Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

KEDD, 1995. JAN. 24. • Horn Gyula a vagyonügynököknél „A Magyar Nemzetre szükség van" BELÜGYEINK 3 A találkozót követő sajtótájékoztatón Hom Gyula miniszterelnök elmondta: a kormány a privatizációt, amely az egész ország pénzügyi-gazdasági helyzetét is nagy mértékben meghatározza, kulcskérdésként kezeli. A találkozón a miniszterelnök tájékoztatást kapott az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a KVSZ elmúlt négy évi tevékenységéről. Megállapították, hogy az állami vagyon 50 százaléka került eddig magánkézbe, ennek fele külföldi tulajdonba. A privatizáció bruttó bevétele 426 milliárd forint volt eddig, az összes bevételnek mindössze 10 százaléka jutott a költségvetésnek. Horn Gyula megállapította: az elmúlt négy év alatt a privatizáció költségei rohamosan növekedtek. Horn Gyula miniszterelnök hétfőn munkalátogatáson találkozott a privatizációs szervezetek vezetőivel az Állami Vagyonügynökség székházában. Az eszmecsere megrendezése összefügg azzal, hogy a kormány féléves munkája értékeléseként behatóan kíván foglalkozni a privatizáció helyzetével és alakulásával. A kormány kiemelt figyelmet szán a stratégiai vállalatok - a Magyar Villamos Művek Rt., a MOL Rt., a Matáv éspz Antenna Hungária, a gázszolgáltatók, valamint a bankok privatizációjának. A több mint 1000 milliárd forintot megtestesítő vagyon magánkézbe adásának előkészítése jól halad. A miniszterelnök úgy vélte: a kormányzati ciklus végére kialakulhat a magántulajdon kétharmados aránya a gazdaságban. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a kormányprogram szerint, csak megfelelő értéken, tőkeemelési és foglalkoztatási kötelezettségek kikötésével szabad privatizálni. A miniszterelnök döntőnek nevezte, hogy a stratégiai cégek eladását a nemzetgazdasági érdekek figyelembe vételével készítsék elő. A privatizáció más aktuális problémáiról szólva Horn Gyula a kárpótlás, a kedvezményes dolgozói kivásárlás és a társadalombiztosítási vagyonátadás kérdéseivel foglalkozott. Mint hangoztatta: átfogó gazdasági program és koncepció alapján kell a privatizációt végrehajtani, ehhez azonban szükséges megteremteni a megfelelő intézményrendszert. A privatizáció helyzetét a kormány január 26-i ülésén is napirendre tűzi. A végleges álláspont kialakítása után a miniszterelnök hatpárti egyeztetést kezdeményez a kérdésben. Horn Gyula a Magyar Nemzet című napilapról elmondta: véleménye szerint az újságra szükség van, fennmaradását biztosítani kell, akkor is, ha bármiféle átalakításra vagy privatizációra kerül sor. Kifejtette: minden „épkézláb" javaslatot támogatni tud, természetesen ez ügyben nem a kormánynak kell döntenie. Elmondta: tudomása szerint folyamatban van a vizsgálat a Ferihegy II. repülőtér fejlesztéséről szóló szerződéskötés ügyében. Tisztújítás a mérnöki kamarába A Mérnöki Kamara Csongrád megyei csoportja megválasztotta új vezetőségét. Elnöke Medgyesi Pál makói vízműigazgató, alelnöke Körmöczi Ernő szegedi építőmérnök lett. Az elnökségbe választották Lehmann István megyei közgyűlési elnököt, dr. Kováts Gábort, az Ativizig igazgatóját, a kamarai csoport korábbi elnökét. Boros Józsefet, aki a hódmezővásárhelyi mérnököket képviseli a testületben. Korek Ferenc az ellenőrző bizottság, dr. Ördögh József az etikai bizottság elnökeként lett tagja a vezetőségnek, melynek munkájában részt vesz Vergáné Patkós Margit és Szolga András is. A mérnöki kamara megyei közgyűlésén dr. Hajtó Ödön országos elnök is részt vett, támogatásáról biztosítva a szervezetet, melynek egyébként rendes tagjaként két országgyűlési képviselő - Fritz Péter és Rapcsák András - , s Szeged alpolgármestere, Básthy Gábor is pártolását ígérte. Elmebeteg-história Súlyos testi sértés bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt a Kecskeméti Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya őrizetbe vett egy, a kétéves gyermekét egyedül nevelő, beteg, lyme kórban szenvedő 21 éves nőt. Az idézésre pontosan megjelent. mozgásszervi és idegközponti betegséggel küszködő, egyébként büntetlen előéletű asszonyt az apja jelentette fel még tavaly november 28án. A hihetetlen ügy részleteit és az intézkedés jogszerűségét jelenleg a Csongrád Megyei Főügyészség Nyomozóhivatala vizsgálja. A nyomozó ügyészek valószínűleg kíváncsiak lesznek arra. hogy vajon miért nem értesítették az őrizetbe vételről legalább a legközelebbi hozzátartozókat, megfelelő volt-e a beteg gyógyszerellátása, valóban elcsattant-e néhány pofon a kihallgatás alatt, minősíthetetlenül beszélt-e a vizsgálati osztály vezetője a gyanúsítottal és az egyik tanúval, vagy egyáltalán: indokolt volt-e az őrizetbe vétel. A feljelentő egyébként elmebeteg, erről hivatalos papírja is van. Egy korábbi, ám a mostanihoz nagyon hasonló feljelentési históriában igazságügyi elmeorvos-szakértő véleménye szerint - az őrizetbe vett lány apja üldözési tébolyban szenved, azaz paranoiás. No, de-lássuk, mi történt november 28-án a kecskeméti, közösen használt lakásban. A nagypapát, vagyis a későbbi feljelentőt idegesttette, hogy unokája egy csecsemőtől teljesen szokatlanul ordít. Felrohant a lakás felső szintjére, és leírhatatlan szavakkal közölte, ha csak rajta múlna, mit csinálna az aprósággal. Eláruljuk, ebben nem ő döntött. Két lányának, valamint a kisebbik lány barátnőjének a véleménye a gyermeknevelésről természetesen eltért az apáétól, ezért megpróbálták letuszkolni a lépcsőn. Sikerrel. A nagyapó ezután kirohant a lakásból, és csak másfél óra múlva tért vissza, ruhája véres volt, ráadásul nem egyedül, hanem rendőrökkel lépett be az ajtón. A zsaruk nem vettek fel jegyzőkönyvet, néhány kérdést azonban mielőtt elmentek volna, feltettek. A nagypapus pedig mentőt hívott, a kórházban megvizsgálták és megállapították, eltört egy bordája. A Csongrád Megyei Főügyészségen a lány anyja kifogásolta a történteket, akit egyébként nem engedtek beszélni gyermekével, nem vihetett be gyógyszert és más személyes holmit sem. Ami szokatlan, vagy inkább érthetetlen egy ilyen mindennaposnak mondható ügyben. A nagymama kérte az ügyészséget, hogy a vizsgálati osztály vezetőjét zárja ki a további nyopiozásból, mert szerinte a rendőrtiszt elfogult a férjével. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a rendőrség javasolja-e a beteg nő letartóztatását az ügyészségnek, ha igen, akkor a bíróság szinte biztos, hogy elutasítja, mivel - egy büntetőügyekben eljáró bíró szerint már az őrizetbe vétel sem volt megalapozott. Oláh Hat párt az RMDSZ érdekében A magyar politikai élet nem túl gyakori eseménye: tegnap késő délután a hat parlamenti párt közös nyilatkozatot tett közzé. Mint a sajtótájékoztatójukon elmondták, az utóbbi időkben a román politikát különös kettősség jellemezte: a közeledés szavai egyrészt, másrészt pedig egyre nyugtalanabb hfrek érkeztek Bukarestből. A hat párt egységét az a hfr teremtette meg, amikor bejelentették, hogy a bukaresti politikai körök az RMDSZ likvidálását követelik. A hat magyar parlamenti párt nyilatkozata: (Budapesti tudósítónktól.) „Megdöbbenéssel vettük tudomásul a román kormány, valamint felelős romániai kormány és állami tényezők legújabb nyilatkozatait az RMDSZ politikáját és státuszát illetően. Az RMDSZ elleni támadás a romániai demokratizálódás folyamatát is veszélyezteti. Értetlenül fogadtuk a román kormány január 20-i nyilatkozatát, amely felszólította az RMDSZ-t az országos önkormányzati tanács feloszlatására. Megdöbbenést váltottak ki azok a megnyilvánulások, amelyek az RMDSZ betiltását követelik. Értékelésünk szerint a romániai magyarság legitim szervezeteként működő RMDSZ politikája mindenben megfelel az Európában elfogadott demokratikus jogállam követelményeinek, valamint a román alkotmány és törvények előírásainak. Az RMDSZ politikai és jogvédelmi céljait a hat magyarországi parlamenti párt megalapozottnak és támogatandónak fogadta el, és annak tekinti jelenleg is. E célokat áttekinthető, egyértelmű programok és törvényjavaslatok rögzítik. amelyek összhangban állnak a jogállamiság követelményeivel, a vonatkozó nemzetközi normákkal, beleértve az Európa Tanács önkormányzati kartáját, amelynek aláírására Románia kötelezettséget vállalt. " A nyilatkozat a továbbiakban legszögezi, nagyon sajnálatos, hogy az RMDSZ elleni kampányhoz felelős román állami és kormánytényezők is csatlakoztak. Ugyanakkor gyanakvással kell figyelnünk az egész bukaresti akciózást. hiszen sohasem lehet tudni, hogy egy nagy hangzavar mögött valójában mit szeretnének szép csöndben megcsinálni. Reméljük, a hat párt figyelme közösen teijed ki erre is. a nkább több. Mármint a miniszterek száma. A hétvégi koalíciós, meg egyéb pártrendezvények is sejteni, gyanitgatni engedik, hogy valami nincs rendben a kormányon belül, s - bár ez nem újkeletű dolog - változtatni kellene. Valamit, valakit. Minthogy kényes az egyensúly, bárkit kirúgni nem lehet. A szakértői kormány nimbuszán elég ronda folt lenne, ha közülük az egyik szakértőt elküldenék. Igaz, Jánosi államtitkár, meg Bartha kormánybiztos benne volt a szakértői kabinetben, de menniük kellett. (Hozzáteszem: a kormány mérlege ebből a szempontból sokkal jobb, mint a korábbié, mandátumának e szakában. Vagyis most rend van.) Megsokasodtak azonban a találgatások, hogy ki lesz a következő áldozat a szakértelem oltárán. A feladat nehéz. Azt SZDSZ-esek közül az egyik koalíciós helyettes, a másik meg koalíciós biztosíték. Az MSZP-s miniszterekről pedig az a kép alakíttatott ki, hogy tévedhetetlenek, de legalábbis pótolhatatlanok. Szerencsére van egy mentő intézmény. A tárca nélküli miniszter posztja ez, akik hivatalosan olyan ügyek felett gyámkodnak, melyek átmenetiek, avagy még nem érték el a miniszteriális szintet. Gyakorlatilag azonban a koalíciós alkuk tromfjai ők, olyan pozíciók viselői, melyekkel ugyan nem működik a rendszer jobban, mégis lehetőség van az esélykiegyenlítésre. Mostani kormányunk életében újszerű, hogy két új tárca nélküli minisztert javasolnak a felek: egyet ide, egyet oda. Nem akarok rosszmájú lenni, de amikor a tárca nélküliség felmerült legutóbb, akkor hamarosan vészesen elkezdett növekedni a számuk. Pótcselekvések voltak ezek, mint később kiderült, valaminek az előszele, s idővel a kabinetet már igen nehéz volt összeszámolni. Eszembe sincs a két kormány között hasonlóságokat kreálni, pusztán arra gondolok, hogy az elégedetlenség le- vagy elvezetésének egyik szelepe lehet a tárca nélküliség, egy álmagyarázat, s álmegoldás arra, hogy a létező bajokat lehet, s így lehet orvosolni. féj végül: egy kormány azért nem olyan, mint egy ős—' kori barlangrajz, melyet változatlanul kell az utódok számára megőrizni. Sőt, ha jobban belegondolunk, állagmegóvás ott is kell. De a barlangrajzokhoz ügyes kezű mesterek nem szoktak hozzákölteni. mm p - Sze-Ma Kft. falazóanyagai EKr Kft* telephelyről gyári áron értékesítve! - 12 raklap felett Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. - Alumínium kéménybéléscsövek, idomok, itt a legolcsóbban - Fuvarvállalás önrakodós i i és konténerszállító gk.-val W^ 482-5Ó3. J - Allványanyag-kölcsönzés JJ Szeged Fonógyári út 24. Tel.: 421-875. Tel/fax: • A magyar kormánynak szuverén módon kell meghatároznia politikáját, de ennek során ki kell kérnie a határon túli magyarság legitim szervezeteinek véleményét is jelentette ki Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke hétfőn azután a több mint kétórás megbeszélés után, amelyet 17 szlovákiai magyar parlamenti képviselővel folytatott. • Ügyes-bajos dolgaink jó részét a városházán kell intéznünk. Az önkormányzati tisztségviselőkhöz eljutni, a polgármesteri hivatal „labirintusában" eligazodni a panasziroda is segít. A Szegeden két esztendeje létező, az országban - tudomásunk szerint egyetlen önkormányzati panasziroda vezető jogászával, dr. Zöldi Klárával beszélgettünk. • A panaszirodának mi a funkciója? - Az, hogy a polgár kérdésére akkor is választ kapjon, ha az adott önkormányzati tisztségviselőt fogadóóráján kívül nem sikerült elérnie. Az iroda fontos feladata a tisztségviselők szerdai fogadóórájának előkészítése és azon szakszerű segítség nyújtása. • A szerdai „panasznapon", illetve az irodában mennyien szoktak megfordulni? - Önkormányzati tisztségviselői fogadóórán 1993-ban 543, tavaly 354 polgár jelent meg. Ugyanakkor a panaszirodán 2703, illetve 2934 ember ügyével foglalkoztam. Az iroda minden munkanapon 0 KÉRDÉS • A panasziroda vezetőjéhez A polgár öntudatosodását is segítik nyitva áll, de a fogadóórák se másfél órát tartanak, hanem addig, amíg ügyfél várakozik. Igaz, most több önkormányzati vezetőnk van, mint a^ előző ciklusban, tgy nem jut minden hónapban mindegyiküknek egy-egy önálló szerda. A népjóléti és szociális ügyekkel foglalkozó alpolgármester lesz az, aki az ötödik szerdákon kfvül a hónapok második szerdáin a gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterrel felváltva, illetve - ha szükséges - az elfoglaltságuk miatt távollévő tisztségviselő társai helyett is megjelenik a fogadóórákon. • A számok alapján úgy tűnik, az iroda egyfajta szűrőként is működik. A panasziroda hogyan segíti a „kisember" és a hivatal kapcsolatának javulását? - A szerdai fogadónapon a polgároknak érkezési sorrendben sorszámot adok át. Közben minden jelentkezőtől megkérdezem, milyen ügyben keresi a tisztségviselőt. Ez az előzetes szűrő azt a célt szolgálja, hogy minden hozzánk forduló ügyfél mielőbb szakszerű segítséget kaphasson. Az ügyek jellege igen változó. Éppen ezért a fogadóórán rajtam kfvül a lakás, illetve a szociális ügyek szakértője is közreműködik. De szerdánként minden hivatalnok mozgósítható, mert olyankor a munkaidő 17 óra 30 percig tart. A panasziroda információt ad, hogy a polgár az adott problémájára melyik irodán. Dr. Zöldi Klára illetve mely önkormányzati vagy társszervnél találhat megoldást. De az ügyintézéssel összefüggő panaszokat is vizsgálja. Sőt, jogsegélyszolgálatként is működik. A polgárok zöme ugyanis egészséges jogérzékkel érzi, ha sérelem éri, de nincs elegendő tudása, tapasztalata, hogy megvédje érdekeit. Mi azért vagyunk, hogy az öntudatosodó polgárt információkkal segítsük, hogy ő önmagán segíthessen. Ujszaszi Ilona