Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-26 / 303. szám

KEDD, 1994. DEC. 27. • Magányosok, hajléktalanok és a Vöröskereszt Már csak nyomorenyhítésre futja BELÜGYEINK 3 A szeretet ünnepe előtt jó előre szervezőmunkába kezdtek a szegedi vöröskeresztesek. Az idén főként az egyedülélők fölkutatását és megajándékozását tűzték ki célul. Az alapszervezeti titkárok, aktivisták mintegy 250 olyan személyt találtak, akikre rajtuk kívül aligha nyit más ajtót. Korábbi személyes kapcsolataikat latba véve, a rádió nyilvánosságát fölhasználva kérték a városbeli cégek, tehetősebb polgárok segítségét, járuljanak hozzá a magányosok megajándékozásához. Fogadókészségük jeleként ügyeletet tartottak, ám a végeredmény lehangoló: úgy tűnik, hogy az adakozók is elszegényedőben vannak. A szerény élelmiszercsomagok némi édességből, konzervekből álltak össze. Az Azt mondja a Vöröskereszt szegedi területi szervezetének vezetője, Korom István, hogy az utóbbi években alaposan megváltozott a humanitárius szervezet munkája. A békeidőben alapvetően egészségügyi feladatok ellátására, váratlan katasztrófa-helyzetekben azonnali segítségadásra hivatott szervezet energiájából, pénzéből jószerével már csak a szociális gondok mérséklésére futja. Igaz, a tömeges elszegényedés már önmagában is elég katasztrófaérték 60 százalékát a saját erőből - a szociális árusításból és korábbi adományokból összegyűlt összegből - állták, 30 százaléka a Vöröskereszt központjától származik, a többi az, ami helyi adakozásból csurrant-csöppent a perselybe. A múlt héten megtartott rendezvényeken, a dorozsmai, a petőfitelepi klubban, az Eszperantó utcában megtartott fenyőfaünnepen is sok csomag talált gazdára. A Vöröskereszt jóvoltából összesen csaknem 400 városlakó részesült némi szerény meglepetésben. A DélMagyarországi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvánnyal közösen okoztak örömet a kórházban, klinikán fekvő kicsinyeknek, a polgármesteri hivatalban megtartott gyermekkarácsonyi ünnepségeken pedig csaknem 500-an örülhettek a közösen támogatott műsornak és a csomagoknak. Csendes, nem látványos munka a vöröskereszteseké. Azt mondják, ha mást nem, hát akkor lelki megnyugvást tudnak nyújtani azzal, hogy meghallgatják azt, aki elsírja bánatát. Aki elpanaszolja, miként telnek téli napjai a fűtetlen szobában... Mert hogy a humanitárius szervezet pénzt, tűzifát adni nem tud, miként állami, szociálpolitikai feladatokat átvállalni sem. Jogosítványa az egészségvédelemre, ismeretterjesztésre, az ifjúság fölkarolására is szól, s jövőre ez a szervezet lesz a véradás rendszerének a gazdája is. Ki tudja, a következő évben futja-e majd idejükből, energiájukból, pénzükből, hogy ajándékot helyezzenek a magányosok, a hajléktalanok karácsonyfája alá? Ch.á. Miniszterelnöki jókívánság Boldog, békés karácsonyt ktvánt az ország népének és a megjelent mintegy 1600 gyermeknek Horn Gyula miniszterelnök szombaton, a Budapest Kongresszusi Központban rendezett karácsonyi ünnepségen. Pécsi Ildikó, országgyűlési képviselő, a szervezők egyike ehhez hozzátette: mindannyiunkra ráfér most és a jövőben a karácsonykor jobban kifejezésre jutó szeretet, megértés. A parlamenti képviselők és a kormány által szervezett rendezvényen - amelyre nagycsaládosok, hátrányos helyzetű gyerekek kaptak meghívást - ott volt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke és Kuncze Gábor belügyminiszter. A borforgalmazás több szabálya változik január l-jétől. A három liternél kisebb kiszerelésben értékesttett bort ezentúl csak a palackos borokra érvényes szabályok szerint lehet majd értékesíteni. Ez azt jelenti, hogy a csomagolásnak ki kell elégítenie az úgynevezett palackállósági vizsgálat előírásait, s a cimkén fel kell tüntetni az évjáratot, az alkoholtartalmat, valamint a töltési adatokat. Hazánkban évente átlagosan négymillió hektoliter bort állítanak elő a pincészetek, amelyből 1 millió hektoliter megy exportra, a többi a bazai piacra kerül. Az itthoni borból 2 millió hektolitert hordóban értékesítenek. A három liternél nagyobb edényben forgalmazott bor hordósnak tekinthető, de fogyasztóvédelmi okból e területen is szigorodnak a szabályok, így például a csomagolást dézsmamentessé kell tenni, vagyis zsineggel, illetve más eszközzel kell lezárni. Ugyanígy a kannára cimkét kell ragasztani, amelyen szerepelnie kell a bor nevének, a cukortartalomnak megfelelő típusjelzésnek, az Országos Borminősítő Intézet (OBI) minősítési számának, valamint a töltési dátumnak. A borozók csak.OBl-engedéllyel rendelkező bort vásárolhatnak. Az engedélyeket a termelő köteles beszerezni. Egy-egy vizsgálat költsége csupán néhány ezer forint, ami nem jelentős tétel. A Borkultúra Alapítvány szeretné, ha a nyugat-európai gyakorlat terjedne el Magyarországon is. A KEG rozsdamentes acéltartályokból a pulton, az üdítőknél ismert csapokon töltik poharakba a bort. Az említett eladási forma egyszeri beruházási költsége 20-25 ezer forint. Az alapítvány álláspontja az, hogy nem elhanyagolható a bor minőségének javításában az önkormányzatok felelőssége, hiszen e testületek felügyelik a különböző értékesítési csatornákat. Hatáskörük azonban korlátozott, mivel a törvények nem teszik lehetővé a vétők elleni következetes fellépést, például az üzletek bezárását. Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetését! Hétfőtől péntekig (Csak felárral 2 4S1 2S1 és gyásiköilemények) S-l 2, 14-17-ig: 318-999 DélmaqyarorszAq 7-15-ig: fjZ(J-Z J V Reggeli nélkül nehéz Az általános iskolai tanulók 11 százaléka üres gyomorral megy reggel iskolába - állapította meg a giesseni egyetem kutatócsoportja. Útközben vásárolnak valami édességet, amelyet a nagyszünetben fogyasztanak el - mondta Alexandra Heyel, a kutatócsoport vezetője. A felmérésben 400 általános iskolai tanulót, s számos idősebb fiút és lányt kérdeztek ki 18 évesig bezárólag. - Az a szokás, hogy reggel semmit sem esznek, rossz tanulási eredményekre vezet. Az agynak szüksége van az élelmiszerből származó energiára, egy csokoládészelet nem elegendő az energia előállítására - hangoztatta Alexandra Heyel. - Az egészséges, teljes értékű reggelihez tejre, rozs- vagy zabpehelyre, vagy rozskenyérre és gyümölcsre van szükség. Az uborka, a paradicsom és a sárgarépa is jó szolgálatot tehet - állítja. [TJgy időben - különböző okokból - a rutinos kmk-sok LÓ közé sorolhattam magam, s mint eképpen kőzve szélyes egyén, álcát öltöttem. Mondhatom, harminc napi elzárás réme találékonnyá teszi az embert: nyakkendő, diplomatatáska; soha nem szabad megállni, az utcán és • egyéb közterületen jobb sietni, mégpedig szemmel láthatóan határozott céllal, későn hazajárni, hajnalban el távozni, de inkább máshol hálni. Fecsegésemnek tétje nincsen, szilárdra épített alkotmányos jogrendünkben ahol mellesleg már nem az „aki nem1 dolgozik, ne is egyék!" farkastörvénye érvényesül - legfeljebb körözött személyek használhatják ötleteimet. Hát ez jutott eszembe, ez az alkotmányos jogrend, amelynek keretei között emberhez méltó életet lehet élni. Kár, hogy igénytelen állampolgáraink nem így gondolkodnak. Mint munkanélküliek szemrebbenés nélkül felveszik a hatezer forintos munkabérpótló támogatást, megtoldva a minimálbér felével, 5250forinttal. Ahelyett, hogy szépen megdolgoznának a rendes minimálbérért. Ez csinos summa, majdnem száz dollár. A dolgozó, ha valóban igényes életet akar élni, hatvanszázalékos energiaár-emelés esetén például nem enged hatszázalékos béremelési követeléséből. Amúgy is különleges gazdasági övezel az egész ország, kincstárjegyeivel, különböző papírjaival az állam minden idők legnagyobb pilótajátékát szervezte meg. Természetesen a képviselői tiszteletdíj az alacsony, a dajkát, meg a bolti eladói úgysem akarja senki korrumpálni. Egyébként is megállapítást nyert, hogy teljesen jogszerű volt. Hogy mi? Bármi. [JJel kellene egyszer már hívni telefonon Kohl kancel_T lárt, barátilag. Komoly eredménynek egyébként is csak azt tekinteném, ha a közalkalmazotti A l-es kategóriát összeszorozhatnánk a dollár hivatalos árfolyamával. Amellett persze, hogy már nem vagyok közveszélyes. Nem fenyegetőzni akarok, de szilárd alkotmányos rendünkben jogom van hallgatni is. • Az amerikai gazdasági hírügynökség jelentése szerint a-jövő év egyik bizonytalansági tényezője, hogy milyen politikát folytat majd a jegybank lemondott elnökének utódja. A Magyarországi Volksbank Rt. képviseletében Molontay Tamás azt mondta, hogy a pénzügypolitika fő irányvonala attól függ, hogy ki áll majd a jegybank élén. Vadász Gábor, a Girocredit Securities Budapest elemzője szerint jövőre növekednek a kamatlábak és a forint leértékelése lépést tart majd az infláció ütemével, amely januárban várhatóan megugrik, mert az elektromos energia ára 65, a földgázé pedig 53 százalékkal drágul. A hírügynökség által idézett szakértők szerint növekedni fognak az állami kincstáljegyek kamatai, ha Magyarország a jövőben is hangsúlyt fektet a hazai megtakarításokra. A Girocredit képviselője a jövő esztendőre 20 százalékos inflációval és a forint • A szakértők mondják a magukét Forintleértékelés 1995-ben A magyar központi bank azt tervezi, hogy szigorítja a kamatpolitikáját és folytatja a forint kapcsán a „kisleértékelések" gyakorlatát - jelentette az AP-DJ magyarországi pénzügyi szakértőkre hivatkozva. 15-20 százalékos leértékelésével számol. Alexandrosz Szpirulisz, a Magyar Hitel Bank Rt. egyik igazgatója szerint vannak olyan elképzelések, hogy még az év vége előtt, vagy a jövő év legelején egyszeri, 5 százalékot meghaladó leértékelésre keriil sor. A hírügynökség megjegyzi, hogy nem mindenki ért egyet egy jelentősebb leértékelés hasznosságával. Idézi a Volskbank képviselőjét, aki kijelentette: nincs megbizonyosodva arról, hogy ez (mármint a leértékelés) növelné a magyar export versenyképességét. Az AP-DJ idézi a magyar pénzügyminisztériumnak azt a becslését, miszerint jövőre 20-23 százalék közötti lesz az éves infláció, nem növekszik a hazai össztermék (GDP), és a jövő évben átlagban 116 forintot kell majd adni egy amerikai dollárért. Egy nevének közlését mellőzni kérő szakértő azt nyilatkozta az amerikai gazdasági hírügynökségek, hogy Bod Péter Ákos helyére egyebek között Surányi György, a jegybank korábbi vezetője és Tarafás Imre, nemzeti bank volt alelnöke a várományos. Az idézett szakértő szerint mindkét személy kiváló szakember, és mindkettő erősen független gondolkodású elnöke lenne a jegybanknak. A hírügynökség idézi azonban Surányinak azt a bejelentését, hogy az alelnöki posztért jelölteti magát. Szakértők reményei szerint egyébként hamarosan kinevezik a jegybank új vezetőjét. (A Magyar Nemzeti Bank álláspontját lapunk 10. oldalán ismertetjük.) • Ennél szebb, felelősségteljesebb névnapi ajándékot nem is igen kaphatott volna dr. Csikai Miklós, a szentesi Árpád Szövetkezet elnöke, mint éppen most, hogy kedden, Budapesten, a hosszúra nyúló alakuló küldöttgyűlésén a Magyar Agrárkamara elnökévé választották. • A kezdet nehéz volt, bizonyos törvényességi szabályozások és a pénztelenség rányomta bélyegét a vidéken szerveződő kamarákra. Mi ezeknek az új köztestületi szervezeteknek a feladata. - A különböző érdekképviseleti szervezetektől megkülönbözteti az Agrárkamarát az alapszabályban részletesen kifejtett célok tömege, hogy csak párat emlftsünk: a Magyar Agrárkamara részt vesz az Országos Képzési Tanács munkájában, összefoglalja a területi gazdasági kamaráknak a külföldön végzett, vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propaganda munkáját, megszervezi a magyar gazda0 KÉRDÉS • Az Agrárkamara elnökéhez Váratlan befutó? sági napokat, kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat... • Milyen érzés ilyen fontos tisztségbe kerülni? - Váratlan, mert az újságírókon kívül engem lepett meg leginkább, ugyanis előző napon az egyik vezető országos napilapunk mást jósolt befutónak. Egyesélyes választást sugallva. Azt hiszem, a demokráciát mindőnknek tanulni kell, ez a választás napja is erről győzött meg engem. • Miért vállalta? - A '94-es törvény megfogalmazta. hogy az állam szerepvállalásának csökkenésével a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részét az érintettek összefogásával elláthatjuk mi mezőgazdaságban élők. Kizárólag ez a gondolat vezérelt, ha sikerül az ágazatban dolgozók között egy kicsit jobb összefogást, az Agrárkamara és az érdekképviseletek között tisztázni a különbségeket, hogy ne egymás feladatait akarjuk elvégezni, hanem ki-ki a sajátját, továbbá, ha tudjuk azt, hogy a kamara nem egy-két szervezet szűkebb képviselete, hanem az ágazat egészéé, és remélhető, hogy a sok igényből, igazságból egyféle igazságot szűrhetünk le, akkor valamennyiünk számára hasznossá váli a munkánk. Ha végre a politikától mentesíteni, semff Dr. Csikai Miklós legesfteni tudjuk ezt a szervezetet, akkor elkérhetjük a kormánytól azokat a közfeladatokat, amikre a törvény a kamara megalakítását elrendelte. Azt kérjük először is a kormánytól az érdekképviseletekkel közösen, hogy végre valahára olyan alaptörvény kerüljön a Parlamentbe, amelyik hosszú távra, nem pedig választási és kormányciklusokra való tekintettel alakttja a magyar mezőgazdaság sorsát. Sz. Lukács Imre