Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-16 / 13. szám
1995. január 16. 3. SZERELMEK, (IVflQY a MOTOR, a KENü ES a LfiBDfi • Buenos Airesben nem Maradonát hibáztatták Polonkay kettős állampolgársága Egyszer talán hivatalos meccsen is magára öltheti a Rivermezt... (Fotó: Révész Róbert) Jól emlékszem, '93 tavaszán e sorok írója tudósítóként volt jelen a Kiskundorozsma-Szegedi Dózsa NB III-as bajnoki mérkőzésen. A vendégek nagy csatában 2-1-re legyőzték a házigazdákat. A mezőny legjobbjának a lilák 5-ös számú játékosa, Polonkay Roland bizonyult. Rá egy hétre már hiába kerestem a nevét az összeállításban. Elutazott, méghozzá jó messzire. A Boeing tudnillik egészen Argentínáig repítette. Az elmúlt két év alatt „Roli" csak hébe-hóba tűnt fel Szegeden. Karácsony óta azonban ismét a Tisza-parti városban él és mozog. - Majd' két esztendeje, a dorozsmaiak ellen tényleg jól ment a játék - nosztalgiázott velem együtt a még mindig csak húszesztendős futballista. - Mégis hátat fordítottam a Hunyadi térnek, és elutaztam Buenos Airesbe. • Mit csináltál ott? - Argentínában él a dédnagyapám, s mivel teljesen egyedül volt, kimentem vigyázni rá. De nem lettem hűtlen a focihoz sem, hisz az egyik legnépszerűbb ottani klubban, a River Plate-ben szorgalmasan látogattam a juniorok edzéseit. Ugyan hivatalos mérkőzésen nem léphettem pályára, de az edzőmeccseken állandó játéklehetőséghez jutottam. A magánéletem is szépen „alakult", megismerkedtem egy lánnyal, és kapcsolatunkat eléggé szorosnak lehetett nevezni. 9 Fél év után mégis hazajöttél Szegedre. Miért? - Nagyon hiányzott már a család. De egyetlen percig sem mondtam le a visszatérésről. Végigcsináltam a téli alapozást a Szeged FC-vel, de '94 márciusában (főleg a lány miatt...) ismét felültem a repülőgépre. Nagy butaság volt, mert nemsokára összevesztünk, ráadásul lemaradtam egy németországi szerződésről is. Abba a gárdába mentem volna, ahol gyerekkori jó barátom, Tölcséres Andris már évek óta futballozik. Ez az 1860 München fiókcsapata. 0 Azért a River Plate juniorjai között sem utolsó dolog pályára lépni... - Persze, hogy nem, de a tétmérkőzések hangulata borzasztóan hiányzott. Ugyanis, bármennyire is kértem, mégsem adta ki a Szeged FC a játékengedélyemet. 0 Ha már úgy ingázol Szeged és Buenos Aires között, mint más mondjuk Vásárhely és Mártély között, nem jutott eszedbe a kettős állampolgárság megszerzése? - Fején találtad a szöget. Már másfél éve beadtam az argentin hatóságokhoz az okmányokat. Ha minden összejön, 1996 júniusában talán már lerakhatom a hivatalos esküt. Nagyon megtetszett a kinti életfelfogás... 0 Mivel elég sok időt töltöttél már eddig is a gauchók között, biztosan van rálátásod az ottani focira. - Ott az emberek lételeme a futball. Már a négyéves gyerekek is éjjel-nappal rúgják a lasztit. Rengeteg tér van Buenos Airesben, de délután 3 órakor már egyetlen szabad terület sincs. Minden embernek van kedvenc csapata, még a nőknek is. A River mellett a Boca Juniors a legnépszerűbb együttes. A bajnokikon félelmetes a hangulat. Évtizedes jó barátok tudnak egy életre összeveszni a meccseken. Szerintem azért nagyon jók az argentin futballisták, mert a kinti edzők nemcsak technikailag készítik fel őket, hanem fizikumuk javítására is óriási hangsúlyt fektetnek. 0 Az amerikai világbajnokság alatt is odakint voltál... - Az ottaniak azt gondolták, egyedül a brazilok lehetnek veszélyesek Batistutáékra. Amikor szertefoszlott az álom, nem Maradonát, hanem a FIFA-t, azon belül pedig Havelange elnököt hibáztatták. Szándékos akciót véltek felfedezni bálványuk „elmeszelésében". Leírhatatlan volt a gyász, amikor a románok kiverték az argentinokat. Még a legkeményebb férfiak is zokogtak. 0 Visszatérve rád, karácsony óta megint „itthon" vagy. Elképzelhető, hogy tavasszal ismét a zöld gyepen találkozunk? - Most úgy gondolom, amíg nem kapom a kezembe a kettős állampolgárságról szóló papirost, addig Magyarországon futballozom. De hogy hol, arról még fogalmam nincs... SZÉLPÁL LÁSZLÓ Természetesen a Szegedi Olajbányász SE-nél is elkezdődött a munka, azonban azt hallottam, hogy az ötszörös világbajnok kenus, Bohács Zsolt ismét elhagyja a Tisza-parti egyesületet. - Most már szó sincs erről... válaszolta a kiváló kenus, miután nekiszegeztem a kérdést. 9 Talán felvetődött? - Tudod, a szerződéskötéskor minden sportoló próbálkozik, hiszen az elvégzett munkáért, ami nem is akármilyen, többet szeretne kapni. 0 Végül is sikerült megegyezni? - Igen aláírtuk a szerződést, s továbbra is a Szegedi Olajbányász SE versenyzője vagyok. 0 Ez számomra megnyugtató. De te mennyire vagy elégedett a fizetéseddel? Ezt csak azért kérdezem, mert állítólag kevesled a juttatásokat. - A fizetésemre vagy kíváncsi? 0 Igen. De pusztán csak azért, mert kíváncsi vagyok, hogy a Szegedi Olajbányásznál mennyire becsülik meg az ötszörös világbajnokot. - Pénzről nem szívesen nyilatkozom. Ez esetben pedig azért nem hozom nyilvánosságra az összeget, mert annyira kevés... 0 Komolyan mondod!? Mert én pontosan az ellenkezőjét hallottam. Vagyis, a többieknek azért nem jut, mert te mindent elviszel. Sőt, a fiatalok most azért maradtak ki a válogatott edzőtáborából, mert az egyesület nem tudott hozzájárulni a költségekhez. - Most mondok neked egy elképesztő dolgot. A versenyzők közül nem én keresek a legtöbbet, nem én vezetem a fizetési listát. 0 Ez tényleg meglepő. Azt gondoltam, hogy a Szegedi Olajbányász SE-nél mint többszörös világbajnok, te vagy a legnagyobb sztár. Vagy a többi világbajnokot titokban tartják az egyesületednél? - Ne hülyéskedj... 0 Jó, csak felháborítónak tartom azt, amikor vannak kivételezett egyének a munkahelyen... Mindenesetre készülsz az idei évadra? - De még mennyire! Az idén valamivel korábban lesz a világbajnokság, s mindenképpen szeretnék visszakerülni a sfkvizi csapatba, amiből tavaly kimaradtam az ismert anyagi gondok miatt. Éppen ezért gőzerővel készülök, mégpedig naponta kétszer edzek, ami azt jelenti, hogy futok, úszók és a tanmedencében lapátolok. Sőt, ha az időjárás engedi, akkor a Tiszára is kimerészkedek, hiszen nagy előnyhöz jut az, aki a téli felkészülés alatt tud evezni. Bohács Zsolt a hideg víztől sem fél. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Az ötszörös világbajnok marad Szegeden Bohácsot egyelőre csak a fizetési listán előzik meg A medvék ugyan még téli szundikálásukat töltik (milyen jó is nekik), azonban mindezt nem tehetik meg a kajak-kenusok, hiszen a nyári jó szereplésük egyik feltétele a kemény téli alapozás. „Nincs lazsálás továbbra sem!" nyilatkozta a minap Kőbán Rita, a fénykorát élő magyar kajakkirálynő. S azt is elmondta, hogy most még intenzívebben készül, mint tavaly ilyenkor. Vajon mi hajtja még a Kőbán Ritához hasonló kaliberű élsportolókat, akik több világbajnoki aranyéremmel a zsebükben talán megtehetnék, hogy kicsit élvezzék is az életet. Merthogy az, amit csinálnak télen, az minden, csak nem szórakozás. 0 Vannak partnereid? - Természetesen együtt edzenek velem a többiek, hiszen jó néhány tehetséges srác van az egyesületnél, akikből kitűnő versenyző lehet. 0 Tehetségek az utóbbi időben is voltak Szegeden, de igazán kirobbanó eredményeket nem értek el. Miben tátod ennek okát? - Úgy gondolom, hogy hamar feladják, s nincs akaraterejük azt a pluszt megcsinálni, amivel a csúcsra kerülhetnének. Azaz, amikor már fáj az edzés, akkor is tovább kell dolgozni, s el kell viselni, ha görcsöl az izomzat. Tudom, ez rendkívül nehéz dolog, azonban, ha valaki az úgynevezett első fájdalmat nem viseli el, akkor marad középszintű versenyző. 0 Úgy tudom, az edzések mellett tanulsz is. - Most éppen vizsgázgatok a jogon, ahol a hetedik félévet zárom. Szerencsére már a munkajogon túl vagyok. 0 És a felelet után mi került az indexedbe? - Ötöst kaptam... 0 Gratulálok, és remélem ugyanígy vizsgázol majd augusztus végén Duisburgban is a világbajnokságon. - Mindent megteszek a siker érdekében! CS. GÁT LÁSZLÓ - Ez Kakuszi - mutat rá az egyik fiúra. - Nagyon jó versenyző volt, kár, hogy abbahagyta. Most, azt hiszem, kőműves... Magosi Norbit szerencsére nem lehetett ilyen könnyen eltántorítani kedvenc sportjától. Ő manapság ingázik Szeged és Debrecen között, de véletlenül sem lett hűtlen „szerelméhez". Csillik Robi legjobb tudomásom szerint felhagyott a salakmotorozással, jelenleg virágkertészettel foglalkozik. Lengyelből, úgy hallottam, derék motoros rendőr lett... 0 Miért is széledt szét ez a gárda? - kérdezem Hell Csabától, aki nyilván jóval több volános salaksikerre emlékszik, mint én. - Egyszerűen kitiltottak bennünket a pályáról, mondván, hogy berregésünkkel zavarjuk a környék lakóinak nyugalmát. 0 Más megoldás nem jöhetett volna szóba? Mondjuk egy hangfogó fal építése... - Anyagiak hiányában erre nem gondolhattunk. Ha lett volna pénzünk, alighanem egészen másként alakul a sorsunk. 0 Ezt hogyan érti? - Havi 150 ezer forintot kértek tőlünk a pálya használatáért. Ha ezt az összeget történetesen kifizetjük, akkor már • Ha van pénz, nem kell hangfogó fal... • Kővárit kétszer látták a Napos úti páiyán fi kisteleki Mailből nem lesz motoros rendőr! Régi, több mint két éve készült fényképet nézegetünk Hell Csabával, a kisteleki illetőségű salakmotorossal. Én már láttam a fotót, így inkább Csaba arcát figyelem. Fel-felderül, majd újra és újra elkomorul. Attól függően, épp kit ismer fel a képen. A Tisza Volán SC „utolsó" hatosa (balról): Hell, Magosi, Kakuszi, Kabai, Csillik és Lengyel. (Fotó: Gyenes Kálmán) nem is zavartuk volna a környékbelieket... 0 A motorosok kihez tartoztak abban az időben? - A Tisza Volán SC volt a gazdánk, de nem sokat törődött velünk. Kővári Árpádot összesen kétszer láttuk a Napos úton: akkor, amikor kijött és bejelentette, hogy ő a Volán elnöke, és akkor, amikor közölte, hogy megszűntünk létezni... 0 Aztán, gondolom, mentek hatan hétfelé. - így van. Én például magányos farkasként igyekszem azóta is folytatni. Szerencsére néhány szponzor mellém állt, és a segítségükkel reális célokat tűzhetek ki magam elé. 9 Kikre támaszkodik? - A Moltech Kft. jóvoltából juthatok el a nemzetközi versenyekre, s mivel ez a cég ékszíjakat és görgőláncokat forgalmaz, nincsen gondom bizonyos alkatrészekre sem. A szegedi Tima Center a motoromra és az utánfutómra gumikat biztosít, a kisteleki Frédi Kft.-től pedig egy Honda crossmotort kaptam. Ez a járgány jelentősen megkönnyíti a téli felkészülésemet. A szponzorok felkutatásában a keresztapámnak, Hell Sándornak elévülhetetlen érdemei vannak, de rengeteget köszönhetek a szüleimnek is, akikre mindig számíthatok. 0 A salakmotorozás, ugye, nem olcsó mulatság? - Egyáltalán nem. Egy versenyen (vagy egy edzésen) például 2-3 „rend" gumit használok el. És akkor még nem beszéltem az üzemanyagról, ami szintén méregdrága. A motoromat pedig 9-10 verseny után teljesen fel kell újítanom. 0 Megéri? - Akinek ez szenvedélye, annak igen. Márpedig én rajongásig szeretem ezt a sportot. Szerencsére Németországban, ahol igen népszerű a salakmotorozás, biztosítva vannak a versenyzési lehetőségeim, így fejlődhetek is. A hazai viadalok viszont egyre ritkábbak, hiszen ma már csak Debrecenben és Miskolcon van igazi motoros élet. 9 Említette, hogy mostanában teljesen egyedül készül. - Van egy jó barátom, Horváth Tibor szegedi esztergá* lyos, aki igen sokat segít az edzéseken és a versenyeke,.. Jobbára együtt szereljük és javítjuk a motoromat. Nélküle tényleg nagyon egyedül lennék... 0 Fiatal kora ellenére már eddig is számos nemzetközi és hazai versenyt nyert. Meddig szeretné folytatni? - Ha rajtam állna, még nagyon sokáig. De ha a körülmények tovább romlanak, akkor már aligha lesz elég az én lelkesedésem. P. SÁNDOR JÓZSEF