Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-28 / 304. szám

SZERDA, 1994. DEC. 28. BELÜGYEINK 3 Parlamenti huzavonák Megszületett a költségvetés A végszavazást követően Békési László pénzügyminisz­ter a kormány nevében megkö­szönte a képviselőknek az el­múlt hat hét megfeszített mun­káját. A pénzügyminiszter kü­lön köszönetet mondott az el­lenzéki pártoknak azért, inert nem akadályozták meg a tör­vény elfogadását. Ezt követően a frakciók indokolták a költ­ségvetésre leadott szavazatu­kat. Varga Mihály (Fidesz) el­mondta: azért szavaztak a fia­talderpokraták nemmel a költ­ségvetési törvényre, mert az nem teljesítette azt a legfőbb elvárásukat, hogy egy reális gazdaságpolitika részeként az egyensúlyra való törekvés mel­lett szolgálja a hosszú távú fej­lődés érdekeit is. Szekeres Im­re (MSZP) a szocialista frakció nevében is megköszönte a négy ellenzéki párt együttmű­ködését, amely lehetővé tette a költségvetési törvény elfogadá­sát. Ezzel a szocialista frakció­vezető szerint létrejöttek az eredményes együttmunkálko­dás feltélelei az Országgyűlés­ben. Barsiné Pataky Etelka (MDF) kiemelte, hogy pártja konstruktív ellenzékként lépett fel a költségvetés vitájában, annak ellenére, hogy az elmúlt Az Országgyűlés tegnap elfogadta a Magyar Köztár­saság 1995. évi költségvetéséről szóló jogszabályt. Ez két szavazást igényelt, mivel először azokról a korrekciós ja­vaslatokról döntött a Ház, amelyeket a Pénzügyminiszté­rium előkészítő munkája alapján az alkotmányügyi bi­zottság azért dolgozott ki, hogy megszüntessék a feltárt koherenciazavarokat. A Tisztelt Ház 251 igen, 83 eluta­sító és 1 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az ország jövő évi költségvetését. Ennek megfelelően jövőre a köz­ponti költségvetés konszolidált hiánya 282 milliárd 645 millió forint lesz, a tervezett 1914 milliárd 142,5 millió kiadási főösszeg és az 1631 milliárd 497,5 millió forintos bevételi főösszeg egyenlegeként. négy évben ilyen magatartást nem igen tapasztalhatott az ak­kori ellenzéktől. Ugyanakkor ez a költségvetés az MDF ve­zérszónoka szerint kíméletle­nül elvesz mindenhonnan, s nem tudni, hogy kinek ad. Ezért az MDF frakciója nem­mel szavazott. Csépé Béla (KDNP) azt emelte ki, hogy pártja megérti és elfogadja a pénzügyi egyensúly javításá­nak szükségességét, de ehhez más útra lenne szükség, mint amit az elfogadott költségvetés kijelöl. Természetesen nemmel szavaztak az előterjesztésre. Torgyán József (FKGP) a nemzetrontó jelzővel illette a 95-ös költségvetést, amit ezért az FKGP elutasít. Miközben restrikciós politikájával a tö­megek nyakára tette a hurkot a kormány, magának mindent megad. Nagy lehetőséget sza­lasztott el a kormány az expó lemondásával is. Az Országgyűlés nagy több­séggel - 272 igen, 25 nem és 29 tartózkodó szavazattal - el­fogadta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésről szóló törvény hatályba lépéséig szükséges egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés ezután 247 igen szavazattal - 73 nem és 12 tartózkodó voks ellenében ­elfogadta a szövetkezetekről szóló törvény módosítását. A szavazás utáni indoklás során Bogárdi Zoltán (MDF) szerint a módosítás minden elképze­lést alulmúlt; a javaslattal a ko­alíció figyelmen kívül hagyta a valós helyzetet és problémákat. Az MDF*szerint az MSZP és az SZDSZ ezzel a törvénymó­dosítással szövetségeseinek akarja átjátszani a szövetkeze­tek megmaradt vagyonát. Gyi­móthy Géza (FKGP) bejelen­tette, hogy a Kisgazdapárt, amint hatalomra jut, módosíta­ni fogja a szövetkezeti tör­vényt. Pásztohy András (MSZP) azt tartotta fontosnak, hogy a módosítás hatályon kívül he­lyezte a szövetkezeteket sújtó diszkriminációt. Szakái Ferenc (KDNP) arra hívta fel a fig­yelmet, hogy a módosítás nem felel meg az európai tendenci­áknak, nem biztosítja a falvak önrendelkezését. Sümeghy Csaba (Fidesz) leszögezte, hogy hárommillió embert érin­tő kérdést nem szabad a politi­ka tárgyává tenni. Hozzátette azt is, hogy a jelenlegi szö­vetkezeti törvény nem kínál megoldást a problémákra. Solymosi József (SZDSZ) úgy vélekedett, hogy a szövetkeze­tek válságáért nem a módosí­tás, hanem az előző évek szö­vetkezetellenes politikája a fe­lelős. Fotó: Somogyi Károlyné Napközis étterein - Bordányban Vámregisztráció Megfigyelik a makaiónit Január l-jétől többféle élel­miszer - bármely országból származó - behozatalát úgyne­vezett megfigyelési rendszer keretében regisztrálják. A mi­nisztérium által elrendelt sza­bályozás alapján bizonyos ag­rártermékek esetében napra ké­szen kívánják a behozatalt átte­kinteni, egyes importtermékek­nek ugyanis oly mértékű a tá­mogatása, hogy dömping áron érkezhet az országba. Amennyi­ben a monitoring rendszer azt jelzi, hogy a behozatal túllép bizonyos kritikus mennyiséget, a GATT-szabályok értelmében mérlegelhetik a szigorúbb vám­szabályozást. A megfigyelt ter­mékek behozatalát megelőzően az importőröknek az IKM engedélyezési főosztályán kell a kereskedelmi okmányokat regisztráltatni. Hosszabb távra kellett meg­oldást keresni Bordányban a napközis konyha működteté­sére, mivel a még használatban lévő konyha közel nyolcvan éves régi épületben üzemel. Az önkormányzat megvette a Dél-Tiszamenti áfész Vad­gesztenye vendéglőjét, amely­nek új, többirányú funkciót szánnak. Az átalakítást igénylő épületben korszerű konyha szolgálja majd a diákétkezte­tést, a hozzávetőleg 200 férő­helyes étterem a napközis ellá­táson túlmenően a lakossági igényeket is ellátja. A menü mellett a la carte étkezés is lesz az önkormányzati tulajdonú étteremben, valamint hétvége­ken lakodalmakra és családi rendezvényekre is helyet biz­tosítanak. A konyha és étterem belső átalakítási munkálatait mintegy félmilliós költséggel a%.önkormányzat közhasznú munkára alkalmazott szakem­berekkel végezteti. Előrelátha­tólag februárban működésbe lép a napközis étterem. Képünkön a leendő konyhá­ban szorgoskodnak az építők. MODUL BAN 1994. dec. 30-ig, gyári feltételekkel MÉG AZ ÁREMELÉS ELÓTT MEGRENDELHETI a JAMINA által gyártott cserép és tégla termékeket! Modul Bau Kft. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491 -022,474-481 Z3 karácsonyi előzetes havazás foltjain csúszkáltam, amikor pár kilométerre tőlem frontálisan egy teher­autóba rohanva meghalt Kőtörő Miklós, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke. Evekig dolgozott előbb szürke kis hivatalnokként, aztán szürke eminenciásként, hogy rendben tartsa megyéje pénz­ügyeit. Talán őt is meglepte, amikor a rendszerváltás utáni nagy szakemberpazarlásban a frissen alakult közgyűlés meghívta és egyhangúlag megválasztotta. A vitathatatlan tekintélyű autokratikus vezetők ritka csoportjába tartozott. Sok „szabálytalan" döntést vitt ke­resztül akaratával a testületen. A megye a rendszerváltás egyik legnagyobb áldozata. Pártérdekekből lefokozták egy vagyonkezelő holdinggá, hogy fenntartsa néhány feloszt­hatatlan intézményét. Kőtörő Bács megyéje titokban a régi feladatát folytatta: gázprogramot, ivóvízprogramot szervezett, támogatott fel­karolva az új településfejlesztési struktúrának áldozatul odadobott kistelepüléseket. Furcsa fintora a sorsnak, hogy Kőtörő Miklós a mosta­ni választásokon éppen a megyeszétverés tettére büszke szabaddemokraták listáját vezette. Képe alatt a személyére szabott jelszó: „Egyszer már sikerült." Sokáig úgy nézett ki, még egyszer sikerülni fog. Köréje volt legkönnyebb koalíciót szervezni a legkülönfélébb pártok, érdekcsoportok bevonásával. Elete utolsó reggelén azonban váratlanul szembenéz­hetett a vereségével. Bács megyében kezet fogott három párt, amelynek kézfogását a magyar politikai élet legab­szurdabb gesztusának tartanák másutt. Az MSZP, Kisgaz­dapárt, Fidesz koalíció közzétette, hogy a mandátumok többségében birtokában szocialista elnököt választ. Cseré­ben az eddigi egy alelnök helyett most három lesz, két kis­gazda és egy fideszes. Hadd lássa ország-világ, hogy mi­lyen az igazi pártpolitika! Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy talán ezért is nyomta erősebben a gázpedált, mint ahogy a latya­kos „útviszonyok" megengedték volna. Szeretett szágulda­ni, vele utazó munkatársai mindig félve néztek a kilomé­teróra mutatójára. De bíztak benne. Elnöki megbízatásának utolsó napján azonban min­denben elhagyta a szerencse. j~j egendája készülőben. Utolsó jutalmát, több mint fél­*—I millió forintot a szegény gyerekeket támogató alapítványára hagyta. Utódaira egy belharcok nélkül mű­ködő, közmegelégedésre dolgozó megyei közgyűlés emlékét testálta, nehéz lesz megbirkózni vele. Pedig barátai, munkatársai is ott lesznek az új csa­patban. Csak a történet szól már másról. Az egyszerű kis­emberi, kistelepülési érdekek eltűnnek majd a pártpolitika Bermuda-háromszögeiben. Akkor is, ha más pártok kö­tögetik a paktumokat tovább. A] e /'fcZt^ • Német cégek kijátszották az embargót Hat év fagyasztott málnáéit Német cégek az elmúlt két és fél évben 600 alkalommal játszották ki a Jugoszlávia elle­ni gazdasági embargót és hat­van esetben megpróbáltak ka­tonai felszerelést a délszláv hadszíntérre szállítani. A Die Welt című német lap beszámo­lója szerint a vámbűncselek­ményeket vizsgáló kölni hiva­tal már több száz ügy iratait adta át az ügyészségnek és 15 esetben már az ítélet is meg­született. Az elkövetők többsé­ge németországi céggel rendel­kező szerb vagy horvát szár­mazású üzletember. Egy saarbrückeni szállítmá­nyozó 155 tonna fagyasztott málnát hozott Szerbiából, emi­att hatévi börtönre ítélték. Egy 26 éves kereskedőt egy év és két hónapi szabadságvesztéssel sújtottak, mert farmereket és pólókat csempészett Jugoszlá­viába. Szerbia és Montenegró területéről gyümölcsöt és épí­tőanyagot próbálnak kicsem­pészni a német kereskedők. A kölni hivatal szerint a Jugo­szlávia elleni embargó kiját­szói elsősorban Németorszá­gon és Olaszországon keresztül bonyolítják üzleteiket. Teher­autókon és repülőgépen is pró­báltak katonai rádióberendezé­seket, páncélsisakot és katonai ruházatot a harcoló felekhez eljuttatni. Többen próbálkoztak hamis papírokkal kőolajat és különböző vegyszereket Jugo­szláviába juttatni. • Újra vitára bocsátják a NAT legfrissebb változatát, mely feltehetőleg most már csak részleteiben változik. Ha igaz, végleges a tízosztályos iskola-tervezet is, mely ala­pos szerkezeti átalakításra kényszeríti a teljes magyar iskolarendszert. Szegeden, a Csongor téri Altalános Isko­lában és Gimnáziumban már nem kell túl nagy változásra számítani, hiszen ez a tanin­tézmény a tervezett új rend­szer szerint működik - immá­ron két esztendeje. Az okok­ról és a tapasztalatokról kér­deztük Bagi Adámnél, az is­kola igazgatóját. • Nehezen született meg a Csongor Téri Általános Iskola és Gimnázium. Most hogy érzik magukat? - Köszönjük szépen jól, de a tréfát félretéve: nagyon mo­dern döntése volt az előző ön­kormányzatnak Szeged köz­oktatási fejlesztésében ennek az iskolai formának a létreho­zása. Mi 8+4-es szerkezetben dolgozunk, megmaradt az ál­talános iskolai képzés, ahol ének-zene, illetve választás szerint angol, német vagy francia tagozatos osztályba járhatnak a gyerekek. A ha­gyományos tantárgyi rend­© KÉRDÉS fe • Az iskolaigazgatóhoz Két évvel a többiek előtt szerben dolgozunk, de min­den tanítványunk tanul mo­dulrendszerű oktatásban szá­mítástechnikai, háztartási és műszaki ismereteket. A gim­náziumi oktatásunkra igen jó hatással voltak a megalakulá­sonkat kísérő kétkedő kérdé­se. Pedagógusaink szakmai felkészültsége, elszántsága és akarata ugyan megvolt, ám az alapító okiratra való több mint 11 hónapos várakozás csak erősítette emberi össze­tartozásunkat. • Miért nevezhetjük mo­dernnek ezt a látszólag hagyományos általános is­kolát? - Elég ha a közoktatás mo­dernizálására gondolunk, ami egyre több érettségizett fiatalt jelent, s ehhez át kell az isko­larendszernek is alakulni. A mai gimnázium kétirányú to­vábbtanulásra készít fel inten­zíven - ehhez készül a közok­tatási törvényjavaslat ún. két­szintű érettségi- és vizsgater­ve. A gimnázium egyik funk­ciója a felkészítés az egyete­mi és főiskolai továbbtanulás­ra, a másik pedig a felkészítés olyan szakmák tanulására és képesítések megszerzésére, amelyekhez elengedhetetlen egy magasabb szintű általá­nos tudás és műveltség. Az előbbihez szükséges a maga­sabb szintű érettségi, mely ví­zum és útlevél is egyben a felsőfokú oktatásba, ezt a ta­nulásra jobban motivált jeles és kitűnő tanulmányi eredmé­nyű gyerekek tudják megsze­rezni. • Kik jelentkezhetnek eb­be a gimnáziumba? - Minden tanulni vágyó nyolcadikos leány és fiú, aki gimnáziumi érettségivel akar továbbtanulni. Altalános Bagi Ádámné tanterv szerint tanítunk, életre felkészítő stúdiumokat is kí­nálunk (nevelési, számítás­technikai, humánökológiai, embertani, informatikai alap­ismereteket). A jövőben sze­retnénk kapcsolódni az úgynevezett iskolán kívüli képzési-oktatási formációk­hoz is, ezekhez azonban szükséges a szülők anyagi ereje. Nagy az érdeklődés, emiatt január 9-én 15 órakor ismét „Nyílt napot" tartunk. Fontos lenne egyébként, hogy a szegedi tanintézetek sokkal jobban összehangolják peda­gógiai-munkaerő felkészítési programjukat. T. ¥.

Next

/
Thumbnails
Contents