Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

SZERDA, 1995. JAN. 4. E® SZJ^IÜK GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Kroll Károly: A mechanikus óráknak lelke van. (Fotó: Schmldt Andrea) Még az elmúlt év utolsó munkanapján beszéltem meg a találkozót Kroll Károly szegedi órásmesterrel, úgy gondoltuk, hogy hétfőn kora délelőtt majd rá­érünk beszélgetni, nem zavarnak bennünket az ügy­felek. Alaposan elszámítottuk magunkat, többször Is előfordult, hogy négyen-öten topogtunk a kis he­lyiségben. Mintha mindenki új elemmel akarná kez­deni az új évet. tag. A hetvenes évek közepén szövetkezeti elnök lettem - bár ne tettem volna -, s ez átme­netileg elszakított az órás szakmától. A száz tag jelentett annyi felesleges adminiszt­rációt, hogy minden időmet lekötötte. • Mégis visszatért a szak­mához. - 1982-ben már a Kígyó utcában dolgoztam, majd az első adandó alkalommal kilép­tem a szövetkezetből. Három év múlva pedig ide költöztem a Horváth Mihály utcába. Sajnos a szakma kezd elsatnyulni, ma már tíz emberből nyolc kvarc­órával érkezik. Azokba meg jobbára csak elemet cserél­hetek, nem nagyon javíthatók a tömeggyártású, műanyagba zárt elektronikai szerkezetek. • Azért járnak ide régi kuncsaftok is. - Sokan még a Boldog­asszony sugárútról ismernek és utánam jönnek. Van olyan szerkezet is, amelyet több mint 40 éve én tartok karban. Ezek azok a kis örömök, amiért érdemes tovább csinálni a szakmát. Régen, ha a mecha­nikus órát rendbetette a mester, akkor azt mondták, a lelkét adta vissza. Ma a tudomány f • gazdasági növekedés /\ tekintetében Európa legtöbb államában kiemel­kedően jó évnek számít majd remények szerint az 1995-ös esztendő, a de­rűlátó várakozásokat csak az infláció árnyékolhatja be - így összegezte véle­ményét az AP-Dj amerikai gazdasági hírügynökség. Ami az árak emelkedését illeti, Németország, Francia­ország és Olaszország az a három kivétel, ahol az inflá­ciós ráta úgy tűnik csökken­ni fog, noha korábban gyor­sulást vártak. Norvégiában, és Dániában a növekedés mérsékelt lesz az 1994. évi jelentős fellendülés után. Csehországban és Lengyel­országban erősödő gazda­sági növekedésre és mér­séklődő inflációra lehet számítani. Magyarországgal kap­csolatban az amerikai gaz­dasági hírügynökség azt jósolja, hogy igen csekély mértékű lesz majd a gazda­sági növekedés, mivel a kormány mérsékli a fo­gyasztást és visszafogja a bérek emelkedését. Törté­nik mindez részeként a kor­mány azon erőfeszítésének, hogy mérsékelje a költség­vetési és a folyó Fizetési hiányt, januárban ugyan­akkor ugrásszerűen emel­kedni fognak az árak a drágább energia miatt. Az exportképesség javítása céljából az ellenőrzött de­valváció jelenlegi gyakor­lata a jövő évben is fenn­marad. A magyar kormány tervei szerint lehetőséget ad a külföldi beruházóknak, hogy vásárolhassanak a magyar forint-adósságból. Ezzel az a célja, hogy bővít­se a külföldi beruházók körét és eleget tegyen az Európai Unió azon követe­lésének, hogy biztosítsa a forint szélesebb körű kon­vertibilitását. Csehországban 1995­ben csúcsponton lesz a gazdasági növekedés. A prágai jagybank ügyelni fog a likviditás erősítésére. Olyan új valutatörvény ki­dolgozása folyik, amely egyebek között nagyobb konvertibilitást lesz lehető­vé a tőkemozgásban. A hír­ügynökség megjegyzi még: növekszik majd az érdeklő­dés a külföldi Intézményi beruházók részéről a tél hátralevő részében - a ku­ponos privatizáció révén ­forgalomba kerülő vállalati Részvények iránt. Lengyelország kapcsán az AP-Dj beszámolója meg­említi: a kormány visszafo­gott áremelkedéssel szá­mol, és eközben erőfeszí­téseket tesz a további gaz­dasági növekedésért. Varsó jövőre 17 százalékos infláci­ót kalkulál az idei évi 27-28 százalékos pénzromlási ütem után. január elsején négy nullát „levágnak" a zlotyról. A varsói értékpa­pírpiac felfutását és ezzel együtt a külföldi beruházók számának a növekedését várja a hírügynökség attól a lépésétől, hogy a kormány magánkézbe adja az állami ipart és részvényeit forga­lomba bocsátja. Oroszország gazdasága jövőre is lefelé tart majd a lejtőn. A visszaesés mérté­ke elsősorban attól függ, hogy a kormánynak meny­nyire sikerül majd fékeznie az inflációt. Amennyiben a Kilátások Viktor Csernomirgyin vezet­te kabinet áttuszkolja a par­lamenten pénzügyi-stabili­zációs elképzelését, és azt végre Is hajtja, akkor az infláció nem éri majd el a 100 százalékot. Ausztria csatlakozása az Európai Unióhoz január el­sejével nem jelent majd az ország gazdasági növeke­désében lényeges válto­zást. A hazai össztermék (CDP) 2,5-3 százalékkal bő­vül majd az idei évi 2,5 szá­zalék után. Elsősorban az exporttól függ, hogy mi­ként alakul a gazdasági nö­vekedés. Szakértők szerint stabil marad a schilling a márkához képest; a jelenle­gi 7 schilling= I márka árfo­lyam a jövő év végén is azonos lesz. jelenleg 11 schillinget kell adni egy amerikai dollárért, jövőre ilyenkor pedig 10,40-11,40 schillinget. Németország erős ex­portja és a növekedő tőke­befektetés tovább lendít az ország gazdasági növeke­désén a jövő esztendőben. Várható, hogy Németország nyugati felében a hazai össztermék (GDP) 2,8 százalékkal növekszik az idei évi 2,5 százalék után. Az infláció 2,3 százalékos lesz, szemben az 1994. évi 3 százalékkal. ^ Belföldi adósság rintot, 1992-ben 439,7 milliárd forintot ért el a belföldi adós­ság éves emelkedése, addig az 1993-as esztendőben a nö­vekmény 773,3 milliárd forint volt. Ebben az játszott döntő sze­repet, hogy a belföldi adósságállományon belül - az egyre növekvő hiány és a költségvetés finanszírozásának változása miatt - nagy arány­ban nőtt a kamatozó belföldi adósság, sőt, annak összetétele a magasabb piaci kamatozású kötvények felé tolódott el. Míc a kamatozó belföldi adósság 1990-ben 827,7 milliárd, 1991­ben 953,5 milliárd forint volt, addig tavaly már 1762,5 milliárd forintra emelkedett. Az ASZ a tájékoztató végén leszögezi: a következő évek­ben az adósságszolgálati terhek jelentős mértékben deter­minálják a központi költség­vetés mozgásterét. Emiatt a költségvetés jövőbeni finan­szírozása ilyen feltételek mel­lett már nem nélkülözheti a belföldi adósság hosszabb távú menedzselésének kialakítását. • Nem az órától lesz pontos az ember A szakma mellett emberséget is A központi költségvetés bruttó belföldi adóssága 1994­ben várhatóan eléri a 3500 mil­liárd forintot. A belföldi adósságállomány az elmúlt 4 évben több mint kétszeresére emelkedett. Az ez évi adósság­növekmény 550 milliárd forint is lehet. Ez derül ki abból a tájékoztatóból, amelyet az Állami Számvevőszék készített a belföldi államadósság alakulásáról és a költségvetési hiány finanszírozásáról. Az Országgyűlés - mint ismeretes - elfogadta a jövő évi költ­ségvetést, több mint 282 mil­liárd forintos hiánnyal. Az ÁSZ tájékoztatója szerint vár­ható, hogy a központi költség­vetés jövő évi adósságszol­gálata (a tőketörlesztés és a kamatterhek együttes összege) meghaladhatja az 500 milliárd forintot. A tájékoztató szerint a belföldi államadósság rohamo­san emelkedett az elmúlt négy év során. Az összes belföldi adósság 1990-ben 1346,9 milliárd forint, 1991-ben már 1731,4 milliárd forint volt. 1992-ben ez a szám 2171,1 milliárd forintra, 1993 végén pedig 2944,4 milliárd forintra emelkedett. Az adósság nö­vekedése egyre rohamosabbá vált egyik évről a másikra. Míg 1991-ben 384,5 milliárd fo­- Kárpátalján laktunk, az otthoni plébános ajánlott be Szegedre, a püspöki tanonc­otthonba, a Londoni körútra. 1943. január tizedikén léptem be, vagyis egy hét múlva lesz 52 esztendeje, hogy elsze­gődtem inasnak. A Szabó órás­hoz kerültem, akinek az akkori Gizella téren - ma Aradi vértanúk tere - volt a műhelye. Egészen 1957-ig dolgoztunk együtt, utóbb már a Szegedi Órás Ékszerész Könnyűfém Szövetkezet tagjaként. Akko­riban én voltam a legidősebb segéd, s a mestertől nemcsak szakmát, emberséget is tanul­tam. Aki nála szabadult, az mind megállta helyét az életben. Faragó János, Elek János, az egyik dolgozik, a másik már nyugdíjas. 9 Hogyan kezdi tanulni az órás szakmát a tanonc? - Először az alkatrészekkel ismerkedtünk, s az öreg vek­kereken tanultuk meg a mechanikai megoldásokat. Persze az első évben szinte csak reszeltünk, illetve igen sokat esztergáltunk. Akkoriban ugyanis nem volt mindig új alkatrész - vagy nagyon drága lett volna -, gyakran nekünk kellett legyártani a hiányzó darabokat. Szükség volt tehát az alapműveletekre. A gyakor­lat alakította a hierarchiát, a nagy munkák a fali- és az ébresztőórák voltak, a kicsik a kar- és zsebórák. A nagyoktól haladtunk a kicsik felé. 9 Milyen óramárkákra csillant fel a tanonc szeme abban az időben? - Leggyakoribb a Doxa volt, a vasútnál ugyanis na­gyon elterjedt ez a márka. Azután jött az Omega, a Zenit, az IWC, a Schaffhausen. Azok mind mechanikus szerkezetek voltak, az elektromosak csak később kezdődtek, mégpedig a faliórákkal. 1957-ben lettem önálló, a Boldogasszony sugárút 20. szám alatti műhely­ben, még mint szövetkezeti nagyon gyorsan fejlődik, és ez alaposan átszabta az óraipart is. Hat éve az a megtiszteltetés ért, hogy egy svájci cég meg­hívott, s így az óra hazájában tanulmányozhattam a jövőt és a múltat egyszerre. A tömeg­gyártásnál mindössze három ember áll a szalag mellett, ők is rákényszerültek az úgyne­vezett eldobható divatórákra. Természetesen most is vannak hagyományőrző cégek, ahol ma is szinte manufakturális körülmények között gyártják a megbízható, de méregdrága órákat. Én a Tissot márkát nézhettem meg közelebbről, ezek automata, nagyon szép szerkezetű órák. 9 Milyen órája van Kroll úrnak? - Hát sokféle, a karomon éppen egy szinte ismeretlen márka, a Kálin, ez nagyon stra­pabíró, elég pontos és lehet benne dolgozni. A kedvencem a Doxa, hiszen azon nevel­kedtem, s gyakran előfordult, hogy az unoka örökölte a nagyapa óráját. A minap egy öreg testnevelőtanár hozta be vele szinte egykorú stoppeijét, ami még csak egész másod­perceket mért. Tudja, hogy eljárt órája felett az idő - a mai műanyag csodák ezredeket mérnek a fiatal kollégák ke­zében mégis ragaszkodik hozzá. Az úr, aki az előbb itt volt a Dö'xájával, 1955-ben 1260 forintot, kéthavi fizetést adott azért az óráért. 9 Az imént távozott fiatal­ember óracsodája még en­nél is értékesebbnek tűnt. - Rolex, de elsősorban a sok arany miatt ér körülbelül hétszázezret. Az igazit ebből brilekkel 1 millió kettőért árul­ják a Váci utcában. Az óra ma már ékszer is, státusszimólum is. Én pedig azt tanultam a mesteremtől, hogy nem a pon­tos órától lesz pontos az em­ber, bár az is igaz, hogy pontos embernek megbízható az órája. Kovács András Tizenegy hónapig tartó „hőség" Raktáron a féltennék. Zsákomban a.... (Fotó: Gyenes Kálmán) A Szegedi Paprika Rt. tavaly 2.800 tonna fűszerpap­rika szárítmányt vásárolt fel. E féltermékből 1.100 tonnányit Szentmihálytelken állítottak elő. Korábban az Új Élet Szövetkezet működtette ezt az élelmiszeripari üzemet, de az elmúlt évben már a dolgozókat átvéve a paprikások vették bérbe. A nagy felújítást és beruházást követően megte­remtették a téli üzemelés felté­teleit is. így a paprika, hagyma és levélzöldek félévet kitevő szezonját az idén más ter­mékek beállításával tizenegy hónaposra tudják kiterjeszteni. Nagy Ferenctől, a szárító profitcentrum vezetőjétől meg­tudtuk, hogy a novemberben befejeződött paprika szárítást rögtön répa, petrezselyem­gyökér és paszternák követte. Januárban ismét teritékre kerül a vöröshagyma is. A keresletre nem lehet panasz. A szárító termékeinek egyrészét maga az rt. használja fel a fűszerpaprika őrlemény valamint a Boszor­kány ételízesítő gyártásához. E zöldségszárítmányok közvetlen exportja sem jelentéktelen tétel. Régi partnereiknek ezután is vállalnak bérszárítást. így^0-90 állandó dolgozóval, egész éves működéssel minden esély megvan több mint 2 ezer tonnányi szárftmány előállí­tására. Közvetlenül az ünnepek előtt zárták az évet, de 40 vagon petrezselyemgyökér már a helyszínen várja az e heti indulást. Az üzem legnagyobb gondja itt, Szeged határában a folyamatos munkaerőhiány. Augusztustól mostanáig még diákmunkát is igénybevettek. A válogatás, csomagolás leg­inkább ügyes, női kezeket kívárr, de a három műszakos, folyamatos munkarend, a nagy túlóraigény nem sokaknak jelent életcélt. Januárban egy átszervezés során 20-30 ember kerül ide Mihálytelekre a Paprika Rt. központi telep­helyéről. A létszámgondok pillanatnyilag rendeződni látszanak. Hogy mennyire tartósan, a jövő kérdése. T. Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents