Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-05 / 285. szám

HÉTFŐ, 1994. DEC. 5. • „Arany Európa" díjkiosztó Budapesten Életműdíj Zoránnak, különdíj Horn Gyulának A „Goldene Európa" - Arany Európa - díjat immáron 25 esztendeje osztja ki évről-évre a német ARD televízió. A hatvanas években a film­hálok keretében Wies­hadenben és Mainzben rendezték meg a díjki­osztó gálaesteket, majd ezt követően Saarbrü­ckcn adott otthont a rendezvénynek. Idén először azonban nem Németországban adták át a díjakat, hanem ha­zánkban, az újjávará­zsolt Vígszínházban, szombaton. Az esemény­ről tévéfelvétel is ké­szült, melyet december 30-án vetítenek a Ma­gyar Televízió egyes csa­tornáján. jg| A HELYZET 7 • Bihácsután: Mikor lesz vége a háborúnak? Konferencia a délszláv válság skairál és következményeiről Pécsett Nem messze Sibeniktől, az egykoron híres adriai nyaralóhelytől, egy dalmát halász szárított halat árul a nélkülöző falusi lakosságnak - német márkáért... Az év trendje címmel tüntet­ték ki a 2 Unlimited techno-du­ót; a 30. éve szakadatlanul gör­dülő Rolling Stones az év ze­nekara, az év dala pedig a tech­no és dancefloor-láz közepette egyszerű, romantikus számokat Sok negyedikes gimnazista még napjainkban sem tudja igazán, hol folytassa tanulmá­nyait szeptembertől, hiszen a közismert egyetemek zömébe a nagymértékű túljelentkezés miatt igen nehéz bejutni. Van­nak ugyanakkor olyan felsőfo­kú intézmények, mint a szarva­si Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola is, mely viszont igen keveset hallat magáról. A Brunszvik Teréz Óvókép­ző Főiskolán - harmincöt éves fennállása óta - az idei tanév­ben a legmagasabb a hallgatói létszám. Közel 400-an a nap­pali, 1200-an pedig a levelező tagozaton tanulnak. Kétszáz körüli azoknak az óvópedagó­gusoknak a száma, akik főisko­lai diplomájuk megújítása ér­dekében szakosító és intenzív továbbképzéseken vesznek részt. A felsőoktatási és közok­tatási törvények lehetőséget éneklő All-4-One „I swear" cf­mű nótája lett. Az év nézőre­kordjával dicsekedhet Thomas Gottschalk - több mint 16 mil­lióan látják műsorait rendsze­resen -, ő most az év szórakoz­tatója dfjat veheti át. Mont­serrat Caballé, a spanyol szop­rán az év klasszika dfját kapta, míg az év művésznője az egyre több hajat viselő Sinead O'Connor. Több életműdíjat is kiosz­tottak, a nemzeti kategóriában Richárd Mey viszi el a pálmát, aki a német „dalcsináló" nem­zedék alapítói közé tartozik. Nem kell viszont bemutatni a nemzetközi életműdfjast, Cliff Richárdot, hiszen már három évtizede ismerik őt világszerte. Nem maradtak ki a díjkiosz­tóból a magyarok sem - ha már egyszer nálunk rendezték meg. A magyar zenészek közül életműdfjat vehetett át Zorán. Az „Arany Európa" különdíjat pedig Horn Gyula, Magyaror­szág miniszterelnöke kapta ­az indoklás szerint a díj odaíté­lésében szerepet játszott az a bátor politikai döntés, amikor hazánk megnyitotta határait a kiutazni vágyó NDK-beli pol­gárok előtt. adnak arra is, hogy az óvodák­ban dolgozó, középfokú vég­zettséggel rendelkezők főisko­lai képesítést szerezzenek. így az 1992-ben megszüntetett le­velező képzést most ismét folytathatja a főiskola. Előny­nek számít, hogy azok a fiata­lok, akik 50, vagy annál több pontot hoznak a középiskolá­ból, felvételi nélkül bekerül­hetnek az intézménybe. Csu­pán alkalmassági vizsgát kell tenniük a jelentkezőknek, még­pedig a tavaszi szünetben. Ek­kor a pályázó szakmához, hi­vatáshoz való készségeit vizs­gálják meg. Azoknak a középiskolás fia­taloknak, akik még döntés előtt állnak, január 11 -én, szerdán 9 órakor a főiskola nyflt napot, valamint a felvételi vizsgákra április 3-ától 8-áig előkészítő tanfolyamot szervez. • Mi volt a kiváltó oka a bal­káni öldöklésnek? Annak, hogy a testvérnépek egymás­nak estek és gátlástalanul gyil­kolják egymást? Mi lesz, ha ­egyáltalán - vége lesz? Ezek­ről a kérdésekről tartottak elő­adást Pécsett az elmúlt három napban neves politikusok, tu­dósok, szociológusok, történé­szek, publicisták a Janus Pan­nonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, va­lamint a Friedrich Naumann Alapítvány szervezésében. A konferenciát Barakonyi Károly rektor, Horányi Özséb dékán és Pröhle Gergely, az említett alapítvány igazgatója nyitotta meg, majd Szent-lvá­nyi István külügyi államtitkár tartott rövid bevezető előadást. Ebben idézte Willy Brandtot, aki a német egyesülés kapcsán azt mondotta:,, Most összenő az, ami mindig is egybe tarto­zott." Jugoszlávia esetében en­nek a fordítottját lehet monda­ni, hiszen 1991-ben szétesett, széthullott az, ami soha nem tartozott egybe... Fejtegetései­ben rámutatott, hogy a Tito ha­lála utáni években már érez­hető volt a jugoszláv államban a nemzeti érdekekből eredő egyre nagyobb nézetkülönb­ség, az érdekellentétek pedig a 80-as évek végén, de külö­nösen a 90-es évek elején ke­rültek felszínre. Ekkor vált nyilvánvalóvá a Milosevics-féle vezetés egyértelmű törekvése, amely a „minden szerbnek egy államban kell élnie" cél érde­kében nem hátrált meg semmi­től. Az erőszaktól sem. A hat köztársaság közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, mert a szerb vezetés nem haj­lott az úgynevezett laza konfö­deráció létrehozását szorgal­mazó horvát, szlovén, mace­dón és bosnyák javaslat elfoga­dására. Ezután következtek a vukovári események, majd a boszniai véres háború, amely­nek a kimenetele Bihács után már-már egyértelművé vált: a szerbek elérték (hadi)céljukat. A háború közelsége - Bihács • Immár harmadik alkalom­mal kínálják téli ajánlataikat a Magyar Falusi-Tanyai Ven­dégfogadók Országos Érdek­képviseleti Szövetségének tag­jai Óbudán, a Flórián Üzlet­központban a fővárosi érdeklő­dőknek. Csáky Csaba, az érdekkép­viseleti szervezet elnöke a helyszínen a sajtó képviselői­nek elmondta: az érdeklődők mintegy 600 ellenőrzött falusi vendégfogadó ajánlataiból vá­közelebb van Pécshez, mint Budapest...- sok vonatkozás­ban is aggasztja országunkat. A kis-Jugoszlávia elleni em­bargóból gazdaságunknak, hozzávetőleges számítások szerint is, többmilliárdos vesz­tesége van. Nem szabad továb­bá azt sem elfeledni, hogy a Délvidéken csaknem 300 ezer magyar nemzetiségű lakos él. Rájuk való tekintettel is arra kell törekednünk, hogy normá­lis viszonyt alakítsunk ki Szer­biával. Ez a viszony különben a térség országai közül Szlové­niával mintaszerű, Horvátor­szággal jónak nevezhető, de az ottani, még mindig többé-ke­vésbé háborúsnak nevezhető helyzet, kissé gátolja az együtt­működés zavartalanságát. Az államtitkár előadását kö­logathatnak, szállást már 200 forinttól lehet kapni egy-egy éjszakára, az átlagár azonban 500-600 forint, de a frekventált területeken 1200 forintot is el­kérhetnek. Jelenleg a falusi vendégfogadóknak Magyaror­vetően Fejtő Ferenc, Francia­országban élő neves politoló­gus, történész, publicista be­szélt a több mint 100 főnyi hallgatóság előtt, s részletes történelmi áttekintést adott a XX. századi délszláv politikai folyamatokról, az etnikai fe­szültségekről és nyugati diplo­máciának e térség iránti viszo­nyáról. Fejtő Ferenc, akit kü­lönben csütörtökön avattak díszdoktorrá a Janus Pannonius Tudományegyetemen, nagyívű előadásában elmondta, hogy ez a háború kitörésekor nem etni­kai, vallási, vagy politikai in­díttatású volt, hanem a Milo­sevics-féle militáns, egyedura­lomra törő kommunista ideoló­gia egyenes következménye. Mint mondotta: a szerb népve­zér ugyanúgy tudta, hogy mit szágon mintegy 5000 ágya van, ám ezt különféle célzott támogatásokkal többszörösére lehetne növelni. Újdonság, hogy a jövő évi ajánlatokat a szövetség folya­matosan jelenteti meg és jut­akar elérni uralkodása alatt, mint egykoron Hitler. A „Le­bensraum(élettér)-elmélet" az ő gondolkodásában is ugyan­úgy felfedezhető, mint a náci vezérében. Fejtő Ferenc ugyanakkor pesszimizmusának is hangot adott, mondván, hogy nem lát semmilyen tár­gyalásos politikai megoldási lehetőséget a délszláv krízis­ben. A konferencia többi napján szekciókban dolgoztak résztve­vők. A történeti-etnikai szek­cióban tartott ( az elnöklő Fejtő Ferenc szerint is ragyogó) elő­adást Sajti Enikő szegedi törté­nész. Fgy válság anatómiája című dolgozatában érzéklete­sen vázolta a délszláv térség­ben jelentkező történelmi, po­litikai, gazdasági összefüggé­seket, a volt Jugoszlávia egy­koron felértékelődött geopo­litikai helyzetét, majd a Tito utáni éra történéseit, amelyek a háborúhoz vezettek. A nemzetközi konferencia részvevői között olyan nevek szerepeltek, mint Laslo Sekelj és Edita Stojsics (Belgrád), Santiago Petschen (Genf), Vá­rady Tibor (Újvidék), Zvoni­mir Baletic (Zágráb), Timothy L. Thomas (London), továbbá Martonyi János, Vujicsity Sztoján, Sokcsevics Dénes, Ress Imre, Urbán László, a tegnapi záróelőadáson pedig Lotz Károly, közlekedési és hírközlési miniszter. (Fejtő Ferenc exkluzív inte­rjút adott lapunknak. Ezt egy későbbi időpontban közöljük.) Kisírni e Ferenc tatja el az érdeklődőknek. A rendezvényen bemutatkozott a falusi turizmus kelet-európai szövetségének román tagszer­vezete is, ők erdélyi ajánlato­kat kínáltak. Az erdélyi falusi turizmus lehetőségeit bemutató katalógus ugyancsak jövő év tavaszán jelenik meg, a magyar falusi vendégfogadók szövet­ségénél azonban már jelenleg is tudnak ezekről felvilágosí­tást adni. • Óvodapedagógus-képzés Szarvason Fő az alkalmasság • Falusi vendégfogadók a Flóriánban Ötezer ágy egy-egy éjszakára • Mikola úr! Ön szerint miért nem tudtunk hónapo­kon át elérni egyetlen ille­tékes kórházigazgatót sem, miért ódzkodnak ettől a té­mától? - Nézze, ez egy nehéz, ké­nyes téma. Először is egy nép egészsége nemcsak az egész­ségügy dolga. Nálunk nap­jainkban egy beteg ország be­teg népével kell új egészség­ügyet csinálni. Mint ahogy az egész világon, Magyarorszá­gon is az orvosilag lehetségest kell összehangolni a gazdasá­gilag megengedhetővel. Az or­vosok képzettsége magasan fö­lülmúlja a műszerek fejlettsé­gét. Az egyre szűkülő anyagi forrásokba naponta kell bele­kényszeríteni a legújabb tech­nikát, műtéti lehetőségeket, to­vábbá a gyógyszertámogatást, a műszerezettséget, a kutatási programokat. Mikola doktor hangsúlyozza azt is, hogy „a betegjogok nin­csenek a teljesség igényével deklarálva Magyarországon", de fontosnak tartja, hogy kezd kialakulni a teljesftménytől függő finanszfrozás, s a mo­dern egészségbiztosítási rend­szerben mindkét fél érdeke, Az orvosi műhibákról (7.) Egy nép egészsége ••• hogy minél gyorsabban mun­kaképessé váljon a beteg. Már­pedig a gyógyítás során elszen­vedett szövődmény sokba ke­rül. Az Egyesült Államokban, ahol a legkorszerűbb a gyógyí­tás, egyben a legmagasabb a műhiba-perek száma is.. Ezért az orvosok, a kórházak nagyon magas felelősségbiztosítást fi­zetnek. így közvetlenül érde­keltek abban, hogy jó szakem­berekkel dolgozzanak. „Ne­künk sem érdekünk, hogy el­tussoljuk a gyenge felkészült­ségű kollégák esetleges műhi­báit, ügyeit. Viszont a nem vé­tő munkatársainkat védjük a jogi lehetőségek keretein be­lül". Statisztikát az orvosi műhi­bákról nem vezetnek. Éven­ként átlag 3 per indul a kórház, illetve orvoskollégák ellen. Jo­gi érvényű elmarasztalás az el­múlt négy év alatt egy esetben fordult elő. Emellett egy gyó­Hónapokon át pró­báltuk utolérni és meg­szólaltatni a nagyobb kórházak főigazgató fő­orvosait, illetve igazgató orvosait. Szabadságok, külföldi utak, értekez­letek, műtétek stb. aka­dályozták a kapcsolat­felvételt. A helyettesek nem vállalkoztak a nyi­latkozatra. A jeget a Szent Lászió Kórház or­vos igazgatója, dr. Mi­kola István, a Kórházszö­vetség elnöke törte meg. gyíthatatlan betegségben szen­vedő fiatal katona erőfeszíté­seik ellenére meghalt tüdő­gyulladásban. Előfordult még egy sajnálatos gyerekcsere is. Egy kétéves kisgyerek pedig croup-szindrómában halt meg. „Meg kellett értenünk a szülők vigasztalhatatlan elkeseredését és jogi keresetét, annak ellené­re, hogy ez a betegség minden korszerű gyógyító módszert igénybe véve is tragikusan végződhet". Dr. Mikola István tudomása szerint a kórházakban megkez­dődött „egyfajta kémkedés" az orvosi műhibák felderítése ér­dekében. Legutóbb az esti órákban a László kórházban megjelent egy fehér köpenyes férfi, aki orvosnak adta ki ma­gát, és a nővértől elkért kórla­pokat tanulmányozta. „Ezek a módszerek teljességgel elfo­gadhatatlanok és súlyosan sér­tik a betegek jogait, az orvosi titoktartást". Dr. Wölfi József, a MÁV Kórház főigazgató-főorvosá­„ nak véleménye szerint az orvo­si ténykedés, a műhiba-perek nálunk nincsenek a helyükre téve. Szlogenje: „ha egy beteg meghal, haljon meg az intenzív osztályon" morbidnak hat, de egy szervezet működését épp úgy lehet a legjobban kontrol­lálni, ha a legjobban felszerelt, legképzettebb szakemberekkel ellátott helyen halnak csak meg. Ebben a kórházban havon­kénti értekezleten esetmegbe­szélést tartanak a kórboncno­kokkal. orvosokkal, ahol a ta­nulságos eseteket nyíltan meg­beszélik, hogy kiderítsék, ha mulasztás történt, hogy hol, melyik fázisban következett be. Az sem egészséges, ami Amerikában van, hogy az or­vosok nem vállalnak kockáza­tot, inkább lebeszélik a betegei a beavatkozásról. Szinte félnek a betegtől, hiszen irgalmatlan biztosítást fizetnek. A MÁV Kórházban minden beteg bele­nézhet saját kartonjába, ezért nincs műhiba-kémkedés. Épp ideje lenne egy konszenzus lét­rejöttének az egészségügyi szolgálat és a társadalom kö­zött, persze a kölcsönös tiszte­let és a bizalom megadása mel­lett. Ha „műhiba" fordul elő, nem egy orvos a hibás, olyan­kor többen hibáznak. Abban benne van a nővértől kezdve a műtősön, főorvoson keresztül az igazgatóig mindenki, hiszen csapatmunka folyik. (Hiba ese­tén talán ezért is védik egymást a kollégák annyira.) Nem jó a közalkalmazotti törvény, mert ha fegyelmi- elmarasztalással megy el egy orvos, máshol többé nem tud talpra állni. így aztán előjön a jól-rosszul értel­mezett kollegialitás. Náluk je­lenleg három per van folya­matban, évente átlagosan leg­feljebb egy esetben kezdemé­nyeznek kártérítési pert. Most egy ilyen per után fizet a kór­ház - az eset több évvel ezelőtt történt. A közvélekedés (e sorok frója több tucat „magánsze­mélyt" is megkérdezett arról, fordult-e elő orvosi műhiba a környezetükben), ebben a té­mában erősen eltér a szakmai véleményektől. Talán nincs is olyan család, melyben ne tud­nának súlyos diagnosztikai té­vedésről, orvosi gondatlanság­ról. Ezek a vélemények, akár igazak, akár túlzóak, nem egy szakmát, hanem egy jelenséget minősítenek. Hallgatni róluk bizonyára nagyobb vétek, mint megtalálni a módját az orvosi műhibának nevezett egészség­ügyi-jogi probléma orvoslásá­nak. (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents