Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-18 / 15. szám

A zöldségtermesz­tésben (eleskedő me­gyénkben az elmúlt év­tizedekben sorra épül­tek a szárítók. Legin­kább a fűszerpaprika és voröshagyma-feldolgo­zás vitte a prímet, de a szezonalitás kiiktatása miatt egyre Jöbb zöld­ségféle került föl a palettára. A szárrtmány­exportra napjainkban is Igény van, de e nagy ér­tékű létesítmények hasznosítása nem min­dig tűnt megoldható­nak. ^Inflációs lottó^ E lszörnyú'lködünk, miért kerül mostanság antiyiba egy kiló krumpli, mint ugyananyi banán. Igaz, senki sem mondta, hogy olcsóbban lehet megtermelni az egyik növényt, mint a másikat - csak éppen a megszokás munkál bennünk. A szocializmusban, amolyan ünnepi csemege volt a külföldről behozott banán - az állam karácsonyi ajándéka, hogy hosszas sorban állás után mégis meglegyen a jó érzésünk, lám gondoskodnak rólunk, legalább így, ünnep táján. Az atyáskodás korszaka lejárt: amiből kevés van, azért sokat kell fizetnünk, akár népélelmezési cikk, akár nem. A piac, pontosabban a hiány, precízen szabályozza az árakat, még akkor is, ha szomorúan vesszük ezt tudomásul. Sok mindenért lehet egyébként szomorú, mi több dühös mostanában az ember. Olvasom, az elmúlt négy évben hogyan csökkent az infláció. 35, 23, 22 és 19 - nem lottószámok, de egyszer talán érdemes lenne megjátszani az infláció mozgását is. A z utolsó számjegy minden bizonnyal nem tar­talmazza még a krumpli árának emelkedését. A piac törvényei egyértelműek, de sokszor mérhetet­lenek. S maholnap eljutunk oda, hogy krumpli-paprikás kerül a hétvégi, vagy ünnepi asztalra. Lehet, hogy a vendéglői étlapokon is visszakeresztelik a serpenyős pörköltet? Legfeljebb azzal vigasztalhatjuk magunkat, ha lassan is fejlődik körülöttünk a világ, legalább egészségesebb csemegék után vágyakozhatunk. A fridzsider szocializmus után beköszöntött a krumplis kapitalizmus. _ j I Fogyasztóvédelmi vizsgálat Kínai kereskedők ­szinte minden szabálytalan? A feketepiaci ruhá­zati termékekkel a tisz­tességes kereskedők és gyártók nem tudják fel­venni a versenyt; döm­ping mennyiségben és áron érkeznek Magyar­országra a kínai áruk — állapította meg a Fo­gyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség közelmúltban végzett vizsgálata során. a minőségtanúsítással, hasz­nálati-kezelési útmutatóval el vannak-e látva a forgalmazott áruk. A vásárlók minőségi kifo­gásainak intézésével kapcso­latban azt tapasztalták, hogy a reklamációt a forgalmazók nem dokumentálják, kevesen szerzik be a minőségvizsgáló intézet véleményét. A vizsgálatok felderítették azt, hogy 13 megyében, 28 üz­letben összesen csaknem más­Azt tapasztalták, hogy a félezer-féle, megközelítőleg forgalmazók az árubeszer- 3,5 millió forint értékű áru ­zéskor általában nem kötnek köztük farmerruházati cikk ­írásbeli megállapodást a gyár- hamis termékjelzéssel került tokkal. Szóban állapodnak meg forgalomba. A hamis termék­az áru mennyiségéről, áráról, a jelzésű cikkek 27 szállítótól szállítási és fizetési határ- származtak időkről. Figyelmen kívül hagy- 'A többnyire siiány minő_ jak a belkereskedelemről szóló sé - k(naj lermékek é,dáu, rendeletet is, miszerint a keres­kedők az árubeszerzésre irá előzetes minőségvizsgálat és NCUUK <X/. dlUlíCSACucsic na- . . ., magyar nyelvű vásárlási ta e­nyulo szerzodesekben a szál- , , ,,, J ... ... , ... 3 • . , koztatok nelkul kerülnek ­lítando aruk minőseget, a mi- . . . ,,, . . , .. .., nőségellenőrzést és kötjelta- leg'nkabb primitív korul­núsítás módját pontosan, egy- menyek kozott 7 ah,azal • P?»­értelműen és szakszerűen, a ra" A Fogyasztóvédelmi Fofel­vásárlók érdekeit szem előtt "ír'?68 a/izsgálat soran tartva kell hogy meghatá- 497 üzletet- '"etve forgalmazol rozzák. Az ellenőrzéskor meg- ellenőrzött, s 379 esetben talált állapították: a kereskedők je- hiányosságot. A beszerzések lentős része nem győződik bizonylatolása igen hiányos, s meg arról, hogy a gyártók, az áru azonosítása sok esetben vagy az importálók elvégez- szinte lehetetlen, a magán­tették-e a kötelező minőség- vállalkozók, kisiparosok jelen­vizsgálatot, nem igénylik a tős része ismeretek hiánya szakvélemény bemutatását, s miatt, vagy tudatosan nem nem figyelnek oda arra sem, tartja be a bizonylatolásra hogy a törvényes kellékekkel, vonatkozó előírásokat. # Harmadik alkalommal Budapesten Nemzetközi média-szakkiállítás A Média-Telecom nemzetközi média, médiaeszköz és telekommunikációs szakkiállítást csütörtök estig láthatják az érdeklődők a Budapest Kongresszusi Központban. Az immár harmadik alkalommal megnyíló bemutatót idén először a Pro Audió hangtechnikai szakkiállítással együtt rendezik meg. Az első bemutatóhoz képest a kiállítók és a látogatók száma szinte megduplázódott. Idén is nagy érdeklődésre számítanak, hiszen a kiállítók között olyan világcégek is lesznek, mint a Panasonic és - termékforgalmazói közvetítésével - a Sony. A távközlést pedig olyan hazai vállalatok képviselik, mint például az Antenna Hungária, a Hírközlési Főfelügyelet és - idén először - a Matáv. A szakkiállítás megtekintése mellett az érdeklődők ma 9 órától részt vehetnek egy egész napos szakmai konferencián is. Ennek előadásain többek között a digitális televíziós stúdiótechnika újdonságaival, az idegen nyelvű filmek szinkronizálásához használt speciális készülékkel, illetve a hazai stúdióberendezés gyártásával ismerkedhetnek meg. A délutáni programon 16 órától az elektronikus médiumokkal kapcsolatos aktuális szerzői jogi kérdésekről beszél Sár Csaba, a Szerzői Jogvédő Hivatal illetékese, majd a frekvenciaosztás eddigi tapasztalatairól számol be Molnár Balázs, a művelődési tárca stúdióengedélyezési osztályvezetője. A médiakonferenciát 17 órától média­kerekasztal eszmecsere zárja, amin Horváth János vezetésével - a tervek szerint - a parlamenti pártok médiaszakértői és szakmai szervezetek képviselői beszélgetnek a médiatörvény-tervezet tartalmáról. A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Cégek alakultak át, bérlők, netán tulajdonosok váltották vagy váltják egymást. Az üllési „Eredmény" Kft. telephelye sem más, mint a Szegedi Paprika Rt. volt szárítója és csomagolója. A családi vállalkozás ve­zetője Farkas Péter, két év­tizedes szakmai gyakorlattal a háta mögött próbál megfelelni az igen gyorsan változó fel­tételeknek. - A '94-es 200 millió fo­rintos árbevétel csak azért nem több, mert nem lehet ebben az országban alapanyaghoz jutni. Most épp répa, paszternák és hagyma kellene. Szép és helyes dolog a mezőgazdasági termelő védelme, csak épp olyankor léptették életbe az ezt szolgáló magasabb magyar vámokat, amikor nincs elég hazai termék. Igaz, vannak kedvezményes pályázati le­hetőségek, de mire keresztül­vergődünk a bürokrácián, már semmire sem megyünk az engedéllyel. Addigra kicsírázik az a lengyel hagyma, amit most kellene behozni. Szá­rítmányban senki nem fizeti meg nekünk a vám plusz­költségét, csak friss érté­kesítésre szabad azt behozni, amit így is kénytelen meg­fizetni a fogyasztó. • Akkor most krumplit kell behozni. - Igen, és hozzá még káposztát. Ha kicsit engednek a fagyok, megjelenünk vele. Egyébként van egy olyan lengyel partnerünk, amely "szintén családi vállalkozás, hogy vegyes vállalatot ala­kítottunk volna. Elkéstünk, mert januártól az apportnak szánt nyersanyag sem jöhet be kedvezményesen, mint ko­rábban. így a szárítmányoknál ezekben a hónapokban a bérmunka jöhet szóba, még ha a profit így a nyugat-európai kereskedőnél csapódik is le. Ottjártunkkor épp élel­miszerfestéknek alkalmas piros céklát szárítottak, ami nem egy kedvelt terméke a szárító­soknak. Ilyen és hasonló át­hidaló megoldásokkal kell élni, mert bizony a szárító meg­vásárlására felvett hiteleket folyamatosan fizetni kell. - Amikor '92 nyarán a Bullás és a Farkas család megalakította a bt.-t, nem gon­doltuk, hogy az elővásárlási jogot biztosító, határozatlan idejű bérletet ilyen gyorsan követi a vásárlás. A következő évben káeftévé alakultunk, s további családok belépésével a törzstőkét is megnöveltük. Tavaly novemberben jelentős bankhitellel megvettük a telep­helyet. A befektetést csak elkezdeni nehéz, utána jönnek sorra a megoldandó feladatok. Az üzemet végignézve szembe­ötlőn néhány új gép, a csem­pézett fal, a csúszásgátlós padozat. Farkas úr szerint a túlnyomórészt nyugati exportra gyártott termékek piacát úgy lehetett megtartani, hogy csak a higiéniát szolgáló beru­házásokra 10 millió forintot költöttek. A napokban debütált minőségbiztosítási rendszer is megkerülhetetlen követel­mény. Egyébként a külkeres­kedelmi igények már befu­tottak, meghaladják a kapa­citást. A termelési szerződések napokban induló megkötését az export követelmények miatt a termelők minősítése előzte meg. Szerződés ugyan tavaly is volt minden termékre, de például Zsanáról 60 vagon répából egy deka sem jött be. A káefté zöldség-gyümölcs termeltetéssel és felvásárlással, külkereskedelemmel egyaránt foglakozik. Erre példa, hogy az egyik konzervgyár megbízá­sából ezer vagon paradicsomra szerződnek. A telepen jelenleg 89-en dolgoznak. A folyamatos, három műszakos termelés eWien a mezőgazdasági kör­nyezetben nem túlságosan kedvelt/Ezzel magyarázható, hogy '93-ban még elítélteket is foglalkoztattak. Tavaly is szükség lett volna a mun­kájukra, csak megfogyat­koztak. így a tucatnyi üllési mellett bordányiak és ruzsaiak egészítik ki a létszámot. Tóth Szeles István • Üllési „Eredmény" Kétszázmilliós családi vállalkozás

Next

/
Thumbnails
Contents