Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-11 / 9. szám

SZERDA, 1995. JAN. 11. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. „ Nyerő tippeket" adni a munkaerőpiac helyzetének idei alakulására nemigen lehet adni — sajnos. Egyrészt mert ebben az évben sem lesz ez „sikerágazat", másrész mert még a legdörzsöltebb jósokat, de a szakembereket is érheti e téren meglepetés. Annak ellenére, hogy Csongrád megyében például tavaly év vége felé mindössze 3 munkáltatói bejelentés érkezett a munkaügyi központhoz, mely létszámleépítésről szól. Eszerint 1995 januárban 18 fő, februárban pedig 99 fő munkaviszonyát tervezték megszüntetni a munkáltatók. Hogy ez nem sok? Hogy a tavaly év végén szűkebb pátriánkban regisztrált mitegy 21 ezer munkanélkülihez már szinte észrevétlenül jöhet az az újabb 107 ? Hogy nem lesz azzal jóformán több? Nos, alig lesz több - csakhogy az újonnan munka nélkül maradók létszáma nem is ennyi lesz, az biztos. Merthát tesznek utcára úgy is, hogy azt nem jelentik a központnak, s lesznek olyanok is, akik maguk sem jelzik, megszűnt a keresetet adó munkájuk. Tekintettel arra, hogy a tél például közismerten a pangás időszaka a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az építőiparban. jelei már a tavalyi esztendő végén mutatkoztak ennek, az újonnan regisztráltak közé már a decemberi munkaügyi helyzetképi összefoglalóban is 223 fő került a mezőgazdaságból. 378 a feldolgozóiparból, 115 az építőiparból. (A kereskedelemből munkanélkülivé válók í37-en pedig netán azt jelzik, hogy az év végi vásárlási láz mellett az év végi csődöiés is jellemző lehet?) Mindeme pangások mellett az általános is jellemzi a munkaerőpiacot. Ezt talán az fejezi ki a legjobban, hogy a tartósan munka nélkül lévők száma „tartós"; megyénkben a munkanélküliek 60 százaléka egy évnél régebben van állás nélkül. A nyilvántartott munkanélkülieknek 48 százaléka pedig 18 hónapnál régebben nem talált munkát. S nemcsak azért, mert nem akart. A többségnek az áremelések után a családfenntartáshoz méginkább kellene a kereset. Csakhogy épp a családfenntartó korúak a leghátrányosabb helyzetűek a munkanélküliek közül: országos tapasztalat, hogy legnehezebben a 35-39 év közöttiek tudnak elhelyezkedni. A munkáltatók fiatalokat keresnek. Márha a fiatal nem szakmunkás végzettségű - azok közül ugyanis sokan állás nélkül maradnak (mifelénk a tavalyi év vége felé a közel 2500 regisztrált pályakezdő munkanélküli közül 1084 volt szakmunkásképzőt végzett). A pályakezdők segélye pedig „falrengető": országos átlagban havi 7875 forint... Szabó Magdolna - Az ilyenfajt* tevékenység korábban távol állt tőlem, olyannyira, hogy forgalmistaként kezdtem dolgozni. • Vasutas volt? - Pontosan. Közlekedési üzemmérnökként végeztem a főiskolán, és a szamárlétrát természetesen nekem is alulról kellett kezdenem. Ehhez jött később a közgazdasági egyetem. % Ez a két diploma kellett ahhoz, hogy az elmúlt nyáron - számomra meglepetésként - bérbe vegye a népszerű szegedi sörkertet? - Dehogy, a kettőnek egymáshoz alig van köze. Vasutas pályafutásom után a Volánhoz kerültem, majd a vásárhelyi porcelángyárban értékesítésvezető lettem, jelenleg épp' tőlük vagyok gyesen. 9 Közben meg... - Jó, jó, jogos a közbevetés, de életem nagy változásáról nem én tehetek... • Naaa... - ...nem is tudom. El kell ismernem, hogy sosem tudtam nyugton maradni, és 1992 májusában adott volt a lehetőség. Jött egy angol úr, aki fölajánlotta: csináljunk egy kft.-t, egy skót sörgyár valamennyi termékének kizárólagos magyarországi forgalmazására. 9 Ajánlat, a levegőből? - 0 egy magyar születésű távoli rokonom, akivel hosszú évek óta minden karácsonykor üdvözlőlapot váltottunk. Én akkoriben szívesen kimentem volna Angliába nyelvet és egy kis üzletet tanulni. De nem jött össze a dolog. 9 Kiderült, hogy mégsem olyan gazdag, vagy mégsem olyan közeli ez a rokon? - Ördögöt. Csak előbb egyszerűen meg akart arról győződni, hogy mire vagyok képes. Az általa kínált sörök igazán kiváló minőségűek, csak(Fotó: Schmidt Andrea) Nagyné Bódl Edit: én vagyok a nyüzsi... Ez a csinos fiatal hölgy már önmagában Is feltűnő de nem pusztán emiatt érdemli meg a figyelmet. Ahol ő megjelenik, ott mindig történik valami. Pedig inkább azt kedveli, ha őt magát alig veszik észre, jobban szeret a háttérben maradni. Csak akkor |ó ugyanis egy rendezvény, ha a szervezők nincsenek szem előtt - vallja Nagyné Bódl Edit, akinek cégével ma már számolni kell Szeged minden kiállításán és konferenciáján. hogy drágának számítottak a magyar viszonyokhoz képest. A '93-as novemberi Gastrotrade erről győzött meg. Csak egy színvonalas, igazi angol pubban lehetett volna eladni ezeket a söröket. 9 Aminek megnyitásához persze pénz kellett volna... - A skótok még ezt is megelőlegezték volna, ha söreikből előzőleg egy kamionnyit eladok. De hát az említett ár miatt (ráadásul két héttel azelőtt emelték 30 százalékkal) nem tudtam ennek eleget tenni. Viszont a Gastrotrade bebizonyította, hogy jó úton járok. 9 Milyen irányban? - A kiállítás- és rendezvényszervezésben. Szegeden ilyen profilú cégekből ugyanis hiány van. Nem sokan tudnak e téren profi módon dolgozni. 9 Ön ilyennek érzi saját cégét? - Igen. Mi színvonalat tudunk adni, és a mi megrendelőink eddig elégedettek voltak a munkánkkal, legalábbis a visszajelzések ezt mutatják. Ma már Szegeden számolni kell velünk. Tavaly például megrendeztünk egy protokollés egy építészkonferenciát, valamint a külkereskedelmi és Gastrotrade szakkiállítást és találkozót. 9 Ez utóbbival nem dicsekednék. - Saját munkánkra büszke vagyok, de tudomásul kell venni, hogy a városban nincs olyan hely, amely megfelelő méretű egy színvonalas rendezvényhez. Emiatt azon gondolkodom, hogy jövőre ezt a vendéglátóipari seregszemlét el kellene vinni Szegedről. Pedig lokálpatrióta vagyok, imádok Szegeden élni. 9 És vezetni a sörkertet? - Tavaly senki sem pályázott rá, így mi vettük ki. Az idén már 14 jelentkezőről tudok. Nem annyira jó üzlet, mint hinné. 9 Akkor mi a jó üzlet? - A konferenciák szervezése semmiképp, mert a cégeknek ma alig van erre pénzük. És a kiállítások is csak akkor lennének számunkra jövedelmezóek, ha nagyobb helyszíneket tudnánk találni. 9 Mit szól mindehhez a családja? -Óh. a férjem remek ember, egyben az üzlettársam is. Ő az, akivel mindent megbeszélek, ha történetesen nem focizik. Rendkívüli esze van. Mondhatnám, hogy a családban én vagyok a szervező és a nyüzsi, ő meg az ész. Pillanatok alatt átlátja a lényeget, emiatt együtt döntünk vállalkozásainkban. Két pici lányom pedig annyira lefoglal, hogy már nem is szeretnénk Angliába menni tanulni. Legalábbis jelenleg, ugyanis tele vagyok ötletekkel. Vass István Péter • Üzletrészek dorozsmai vására Hazavitték a gépeket Karácsony előtt árverésre hívták a dorozsmai téesz üzletrésztulajdonosait. A ma 150 millió forintra tehető szétosztható vagyon egyharmadából válogathatott az a hetven árverező aki nem csak nézelődni, puhatolózni akart. A szövetkezet közgyűlése még '93 májusában döntött a végelszámolásos megszűnésről, s mostanra jutottak csak el a valódi megvalósításig első lépcsőjéig. Szitás Ágoston a korábbi elnök, most mint végelszámoló vont mérleget az eddig történtekről. - Számítottam nehézségekre, de gondoltam az a tisztességes, hogy végig maradok. Hátha jobb, ha olyan ember ebben a helyzetben is megkísérli menteni a menthetőt. Nálam ez azt jelenti, lehetőleg működőképes vagyonrészenként menjen végbe az osztódás, hogy idővel ezek az eszközök és létesítmények ismét bekerülhessenek a gazdaság vérkeringésébe. A korábban a termelésben dolgozónak cudar érzés egy működő egységet lefékezni, leállítani s szétosztani. Ma már azt is látom, hogy képtelenség a több mint hétszáz üzletrésztulajdonos mindegyikének kedvére tenni. A nyár végére mindenképp döntésre kell vinni a dolgokat. A visszavonulásról azon egyszerű oknák fogva döntöttek, hogy a 3 ezer hektáron gazdálkodó, vetőmagtermelésben jeleskedő, s tejtermeléssel is foglalkozó gazdaság föld Kívülről olyan egyformák. Melyik az arany? nélkül maradt. A nagyvárosokra jellemző eset esett meg, kárpótlásos és részaránytulajdonos egyaránt kivette a földjét. Többen megbízták volna a szövetkezetet a műveléssel, de egységes táblákat sehogy sem sikerült összeszedni. A vetőmag termelés szigorú összehangolására semmi esély nem lett volna. Érdemi gazdálkodás nélkül csak a vagyonfelélés következhetett volna, akkor inkább az osztozkodás. A kései kezdés oka, hogy a szövetkezet az állam felé tartozott, s hamarabb nem tudta rendezni adósságát. A szövetkezet által begyűjtött kárpótlási jegyért nem jött a pénz, s az irodaépületre is csak tavaly októberben akadt vevő. Látszólag nem sok az első körben elkelt, 10 milliónyira taksált vagyon. Ezek leginkább a kisebb értékű, mozdítható, hazavihető gépeket jelentette. A csőszkunyhónak való kétkerekű bódé emiatt „érhetett" most a nyilvántartott 7 ezer forint helyett 135 ezret. A kikiáltási ár egyébként független a gép állapotától, a korábbi ára és életkora szabja meg. Ezért adhattak a liciten a 45 ezer forintról indított MTZért 340 ezer forintnyi üzletrészt. A 2,2 miilón kínált Bauer öntöző berendezés is bizonyára megérné az árát, csak túl nagy falat egy embernek, s jókora föld kellene alá. A konkrét üzlet mellett jelentős fejlemény, hogy jelzés érkezett, kissé más felosztásban két húszmilliós vagyoncsoportra szerveződne két csoport. E folyamatok állásáról a februári és márciusi árverések tesznek majd tanúbizonyságot. Az már most borítékolható, hogy a végén elsősorban épületekből marad majd ki, másrészt nem mindenki fogja elkölteni üzletrészét. A végelszámolás lezárását az fogja jelenteni, hogy a maradékot e tulajdonosokra fogják testálni. Az üzletrészért vásárlónak azzal is tisztában kell lenni, hogy a „saját,, vagyonának újraelosztása során készpénzben kell leróni az áfát és a vagyonszerzés illetékét. Nem csoda, ha emiatt azok, akiknek nincsenek különösebb terveik e vagyontárgyak valamelyikével, inkább 15-20 százalékon túladnak az üzletrészeiken. T. Sz. I. Három a kamara Székház kerestetik Valamennyi kamara közös problémája, hogy nem rendelkezik székhellyel, csak bérelt irodákkal. Megnyugtató megoldás az lenne, ha Szegeden olyan közös épületben helyeznék el őket, amely konferenciateremmel is rendelkezik. A közeli hetek munkájáról a leghatározottabb elképzelésekkel a Csongrád Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöksége rendelkezik. Ennek egyértelműen az az oka, hogy az új köztestület alapozhat a megszűnt DmKIK munkájára, a régi stábra, valamint a tapasztalatokra. Dr. Horváth Lajos, a kamara titkára úgy gondolja, hogy a januárt a szervezetépítésre kell szánni. A jelenlegi ideiglenes osztályokból kialakul a végleges struktúra - 12 osztály megszervezésével. Ezt követően február végén újra közgyűlésen beszélik meg a tagdíj mértékét. Figyelembe veszik majd az országos ipari és kereskedelmi kamara ajánlását is, amely a nettó árbevétel 1 ezrelékének befizetését javasolja. A Csongrád Megyei Kézműves Kamara elnöke, Kiss Mihály még korainak tartja azt, hogy a részletes tervekről kérdezzük. A tagdíjról a kézműves kamara sem döntött, az országos ajánlás a helyi iparűzési adó maximumát ami a nettó árbevétel 8 ezreléke - tartja elfogadhatónak. Kiss Mihály megnyugtatónak tartja, hogy a pénzügyminiszter fél évre előre megelőlegezi a kamarák működéséhez szükséges összeget, a Csongrád A megyében 1994 novemberének végén egymás után alakult meg három gazdasági köztestület. A küldöttgyűlések Időpontjáig az agrárkamara 5, a kézműves 9, az Ipari és kereskedelmi kamara pedig 19 ezer gazdálkodót „kutatott fel". Számuk a kötelező regisztráció bevezetésével egyértelműen nőni fog. Megyei Kézműves Kamara esetében a 25 millió forintot. Bár véleménye szerint állami hozzájárulás nélkül nem képesek a jövőben sem a hatósági feladatokat ellátni, hiszen költségvetésüknek csak a 20 százalékát teszi ki a tagdíjakból befolyó bevétel. A Csongrád Megyei Agrárkamara esetében speciális probléma - tájékoztatta lapunkat Csák Péter titkár -, hogy a mezőgazdaságot érintő hatósági feladatokat mindenki szeretné „leadni", ugyanakkor ki-ki ragaszkodik a funkciójához úgy a minisztériumban, mint az FM-hivatalokban. A feladatok átadása különben még meg sem kezdődött. A Csongrád Megyei Agrárkamara február végén tart küldöttgyűlést, ezen tárgyalják meg a költségvetést, szavaznak a tagdíj mértékéről, amely az országos szervezet döntése értelmében a nettó árbevétel 2 ezreléke lehet. F. K.