Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

KEDD, 1995. JAN. 10. • Szegeden fektetett be a Quaestor Alap m Épülethasznosítás: több darabban Elkelt a Régi Hungária BELÜGYEINK 3 (Folytatás az 1• oldalról) Az üzletkötésről Szabó Ist­vántól, a Quaestor Rt. regioná­lis igazgatójától tudtunk meg részleteket. A részvénytársaság a Régi Hungáriáról, mint be­fektetési lehetőségről az önkor­mányzatnál hallott először, lé­vén a város kisebbségi tulajdo­nos az rt.-ben. Akkoriban még csak tervezték az ingatlanala­pot, amely azóta több mint 700 millió forinttal meg is alakult. Többször is körbenézték az épületet, s az igazsághoz tarto­zik, hogy a főnökök nem is lel­kesedtek azonnal. Megnézették egy budapesti ingatlanszakér­tővel, s az értékelő belesze­retett. A vételárról mindössze annyit sikerült megtudni, hogy az „korrekt" piaci ár volt. Nem akarnak túl sokat fogni, de ve­szíteni sem szeretnének. Egy nyíregyházi vagy egy veszpré­mi befektetőnek ugyanis nem az a fontos, hogy az épület fel­ébredhet, s egy szégyenfolttal kevesebb lesz a városban, ha­nem az, hogy az ingatlanalap jó hozamot fizessen a pénzére. A szállodai hasznosítást a Quaestor is hamar elvetette, az előző érdeklődőkhöz hason­lóan ók is kevesellték a szoba­számot. Legutoljára ilyen célú hasznosításban annak idején komolyan egy német befektető gondolkodott, de feltételül szabta, hogy a koncertterem helyén kialakíthasson 25 szo­bát. Ez az igény szállodai szemmel még elfogadható is lett volna, a város azonban ­érthető okokból - nem lelke­sedett ezért az elgondolásért. A hasznosításnak az épület jellegéből adódóan minden­képpen exkluzívnak kellene lennie. A 170 ezres Szeged azonban egy darabban nem tudna eltartani ekkora „lu­xust", így részmegoldásokban kell gondolkodni. A második és harmadik emeletre irodákat terveznek, az elsőre, illetve a félemeletre La Fayette típusú áruházat álmodtak, elegáns üz­letekkel. A teljesen alápincé­zett épület legalján bár, szauna teke- és bowlingpálya alakítha­tó ki, az utóbbihoz csak né­hány válaszfalat kell kidobni. A földszint legtetszetősebb hasznosítási formája a város szempontjából a vendéglátás lenne. Sokan emlékeznek még a kellemes teraszra, de ehhez nagyon tőkeerős vállalkozás kellene. További variáció, hogy pénzintézet, vagy biz­tosító költözne a földszintre. Két évvel ezelőtt azt írtuk, hogy az épületbe eddig 400 milliót fektettek, s további 400 kellene a teljes befejezéshez. Az utóbbi összeg azóta csak emelkedhetett, még akkor is, ha nem kulcsrakész szállodáról van már szó. A Quaestor el­gondolásában szerkezetkészen is értékesíthetők az egyes ré­szek, a befolyt összegből a „közös helyiségek" felújítása befejeződhet. A bérlők, de in­kább résztulajdonosok pedig valamiféle egységes szempont szerint, de saját ízlésüknek megfelelően rendeznék be a sajátjukat. Az önkormányzat például úgy szerezhetne tulaj­donrészt a házban, hogy övé lenne a koncertterem, s ennek árát esetleg csereingatlanokkal fizetné. Kovács Andiás Kártérítést követelnek az Angyal testvérek A Heves Megyei Bíróság megkezdte annak az ügynek a tárgyalását, amelyben a salgó­tarjáni Angyal testvérek együt­tesen több mint 300 millió fo­rint kártérítést követelnek a Nógrád megyei Rendőr-főka­pitányságtól. Az Angyal fivérek ügye négy évvel ezelőtt nagy vissz­hangot váltott ki a közvéle­ményben. Angyal Istvánt és Já­nost 1991. novemberében vette őrizetbe a rendőrség, azt köve­tően, hogy a Nógrád megyei adóhivatal feljelentést tett el­lenük adócsalás miatt. Istvánt másfél évig, Jánost pedig öt hónapig tartották előzetes le­tartóztatásban, miközben az ügyben szereplő három vállal­kozásukat bezárták. Az Angyal Fivérek ellen - akik azóta is ta­gadják bűnösségüket, sőt azt állítják, hogy koncepciós had­járat áldozatai - a vádirat 1993. májusában készült el. Ebben különösen nagy értékre elkövetett csalást, devizabűn­tettet és fedezetlen váltó kibo­csátását róják fel a testvér­párnak, ám a per máig nem kezdődött el. Mint azt Angyal János elmondta: véleménye szerint a kártérítési igényük és az ellenük felhozott vádak tel­jesen függetlenek egymástól. Szerintük a főkapitányság, illetve Horváth Nándor alezre­des, a főkapitányság munka­társa, törvénytelenül folytatták le az eljárást, hiszen nem ké­szítettek leltárt a vállalkozások lezárásakor. A női nyugdíjkorhatárról Bár a női nyugdíjkorhatár emeléséről szóló jogszabály végrehajtását a Parlament el­halasztotta, és jelenleg 55 éves korukban éppúgy nyugdíjba mehetnek a nők. mint 56 esz­tendősen, a korhatár-emelés realizálását véglegesen nem vetette el az Országgyűlés. A kormányszóvivői iroda Nyitott tárcák című rendezvényén az illetékes minisztériumi szakér­tők ennek okáról és a témával kapcsolatos kormányzati ter­vekről tájékoztatták az új­ságírókat. A Népjóléti és a Pénzügy­minisztérium munkatársai rá­mutattak: az ország demográ­fiai mutatói és a társadalom­biztosítás pénzügyi helyzete miatt egyaránt szükség van a női nyugdíjkorhatár emelésére. Fokozatosan csökken ugyanis az inaktív lakosságra jutó kere­sőképesek száma, így évről-év­re kevesebb a tb járulékbevé­tele is. A Munkaügyi Miniszté­rium illetékese a probléma sokrétűségének jellemzéseként elmondta: nem szabad Figyel­men kívül hagyni, hogy a női nyugdíjkorhatár megváltoz­tatása vélhetően sajátos nemze­déki ellentét forrása is lesz, mert sok pályakezdő egyebek között ezért nem jut majd mun­kához. „A Tisza nincs veszélyben, ám. ft (Folytatás az 1. oldalról.) - Az a tény, hogy a harmad­fokú vfzminőségvédelmi ké­szültség elrendelése után nem csupán az érintett vízügyi igaz­gatóságok munkatársai, hanem azok is megmozdultak, akiket a nyersolajszennyezés várható­an nem ér el - s ilyen az Alsó­Tisza vidéke - , megnyugtató. Ám jó okunk is van abban bíz­ni, hogy sikerül megfogni a szennyeződést, még mielőtt el­éri az Ativizig területét. Ha ugyanis a Hármas-Körös mégis hozna olajat, a védekezéshez most jól használható műszaki eszközöket a Tiszán a folyó szélessége miatt már nem tud­nánk bevetni. Mint azt a főmérnök maga is tapasztalta, a Körösön most a kialakulóban lévő jégkása nehezíti a védekezők dolgát, a merülőfalakat elnyomja a jég, a nyersolaj könnyebben kira­kódik a partokra. S így vize­ződve már az összeszedése is körülményesebb, több átmeneti tárolóhely szükségeltetik. (Egyébként az összegyűjtött szennyezőanyag Romániába visszaszállításához Debrecen közelében már készenlétbe ál­lítottak egy vasúti szerelvényt.) „A jelenleg négy vízügyi igazgatósági védekező osztag­nak munkát adó olajszennye­zés utánpótlása megszűnt a hét végére, így minden reményünk meglehet arra, hogy a Tiszát már nem veszélyezteti. Egyéb­ként a jelenleg tartalékállo­mányban lévő mieink abban a pillanatban csatlakoznának a védekezőkhöz, amint az olaj elérné a Hármas-Köröst. Erre szerintem nem lesz szükség" ­nyilatkozta lapunknak a ko­rábbi, tiszaderzsi, meg dunai környezeti szennyezésekkor a védekezésben részt vett sze­gedi, vízügyes csapat főmér­nöke. ryiár a szemem sem rebben, úgy olvasom, a telefonó­D/J lásra alkalmas legkisebb pénzérme ezentúl a tízfo­rintos. Még a régi. Magyar Népköztársaság. Kissé meg­kopott a fénye. Például csorba esett a hagyományos len­gyel-magyar barátságon is, egykori északi szomszédunk­ról legfelső állami és pártvezetésünk akkor derítette ki először, hogy ott az emberek nem szeretnek dolgozni. A mi dolgozó népünk pedig távbeszélési hajlamainak kielé­gítésére azontúl kétforintost kezdett tartalékolni a zsebé­ben. Am a PtiO százalékos emelés is mindössze egy forin­tot jelentett. Nem is hőzöngött jóformán senki, hiszen ak­koriban Mézga Aladár is csak ennyiért tartotta a markát. A bélázás nem tartott sokáig. Tömegeink gondolkodá­sa gyorsan és zökkenőmentesen volt átállítható az öt­forintosra. 150 százalékos áremelés! Hogy ez is megtör­ténhetett ebben az országban, bizony már fölállt a sváj­cisapkán a pilincke. A polgári demokrácia fölényét bizonyítja, hogy mér­sékelni tudta az ütemet, 100 százalékra: a telefontár­saságok 5 helyett csak 10 forintot kérnek egy helyi be­szélgetéséri. Ettől viszont a fejekben is bekattanhat va­lami: csak nem rendre a pénzérmékhez igazodik az emel­kedés? Mert akkor már csak egy dobás maradt: a húszas. Utána viszont már a kétszázas következik. (Ha még az idén nem kerül forgalomba a harminc- esetleg negy­venforintos, vagy az elvétve felbukkanó és igen zárt kör­ben mozgó ötvenes és százas érmék meg nem szaba­dulnak a peep-show látványától.) Alap és felépítmény itt elmegyógyászati eset, mert ki tagadhatná, van abban valami abnormális, hogy testmé­reteinket a Vörös 1Október Ruhagyár konfekció-öltözé­keihez, pszichénket pedig 'Oleg Kosevojéhoz kellett iga­zítaniújabban mindkettőt Barbie babáéhoz, súlyzóval és fürdőszobával vagy anélkül. rfjersze, minden éremnek két oldala van, mert ezzel Lr megkezdődött az átmenet a fejlett piacgazdaság felé. Első lépésben például a kenyér árát lehetne a nemzeti va­luta címleteihez igazítani. Ötven forint, száz forint, két­százforint, ötszáz forint stb. ífEKF Kft. Szeged Fonógyári út 24. Tel.: 421-875. Tel/fax - Sze-Ma Kft. falazóanyagai telephelyről gyári áron értékesítve! - 12 raklap felett Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. - Alumínium kéménybéléscsövek, idomok, itt a legolcsóbban - Fuvarvállalás önrakodós és konténerszállító gk.-val '^^^82-563. - Állványanyag-kölcsőnzés fj Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetését! Hétfőtől péntekig (Csak felárral 7 12 481 281 és gyásiköilemények) 8-i2, i4-i7 ig 318-999 ~1ÍÍ12Q 0 DélmaqyarorszAq 7-15-ig: JZU-Zjy A kőkemény főszerkesztő Kő András - eddigi fő­szerkesztőhelyettes - lett az Új .Magyarország új fő­szerkesztője, D. Szabó Ede pedig felelős szerkesztő­ként jegyzi az újságot, miután a Kordax Rt., a napilap új tulajdonosa hétfőn leváltotta Fábián László eddigi főszerkesz­tőt. Erről hétfő este, rend­kívüli szerkesztőségi ülé­sen tájékoztatták a lap munkatársait és a sajtó megjelent képviselőit. Kő András nyilatkoza­tában elmondta: ellenzéki szerepkörben kívánnak szakmailag igényesebb, az eddiginél frissebb konzer­vatív hangvételű, polgári lapot készíteni. E célok megvalósításában - ta­nácsadó jelleggel - öttagú szerkesztőbizottság vesz részt. E testület tagjai: An­dorka Rudolf, Bolberitz Pál, Kocsis L. Mihály, Ne­meskürty István és Szoko­lay Sándor. Külső munka­társakat is alkalmaznak majd és eddig nem pub­likáló közismert irodal­márok és tudósok írásait is szeretnék megjelentetni. A lapot formailag is meg­újítják. • A „Ki tud többet Magyar­országról?" televíziós honis­mereti vetélkedő döntőjébe elsőként a szegedi Hajdú csa­pat (Dr. Hajdú Ágnes, Barát János harmadéves matema­tikus hallgató és dr. Somorjai Ferenc tanár-idegenvezető) jutott be. Méghozzá úgy, hogy a január 7-i budapesti elődöntőben fölényesen verte ellenfeleit. Hajdúék végső győzelem esetén maguknak egy Renault 19-es személy­gépkocsit, a városnak pedig öt millió forintot nyernek. A csapat kapitányával, dr. Hajdú Ágnes Fizika-könyvtár szakos tanárral, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Könyvtár Tanszéki oktatójá­val az elődöntő után beszél­gettünk. • Mi motiválta önöket ar­ra, hogy elinduljanak a televíziós vetélkedőn? - Tehetségünkhöz mérten szerettük volna, s szeretnénk megismertetni az ország la­kosságával Szeged városát, s annak kulturális, illetve épí­tészeti értékeit és emlékeit. Továbbá, szeretnénk az itt élő értelmiségnek országos ran­got adni. Egyébként János fi­am - aki csapatunk tagja ­0 KÉRDÉS J A csapatkapitányhoz Erőnk a nyugodtság kedvéért vállaltam a megmé­rettetést. János egyébként is nagy vetélkedős, csakúgy mint a családunk. Többször szerepelt már a televízióban a „Mindent vagy semmit" című műsorban. • Miben erős, milyen té­mában van otthon a Haj­dú csapat? - Megmondom őszintén, úgy készültünk a versenyre, hogy mindenki minden témát megpróbált átböngészni. En­nek egyszerű a magyarázata: ha valaki netalántán leblokkol a vetélkedőn, akkor ne érezze magát egyedül a témában, a többiek tudjanak neki segí­teni. Az erőnk egyébként a nyugodtságban van, bár én egy kicsit izgulós vagyok. Hogy miben jó a csapat? Iro­dalomban, történelemben, év­számokban, könyves szakiro­dalomban, természettudomá­nyokban. Somoijai Ferencnek például olyan fantasztikus vi­zuális memóriája van, hogy egy téglából felismeri a kér­déses épületet. János kitűnő taktikai érzékkel bír, s ez bi­zony nagyon sokat számít a licitálásnál. Nekem, mivel ví­vó voltam, jók a reflexeim. Ez nem elhanyagolható dolog a gombnyomogatásnál. A má­sik: Vásárhelyen születtem. Környezetemben olyan embe­reket ismertem meg többek között, mint Gallyasi Miklós, Bibó Lajos, Csohány Kálmán, Szabó Iván, Kajári Gyula. Hozzám éppen ezért áll na­gyon közel érzelmileg az iro­dalom és a képzőművészet. Az elődöntőn egyébként erőt és hitet adott még a csapat vendégművésze, Moldován Stefánia, valamint az egyetlen Dr. Hajdú Ágnes szegedi család, aki a helyszí­nen szurkolt és izgult értünk, Lékó Péter és családja. • Mit várnak a március 4-i döntőtől, ahol négy csapat méri majd össze a tudását, s arra hogyan készülnek? - Szeretnénk minél jobban szerepelni. A készülésről annyit: egyelőre még nem tudjuk, mi lesz a döntő té­mája. Azt majd csak két hét­tel a finálé előtt közlik velünk a vetélkedő rendezői. Szerin­tem egyébként Budapest lesz a téma. Úgy gondolom, hogy a kihirdetés után már nem a kéthetes felkészülés fog szá­mítani, hanem az addig meg­szerzett ismeretek. Sz. C. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents