Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-06 / 286. szám

KEDD, 1994. DEC. 6. BELÜGYEINK 3 KÉRDÉS A riporterhez Hány „ügy" van az országban? szerint minden héten egy dél­utánt vagyok itt, hétfőnként tanítom az első éveseket és egy speciál kollégiumot tar­tok a másodéveseknek. Ez a négy óra bőven sok. • Hogyan érzi most ma­gát a televízióban, ellenfe­lek nélkül? S milyen volt „Az ügy" fogadtatása? - Ellenfelek mindig van­nak, ellenfelek a vendégek, a politikusok. Ha most arra gondol, hogy nincsenek ott a régiek, Liebmann Katalin, Várkonyi Balázs - nekem ők nem voltak ellenfelek. „Az ügy" fogadtatása vegyes, nem értik. Azt hitték. Forró Ta­mással olyan műsort fogunk csinálni, aminek végén kattan a bilincs, és viszik rögtön sitt­re a gazembereket. Nem erről van szó azonban, mi nem va­gyunk nyomozóhatóság, nem készültünk arra, hogy komoly bizonyítékokkal felvértezve tudunk leleplezni bűnözőket. Mi ügyeket akarunk bemutat­ni a lehető legrészletesebben, annyi tanút és bizonyítékot vonultatunk fel, amennyit tu­dunk, de ez nem túl sok. Arra viszont szerintem elég, hogy érzékeltessen szituációkat, ügyeket, helyzeteket, légkört. Azt hiszem, az első műsor elég jól mutatta be, hogy az elmúlt években mennyire nem sikerült az államnak a közpénzekre figyelnie, a má­sodik pedig azt bizonyította, hogy a privatizációnál jogsze­rűen is lehet etikátlanul eljár­ni, komoly földeket, értékeket megszerezni. Januártól kéthe­tente jelentkezik a műsor, ami borzasztó kihívás, mert min­den két hétben egy ügyet megtalálni, úgy bemutatni, hogy a közönség is értse, él­vezze, nagyon nehéz. Én re­mélem, azért sikerülni fog. • Ennyire nyugodt az or­szág, ennyire nincsenek ügyek? Clinton elnök Göncz Árpád és Horn Gyula társaságában. (MTI - Telefotó) • Magyar-amerikai csúcstalálkozó Clinton örömmel jött Pestre Az amerikai elnök hétfőn délben találkozott a magyar miniszterelnökkel és a köztár­sasági elnökkel a Budapest Kongresszusi Központban. A megbeszélésen részt vett a két külügyminiszter, Warren Christopher és Kovács László is. A háromnegyed órás eszme­cserét követően a magyar dip­lomácia vezetője számolt be a sajtó képviselőinek az elhang­zottakról. A két magas rangú magyar politikus nevében Horn Gyula két kérdést vetett fel - mondta el a külügyminiszter. A kor­mányfő elsőiként a magyar kor­mány elkötelezettségét hangsú­lyozta a NATO-tagság mellett, és elismerését fejezte ki azért a kiegyensúlyozott amerikai megközelítésért, ami a NATO­bővítés kérdésével kapcsolat­ban megnyilvánult. A másik téma a magyar kormány EU­csatlakozási szándéka volt. En­nek kapcsán Horn Gyula utalt arra, hogy Magyarország foly­tatja a gazdasági reformokat, amelyek a teljes jogú EU-tag­sághoz elengedhetetlenek és Magyarország érdekeit is szol­gálják: a gazdaság szerkezeté­nek átalakítását és a privatizá­ciót. Bili Clinton válaszul hang­súlyozta: országa messzeme­nően egyetért azzal, hogy Ma­gyarország az Európai Unió tagjává váljon. Az Egyesült Államok ezt nagyon fontosnak tekinti, és kész ehhez támoga­tást adni, amint kész azoknak a gazdasági törekvéseknek a megvalósításában is segíteni, amelyekre a magyar miniszter­elnök utalt. Magyarország szá­míthat az USA támogatására a kétoldalú kapcsolatokban épp­úgy, mint a nemzetközi szerve­zetekben. A NATO-val kap­csolatban elhangzottakra re­agálva Clinton úgy fogalma­zott, hogy a NATO bővítését semmiképpen nem akarják oly módqp végrehajtani, hogy az újra megossza Európát. Ellen­kezőleg: a NATO bővítésével Európa és a térség stabilitásá­nak megerősítése a céljuk. A kétoldalú kapcsolatokról folytatott beszélgetés során fel­merült néhány konkrét ügy is. Magyar részről segítséget kér­tek a technológiai transzfer bő­KI lesz Szeged polgármestere? A polgármesteri székért öten versenyeznek. Az eddigi fény­képes önreklámokat tudomásul vettük, megszoktuk. Most meg meghökkenhetünk, mert bizo­nyos busz- és trolimegállókban mind az öt jelölt föltűnik. A „plexifirkán" négyen a meg­szokottfotók alapján készült karikatúraszerű csoportképen tömörülnek, az ötödik meg az óhajtott széken ülve, a fölirat szerint a vágyott cím és hata­lom birtokosaként mosolyog... Tényleg, ez jópofa reklámöt­let, vagy inkább negatív kam­pány? Tényleg, ez vicc vagy gúny? Tényleg, ez még belefér a versenyszabályokba vagy már túllép a jólzlés határán, s óvni kell? Tényleg, erre még vevők vagyunk, vagy már elfor­dulunk? Várjuk a trolit. Vár­juk a vasárnapot. Tényleg, ki is lesz, ki is le­gyen Szeged polgármestere? • Havas Henrikkel szokatlan szerepkörben találkozhattak pénteken a szegediek: a Kál­vária Galériában nyitotta meg három festőművész közös tár­latát. Szokatlan, hiszen Havas Henrik nem kulturális újság­író, saját bevallása szerint is csak műkedvelő, s baráti fel­kérésre vállalta el a megnyi­tót. Dienes Gábor a barátja, Csáki Róbert képeit gyűjti, de Nagy Gábor alkotásainak is megvan már a helyük szobája falán. • Ön kötődik Szegedhez, hiszen a JATE kommuni­káció szakán tanít. Jövő­re, „A", azaz főszakká vá­lik az újságírás, mit jelent ez Önnek? Több időt fog itt tölteni? - Ez a változás inkább a diákokat érinti, hiszen eddig „B-szak" volt, ami azt jelen­tette, hogy két lezárt félévvel bárhonnan jöhettek hallgatók, jövőre pedig már érettségi után rögtön ide jelentkezhet­nek. Ez előrelépés, nyilván az eddig végzett munkát értékel­te úgy az Egyetemi Tanács, hogy érdemes fő szakként működtetni tovább. Sok fel­adat is áll előttünk, gondos­kodni kell a gyakorlati kép­zésről, meg kell oldanunk, hogy a pesti tanárok szívesen járjanak le. Nem változtatok egyébként az eddigieken, mi­Havas Henrik - Rengeteg ügy van, csak nehezen dokumentálhatóak. Egy gyilkosságot lehet doku­mentálni, de a gazdasági élet­ben ezt nagyon nehéz. Igaz­ság szerint azonban nemcsak a gazdasági élet visszaélé­seivel akarunk foglalkozni. Épp most telefonált egy peda­gógus, hogy az egyik pesti kerületben fél éve nem neveztek ki iskolaigazgatót, nem hirdettek pályzatot, s nem értik, hogy miért. Ez ugyanúgy ügy. Minden ügy, ami az embereknek fontos. Egy a lényeg: legyen olyan vonatkozása, ami általánosít­ható, nemcsak rá vonatkozik. Ebben az értelemben szeret­nénk nagyon nyitottak lenni. T. ¥. • Az elmúlt hét péntekén tör­tént szajoli vasúti tömegsze­rencsétlenség okait vizsgálva bizonyítási kísérletet tartottak hétfőn a helyszínen. Jelen vol­tak a Jász-Nagykun-Szolnok megyei főügyészség és a rend­őrség képviselői, a MÁV igaz­ságügyi szakértői, illetve a há­rom gyanúsított vasutas. Ugyancsak ott voltak a szajoli Bizonyítási kísérlet Szajolon MÁV-állomás péntek délután szolgálatot teljesített dolgozói is. Mint ismeretes, a Nyíregy­házáról Budapestre tartó gyors­vonat kisiklása és tragikus ka­rambolja előtt a szajoli állomá­son tolatást végeztek. A felté­telezések szerint a váltót nem állították vissza időben, s ezzel előidézték a 29 halálos áldo­zattal és 52 sérülttel járó kat­asztrófát. Lengyel György, a megyei főkapitányság sajtófőnöke elmondta: a kísérletnél egy disel-mozdonnyal és két te­hervagonnal a tolatást pró­bálták rekonstruálni a pén­tekivel megegyező napszakban és látási körülmények között. A helyszíni kísérlet része volt annak a széles körű vizsgálat­nak, melynek során az okokat és felelősöket akaiják megálla­pítani. áJ HÉ ajnos, az nincsen. Hiába szaporodnak a bankok, s mint égen a csillagok ragyognak, kevés örömünk származik belőle. Nem érthetünk persze egyet azokkal, fő­leg politikusokkal, akik messzehangzóan hirdetik: elmen­tek a tankok, megjöttek a bankok! Régen az AVO-tól kel­lett félni, most a bankfiúcskáktól! A közgazdaság, a piaci törvények nem díjazzák az indu­latokat. Mit mondanak a bankárok? Tönkrement a gazda­ság, a bankok se lehetnek különbek. Ami azért nem igaz Hazánkban ma a bankszféra az elit. Európai színvonalat követ, s ha a mindennapi munkában korántsem annyira precíz a jövedelmet két marékkal szórja dolgozóira. Mi­közben az ország egyre közelebb csúszik a Balkánhoz s egyre inkább feszíti az elnyomorodó tömeg, a létminimum alatti honpolgárok vegetálása, háromszázharminc milliárd forintot költünk a bankkonszolidációra. Az agrárvál­lalkozóknak meg csak csurog a nyála. Mit tudna ennyi pénzzel kezdeni a magyar agrárium ? Jövőre az ágazat nyolcvan milliárd forinttal számol. A megszorító intézkedések közepette, akkor, amikor üres a kincstár, s az elmúlt szűk esztendők után, ez már több, mint remény. Mivel a kormány kinyilatkozta, hogy szek­torsemleges gazdálkodást akar, feltételezhető: csurran is, meg cseppen is a családi vállalkozásoknak, magángazdál­kodóknak. A magyar mezőgazdaságnak ugyanis ma a tőke-, pénz­hiány a rákfenéje. Ez nem válogat az állami gazdaságok, szövetkezetek és magángazdálkodók között. Egyformán tönkreteszi őket. És ez a legfőbb, legfájóbb seb, amit az agrárvállalkozó­kon ejtettek. Hogy nem juthatnak tisztességes hitelhez. Ka­lapolhatnak a fényes bankoknál, s ha esetleg megtörténik az is, hogy üzleti tervet, pénzügyi tervet kérnek tőlük, ami már önmgában eredmény és kecsegtetés, hol van a fede­zet? Hol lehetne? A fold még nem számít annak, hiába legnagyobb értékünk, legbecsesebb kincsünk. Egy tyúkólat többre taksálnak, mint akármilyen termőföldet. /észpénz, valuta, tehermentes ház, üdülő - lakó nélkül llj —, az döfi a bankvilágnak. Ugyanis az említettek nél­kül kockázatos kihelyezni a tőkét. Kétséges a visszafize­tése, ha a vállalkozás csődbe jut. Erről aztán igazán be­szélhetnénk, hogy akkor miként is ragadt a kezéhez ennek, meg amannak a nagy hitel, hiszen előre sejteni lehetett, hamvába holt ötletre kérte a hitelt. Csakhogy ezzel még nem jut több a becsületes vállalkozóknak. Lassan-lassan oda érünk, hogy éppen a mezőgazdaság lesz vörös posztó a bankvilág szemében. Fordított világ. Arra ösztönöznek, hogy ne termeljünk semmit? És miből élünk? • uxlucx l a ff* waí héttőtől péniekig csak 2 TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS HIRDETÉSFELVÉTELÜNK | SZÁMÁT. ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! | 481-281, 7-12-lg (Csak felárral és gyász)! f 320-239, 7-is-ig 3 318-999 8-12, 14—17-ig vítéséhez, az amerikai beruhá­zások fokozásához. Egyetértet­tek a beszélgetőpartnerek ab­ban, hogy együttműködésre van szükség a nemzetközi és a szervezett bűnözés valamint a terrorizmus elleni küzdelem­ben. Ennek érdekében az USA kész Budapesten egy regionális központot létesíteni, egyfajta „rendőrakadémiát" - fogalma­zott Kovács László, majd ma­gyarázatként hozzáfűzte: olyan központot terveznek az ame­rikaiak Magyarországon, amely biztosítja, hogy a térség­ben hatékonyabban lehessen fellépni a szervezett bűnözés ellen. Kovács László tájékoztatása szerint Clinton elnök sajnálatát is kifejezte, hogy mindössze ilyen rövid időt tölt Budapes­ten. A külügyminiszter az ame­rikai elnököt idézte, aki azt mondta: szeretne úgy felébred­ni, hogy a Dunára néz. Meg­említette az amerikai elnök, hogy a repülőtérről a konferen­cia színhelyére tartva gyönyör­ködött Budapest látványában. Clinton örömmel jött Magyar­országra, ha rövid időre is ­összegezte a magyar külügy­miniszter az elhangzottakat. A nap folyamán Göncz Ár­pád köztársasági elnök találko­zott és megbeszélést folytatott Martti Ahtisaari finn, Alija Izetbegovics bosnyák, Lech Walesa lengyel, Michal Kovác szlovák, Franjo Tudjman hor­vát, Alekszandr Lukasenko fehérorosz és Francois Mitter­rand francia elnökkel, vala­mint Jacques Delors EU­bizottsági elnökkel. Horn Gyula miniszterelnök Helmut Kohl német kancellárral, Ja­cques Santer luxemburgi mi­niszterelnökkel (aki a jövő év elejétől az Európai Unió brüsszeli bizottságának lesz az elnöke) és Willy Claes NATO­főtitkárral folytatott eszmecse­rét.

Next

/
Thumbnails
Contents