Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. JAN. 19. • Pál apostol örökérvényű gon­dolatával köszönti az új évet a Kincs­kereső januári szá­ma: „Ha az embe­rek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zen­gő érc vagy a pen­gő cimbalom (...)" Újra jelentkezik a Kincses teátrum, ezúttal Lázár Ervin meséjét dolgozta át színpadra Várhidi Attila. A nagyon is valószerű mesehő­sök költői verse­nyén jókat derülhe­tünk, ám okulha­tunk is belőle! A Tömör humor címmel induló új sorozat elsőül az egypercesek nagy­mesterének: Ör­kény Istvánnak írá­sait közli (Hajnali telefon; Az óbudai ikrek). Természetesen versekben sincs hiány: Juhász Gyula. Ba­bits Mihály, Kovács András Ferenc, Szepesi Attila és Nico­laus Lenau szebbnél szebb ver­seiben gyönyörködhet az ol­vasó. A „legérzelemteltebb. leghamvasabb" magyar versek egyikét (Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka) elemzi Imre László a Miért szép? rovatban. Félix Salten népszerű regé­nyének (Bambi) újabb részlete szerepel a januári Kincskereső­ben, Gaál Éva kedves il­lusztrációival színesítve. Egy nagyon ismerős robottal és szintén ismerős gazdájával is találkozhatunk a Gépzengúz című (rásban, melyből az is ki­derül, hogy mégsem Zobb a legcsibészebb... A „magyar tenger" nevének eredetét és jelentését kutatva a nyelvtörténet rejtelmeibe nyújt bepillantást Szilágyi Ferenc az Édes anyanyelvünk-ben. Nem marad el a Kincskereső-olva­sók talán legkedveltebb rovata sem: az így frunk mi cfm alatt ezúttal Gulyás Lőrinc ígéretes verseit olvashatjuk. íme egy A januári Kincskereső gondolat az ajánlásból: „Itt a versek költőt mutatnak, 9-12 éves gyerek írta őket. aki költő. De hiszen minden gyerek köl­tő, alkotó. Később leszünk csak felnőttek, s ezzel együtt fogyasztók és költőietlenek. Szerencsére, vagy sajnos. S íme a kérdés, hogy miért is e változás?" (Pintér Lajos) A Testvérművészetek rovat a zene világába vezet bennün­ket, melyben a „mesélő hang­szerek" közül a hegedű az örök ifjúság titkát árulja el. Szaba­don, de magányosan élni, vagy rabként, de sorsközösséget vál­lalva a mieinkkel? - merül fel bennünk a kérdés a fiatal író­nő: Halász Margit írását olvas­va. (A nyerítő csikóhal törté­nete) A Szívhangok újabb kiadá­sában talán nemcsak a címzet­teknek ad megszívlelendő jó tanácsokat Anett, a hozzá for­dulók leveleire válaszolva. A műfordító-iskola Jacques Pré­vert versét ajánlja az érdeklő­dők figyelmébe Tamkó Sirató Károly nagyszerű fordításának kíséretében. • Milyen állomásokat rejt a kitüntetéshez vezető élet­út? - A jogi egyetemet Pécsett végeztem. A közigazgatási joggal kerültem először kap­csolatba: Szekszárdon laktam, s első munkahelyem, 1959-től az ottani megyei tanács, ahol a titkárság jogi csoportjának fő­előadója voltam. Egy ideig a polgári joggal is foglalkozhat­tam: 1962-ben Szegedre, a Csongrád megyei döntőbizott­ság vezetőjévé neveztek ki. Amikor ez, 1968-ban a bíróság szervezetébe került, akkor én maradtam a megyei tanácson, a szervezési és jogi osztály veze­tőhelyetteseként. Elnöki refe­rens is voltam 1977-től 10 éven át. Majd a szervezési és jogi osztály vezetője lettem, míg az új önkormányzati köz­gyűlés 1991 februárjában me­gyei főjegyzőnek választott. • A közigazgatási elég szürke, a látványos eredmé­nyeket nélkülöző munka­helynek tűnik a kívülálló számára. A megyei tanácsi apparátusban eltöltött évek eredményei közül ön me­lyekre a legbüszkébb? - A 70-es években elkezdő­dött a közigazgatás azon fejlő­dése, mely az önkormányzati rendszer kialakulásához veze­tett. Ennek egyik első lépése­ként megszűntek a járási taná­csok, s létrehoztuk a nagyköz­ségi rendszert. Büszke vagyok arra, hogy három olyan tele­pülés, amelyet én nagyközség­nek ajánlottam, ma már város: Mindszent, Mórahalom és Kis­telek. Aztán arra is, hogy or­szág legnagyobb, több mint öt­ezer kötetes intézményi szak­könyvtárát az én ösztönzésem­re és segédletemmel hoztuk létre. Annak is örülök, hogy a közigazgatás tárgyi emiékenek gyűjtését kezdeményeztem, mert így az országban egyedül­álló módon megszületett a közigazgatási közgyűjtemény, INETRJÚ 7 Szaktudás, etikusság, szorgalom Dr. Günther Béla. (Fotó: Révész Róbert) A közigazgatásban végzett több évtizedes kimagasló munkájáért vehette át dr. Günther Béla, a Csongrád Megy ei Közgyűlés főjegyzője a Magyar Köztársasági Ér­demrend Kiskeresztjét. A kitüntetés „előzményeiről", a szakma nehézségeiről és szépségeiről kérdeztük a nyug­díjba vonuló köztisztviselőt. ami ma Ópusztaszeren, a volt tömörkényi községháza épüle­tében megtekinthető. • A szakma különböző mélységeinek megélése jel­lemzi az Ön pályáját. Ide tartozik, hogy elméleti kér­désekkel is foglalkozik? - Az Államigazgatási Főis­kola itteni kihelyzett tagozatán kezdtem, majd - jó tíz éve - a József Attila Tudományegyete­men oktatok. Elméletben is el­sősorban a területi közigazga­tás kérdéskörével foglalko­zom. Az elsők között javasol­tam 1987-ben a közigazgatási bíráskodás bevezetését. Tevő­leges részt vállalhattam az új önkormányzati törvény előké­szítéséből, majd a választójogi eljárási kódex kidolgozásában. Közreműködöm az eljárási tör­vény jogorvoslati részének ki­munkálásában is. • Csak egy szolgáló köz­igazgatás olyan, mely nem csak jogilag legitim, hanem szociológiailag, vagyis az állampolgárok által is el­fogadott. Ennek érdekében mi a jegyző dolga? - Janus-arcú beosztás a jegyzői. Egyrészt szolgálja az önkormányzatot: előkészíti és végrehajtja döntéseit. Más ol­dalról a jegyző feladata: a tör­vényesség mindenképpen érvé­nyesüljön. Mert az nem lehet, hogy a Nyírségben bokáig, Za­lában térdig étjén a törvény ol­talmazó köpenye. • Az önkormányzati rend­szert fejleszteni szükséges. Ön szerint hogyan? - A területi önkormányza­toknak eszközöket kell adni ahhoz, hogy a társadalmi, kis­térségi igényeket jobban tudják szolgálni a munkaerőgazdálko­dás, a területfejlesztés, a kör­nyezetvédelem terén. Alapve­tően két törvényre várunk. A hatásköri törvény tisztázná a dekoncentrált szervek és a területi önkormányzat közötti feladatmegosztást. A területfej­lesztési törvény meg eldöntené, hogy a jövő év közepéig létre­hozandó területfejlesztési taná­csok infrasrtuktúráját egy új dekoncentrált szerv fogja-e szolgálni vagy a megyei köz­gyűlés. Szakmai méggyőződé­sem, hogy egy területi önkor­mányzatot területfejlesztési feladatok nélkül elképzelni nem lehet. • Ön nyugdíjba vonul. Mit „üzen" a fiataloknak: mit jelent köztisztviselőnek len­ni? Mit hangsúlyoznak a készülő etikai kódexben? - A köztisztviselői alapállás három alappillére: a szaktudás, az etikai érinthetetlenség, a szorgalom. Szeretném, ha a kódex kijelentené: köztisztvi­selő nem csak pártvezető, de párttag sem lehet. De gazda­sági vállalkozásba se kezdhet, nem is üzletelhet, így termé­szetesen meg kell fizetni a munkáját. • Miért jó köztisztviselőnek lenni? - Mert egy köztisztviselő­nek nemcsak arra van lehtő­sége, hogy valamit elintézzen, hanem arra is, hogy valamit csináljon... Ez alkotó munka! Újszászi Hona Intézet már van Megalakult a Kis­vállalkozás-fejlesz­tési Intézet. Az új szervezet az Orszá­gos Kisvállalkozás­fejlesztési Iroda át­szervezésével jött létre, azzal az elsőd­leges céllal, hogy a kis- és középvállal­kozói szféráról össze­gyűjtse, rendszerez­ze és kiadja a ren­delkezésre álló in­formációkat. Az új szervezet közremű­ködik majd a vállal­kozástámogatás kor­mányzati feladatai­nak kidolgozásában, elemzéseket, vizsgá­latokat készít a vál­lalkozások helyzeté­ről. MNMHHHN MHHHHMMHHHI • Az jár jobban, aki korábban ébred? (4.) Kovács úr igy csinálja A tőkeszámla végeredmény­ben az adóévi befektetés-állo­mány nyilvántartására szolgál. A befektetési állomány kiszá­mítása a következő: a megvá­sárolt értékpapír egy napra jutó bekerülési értékét meg kell szorozni a befektetés időtarta­mával, vagyis azon napok szá­mával, ameddig az adóévben az értékpapír a magánszemély tőkeszámláján van. Megjegyzendő, hogy a tő­keszámla nem csak az adóhitel igénybevétele szempontjából érdemel figyelmet, hanem ­visszautalva az előző részben leírtakra - azért is, mert a tő­keszámlán levő értékpapírok árfolyamnyeresége során nem kell adózni. Tegyük fel, hogy a már em­legetett Kovács úr szintén úgy érzi: élni kíván az új rendszer adta lehetőségekkel. Például január 20-án vásárol 140 ezer forintért 20 ezer forint névérté­kű Pick részvényt; kedvenc., brókercége bevonásával. Áz ügylet sikeresen lebonyolódik, és ennek kapcsán Kovács úr ­miután befektetéseit a majdani adóvisszaigénylés is motiválja - tőkeszámla-szerződést köt a brókercéggel és a tőzsdén vá­sárolt Pick papírjait 1995. ja­nuár 25-én tőkeszámlájára he­Térjünk vissza újra a tőkeszámlához, és nézzük meg, mit is takar ez a fogalom. A tőkeszámla vezetéséhez fel­tétlenül szükséges egy befektetni kívánó magánszemély, illetve egy brókercég. Amikor a magánszemély úgy dönt, hogy várhatóan kedvezményt vesz igénybe, betér egy brókercéghez és ott tőkeszámlát nyittat a maga számára. . Egyben arról is nyilatkozik, hogy tőkeszámlájába az Apeh a brókercég közreműködésével bármikor betekint­het, illetve hozzájárulását adja, hogy személyi száma mind a nyilvántartásban, mind az ezzel kapcsolatban ki­adott igazolásokon feitüntethető legyen. lyezi. Ezek után Kovács úr vá­rakozó álláspontra helyezke­dik, s lám, az idő őt igazolja. Például: Pick részvényeinek árfolyama 1995 őszére megha­ladja a 10 ezer forintot, és mondjuk 11 ezer forintot ér da­rabja. Kovács úr se rest, kedvenc brókercégén keresztül szep­tember 25-én 11 ezer forintért értékesíti pápírjait. A sikeres tranzakciót követően Kovács úr befektetési állománya a tő­keszámláján nullázódik. Az elért 80 ezer forintnyi árfo­lyamnyereségét, miután a tőke­számlát az adótörvény prefe­rálja, árfolyamnyereség nem terheli. Kovács úr a .Jkönnyen" jött pénzt nem herdálja el, és szeptember 28-án 200 000 fo­rintért, tehát árfolyamnyeresé­géből 60 000 forintnyit az új ügyletbe bevonva, másik rész­vényt vásárol. Áz üzlet október l-jén reali­zálódik. Brókercégét meghatal­mazva a szerzett értékpa­pírokat tőkeszámlájára helyezi és október l-jétől a tőkeszám­lán levő befektetési állománya 200 ezer forint. Kovács úr ezek után már nem változtat és kíváncsian várja a januárt, hogy milyen befektetési igazolást is kap ő kedvenc brókercégétől. Termé­szetesen szabályosat, ami a vo­natkozó törvényi előírásoknak megfelel, és amelyből Kovács úr 1995-ös befektetési állo­mánynövekedése megállapít­ható. A számítás menete a követ­kező: 01.25-től 09.25-ig 242 napig 140 eFt 10.01-tői 12.3l-ig 92 napig 200 eFt (140 000:365X242)+(200 000:365X92)=93 000+50 000=143 000) Tehát Kovács úr 1995-ös át­lagos befektetési állománya 143 000 forint, és miután 1995-ben az előző évi befekte­tési állományát mindenki zéró­nak tekintheti. 143 000 forint­nyi átlagos befektetési állo­mánynövekedése után ezen összeg 30 százalékát az évi, már levont adóelőlegéből visz­szaigényelheti. Vagyis Kovács úr összesen 42 900 forintot kaphat vissza. Mit ad Isten, Kovács úr 1995-ös levont adója 76 000 forint. Miután a jogszabályok csak a levont adó 50 százalé­káig engedik igénybe venni a levonást, így Kovács úr csak 38 000 forintnyi adót igényel­het vissza. De! A kedvezmény lehetősége nem veszett el. Ha Kovács úrnak 1996-ban nem csökken az átlagos befektetési állománya 143 000 forint alá, akkor kvázi újabb befektetés nélkül 1997-ben 1996-os adó­ját (95-nek köszönhetően) to­vábbi 4900 forinttal csökkent­heti. Remélem, hogy e kis kreált közgazdasági példa segítségé­vel az eddig leírtak is jobban értelmezhetők. (Folytatjuk.) Gedei Zoltán Cenzor Bróker Kft. Speedy Gonzales: irány Mexikó! (Fotó: Somogyi Kálmánné) • Általános iskolások vetélkedője Utazási irodák - csődveszély nélkül Az idei tanévben immár har­madik alkalommal hirdette meg vetélkedőjét az általános iskolák 7-8. osztályos diákjai számára a Százszorszép Gyer­mekház. A megcélzott korosz­tály nem véletlen, hiszen a ka­maszokat a legnehezebb ki­mozdítani tespedtségükből ­bár e kijelentés ellen valószí­nűleg élénken tiltakoznának a vetélkedő nebulói -, megtette a hatását azonban a nemes ver­sengés fődíja: a győztes csapat 5 napos ausztriai vagy szlo­vákiai osztálykirándulást nyer. A vetélkedő során a világ népeinek különböző szokásai­val ismerkedhetnek meg a gye­rekek, természetesen játékos körülmények között. A következő forduló témája a farsang lesz, erre készülnek már a diákok. Hétköznapokon pedig sokan böngészik a gyer­Sok-sok utazási iro­da költözött minap a Százszorszép Gyer­mekház dísztermébe, kínáltak itt túrákat Európába, a tengeren­túlra és az egzotikus távol-keletre. S bár az irodákat egytől egyig általános iskolások ala­pították, csődtől nem kellett tartani - hiszen ez mind a nagy vetélke­dő része volt. mekház eredményjelző táblá­ját, hogy kik vezetnek éppen a vetélkedőben, s megy a talál­gatás, vajon a május 28-i, gyer­meknapi döntő után melyik osztály kirándulhat ingyen. T. V.

Next

/
Thumbnails
Contents