1. és no­vember vége között az ipari termelés 9,2 száza­lékkal volt több, mint az előző év azonos időszaká­ban. Legnagyobb mérték­ben, átlagosan csaknem 20 százalékkal a kohászat és a fémféldolgozás, vala­mint a gépipar termelése bővült. Az ipar január­novemberi értékesítése 9.3 százalékkal haladta meg az 1993. évi szintet, ezen belül az export­értékesítés 20,6 százalék­kal, a belföldi eladások 6 százalékkal bővültek. No­vemberben folytatódott az élelmiszerek, italok és dohánytermékek érté­kesítésének növekedése, jelentősen bővült a textil­ruházati-termékek ex­portja is. Százmilliót meghaladó nyereséggel Üzletlánc lesz az Elikerből Fél százalék A KSH az Európai Unió és az OECD statisztikai rendszere, valamint a ma­gyar statisztikai rendszer harmonizációja keretében kidolgozta azt a terme­lésindex módszertant, amely a hozzáadott érték súlyozásán alapul. Eszerint az ipar termelése 1994. január-novemberben az előző év azonos idősza­kához képest 10,2 száza­lékkal növekedett. A bő­vülés a legnagyobb mér­tékű -19,8 százalékos ­augusztus hónapban volt, elsősorban a feldolgo­zóipar 17,2 százalékos növekedésének eredmé­nyeként. • Talpra állt a nyugat-európai autópiac Vezetnek az olaszok és a franciák Az 1993. évi drámai visszaesés után tavaly ismét bővült a nyugat-európai autópiac: az előzó évi 15 százalékos zuhanással szemben 1994-ben 5,9 százalékkal nőttek a szektor eladásai. Hírügynökségek az Európai Autógyárak Szövetségének nemrégiben Brüsszelben közzétett jelentését idézték. A fellendülésből minden nyugat-európai gyártó profitált, a japánok gépkocsik eladása azonban 5,8 százalékkal csökkent. A japán márkák piaci részesedése 12,3-ról 10,9 százalékra esett. Az 1993. évi 11,251 millióval szemben tavaly 11,914 millió új autót jegyeztek be Nyugat-Európában. Főként az olasz és a francia gyártók növelték eladásaikat. A Fiat és a Peugeot-Citroén 9,7 százalékkal, a Renault pedig 9,2 százalékkal adott el több autót, mint egy évvel korábban. A Volkswagen eladásai az átlagosnál kevésbé, mindössze 3,8 százalékkal emelkedtek, ennek ellenére a VW, Audi, Seat és Skoda márkákat forgalmazó német konszern 16 százalékkal megőrizte piacvezetői helyét. A második helyen az amerikai tulajdonú General Motors (Opel, Vauxhall, Saab) állt, enyhén csökkenő, 13,1 százalékos hányaddal, 1,56 millió eladott autóval. A harmadik a Peugeot-Citroén csoport volt (1,52 millió - 12,8 százalék), a negyedik a Ford (1,4 millió - 11,8 százalék), az ötödik pedig a Renault (1,3 millió - 11 százalék). - A diploma megszerzése után, 1972-ben a szegedi városi tanácsnál helyezkedtem el. pénzügyi osztályvezetőként. Nyolcévi munka után az akkori tanácselnök, dr. Papp Gyula személyi titkára lettem, 1980­ban pedig átvettem az ipari osztály vezetését (amely egy későbbi összevonás után ipari, kereskedelmi és mezőgaz­dasági osztállyá bővült). 1990­ben hagytam el az állam­igazgatást. • Merre indult? - A privát szférába. Az Irodaház Kft. ügyvezetője let­tem, a cég beruházással és in­gatlanforgalmazással foglalko­zott, ám alapvetően a régi Hungária mögötti üres telek hasznosítására specializálta magát, a beépítésre engedélyt azonban négy év alatt sem sikerült szerezni. • November óta vezérigaz­gató az Éliker Rt.-nél. - A többségi tulajdonos, a Pick Rt. felkérésére vállaltam a vezetést, néhány nap gondol­kodás után. • Szabad kezet kapott? - Amennyire ez lehetséges, hiszen az Éliker részvény­társasági formában működik, alapkérdésekben a közgyűlés és az igazgatóság hoz döntést. • Milyen tulajdonosi elvá­rások vannak önnel szem­ben? - A Pick Rt. befektetésnek Csonka Miklós: új beszerzési politika kell. (Fotó: Schmidt Andrea) Csonka Miklós, az Éliker Rt. vezérigazgatója bő két évtizedes pályafutása során mindig képzettségének megfelelő székben ült. Titka egyszerű: közgazdász, a budapesti közgazdasági egyetemen végzett. tekinti az Éliker-részvény­csomagot, azt mérlegeli tehát, hogy az miképpen térülhet meg a legbiztosabban. 0 Miképpen? - Elképzelésem szerint üzletlánccá kell alakítani az Eliker Rt.-t: ha a vevő betér valamelyik egységébe, ugyan­az a választék és minőség ugyanazon az áron fogadja. A tulajdonos akarata szerint az adózatlan nyereséget három­négyszeresére kell növelni, vagyis 100 millió forint fölé emelni. # Képes erre az Éliker Rt? - Megfelelő üzleti stratégiá­val. Ekkora növekedés csupán a forgalom bővülésével nem alapozható meg. S nem volna okos dolog az árak automa­tikus emelése sem. Milyen lehetőségeink vannak még? Jobban gazdálkodni a költsé­gekkel? A bérköltségeken nincs mit megfogni, amúgy is alacsony dolgozóink jövedel­me, ezen a téren sajnos a ha­gyományos értelemben vett maszek világgal, a garázsbol­tokkal, diszkontokkal nem tudunk versenyezni. Az ener­giaköltségeket alaposan meg­dobta a fantasztikus mértékű emelés. A megoldás számunk­ra az árrés alsó része: a beszer­zésnél kell ügyesnek lennünk, új politikát kialakítanunk! • Gondolnak esetleg a pia­ci részesedésük növelésére is? - A szegedi piac 30-35 százaléka a miénk. Mondhat­nám, fel van osztva a város, még elfér egymás mellet az Eliker, a Dél-Tisza ment ÁFÉSZ és a Füszért. A ver­seny akkor éleződik majd, ha beteszi ide a lábát valamelyik multi. A külföldi tőke azonban egyelőre nem lépi át a Dunát. ó. I. Utazás 95 Az Utazás '95 nemzetközi idegenforgalmi kiállítást az idén március 16-19. között tartják. A rendezvény központi témája ezúttal a belföldi turizmus lesz ­közölte a Hungexpo sajtóosztálya az MTI-vel. Áz eddigi jelentke­zések alapján 320 magyar és 70 külföldi kiállítót várnak, de va­lószínű, hogy ennél több cég mutatkozik be. Öt kontinensről huszonöt ország hivatalos kiállít­ással képviselteti magát, hét ország pedig egyéni cégekkel lesz jelen a mintegy 8.500 négyzetméter fedett és 380 négyzetméter nyitott területet elfoglaló bemutatón. A kiállítás díszvendége ezúttal Izrael lesz. A magyar turisták körében egyre népszerűbb közel-keleti ország mintegy 160 négyzet­méteren mutatkozik be. A szer­vezők ez évben is - a tavalyi 120 ezres látogatói létszámhoz ha­sonlóan - népes közönséget várnak a kőbányai vásárvárosba, ahol az Utazás '95 kiállítással egy időben a TSH Turisztika, Sport, Hobby­Szabadidő kiállítás és vásár, a Budapest Boát Show Nemzetközi hajó kiállítás, a Budapest Art Expo Nemzetközi művészeti kiállítás és vásár is megtekinthető. A LOMBARD Rt úf ajánlata Ingatlanlízing, az ismeretlen Hogy miért nem árt meg­ismerni az ingatlanlízing fogal­mát? Az alábbiakban a Lombard Rt.-nek - amely fennállása, 1992 óta foglalkozik a témával ­a gazdálkodók számára felsora­koztatott érveit ismertetjük, megjegyezve, hogy az ingatlan­lízinget a cég egyelőre csak társaságqk és vállalkozók részére ajánlja. A lízingelhető ingatlanok körébe forgalomképes, rendezett tulajdonjogi viszonyú épületek tartoznak. Az ingatlanlízing amellett, hogy viszonylag hosszútávú ­akár hároméves, esetenként ezt meghaladó törlesztési idejű ­finanszírozási lehetőséget biz­tosít, kedvező költségérvénye­sítési rendszerével tulajdonkép­pen egy gyorsított amortizációt tesz lehetővé. Számokban kifejezve: egy készpénzből vagy hitelből történő ingatlanvásárlás esetében az ingatlan értékének éves szinten 2 százaléka, ezzel szemben a legtöbb esetben in­gatlanlízingnél az összes lízing­díj 1,1 százaléka számolható el havonta (tehát éves szinten 13,2) költségként. Az ingatlanlízing további előnyeként jelentkezik, hogy míg a készpénzből vagy hitelből történő ingatlanvásár­lásnál igen magas az illetékfize­tési kötelezettség, amely - te­kintettel az illetékelőlegre - to­— Az emberek ma még kevés figyelmet fordítanak arra, hogy nemcsak gépjárműveket, gépeket és berendezéseket, hanem Ingatlanokat is lehet lízingelni - mondja Tóth Attila, a Lombard Pénzügyi és Befektetési Rt. szegedi irodájának vezetője. — Holott az ingatlanlízingben rejlő lehetőségek és előnyök gyakran nagyobbak, mint az egyéb lízingtárgyak esetében. vább drágítja az amúgy sem olcsó ingatlant, addig ez az illetékfizetési teher ingatlanlízing esetében jelentősen mérsékelt. Hogy is „működik" a gyakor­latban az ingatlanlízing? Tegyük fel, hogy valamely társaság vagy vállalkozás ingatlant szeretne vásárolni, és finaszírozási lehe­tőségre, vagy kedvező költségel­számolási módra, esetleg mind­kettőre egyszerre van szüksége, ezért felkeres egy ingatlanlí­zinggel foglalkozó céget. Ekkor - a Lombard Lízing Rt. gya­korlat szerint - a lízingcég egy személyes konzultációt követően az aktuális számviteli és adó jogszabályoknak megfelelő, az ügyfél gazdálkodásához alkal­mazkodó, testreszabott ajánlatot dolgoz ki az ingatlan lízing­konstrukcióban történő meg­vásárlására. Természetesen a Lombard Lízing Rt. nem köt automa­tikusan bármely vállalkozással lízingszerződést. A szerződés­kötést igen szigorú, a banki hitelezési gyakorlathoz hasonló, de annál gyorsabb és rugal­masabb,likviditás vizsgálat előzi meg. A vizsgálat célja meggyő­ződni arról, hogy a lízingbevevő a h'zingfizetési kötelezettségének képes eleget tenni. Ez a lízing­bevevő érdekeit ugyanúgy szol­gálja, mint a lízingbeadóét, hi­szen így mindkét fél biztos lehet benne, hogy stabil, megalapozott szerződést köt. Amennyiben a likviditásvizsgálat eredménye pozitív, úgy megtörténik a szerződéskötés, és a lízingbe­vevő befizeti az első lízingdíjat. A lízing tárgyát a lízingcég vásárolja meg és természetesen az ingatlanra bejegyezteti a tulajdonjogát az ingatlannyil­vántartásba. A lízingszerződés keretében a lízingcég az ingatlant bérbeadja az ügyfélnek, mint lízingbevevőnek és amennyiben a lízingbevevő a szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tesz, azaz a lízingdíjakat és a maradványértéket is megfizeti a lízingbeadónak, úgy a szerződés futamidejének lejártával a lízing­bevevő megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. Ezzel zárul le egy ingatlanlízing. Az ingatlanlízinggel kapcso­latban az említetteken kívül még számos olyan kérdés merülhet fel, amely szakértő közreműkö­dését kívánja meg - magyaráz­za Cselik Tibor, a Lombard Va­gyonkezelő Kft. Ingatlan Iro­dájának vezetője. Az iroda feladatai közé tartozik, hogy a Lombard Lízing Rt.-nél jelentkező ügyfelek által vételre kiszemelt ingatlanok forgalomképességét vizsgálja fedezeti szempontból, segítséget nyújtva a reális forgalmi érték megállapításához. Ehhez az úgynevezett piacmegközelítésű értékelési módot alkalmazzák, ahol az értékelés tárgyát képező ingatlant összehasonlítják a piacon, bizonyos fejlesztési körzetben a közelmúltban eladott vagyontárgyakkal. Áz iroda ingatlanközvetítő és -forgalmazó tevékenységet is folytat, így a rájuk bízott in­gatlant értékelik, eladják, az adásvételt pedig igény és lehe­tőség függvényében a Lombard Lízing Rt. meg is finanszírozza, tehát komplex szolgáltatást kínálnak. F. K. I Nemzeti agrárprogram Mezőgazdaság, a fejőstehén? A közelmúltban tartotta II. kong­resszusát a Mező­gazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetsége, melyen a régi társel­nököt, Nagy Tamást választották meg újabb öt évre elnök­nek. • Mi okozta az agrárium válságát? - A mögöttünk lévő 5 esztendő páratlan a maga ne­mében. Ez idő alatt hazánkban ugyanis lezajlott a társadalmi és gazdasági rendszerváltozás első nagy fejezete. Az agrár­értelmiség 1985 óta folyama­tosan jelezte a változás szük­ségességét és 1989-90-ben szá­mos olyan fórumot teremtett, szakmai dokumentációt készí­tett, amely segítette a lehetsé­ges legjobb megoldás kimun­kálását fontos ügyeinkben. Az események ismertek, a felerő­södő politikai hullámok folya­matosan felmorzsolták ezeket a szakmai fórumokat és azt-kell mondanunk, sajnálatos módon szakmai kérdésekben a politika uralta a terepet. • Mi volt a legnagyobb hiba? - Az, hogy a legmagasabb szintű tárgyaláson, a kormány és a társadalmi szervezetek megbeszélésén sorra elsikkad­tak a fontos gazdasági kérdé­sek. Sajnálatos módon ez a kijelentés súlyozottan igaz a mezőgazdaságot érintő kérdé­sek körében. A rendszervál­tozás szükségességével és fő céljaival, így a piacgazdaság építésével, a tulajdonviszonyok megváltoztatásával, a vállal­kozói szabadság megteremté­sével a szakmai közvélemény. az érdekképviselet egyetértett. A magunk részéről úgy gon­doltuk. hogy egy meglévő szisztémát alapjaiban lerom­bolni nem szerencsés. Külö­nösképpen nem, ha nincs pon­tosan megfogalmazva az új modell lényege. Érdekképviseletünk a fő célkitűzéseket folyamatos átépítéssel, evolúcióval és nem revolúcióval kívánta megvaló­sítani. Azokban a sorsdöntő hónapokban számos esetben megfogalmaztuk: a magyar mezőgazdaság, a termelők sú­lyos válságban vannak. # Mit javasoltak a kor­mánynak? - Tudtuk, hogy a rendszer­változás ezt a válságot értelem­szerűen, a dolgok logikájából fakadóan mélyíteni fogja. Javasoltuk a kormánynak, az ágazati minisztériumnak, hogy a szakma, a minisztérium, a törvényhozás folyamatos prog­ramegyeztetéssel. az adandó szakmai válaszok közös ki­munkálásával vegye fel a har­cot e nyilvánvaló fenyegető veszély ellen. Javaslataink sor­ra elutasításra leltek. A mező­gazdaság a politika játékszere és - nem először a magyar történelemben - a kísérleti terepe lett. A kísérletek rendre nem váltak be és így a rend­szerváltozásnak az agrárágazat és az agrárnépesség lett a legnagyobb teherviselője és vesztese is. Az agrárágazatot csak politikailag értékelte és ­ebben hasonlított elődeihez - a gazdaság fejőstehenének tekintette. Nem törődött azzal, hogy az ágazat tartalékai már a rendszerváltás idején is kime­rülőben voltak és a leépülés jelei is felbukkantak. így jutottunk el idáig. Sz. Lukács Imre

Next

/
Thumbnails
Contents