Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

SZERDA, 1995. JAN. 25. BELÜGYEINK 3 (Budapesti tudósítónktól.) A Szlovákiai (magyar) Együttélés Politikai Mozgalom négy polgármestere vett részt kedden Budapesten azon az önkormányzati találkozón, amit a budapesti székhelyű Kárpát-Alpok Alapítvány szer­vezett. Pázmány Péter Duna­szerdahely, Zachariás István Szepsi, Pásztor István Király­helmec és Kvarda József, az Együttélés önkormányzati alel­nöke, Csenke polgármestere tegnap a fővárosban az első, a tizenegyedik és a tizenkettedik kerület polgármesterével talál­kozott, illetve Gödöllővel, s az ottani önkormányzat munká­jával ismerkedett. Bedő Árpád, a Kárpát-Al­pok Alapítvány kezdeménye­zője a kedd esti sajtótájékozta­tón elmondta, a találkozó célja, hogy a hazai és a határon túli nemzetrészek önkormányzatai találjanak egymásra annak a célnak az érdekében, hogy a magyar-magyar helyi társadal­mak összekapcsolódhassanak. Felnőtt és ifjúsági szervezetek, társaságok, baráti körök, cser­készcsapatok, gimnáziumi osz­tályok összekapcsolódásáért fognak dolgozni - a tegnapi ta­lálkozó csak a kezdet. A Kár­pát-Alpok Alapítvány meg­vizsgálja azt is, miképp lehet a felvidéki magyar egyházi ok­tatásban segítséget nyújtani. A tegnapi találkozónak előzménye a tavaly január 8-án szlovák Komáromban „Az ön­kormányzat az önrendelkezés alapja" címmel, a szlovákiai magyar választott képviselők és polgármesterek által tartott országos nagygyűlés. Ennek állásfoglalása mondta ki, „hogy a szlovákiai magyarság a jogkorlátozás, többszörös ül­döztetés és a második világhá­ború óta tartó totalitárius rend­szer alatti elnyomás és egyéb homogenizációs igyekezet el­lenére megtartotta azt a ké­pességét, hogy újra kifejezze politikai alanyiságát, újra meg­szervezze társadalmát, és meg­őrizze eredeti településszerke­zetének nagy részét azon a te­rületen, ahol ezer éve őshonos­ként él, és a helyi lakosság vi­szonylatában legtöbb esetben számbeli többséget alkot. Eb­ből fakadóan a szlovákiai ma­gyarság nemzeti közösségként határozza meg magát, eltökél­ten küzd a mindenkit megillető egyéni jogokon túlmenően kö­zösségi jogaiért, és közösségi státuszának alkotmányos rög­zítéséért." A határon túli magyarság hasonló állásfoglalás meghoza­talára polgármestereit se Kár­pátalján, se Erdélyben, se Vaj­daságban — hogy Burgenlandot ne is említsük - nem tudta egyesíteni. A felvidéki magyar polgár­mesterek delegációjához ked­den este Gödöllőn csatlakozott Duray Miklós, az Együttélés elnöke. Kiváltottuk, de utaztunk-e? Tavaly decemberben 108,3 millió dollár értékben vásárol­tak konvertibilis valutát valuta­lapjukra a magyar állampolgá­rok és ez a szokásos havi for­galom kétszerese, elmúlt évben is már több mint 50 százalék­kal nőtt a turistavaluta-eladás. A Magyar Nemzeti Bank­ban elmondták, hogy 1994-ben 671 millió dollárt adtak el la­kossági valutakeretre, mfg 1993-ban 438 millió dollárt. Ez 53 százalékos növekedés, igaz, tavaly már 800 dollár volt az éves keret, mfg 1993-ban még csak 350 dollár. Európai integráció Egy miniszterrel kevesebb A külügyminisztérum szak­mai álláspontja szerint a jelen­legi helyzetben nem indokolt az európai integrációs minisz­térium vagy integrációs tárca nélküli miniszteri poszt beve­zetése. A külügyminisztérum irányításával működő tárcaközi bizottság meg tud felelni az in­tegrációból fakadó feladatok­nak, s a teendők nem érik el azt a szintet, ami miatt új szer­vezetet kellene létrehozni - kö­zölte az újságírók érdeklődé­sére Szentiványi Gábor kül­ügyi szóvivő szokásos keddi sajtóértekezletén. Bejelentette, hogy Gyarmati István nagykö­vet vezetésével útnak indult Moszkvába az Európai Bizton­sági és Együttműködési Szer­vezet missziója. A küldöttség megbeszélést folytat több ve­zető orosz politikussal, majd a hét második felében - várható­an pénteken - Groznijba láto­gat, hogy a helyszínen tájéko­zódjon a csecsenfoldi helyzetről. Milliós kártérítést követel a „kisgizda w Egy évvel ezelőtt la­punk is foglakozott a té­mával. Az akkori szege­di önkormányzat egy szem kisgazda képvise­lője, Hatvani Zoltán kö­rül csapkodtak a bot­rány hullámai. Arról volt szó, hogy az 5-ös nemzetközi ót mellett, a szatymazi leágazásnál áll(t) egy büfé, amely a városatya feleségének nevén szereplő' hétvégi ház alsó szintjén üze­melt. ide jártak fürödni a lányok - elmondásuk alapján napi 500 forint átalánydíjért -, s bár más üzemeltette az egy­séget, a képviselő úr ko­csiját látták gyakorta a szomszédok a környé­ken. A szatymazi polgármester és a környékbeliek is próbálták rábírni a képviselőt, hogy hes­sentse el bódéja tájékáról az országúti pillangókat. A höl­gyek a büfé mögötti placcon (is) látványos körülmények kö­zött juttatták földi örömökhöz a szép, szőke török kamionoso­kat valamint a menedzser típu­sú. vállalkozó szellemű ma­gyar honfitársaikat. És még so­kan másokat. Az előzmény ennyi. A témát több lapban, több újságíró „megénekelte". Hatvani úr ön­érzetét a Kurírban megjelente­tettek sértették leginkább. (Ki­váltképpen bosszantotta a kis­gazda és a kisgizda szavak ha­sonlóságában rejlő szójáték meglővagolása.) Írásban ugyan nem kért helyesbítést, helyette polgári pert indított Oláh Zol­tán - azóta lapunk munkatársá­vá lett újságíró - ellen. Nem kevesebb, mint 1 millió forint kártérítést követelt. Arra hivat­kozott, hogy az alaptalanul rá­galmazó cikkek miatt esett el addigi állásától, politikai kar­rierje azok miatt tört ketté, a Biliárd Casino Kft.-nél kínál­kozó munkalehetőségét ezért sztornózták. Bizalmatlanná váltak vele szemben, mit kezd­jünk egy „kurvapecérrel" - tet­ték fel a kérdést. A szegedi bíróságon tegnap kezdte el tárgyalni az ügyet dr. Lakatos Péter tanácsa. Úgy tű­nik, egyhamar nem tesznek pontot a végére. A következő tárgyalást március 9-re napol­ták, amikorra a felek kívánsá­gára a bíróság meghallgatja a riport helyszínén készült mag­nófelvételeket, beszerzi a Hat­vanit menedzserként foglal­koztató, az újságcikk megjele­nését követően állásából fel­függesztő kft. cégbírósági be­jegyzését, és a többi. V. Fekete Sándoi • A rendőrség közleménye Keresik Kiss Lászlót A budapesti X. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya országos körözést ren­delt el fogolyszökés gyanúja miatt Kiss László (Szarvas, 1970. 06. 29., anyja neve: Rap­csók Piroska) állandó lakás: Kocsér, Vörösmarty u. 2., ideiglenes lakás: Kelebia, IV. járás 16., valamint Csákits Zoltán (Budapest 1971. 09. 17., anyja neve: Jankai Erzsé­bet) állandó lakás: Budapest, VII., Dembinszky u. 52. szám alatti lakosok ellen, mert 1995. január 20-án a Budapesti Fegyház és Börtön (Budapest X., Kozma u. 15.) kihelyezett munkahelyéről, a Tauril Gumi­gyár Budapest, X., Újhegyi út 17-19. szám alól megszöktek. Ruházatuk: szürke forma­nadrág és háromnegyedes fek­ete kabát. Kiss László személyleírása: 174 centiméter magas, sovány testalkatú, 65 kilogramm test­súlyú, nyakán falcolásból ere­dő forradás látható. Kapcsolatai: Turkevi Nagy Gyula (barát) Kecskemét, Kan­dó Kálmán u. 41., Nagy György (após) Szeged-Tápé, Csatár u. 15., Kiss Miklós (szülő) Ásott­halom, IX. 1339., ifj. Kiss Mik­lós (testvér) Kelebia, IV. járás 16., Nagy Edina (barátnő) Sze­ged-Tápé, Csatár u. 15. Csákits Zoltán személyletrá­sa: 175 centiméter magas, so­vány testalkatú, 70 kilogramm testsúlyú, különös ismertető­jele nincs. Kapcsolatai: Kiss Attila (barát) Budapest XIII., Csanádi u. I 1., Városi László Ajka, Padragkút u. 128., Petőné Raspotek Julianna, Budapest XXL, Árpád u. 8/c., Csákits Zoltánné (szülő) Budapest VII., Dembinszky u. 52., Sckodnik Kinga (barátnő) Bu­dapest VII., Erzsébet krt. 28. Vélt feltalálási helyeik pá­lyaudvarok, olcsóbb szórako­zóhelyek, tömegközlekedési eszközök végállomásai. A rendőrség kéri azokat a lakoso­kat. akik a körözött személyek­ről információt adhatnak, ér­tesítsék a budapesti X. kerületi rendőrkapitányságot, vagy a rendőrséget a 07-es telefonszá­mon, vagy bármelyik rendőrt. MODUL BAK S0FA, Bajai, Velux, Schindler nyílás­zárók, csempék, padlóburkolók, ragaszlók, fugázók, élvédők nagy választékban! MODUL BAU KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Szentes. József A. u. 24. Tel.: 63/3144)11 ÍMMMsémi A I tavalyinál óvatosabbnak kell lennie annak a sziilő­/' 1 nek, aki nyolcadikos gyereke középiskolai beiskolá­zásán gondolkodik. A szegedi középiskolai választék ugyan nem változott, de a jelentkezési lapokon megjelölt középiskolák idén más rendszerben döntenek a tanulók felvételéről. A korábbi években lépcsőzetes volt a felvételi rend: a szülő sorrendben megjelölte a választott iskolá­kat, a választott iskolák pedig egymás után válogattak a jelentkező diákok között. Előbb azok, amelyekben tálje­lentkezés volt és felvételit tartottak, aztán azok, amelyek­ben nem volt táljelentkezés, de felvételit tartottak, ezeket követte a többi középiskola és végül a szakmunkásképzők meg a szakiskolák. Nem egyszerre kellett dönteniük a fel­vételről. ,p\ki marad" alapon egymás után válogathattak a lemaradt legjobb tanulók közül. Ha a diák kiesett a fel­vételis-táljelentkezéses Radnóti-osztályból, még volt lehe­tősége arra, hogy egy általános tantervű Deák-osztályba bekerüljön, ha pedig netán ez se sikerült, akkor várta a Széchenyi gimnázium. Ennek vége. A tanügyi minisztérium rendelete szerint idén a középiskolák három fordulóban döntenek, ágy, hogy azonos fordulón belül mindegyiknek a többitől füg­getlenül kell választania. Már az első fordulóban ágy kell válogatniuk az őket első iskolaként megjelölő diákok kö­zött, hogy nem tudhatják, a következő fordulókban meny­nyi jelentkezőre számíthatnak még. Nem csoda, ha az el­ső körben lekötik majd diákjaikat. Nagyot néz viszont az a gyanútlan szülő, akinek gyereke az első körben éppen csak kimarad a felvételis-táljelentkezéses Radnóti-osz­tályból, a második körben közlik vele, hogy a második helyen választott Deák-osztály az első körben heteit (mert sokan voltak, akik azt első helyen választották), és az egésznek a tetejébe a harmadik körben megtudja, hogy a harmadik helyen választott Széchenyi gimnáziumi osztály meg a második körben telt be. Mint látható, ilyen rend­szerben a legrosszabb taktika egy keresett iskola után második helyen egy másik keresettet választani. Ugyanez áll a keresett szakközépiskolákra: reménytelen például a Vasvári után második helyen a Kőrösyt megjelölni (vagy fordítva), holott ez lenne a normális, hiszen mindkettő közgazdaság-szakos. A pedagógiai intézet pályaválasztási szakembere - többet nem tehet: a rossz rendszert nem ő találta ki - azt tanácsolja, a választott iskolákon belül a szülők soroljanak fel minél több osztályt vagy szakmát, meri így nagyobb a valószínűsége, hogy a gyerek bekerül az illető iskolába. De mit tehet az a gyerek, akinek nem az iskola a fontos, hanem egy speciális profilú osztály? Ha nem sikerül a felvételije, nézheti, hogyan veszik fel a nála szerényebb képességű tanulókat azok az „erős" is­kolák, amelyeket ő második helyen már hiába választott volna. Ráfizet. És ráfizetnek azok az iskolák is, amelyek továbbtanulásra készítenek fel. Kevesebben jelentkeznek majd a magas színvonalat igénylő felvételis osztályokba (mert rizikós), a jó- szinvonalúakba iskolákba pedig nagy számban bekerülhetnek a mindjárt oda jelentkező át­lagos képességűek (mert biztos, ami biztos; kevés a gye­rek). [ijz a rendszer nemcsak „átlagosít", de kiszámithatat­LD lan is. Ha jól meggondoljuk az első kör után tovább várakozók számára minden azon múlik, hogy a szülő, aki a pályaválasztási tájékoztató tavalyi jelentkezési adatai alapján jósolgathat, szerencsésen tippel-e a második he­lyen jelölt iskolára. Az egész idei beiskolázás fintora, hogy miközben a ke­resettebb gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok kö­zött ilyen bizonytalan elboldogulni, a középiskolai beis­kolázás a városban körülbelül 400 diákkal számít keve­sebbre, mint ahány hely van. a Icc l Jet k. ctr p • A hétfő esti híradó után nem sokan bíztak abban, hogy a CIB Hungária Bank Rt. vezérigazgatója, Surányi György Szegedre látogat a helyi bankfiók ünnepélyes megnyitójára. Eljött, de meg­tartotta hallgatási fogadalmát, s egy szót sem szólt arról, ami leginkább érdekelte a saj­tó képviselőit; ki lesz a jöven­dő jegybankelnök? Lapunk még a nagy sajtótájékoztató előtt szemtelenkedett be a CIB leghátsó irodájába, de csak azzal a feltétellel állt szóba velünk Surányi úr, hogy az MNB-elnöksége ta­bu. Ennek megfelelően egy egészen izgalmas kérdéssel kezdtünk. • Milyen évet zárt tavaly a CIB? - A két bank, tehát a CIB és a CIB Hungária együttes, még nem auditált mérleg fő­összege 183 milliárd forint ­ez dollárban számolva 37 szá­zalékos növekedés az 1993-as évhez képest. Adózatlan ered­ményünk a céltartalék képzés előtt 6,5 milliárd forint, ami 0 KÉRDÉS • A CIB vezérigazgatójához Az elnökség tabu 40 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az adó­zás utáni eredmény 4,7 mil­liárd forint. Pozitívumként könyveljük el, hogy közelebb mentünk az ügyfelekhez, két év alatt regionális kirendeltsé­get nyitottunk Győrben, Pé­csen, Nyíregyházán és leg­utóbb Szegeden. Ez utóbbi három megyét fog kiszolgál­ni, s adottságainak köszönhe­tően akár a központinál ma­gasabb színvonalon is teheti mindezt. Fiókjainkat a költ­ség és a hozam szigorú mérle­gelése után terveztük meg és alakítottuk ki, ügyelve azért arra, hogy elegáns helyen ren­dezkedjünk be. Sokan vetik a szemünkre, hogy megkésve érkeztünk, a harmadik vegyes tulajdonú bank ez Szegeden, de mi ezt a tempót tartottuk a legmegfelelőbbnek. • A közvélemény nem is­meri a CIB-et, a szakma viszont exluzív banknak tarja. Ilyen szépen lehet élni ebből? - Valóban nem annyira közismert a bankunk, mi úgy gondoljuk, hogy a közepes és nagyobb vállalkozások bank­ja vagyunk. Az exkluzivitást tartani akarjuk, bár hozzáte­szem, ekkora mérlegfőössze­get természetesen nagyobb nyitás nélkül nem produkál­tunk volna. Maradjunk in­kább annyiban, hogy az ügy­felek választhatnak bennün­ket, s mi is választhatjuk az Surányi György ügyfeleket. Ez (gy működő­képes. • Hanyadik a hazai ban­kok rangsorában a CIB? - A konszolidáció miatt nem olyan egyszerű erre vá­laszolni, ami biztos, az OTP lakossági bankként minden tekintetben nagyobb nálunk. Előttünk van a sorban a Pos­tabank, a Budapest Bank és a Külkereskedelmi Bank, de mi ezekhez hasonló súlyúnak tartjuk a CIB-et. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents