Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-18 / 15. szám

SZERDA, 1995. JAN. 18. BELÜGYEINK 3 • Szabó Iván Szegeden járt m Torgyánnal nem ért egyet Iz ellenzékiség könnyebb „beosztás w Az előző kormány pénzügyminisztere elmondta, hogy a demokrata fórumnak programja a szervezeti megújulás, tisztáznia kell, hogy miként akar szerepelni ellenzéki pozícióban. A polgári szövetségbe tömörült pártok egyikeként alternatív kormányzati programot kell kidolgozniuk. Ehhez elengedhetetlen, hogy megismetjék az ország különböző régióiban tetten érhető gazdasági, társadalmi problémákat, ezért is jelentősek ezek a találkozók - jelentette ki. Kifejtette: az ellenzéki politizálás mindig könnyebb, ugyanis egy beteg esetében Az önkormányzati választások után 90 napon belül meg kell újftani az MDF országos és megyei, választmányait, ezt előkészítendő tegnap Szegeden tartózkodott Szabó Iván, a párt ügyvezető elnöke. A megyegyűlés előtt találkozott a sajtó képviselőivel. sem a diagnosztizálás a művészet, hanem a megfelelő terápia megtalálása. Erre ékes bizonyíték a jelenlegi kormánypártok ténykedése is. A köztársasági elnök választásával kapcsolatos, manapság napirenden lévő témáról, kisgazda kezdeményezésről szólván leszögezte: ha népszavazással történne, akkor ahhoz államformát kelle változtatnia az országnak. Torgyán személyi javaslatára miszerint Tőkés Lászlót szívesen látná köztársasági elnökként - azt mondta: a felvetés nem abszurd, de csodálkozna, ha a püspök akár az ötletre is rábólintana. Lapunk kérdésére - Mit szól a HungarHotels eladása köriili huzavonához, a kormány utólagos beavatkozáshoz? - a következőket válaszolta Szabó Iván. Ketté kell választani a kérdést. Ami a beavatkozást, illeti: a kormánynak ez szívejoga lett volna, de nem utólag. Pontosabban, jelezhette volna, hogy mik az elvárásai, intenciói. Szabó szerint a pénzügyi tárca örült neki, hogy pénz áll a házhoz és nem foglakozott vele, hogy az összeg lényegesen több is lehetne. Hónapokon keresztül zajlottak a tárgyalások, lett volna alkalom a közbeszólásra. Az utólagos kötözködés az ország számára hitelrontó. Másrészt: a felaprózott értékesítés mindig jövedelmezőbb, mint egy nagy csomag piacra dobása, a kényelmesebb megoldást választották az érintettek. Az ügyvezető elnök véleménye az, hogy strukturális hiba történt, kiütközött: kár volt megszüntetni a privatizációs miniszteri státuszt. V. Fekete Sándor • Mars téri maffiózók Kereskedők rémületben (Folytatás az I. oldalról.) A szemtanúk közül néhányan azért nem tétlenkedtek, tárcsázták a 07-et, de kiderült, hiába, ugyanis egyiküknek sem sikerült beszélni a városi rendőrkapitányság ügyeletes tisztjével, a telefont senki nem vette fel. Később, mintegy öt-hat perc múlva feladták, s ezután a rendőrs/ám helyett már a mentőszolgálat telefonszámával, a 04-gyel próbálkoztak. Ezúttal sikerrel. A telefonálók kérték a mentősöket, hogy siessenek, mert néhány drabális fickó vérontásra, rablásra készül. A mentőszolgálat ügyeletese nem sokáig töprengett, azonnal a helyszínre küldött egy rohamkocsit. Pár perccel később megérkeztek a rendőrök is, akiket, mint kiderült, a 04 értesített. A támadókat azonban nem sikerült elfogniuk, leléptek. A kereskedők állítják, hogy egy jól szervezett, húsz-huszonöt tagú banda garázdálkodik már évek óta a Mars téri piacon, lopnak, rabolnak, lehúznak, vagyis valutát pörgetnek, alkoholt, cigarettát, sőt Veszélyes tér? (Fotó: Nagy László) fegyvert árusítanak, életveszélyesen megfenyegetik az ott dolgozókat, szóval mindenki retteg tőlük. Az árusok attól tartanak, hogy már esetleg holnap ők következnek. Amire egyébként jó esélyük van, ugyanis a támadók visszajárnak, és félreérthetetlen mozdulattal jelzik, ha beszélnek, elvágják a torkukat. Szerintük a Z. Nagy család meggyilkolása után elhangzott ígéretek, „Szegeden nem lesz úrrá a félelem. kiemelten kezeljük a Tiszaparti várost, a régiót!" csupán a politikusok üres fecsegése, a választási kampány részei voltak, hiszen sem a Belügyminisztérium, sem az önkormányzat nem tett, tesz semmit a bűnözés visszaszorításáért. Tudják, a különböző statisztikák megnyugtatják a felelősöket, pedig, legalábbis a Mars téren, a helyzet csak rosszabbodik. Oláh Új elnöke van a Csongrád megyei és Szeged városi Munkavállalói Kerekasztalnak. A 18 szakszervezeti tömörülés egyeztető fóruma legutóbbi ülésén Tóth Józsefet, az MSZOSZ megyei képviseletének vezetőjét választotta meg egy esztendőre a testület soros elnökének. A munkavállalói kerekasztalnak 1990-es létezése óta az a feladata, hogy a munkavállalókat érintő kérdésekben a szakszervezetek álláspontját kialakítsa és képviselői révén megjelenítse a Szegedi Érdekegyeztető Tanácsban (SZÉT) és a megyei Munkaügyi Tanácsban. A munkavállalói kerekasztal legutóbbi ülésén megállapították: a SZÉT eddig a munkaadók részéről is egyfajta szellemi műhelyként működött, ám nem annyira hatékonyan, mint azt a munkavállalók szerették volna. Ezért az új önkormányzatnak javasolják: dialógus helyett javítsák az együttműködés hatékonyságát. A munkavállalói kerekasztal szeretné, ha más városokban is kialakulna az önkormányzattal az érdekegyeztetés. Ó. I. H1 közoktatási törvény módosításának javaslatai és a LIÜ Nemzeti Alaptanterv-tervezet elkészültének híre, tehát a szakmai és a jogi problémák az utóbbi hónapban mintha háttérbe szorították volna a pénzügyieket. Az új oktatási struktúra vázlatát az oktatásbeli közvélemény úgy fogadta, mint a régen vári szakmai párbeszéd lehetőségét, szinte feledve, hogy a szakmai szint által megkívánt működtetésifedezet hiányzik. Ez utóbbiról, vagyis a hiányáról Jánosi György államtitkári lemondása óta alig esett szó. Akkor a miniszterelnök 10 milliárdos — semmibe vesző - javaslattal állt a pedagógusok elé. Most még ez az inflációt és áremelkedéseket alig követő összeg sincs kéznél: egy rosszul sikerült politikai megállapodás van csak, mely néhány száz forinttal emeli a pedagógusi fizetéseket. Hogy ki fogja állni az oktatás önhibáján kívül megemelkedett költségeit, s miből, talány, s e talány hamarosan komoly ellentéteket szülhet. A NA T közeli vitáiból a szakma arra ébredhet, hogy az alaptantervvel és az új struktúrával kapcsolatos együttmunkálkodás mindössze egy távolban elhúzott mézesmadzag, ha jövőre nem sikerül kifizetni a villanyszámlát. Az ütközőpont - a régi - adott, hiszen a kormányzattal megkötött társadalmi megállapodást alá lehet írni, a feszültségeket azonban helyben kell csillapítani. I I (elvben minden másképp néz ki, mint a fiskális politiLLI zálás magasságából. Az iskoláknak, melyek anyagi igényét a közgyűlés elé kell majd vinni, itt helyben nevük van, némelyikükbe a városatyák gyerekei is járnak, és az oktatók sem csak „a pedagógusok", hanem XY tanár vagy tanárnő. Igy, név szerint. A fájdalmas ütközetek színhelye megint az önkormányzat lehet, ahol talán a Szalay tanár úrféle, oktatáspárti polgármesterek fognak meghasonlani. s MODUL MN SOFA, Bajai, Velux, Schindler nyílás;'járók, csempék, padlóburkolók, ragaszlók, fugázók, élvédók nagy választékban! MODUL BAU KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Szentes, József A. u. 24. Tel.: 63/314-011 Az Adria-vezeték olajra vár Jövő hét elejére üzemképes állapotba hozzák az Adria kőolajvezetéket, a horvát és szerb fél ugyanis január 11 -én megállapodott annak megnyitásáról. A horvát csővezetéki vállalat - a Jadranski Naftovod - vezetője telefaxon tájékoztatta a Mineralimpex vezetését a jövő heti indításról. A magyaroknak előzőleg csővezetéki szerződést kell kötni a horvát féllel. Meg kell egyezni az árban, a tranzitdíjban és egyéb feltételekben ahhoz, hogy a gyakorlatban is megindulhasson a kőolaj beszerzése, illetve Omisalj kikötőjében a tankhajók fogadása. Az Adria kőolajvezetéken a délszláv háború miatt 1991. szeptember 16-a óta szünetel az olajszállítás. • Környezetvédelmi szemle a Berettyón Jbernálódolf az olajszennyezés A gyulai, debreceni és szegedi székhelyű környezetvédelmi, valamint vízügyi igazgatóságok vezetői helyzetértékelést tartottak tegnap Körösladányban, ahol az olajjal szennyezett Berettyó a SebesKörösbe ömlik. A torkolatnál lévő duzzasztóműnek fontos szerepe van most abban, hogy a jórészt már kiszedett olajszennyezésnek a vízben lévő, a jég alatti és jégbefagyott, meg a partokra kiült maradéka tovább jut-e, vagy sem a Körösökbe - tudtuk meg Török Imre Györgytől, az Ativizignek a megbeszélésen résztvett főmérnökétől. A beállt jég alatt megrekedt olaj már nem lehet számottevő, nagyobb veszélyt jelent - s ezért a döntéshozók is erre fordítottak nagyobb figyelmet - , hogy a hideg miatt megnőtt a jeges árvíz kialakulásának esélye. Éppen ezért a Berettyóban lévő három szalaghíd közül kettőnek a kiemeléséről döntöttek tegnap - egyébként épp a bentmaradó a szegedi vízügyi igazgatóság technikai felszereléséből való. Eljutottunk a hatásos védekezés lehetséges határáig mondta a főmérnök - , a jég beállásával a helyzet átmenetileg hibernálódott. (Emiatt nem tudják a rendszeres mintavételek ellenére sem megmondani, van-e már védekezésre okot adó szennyeződés Körösladány alatt is.) Ha az idő enyhülne, s az olajmennyiség is indokolná, a védekezésnek a partok közti távolság növekedésével egyre kisebb volna az esélye, s a Tiszán gyakorlatilag semmi! A két ponthíd kiemelésével könnyebbé tehetik a majd zajló jég levonulását - s talán az olvadás sem lesz hírtelen. Mindenesetre a környezetvédelmi vizsgálatok és az operatív védekezés vízügyi felelősei harmadik hete folyamatosan szemlézik és értékelik a változások jeleit, s együttesen hozzák meg döntéseiket. KÉRDÉS • A szociális és népjóléti iroda helyettes vezetőjéhez Szeged a „szegények városa"? • „A napfény városa". Szegednek ez volt hosszú ideig a legtöbbek által ismert állandó jelzője. Az utóbbi években újabb szókapcsolatok tapadnak a városnévhez: a „Balkán kapuja", a „félelem városa". Szegedről sajátos képet tár elénk a polgármesteri hivatal szociális és népjóléti irodájának adattára. E pillanatfelvétel elkészítéséhez Csikós Lászlóné, az iroda szociális ügyekkel foglalkozó vezetőhelyettese volt segítségünkre. • A segélyezettek körét vizsgálva állíthatjuk-e, hogy Szeged a „szegények városa"? - A számok magukért beszélnek. A 180 ezres Szegeden múlt esztendőben 65703 kérelem érkezett hozzánk. A kérelmekből kiindulva körülbelül 40 ezer családot gondozunk. A múlt évben 670 millió forintot fizettünk ki különböző segélyekre. Ez az összeg több forrásból adódott össze. Egy része központi támogatás. A gyermeknevelési támogatást, a mozgáskorlátozottaknak és a bevonulóknak adható segélyeket az állami költségvetés fedezi. De különböző pályázatokkal is növeltük a szociális célra fordítható pénzkeretünket. Maga a városi önkormányzat saját pénztárcájából 450 millió forintot áldozott a 13 rászorult polgárok segélyezésére. Jobbára idősebbeket érint a rendszeres szociális segély és az ápolási díj. Több családot is támogattunk rendszeres nevelési segéllyel, ami tavaly közel 112 millió forintot tett ki. Közgyógyellátásra több mint 25 millió forintot költhettünk. Lakásfenntartási támogatást sokan kértek, a jogosultaknak összesen 85 millió forintot adtunk. A munkanélküliek jövedelempótló támogatására sajnos több mint 138 millió forintot voltunk kénytelenek fordítani (az összeg felét a központi költségvetés megtéríti). Lényegesnek tartom, hogy 1994ben kb. 8200 gyermeket étkeztettünk a térítési díjak átvállalásával. Átmeneti segélyre (temetési, köztemetési és eseti segély formájában) több mint 75 millió forintot költöttünk. • Civil szervezetek is keresik a segítségre szorulók kezét. Kikkel és hogyan működik együtt az önkormányzat? - A Vöröskereszttel együttműködési megállapodást írtunk alá. De ilyen megállapodás nélkül is rendszeres a munkakapcsolatunk több civil szervezettel. A Móravárosi Plébánia például a Kálvária sugárúti szociális otthon gondozottad patronálja. A Felsővárosi Plébánia a menekülteket segíti. A Pro Concordatia Populorum Lovagrend az Algyői Átmeneti Szállás berendezésével, s egyéb adományokkal támogat. A Máltai Szeretszolgálat és a ferences barátok a hajléktalanok gondozásában a legaktívabbak. • Minden rászorultat elér a polgármesteri hivatal? Csikós Lászlóné - Számítógépes programunkban 50-60 ezer család adatai szerepelnek. Naponta több száz, például a legutóbbi ügyfélfogadási napon 800 kérelem érkezett. A többség jogosan fordul hozzánk segítségért, de például tavaly az 5079 lakásfenntartási támogatást igénylő lakos közül 970-t elutasítottunk. Az elutasítottakról, segélyre nem jogosultakról is őrzünk információkat. Úgy gondolom, aki rászorul az önkormányzat segítségére, az megjelenik a hivatalban. Akkora mérvű az áremelés, az életszínvonalromlás, hogy a segítségre szoruló emberek joggal gondolhatják, s mondják: nem szégyenkeznek, szégyellje magát a világ...! ÚJszászi Ilona