Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-28 / 304. szám

SZERDA, 1994. DEC. 28. KRÓNIKA 7 Mi történt a belpolitikában 1994-ben? emlékeztek meg a trianoni békeszerződés megkötésének 74. évfordulójáról. 11. Hajnali 2 óra 40 perckor ismeretlen tettesek berobbantották a Parlament egyik Duna felőli bejáratát. Személyes sérülés nem történt, az anyagi kár sem jelentős. 14. Békéscsaba belvárosában, a Nagy Imre téren felavatták az ország első köztéri Nagy Imre szobrát. 15. Az FTC-Kispest-Honvéd labdarúgó kupadöntő után a kispesti futballpályán a rendőrség indokolatlanul durván lépett fel a közönséggel szemben. Emiatt Kónya Imre belügyminiszter rendkívül szigorú. részletes vizsgálatot rendelt el. A mérkőzésen történt rendbontással kapcsolatban a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal 1994. július 15-én hivatalos személy sérelmére elkövetett erőszak bűntette miatt indított nyomozást. 17. A református egyház szertartása szerint, katonai tiszteletadással vettek végső búcsút a Kerepesi temetőben Bethlen István néhai miniszterelnöktől. A szovjet fogságban, a moszkvai Butirka börtönben 1946-ban elhunyt államférfi hamvait június 4-én, honvédségi különgéppel hozták haza. - Budapesten meghalt ifj. Bartók Béla, a Magyarországi Unitárius Egyház főgondnoka, a nagy zeneszerző fia. 28. Budapesten ünnepélyes külsőségek között tartották meg az Országgyűlés alakuló ülését, amelyet Göncz Árpád államfő nyitott meg. Ezután a leköszönő kormány nevében Boross Péter miniszterelnök mondott beszédet és bejelentette, hogy kormánya mint ügyvezető kabinet látja el feladatát. Göncz Árpád Horn Gyulát, mint a választásokon győztes párt elnökét kérte fel a kormányalakításra. A mandátumok igazolásával és a honatyák eskütételével megalakult az új törvényhozás, majd Gál Zoltánt (MSZP) az Országgyűlés elnökévé, Kérődi Máriát (SZDSZ), G. Nagyné Maczó Ágnest (FKgP) és Salamon Lászlót (MDF) alelnökké választották. 30. A kormány ülésén Barsiné Pataky Etelka, az expo főbiztosa beszámolt a világkiállítással kapcsolatos munkálatok helyzetéről. Elmondta: 28 ország kötelezte el magát az összesen 100 milliárd forintos beruházással létrehozandó budapesti világkiállítás mellett. Július 5. Az Országgyűlés módosította a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényt: megszűnt a parlamenti képviselőség és a polgármesteri tisztség összeférhetetlensége. Július 21-én Göncz Árpád köztársasági elnök aláírta a törvényt. Július 25-én az MDF országgyűlési képviselőcsoportjának elnöksége beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz indítványozva a törvény alkotmányellenességének vizsgálatát. November 8-i határozatában a testület nem találta alaptörvényellenesnek a törvényt. 8. Szimpátia tüntetéseket rendeztek Budapesten a rádió és a tv épülete előtt a távozó Csúcs László, illetve Náhlik Gábor alelnökök mellett. A Vérmezőn újabb nagygyűlést tartottak a felmentett alelnökök hívei. 15. Letette az esküt az új kormány. A tizennégy tagú kabinetet Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke vezeti, az SZDSZ-es Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettesként a Belügyminisztérium élén áll. A 12 tárca közül kilencet az MSZP, hármat az SZDSZ által jelölt miniszter irányít. Ugyancsak MSZP-s a nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszter. 23. Budapesten a Mátyástemplom Halászbástya felé eső külső kriptabejáróját ismeretlen tettes kis erejű robbanószerkezettel felrobbantotta. Megsérültek a főszentély és a Szent István kápolna színes üvegablakai, a káptalani sekrestye és a Király-oratórium ólomüveg ablakai, valamint a kripta lejáratának kődíszítményei. A kripta bejárata feletti erkély megsemmisült. A templom szerkezetileg nem sérült meg. A keletkezett kár értéke mintegy 30 milliárd forint. Július 29-én Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter ötmillió forintot adott Paskai László bíboros prímásnak a templom helyreállítási munkálataira. 28. A magyar kormány tíz igen szavazattal és három tartózkodással úgy döntött, hogy nem javasolja az 1996. évi budapesti világkiállítás megrendezését, mivel az ország anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé. Az ellenzéki pártok - a Fidesz kivételével -, valamint a szakmai és társadalmi szervezetek kifogásolták a döntést. A végleges döntést november 8-án az Országgyűlés hozta meg. Augusztus 6. Askin Abdulkerin török állampolgár kamionjában a nagylaki határállomásnál tartott vámvizsgálat során 151 darab fél- és egykilós vákumfóliás csomagolású heroint találtak. A szakértői vizsgálat szerint a 85,23 kilogramm heroinnak 850 millió forint az értéke. A vámvizsgálat közben a gépkocsi vezetője, útlevelét és okmányait hátrahagyva elmenekült a helyszínről. A megyei rendőr-főkapitányság országos körözést adott ki a török kamionos ellen. 14. Keleti György honvédelmi miniszter egynapos látogatást tett Jugoszláviában. Belgrádban Pavle Bulatovics jugoszláv szövetségi nemzetvédelmi miniszterrel folytatott beszélgetésen megállapodtak abban, hogy írásban rögzítik az 1991 őszén szóban megkötött légvédelmi egyezményt. Ez a megállapodás azt tartalmazza, hogy a határ két oldalán 10-10 kilométeres sávot a felek katonai repülésre nem vesznek igénybe. Amennyiben mégis elkerülhetetlen, akkor erről tájékoztatják egymást. 20. Országszerte megünnepelték államalapító Szent István napját: Göncz Árpád köztársasági elnök a Budai Várban mondott beszédet. Hangsúlyozót ma ismét korszakváltás folyamatában élünk. Századunk keleti fenyegetése újra fölerősítette Európa egyesülési ösztönét, s a kelet-közép-európai államok, amelyek Szent István korában is a Nyugathoz igyekeztek felzárkózni, ma ugyanezzel a gondolattal küzdenek. Budapesten ünnepélyes zászlófelvonást, Szent Jobb körmenetet rendeztek. Az ünnepségen Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, tolmácsolta II. János Pál pápa Göncz Árpádhoz intézett üdvözlő táviratának szövegét is. 23. Horn Gyula miniszterelnök - Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter társaságában - találkozott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia küldöttségével. Seregély István elnök hangsúlyozta, hogy az egyház kész küldetése jegyében támogatni mindazt, amit a kormány a közjó szolgálatában tenni szándékozik. 24. Hazahozták a budapesti Zsidó Múzeumból ellopott, felbecsülhetetlen értékű műkincsek nagy részét, amelyeket Romániában találtak meg. Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány hangsúlyozta: ez volt az első eset, hogy a magyar rendőrök egyszerre négy ország - Ausztria, Izrael, Németország és Románia - bűnüldözőivel működtek együtt. A kegytárgyak augusztu 29-től ismét megtekinthetők. Szeptember 6. Első alkalommal vetették be a kecskeméti vadászezred MIG 29-es vadászgépét egy jugoszláv légtérsértő gép ellen. A jugoszláv katonai gép Hercegszántó térségében három kilométer mélységben és ugyanilyen szélességben megsértette Magyarország légterét. A jugoszláv illetékesek a légtérsértést elismerték, és azt a pilóta hibájával indokolták. 10-11. Budapesten tartották a Magyar Demokrata Fórum VIII. Országos Gyűlését. A választmány különbizottságai beszámoltak a pénzügyi, önkormányzati, a politikai helyzetelemző, az MDF arculatát alakító és az alapszabályt módosító munkáról. Az országos gyűlés - 329 szavazattal - ismét Für Lajost választotta meg a párt elnökévé, míg a másik jelölt, Szabó Iván 294 voksot kapott. 21. Kovács László külügyminiszter Győrött a Széchenyi István Főiskolán tartott akadémiai napon szólt a kormány külpolitikájáról. Bejelentette: A szomszédos országokkal megkötendő alapszerződéseknek a határok sérthetetlenségét megerősítő része nem jelenti azt, hogy Magyarország lemond a határok békés megváltoztatásának elvi lehetőségéről. 27. Az Országgyűlés plenáris ülésén elmondott beszédében Horn Gyula miniszterelnök bejelentette: 1995 áprilisára nemzeti modernizációs program készül, új lendületet kap a privatizáció, hogy négy év múlva befejeződhessen. Elmondta, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői Magyarország pénzügyi költségvetési helyzetét súlyosnak látják. 1993-94-ben Magyarországon a reformok üteme lelassult. A kormányfő szerint a jobboldali kormányzat elhibázott politikája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ország elvesztette előnyét a többi keleteurópai állammal szemben. 28. Katona Béla tárca nélküli miniszter Szegeden bejelentette, hogy a szegedi és budapesti robbantásokkal kapcsolatban egyre kevesebb a remény a tettesek felderítésére. Minél inkább telik az idő, annál inkább csökken az esély arra, hogy érdemi és használható nyomot sikerüljön találni. 30. Az Országgyűlés elfogadta az önkormányzati törvénycsomagot. A szavazások megkezdése előtt az ellenzék: az MDF. az FKgP, a KDNP és a Fidesz képviselőcsoportja demonstratíve elhagyta az üléstermet. A képviselők ezután 261 támogató és egy ellenszavazattal. tartózkodás nélkül módosították az alkotmányt, hogy megváltoztathassák az önkormányzati és az önkormányzati választási törvényt. Október 4. Az Országgyűlés elfogadta a nyugdíjak 8 százalékos, visszamenőleges emelését. Az 1994 szeptemberét megelőző időre vonatkozó emelés 8 havi összegét a novemberi járandóságukkal együtt kapták kézhez a nyugdíjasok. Ezzel megvalósult a nyugdíjak törvényben előírt 25 százalékos éves átlagos emelése. A kifizetés 21,2 milliárd forintjába került a költségvetésnek. 5. Az Országos Rendőr-főkapitányság közleményt adott ki: kivizsgálta az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének a magyar Külügyminisztériumhoz és a Belügyminisztériumhoz 1994. szeptember 22-én eljuttatott szóbeli jegyzékében foglaltakat. A nagykövetség aggodalmát és tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy 1994. jzeptember 15-én és 17-én az éjszakai órákban a rendőrség amerikai állampolgárokat vont ellenőrzés alá, rutin bántalmazásnak, faji diszkriminációnak, indokolatlan zaklatásnak minősítve a rendőri tevékenységet. Az ORFK közleménye leszögezte: az amerikai állampolgárokkal szembeni rendőri intézkedés nem volt jogellenes. 6. Göncz Árpád köztársasági elnök 1994. december 11ére kiírta az önkormányzati választásokat. 22. Orosháza közelében - a pilóta hibájából - lezuhant egy helikopter és a fedélzetén lévő 10 ember meghalt. A rendőrség megállapítása szerint a helikopteren kettővel több utas tartózkodott a megengedettnél. A pilóta - Nalimev Mikola ukrán állampolgár - nem rendelkezett repülési szakszolgálati engedéllyel és durván megsértette a repülési szabályokat. 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 38. évfordulója és a köztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából Budapesten koszorúzási ünnepséget rendeztek a Rákoskeresztúri köztemető 298-as, 300-as és 30l-es parcellájában. Ünnepi beszédet Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke mondott. Az állami megemlékezésen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök. Este az Operaházban díszhangversennyel emlékeztek, ahol Göncz Árpád mondott beszédet. A parlamenti ellenzéki pártok a budai Várban tartottak közös megemlékezést, mert - Orbán Viktor szavaival - nem kívántak együtt ünnepelni november 4e, a forradalom leverésének örököseivel. Csurka István, a Magyar Igazság és Elet Pártjának elnöke, a MIÉP és a Magyar Út Körök Mozgalom ünnepségén, a budapesti Felvonulási téren mondott beszédet. 24. Horn Gyula miniszterelnök Budapesten fogadta Tőkés László királyhágó-melléki református püspököt. A találkozó után a felek - a sajtó képviselői előtt - megerősítették, hogy sikerült tisztázniuk a korábbi félreértéseket. November 6. Megkezdődött az önkormányzati választási kampány. 8. Az Országgyűlés döntött az 1996. évi világkiállítás megrendezésének lemondásáról. December 2-án vasúti szerencsétlenségben 29 ember vesztette életét a Szolnokhoz közeli Szajol állomáson November 21 -én Göncz Árpád köztársasági elnök aláírta a törvényt. 11. Horn Gyula miniszterelnök Karcagon egy lakossági fórumon kijelentette: az országban nem tartható tovább egymillió közalkalmazott. 12. Kecel határában lezuhant egy helikopter. A gépen tartózkodó három személy életét vesztette. 17. Az Országos Választási Bizottság ülésén bejelentették: legfeljebb 84 933 aláírás tekinthető hitelesnek abból a több mint 112 ezerből, amelyet az Új Magyarország kezdeményezésére gyűjtöttek össze az expo-népszavazás ügyében. Az Országos Személyiadat és Lakcímnyilvántartó Hivatal az aláírási íveket tartalmi, formai, szerkesztési ellenőrzését, valamint az aláírók számbavételét teljes körűen vizsgálta, a névés lakcímadatokat pedig véletlenszerűen, 2500 mintát kivéve. 17-18. Budapesten tartották az I. nemzeti AlDS-konferenciát. Magyarországon 398 vírusfertőzött él és 162 beteget gondoznak. 24. Arany Európa-díj politikai különdíját Horn Gyula miniszterelnöknek ítélték a Keletés Nyugat-Európa közötti egykori vasfüggöny lebontásában vállalt szerepéért. Az életmű díjat Zorán Sztevanovity előadóművész kapta. A német ARD televízió elismerését első alkalommal Németország határain kívül - december 3-án Budapesten adták át. 30. Eigner József, az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság soros elnöke a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában elmondta: mégérkezett a Belügyminisztériumból a névsorban első negyven képviselő átvilágításának eredménye. Eszerint közülük egy fő saját kezűleg aláírt beszervezési nyilatkozattal hálózati feladatot vállalt, az állambiztonsági apparátusnak jelentést adott, illetve tevékenységéért térítést vagy más előnyöket fogadott el. A testület vezetője az érintett nevét természetesen nem mondta meg. December 2. Szörnyű tragédia történt a Szolnok közelében: a Budapest-Nyíregyháza között közlekedő gyorsvonat Szajol állomáson kisiklott és a vagonok egy része az állomás épületének ütközött. A mérleg: 29 halott és csaknem 60 sérült. 11. Helyhatósági választásokat tartottak az országban. A választópolgárok 43 százaléka jelent meg az urnák előtt. A részvételi arány azonban egyes körzetekben változó volt. Csongrád megyében például a választópolgárok 38, míg Szegeden csak 27 százaléka szavazott az önkormányzati választásokon. 14. Sztrájkoltak a vasutasok. A 42 órára tervezett munkabeszüntetés azonban rövidebb lett, mert időközben megegyeztek az érdekeltek. Az MTI alapján összeállította: Kisinue Ferenc