Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21 / 18. szám

SZOMBAT, 1995. JAN. 21. • Solymosi Fiigyest az elnökségbe delegálták Határozatképtelen Akadémia BELÜGYEINK 3 A közgyűlés órákon át vitat­kozott a Tudományok Doktora fokozattal járó jogosítványok­ról. (Az akadémiai törvény, il­letve az Akadémia alapszabá­lya szerint a korábban szerzett tudományos fokozatok közül a Tudományok Doktora egyen­értékű a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel. Ez utóbbit az 1995. január 19-én megalakult Akadémia Doktori Tanácsa ítélheti oda. A Dokto­rok Tanácsának tervezett alap­szabálya is kimondja, hogy a Tudományok Doktora, illetve az MTA Doktora egyenértékű tudományos fokozat.) A köz­gyűlés résztvevői azt igényel­ték, hogy a Tudományok Dok­torai viselhessék az MTA Dok­tora címet. Vita folyt a doktori elljárásban közreműködő tagok tudományos minősítéséről is. A hosszan elnyúló, eredmény­Az eredetileg tervezettnél kevesebb kérdésben szüle­tett meg a döntés pénteken a Magyar Tudományos Aka­démia 1995. évi rendes közgyűlésén. A második nap dél­utánján ugyanis a tagok többsége nem jelent meg, s így a testület határozatképtelenné vált. telennek bizonyult vitát a köz­gyűlés végül azzal függesztette fel, hogy a beterjesztett alap­szabályt a tanács, illetve a köz­gyűlés által elfogadott három módosító javaslattal együtt ide­iglenes jelleggel elfogadják, a végleges alapszabályról pedig a májusi közgyűlésen döntenek. Ezt követően a közgyűlés az Akadémiai Kutatóhelyek Ta­nácsa (az akadémiai kutatóhe­lyek működését irányító testü­let) alapszabályáról döntött, majd a Vagyonkezelő Kurató­rium működésének alapelvei­ről kívántak szavazni, de az er­re vonatkozó szavazás a kellő létszám hiányában már érvény­telen volt. A közgyűlés 475 tagjából délután már csak mintegy 175­en voltak jelen, a határozatké­pességhez viszont 239 képvise­lőnek kellett volna voksolnia, így az Akadémia 1995. évi költségvetéséről a jelenlévők bár szavaztak, de voksaikkal csak a költségvetés támogatá­sát fejezték ki, annak elfogadá­sa májusra maradt. A napirend szerint ezután indítványok és javaslatok következtek. A köz­gyűlés foglalkozott az Akadé­mia ügyrendjének kidolgozásá­val, szó volt arról, hogy a aka­démiai osztályok foglalkozza­nak a Nemzeti Alaptantervvel, javaslatok hangzottak el a pá­lyázatok és a fiatal kutatók helyzetéről. Szó volt az Akadé­mia nemzetközi kapcsolatairól, illetve a szórvány magyarság támogatásáról is. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés nem volt határozatképes, e kérdé­sekről is csak formális támoga­tást jelentő döntések születhet­tek. A pénteki napon ismertet­ték az akadémikusok gyűlésé­nek előző napi határozatait is. Ezek szerint az akadémikusok döntöttek az akadémikus-vá­lasztás szabályairól, a legköze­lebbi választás időpontjáról ­amelyet decemberre terveznek illetve az Akadémia elnök­ségébe delegált választott el­nökségi tagok személyéről. Az Akadémia elnökségébe Király Tibort, Láng Istvánt és Soly­mosi Frigyest delegálták. A nem akadémikus köztestületi tagok Bezsnyák Istvánt, Bod­nár Györgyöt és Hatvani Lászlót választották az Akadé­mia elnökségébe. Sarkadi gázbotrány Sarkadon eddig mintegy kétszáz lakás fűtését akadá­lyozta néhány óráig a gázveze­tékbe került, és a házikészü­lékeket tönkretevő gazolin. A Dél-alföldi Gázszolgáltató Rt. a szerda délelőtti első bejelen­tések óta végzi a hibajavítást, a tönkrement nyomásszabályo­zók és gázórák kicserélését. A sarkadi lakások nagyobbik ré­szében vezetékes gázzal fűte­nek, a folyékony gazolin ­amelyet a gázból el kell távolí­tani - mintegy háromszáz la­kás fűtését veszélyeztette, első­sorban a kisváros teleki részén. A teleki városrész két-három utcájában a szerdára virradó éjszaka váltak működésképte­lenné a gázkészülékek, miután Füzesgyarmatról gazolinos gáz érkezett Sarkadra. A gázter­melés e mellékterméke eltömí­tette a nyomáscsökkentő sza­bályozókat és az órákat, s emi­att kialudtak a gáztűzhelyek. Bordás János, a Dégáz gyulai kirendeltségének helyettes ve­zetője cáfolta a robbanásve­szélyről terjesztett híreket. A Dégáz gyulai és békéscsabai szakemberei két teljes nap munkájával - úgy tűnik - elhá­rították a hibát, mert csütörtök este óta nem hívták őket a sar­kadiak meghibásodott gázké­szülékhez. • A magyar kultúra napja Elismerés a tanítóknak - Amikor a társada­lom fontos kihívások előtt áll, fokozott jelen­tőséget kap az emberek tehetsége. Hálásabbak senkinek nem lehetünk, mint azoknak a művé­szeknek, akik ezeket az időket alkotókészségük­kel igyekeznek meg­könnyíteni, akik a szi­vükkel tanítanak meg gondolkodni - mondotta Göncz Árpád köztársa­sági elnök pénteken a Parlament kupolatermé­ben a Magyar Kultúra Napja alkalmából tar­tott ünnepségen. A rendezvényen, amelyen részt vett Gál Zoltán, az Or­szágggyűlés elnöke, Horn Gyula miniszterelnök és Fodor Gábor művelődési és közokta­tási miniszter is, a Magyar Köztársaság elnöke - a minisz­terelnök javaslatára - a Ma­gyar Kultúra Napja napja al­kalmából többek között a Ma­gyar Köztársasági Arany Ér­demkereszt (polgári tagozata) kitüntetést adományozta több évtizedes oktató-nevelő mun­kássága elismeréseként me­gyénkből Földesi Ferencnek, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium igazgatójának. Ezt megelőzően a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Néprajzi Múzeumban díjátadó ünnepséget tartottak. Itt Fodor Gábor művelődési miniszter Szent-Györgyi Albert-, Apá­czai Csere János-, Kiss Árpád-, Németh László-, Karácsony Sándor-, Brunszvik Teréz- és Éltes Mátyás-díjat nyújtott át az arra érdemes pedagógusok­nak. A Magyar Köztársaság mű­velődési és közoktatási minisz­tere az az egész magyar fel­sőoktatás területéről, az iskola­teremtő személyeknek, nem­zetközi elismertségű munkát végzőknek Szent-Györgyi Albert-dijat adományozott. Ezt a díjat kapta megyénkből Gé­cseg Ferenc akadémikus, a József Attila Tudományegye­tem egyetemi tanára, és dr. Szentpéteri István, a József Attila Tudományegyetem egye­temi tanára az állam- és jogtu­domány doktora. Kiemelkedő alap-, közép- és felsőfokú oktatói-nevelői mun­káért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenységért Apáczai Csere János-dijat ka­pott megyénkből dr. Gácser József, a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola főiskolai ta­nára, a nevelés-tudomány kan­didátusa, dr. Pintér Lajos, a József Attila Tudományegye­tem egyetemi docense, a mate­matikai tudomány kandidátusa. Az alap- és középfokú ok­tató-nevelő munkát végző taní­tóknak, a gyermekek har­monikus személyiségformálá­sában huzamosan végzett ki­emelkedő munkáért Karácsony Sándor-dijat adományoztak. Megyénkből ezt a díjat kapta Nagy Mátyásné, a csanyteleki Általános Iskola tanítója. A Katedra számítógépterme. (Fotó: Révész Róbert) Számítógépparkot avatott a Katedra Tegnap délelőtt számítógépes szak­tantermet avattak a Kálvária sugárúti Katedra Alapítvá­nyi Iskolában. Ka­bódi Istvánné, az iskola igazgatója tájékoztatót adott a munkaügyi köz­pont, az önkor­mányzat és az ala­pítvánnyal kapcso­latban álló cégek képviselői számára az iskola működé­séről. Az intéz­ményt Finanszírozó alapítvány 1994 ta­vaszán alakult, cél­ja olyan iskola lét­rehozása, amely gimnáziumban fris­sen érettségizett fiatalok számára nyújt ingyenes szakmai képzést. Az iskolában tavaly szeptemberben in­dult az oktatás, egyelőre kereske­delmi menedzsere­ket és menedzser­asszisztenseket ké­peznek. Idén szep­tembertől két éves felsőfokú gazdasági informatikus szak is indul. Az óra­adók többsége főál­lásban főiskolai, egyetemi oktató, ez garantálja a képzés magas színvonalát. A most átadott 2 millió forint értékű, kiváló minőségű, modern számító­géppark színes Phi­lips-monitorokból és Peacock 486 DX/2-66-os ele­mekből áll. Minden számítógéphez ha­marosan CD-meg­hajtókat szerez be az iskola, amelyek segítségével a Ma­gyarországon ma még egyedülálló, multimédiával tá­mogatott kísérleti nyelvoktatási prog­ramjaikat indítják el. H. Zs. WMm MM /1 I mai kor politikai és gazdasági villongásainak fel­LLJ hangjaitól fruszrált magyar embere hajlamos önként meghúzni saját kultúrájának határait. Holott a ma­gyarkodó, vagy —talan jelzők a huszadik század átkai a honi kultúrában: a mai fogyasztó már reflexszerüen ag­gatja őket, elfeledve, hogy kultúránk ezeréves európai fennmaradása egyszerre volt köszönhető a gyökerekhez való erős ragaszkodásnak és az okos és természetes asszi­milációnak. Fintora a sorsnak, hogy épp a rendszerváltozással érke­ző szabadság idején teljesedett ki kultúránkban a külön­böző irányzatok politikai felülbélyegzése. És fintor az is, hogy a politika térfelén a legnagyobb - színfalak mögötti ­küzdelem a kultuszminisztérium birtoklásáért, illetve a kulturális ágak befolyásáért folyik. A befolyásoltság zsa­rátnoka a jövő-menő politikai viharok első előszelére fel­izzikk s melegen tartja a megosztottságot viharülte után is. lem a bonyolult viszonyok leegyszerűsítését kívánom. A Himnusz, melynek születésnapját a Magyar Kul­túra Napjaként holnap ünnepeljük, az erdélyi református templomokban életadó zsoltár. A Székelyföldön - vagy a csángó falvakban, amelyekből minden emberi számítás szerint már réges-régen el kellett volna tűnnie a magyar kultúra emlékének is -, úgy tekintenek minden magyarul leírott szóra, mint amit az Isten adott, de nekik kell tovább őrizniük. Aki látta már, hogy azon a tájon milyen becsben tartják a segélyként eljuttatott anyanyelvű könyveket, meg­értheti, érdemes egy-egy pillantást vetni oda, ahol a ma­gyar kultúra ma is a megmaradás létszükséglete: a határ­vonalhúzogatás birtokán kívülre. Talán érthető lesz, hogy egyetemes kultúránk itthon is záloga valaminek. 13' f ÉKF KFT>| Szeged Fonógyári út 24. Tel.: 421-875. Tel/fax: V *» / • Sze-Ma Kft. falazóanyagai telephelyről gyári áron értékesítve! • 12 raklap felett Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. - Alumínium kéménybéléscsövek, idomok, itt a legolcsóbban - Fuvarvállalás önrakodós es konténerszállító gk.-val • Állvónyonyog-kólcsónzés ^ • A két évvel ezelőtt kiadott nemzetközi körözés nyomán az Interpol segítségével azonosí­tották Tián Pál 31 éves kapos­vári üzletembert, akit 400 mil­lió forintos sikkasztás, illetve csalás miatt keresett a rendőr­ség. A kaposvári Business Club Kft. vezetője ellen 1992. márciusában azért indítottak eljárást, mert alapos gyanú me­rült fel ellene, hogy fedezetlen váltókkal akarta kiegyenlíteni egy ötvenmilliós hiteltartozá­sát. Olyan ingatlant jelölt meg bankgaranciaként, amely jelzá­loggal volt terhelve, azonban az ezt igazoló iratot meghami­sította, s így hatvanmillió fo­rint további hitelhez jutott, en­nek felét korábbi tartozásainak kiegyenlítésére, további részét saját céljaira használta fel. Tián Pál elhagyta az országot. Hátrahagyott üzleti vállalkozá­400 milliós sikkasztás sai összesen 400 millió forint­tal tartoztak a partnereiknek. Akkori ügyvédje által - akinek időközben magának is meg­gyúlt a baja a hatóságokkal ­annyit üzent Angliából a rend­őröknek: hamarosan hazajön, de most éppen leesett a lóról és sérülése miatt nem tud vissza­térni. Az eltelt két évben hol Angliában, hol Ausztriában vagy éppen az Egyesült Álla­mokban tartózkodott. Azonosí­tásáról Németországból január I9-én érkezett a hír. Eszerint Tián Pál - álnéven - pénzha­misításba keveredett, amiért két év és három hónap börtön­re ítélték. • Tegnap a Magyar Kultúra Napja alkalmából Újhelyi László, a Délmagyarországi Tankerületi Oktatásügyi Köz­pont megbízott igazgatója hét pedagógusnak adta át a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium Arany Katedra Emlékplakettjét. Csongrád megyéből egyedül Bunda Viktória, a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola II. sz. Gyakorló Általános Iskola igazgatóhelyettese vehette át a megtisztelő elismerést. Bunda Viktóriával - aki 1960-ban szerzett matemati­ka-Fizika szakos tanári diplo­mát, s két évvel a nyugdíjkor­határ túllépése után is aktívan tanít - a díjátadás után be­szélgettünk. • A megyéből csak ön ka­pott emlékplakettet. Ho­gyan fogadta az elisme­rést? - Megmondom őszintén: azt hittem, hogy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola legmagasabb kitüntetése, a FYo Juventute cím után, amit 0 KÉRDÉS • A díjazott pedagógushoz Szigorú, de igazságos 1991-ben kaptam, több díjat, kitüntetést, címet már nem kapok a pályám során. Ami­kor meghallottam, hogy Arany Katedrára is felteijesz­tettek, örömem szorongással párosult. Megvallom, nekem az is nagy elismerés, ha a di­ákjaim értő és érdeklődő sze­mekkel néznek rám az órán, vagy ha volt tanítványaim ­akik közül sokan ma már kü­lönböző egyetemeken oktat­nak - rám köszönnek az ut­cán. • Milyen elveket tart szem előtt az óráin? Van-e ars poeticaja? - Vezérlő elvem: az „érted követelek". Szigorú vagyok. de igazságos. Mint általában a reáltantárgyakat tanító kollé­gák. A racionalitás azonban csak egy dolog. A lényeg, hogy a legnagyobb szeretettel a legtöbbet adjam a gyerme­keknek, mind szakmai tudás­ban, mind emberségben. Szá­momra egyébként megszűnik a külvilág, amint belépek az. iskola kapuján. Érzem a te­kintetekből, hogy milyen az osztály hangulata, látom a szemekből, kivel van problé­ma, ki fogta fel az általam el­mondottakat. Érzem és szere­tem a gyermekeket, éppen ezért félek a nyugdíjtól. Bor­zalmasan fognak hiányozni a szempárok... Bunda Viktória • Mi a véleménye a mos­tani pedagógus generáció­ról? - A Fiatalok között, ugyan­úgy mint a mi időnkben, most is vannak olyanok, akik vég­telenül lelkesek és szorgal­masak. De végeznek olyanok is a főiskolán, akik csak ugró­deszkának, átjáróháznak te­kintik az iskolát, s ezek később el is hagyják a pályát. Utóbbiak szakmailag nem felkészültek, éppen ezért szenvednek a tanítási gyakor­laton. Sz. C. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents