Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-15 / 294. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. DEC. 15. KAPCSOLATOK 17 OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 „Baloldali Mikulás az Aranyban f» Iskolánk 250 alsó tagozatos tanulója várta december 6-án a Mikulás érkezését. S nem hiába! A BIT szegedi szerve­zetének szervezésében elláto­gatott hozzájuk egy maroknyi lelkes diákcsapat, élükön az „igazi" Mikulással, és kedves műsorral, ajándékkal örven­deztette meg apróságainkat. A gyerekek és pedagógusok ne­vében lapjuk hasábjain kö­szönjük meg a BIT önzetlen és lelkes felajánlását. Révész István, az Arany János Altalános Iskola igazgatója Válaszol a Matáv GORTSEFF ALI-ASZ GORCSEV IV-án AKOR TÁJT ÉPEN VOLT (MER' NEM VERTÉK ÉPPEN) ORÁNBAN: ITY NEMI S LEHETETT A POLOND­SÁG (BOLDOGSÁG, BO­LONDSÁG - NEMGIVÁNT TÖRLENDŐ!) SZIGETÉN ÉZS ITY NEMIS MONT­HATTA ASZT, HOTY SZERV USZNÉPÜ MIGOR ÉN KIRÁJ VOLTAM PIK­KELYEKET... VAGY CIK­KEJEKET? HOSZTAM TÖRVÉNYILEG A TÖR­VÉNYHOZ-ÁSBAN?: BÉL­DÁJUL; AZ ZÁLLAMTAN ÁCS TAGLYAI CIPŐ (LÁP­BELI) NÉLKÜL TANÁCS­KOSSZANAK. MEG A NÉPKÖZ-T JÁRTAM ÉZS ITTAM VEL ÜK? SEM MI 2-SÉG ITY KELET VOLNA ÖNNEK IS! S NEKEM MONTA A NÉP: ÉJJEN A GIKEREM MA! KAMNAK!? KIRÁLY! A BOLGÁR MEÜ STERÚRNAK MIGOR MONTÁK ASZTAT HOGY ÉJJEN (NAPPAL SE MON­TÁK), MEG (+) ECCERIS ÉNEKELT VELÜK!? AP. OLGÁR MEÜ STERÚR IZS GÖRBE VOLT VÉVE MIN­DEN FALYTA EMPEREK­KEL MINT ÉN IZS A ZUD­VARTARTÁS ÓMBAN. (GOMBPEREC EKMONT AKI SZÖR VOLT, HIDEG­LŐ, VATY HÍDLAKÓ? NEM! HIDALGO-GO, AZ­TÁN A CITAD ELLA, SAT-1, SAT-3 SAT-ÖBBI) ESZÉRT KELET SZAPA­DULNI MIND 2-ÖNKNEK. MERT? HA MÉK FOJ­TATTYÚK A KÓR SOKKÁ SZAPADULUNK VALA­HONNAN?! UTY HOTY JÓL TETTE, HOGY NEM IND DÚL ÚJJRA: FÁLASZ­TÁSRA. MERT ÍGY MEG­ÖRSZIK JÓ EMLÉK EZE­TŰKBEN, ÉS MIGOR ŐK MONTYÁK „SZERVUSZ L'ATYA-K", ÖN PÁTRAN MONHATTYA: „SZER­VUSZ NÉP!" KELT MINT ITT... EN (BEN, BAN, B1N STB) URALKODÁSUNK EL­MÚLTÁVAL MAGAMKE­ZŰLEG EKSZ FÜLIG JIMMY SAJÁTÚLAG UTÓIRAT: MOST DU­TAM MEG, HOTY NO! BELL DÍJAS KOLLEGÁM, GORCSEV, PÁRIZSBAN VAN VANEK URAL A MONDMÁR-ON. • Kampánycsend napján, múlt szombaton dr. Lippai Pál, Szeged leköszönő pol­gármestere lapunk belső ve­zércikkében értékelte az ön­kormányzat négyesztendős munkáját. írására a tegnapi postával a fenti reflexió ér­kezett, ám e dolgozat valódi szerzőjének kilétét lapzártáig nem tudtuk megállapítani. A következő személyek alapo­san gyanúsíthatok a cikk el­követésével: I. Rejtő Jenő; 2. P. Howard; 3. Maga James Fülig; 4. dr. Szilvásy László, 5. Stégelmayer Károly, Sze­ged, Gogol u. 28. Olvasóink bizonyára ki tudják választani, hogy ki az igazi szerző. A helyes meg­fejtést beküldők között Dosz­tojevszkij életmüvét sorsoljuk ki. (A szerk.) Színházi élmény - támogatással Köszönetet mondunk a Szegedi Nemzeti Színház és a Déli Apró Kft. vezetőinek és munkatársainak, amiért lehe­tővé tették betegeink egy cso­portjának, hogy egy szép élmény részesei lehessenek. Betegeink döntő többsége szociális helyzete miatt nem engedheti meg magának, hogy színházjegyet vásároljon, bár nagyon szeretnének egy-egy előadásra eljutni. Örömmel vették a lehetőséget, és nagyon jól érezték magukat. A Pszichiátriai Gondozó betegei és munkatársai nevé­ben: dr. Ónody Sarolta vezető főorvos és Saja István szociális munkás. Óvatosabb közlekedést kér a MÁV A Délmagyarország decem­ber 3-1 számának „Csörög a Westel" című rovatában a 487­679-es telefonszámról F.-né monogramú olvasójuk nehez­ményezte, hogy a Matáv Rt. az összjövedelme iránt érdek­lődik. Magyarországon a telefonel­látottság köztudottan gyenge, ennek javítására a Magyar Távközlési Rt. - állami fejlesz­tések hiányában - a nemzet­közi pénzpiacról szerzi be a szükséges forrásokat. A több mint százmilliárd forintos hitelhez rendkívül szigorú garanciák tartoznak, melyeket a Matáv Rt.-nek teljesítenie kell, vagyis az országnak arra a részére és távközlési területére kell először invesztálnia, ahol a leghamarabb és a legbizto­sabban megtérül a befektetés. A Matáv Rt. a valós piaci igények meghatározásával a Magyar Gallup Intézetet bízta meg, amely cég az 1935-ben alapított, a világ vezető piac­kutatójának számító amerikai Gallup Intézet magyarországi képviselője. A kérdőívet a Gallup Intézet állította össze ­több évtizedes tapasztalataira építve -, valamint az Intézet Hogy mennyivel szebb, csak az tudja, aki látott már pávát is meg pulykát is. És a páva nem csak a pulykánál szebb, hanem a libánál és a többi nagymadárnál is. Ám, amíg a libát főként Szent Már­ton napjától azért kezdték jobban etetni, hogy hízott lúd kerüljön sülve, főve a kará­csonyi ünnepi asztalra (innen a Márton lúdja neve is), addig a pávát nemigen tálalták, hiszen Hetven éven felüli olvasók kértek: tolmácsoljam pana­szukat. Úgy vélik, hogy a Sze­gedi Kábeltelevízió Rt. jogsértést követ el velük szemben, amikor előírja, hogy csak akkor nézhetik saját lakásukban a saját tévé­jükön a műsort, ha minden hónapba fizetnek neki 250 forintot. Ők ugyanis - mond­ják - jogosultak arra, hogy díjtalanul nézhessék az MTV műsorát. Itt, az Északi városrészben szép számmal vannak érin­választotta ki a többezres sokaságú mintát, mely repre­zentálja országunk lakosságát. Miután a telefon felszere­lésének és használatának ára (költsége) van, (gy nemcsak az igényeket, hanem az igények megvalósításához szükséges anyagi eszközöket is vizsgálni kell, ezért szerepelt a kérdések között a megkérdezettek jöve­delme, vagyoni helyzete, más vagyontárgyak beszerzőére való igény. Nagyon sokat segítettek így a Gallup Intézeten keresztül a hazai távközlés fejlesztési irá­nyainak meghatározásában, és ha esetleg valakinek kellemet­lenséget okoztunk, tőlük ez­úton kérek elnézést. Egyútal felhívom a figyelmet arra, hogy a közvéleménykutatási kérdéseknél a válaszadás önkéntes, ha valaki nem kfván válaszolni, nyugodtan megta­gadhatja azt, mind a kérdőív egészére, mind egyes kér­désekre vonatkozóan. Üdvözlettel: Engedi Antal, a Matáv Rt. üzemviteli igazgatóhelyettese elsősorban díszmadárként „tisztölte népünk". A karácso­nyi lúd mellett azonban helyet kért magának a pulyka is, amely mintha napjainkra ki is szorította volna onnan a libát. „Nálunk a pulykát - írja Bálint Sándor -, a 17. szá­zadban még díszmadárnak tartották a főúri udvarokban. Meghonosodásának szegedi körülményeit nem ismerjük. Mivel tartása sok gondos­tettek. A panelházakban min­den tulajdonos eleve meg­vásárolta a televízió és rádió­antennákat, illetve azok szol­gáltatásait. S a hetedik ikszen felüliek élvezhették is a műsorokat - díjtalanul. Ami­kor azonban átvette e házak ilyen irányú „ellátását" a Kábel Rt., a díjtalanság kora megszűnt. Az rt. fizetésre kötelez mindenkit, mondván: kodást igényelt, népünk régen nemigen élte. (...) Az utóbbi fél évszázadban inkább tanyákon terjedt el, amikor angol ex­portra tenyésztették tömegé­vel." A helyenként több száz pulykával csakugyan sok gond lehetett, ám, mivel alapjában igénytelen akár élelmezését, akár éjszakázását tekintve -, szívesen tenyésztették, mivel ­főként karácsony tájára sok pénzt hozott a házhoz. Ebből már az is természetes lett, hogy ez az exportálás hívta föl népünk figyelmét az egyébként finom pulykahús fogyasz­tására, melynek nyomán kezdetben a polgárság, nem sokkal később a parasztság ­elsősorban tanyai népünk - is szívesen fogyasztotta, és fogyasztja ma is. Termé­szetesen csak jeles ünnepeken kerül asztalra, legfőképpen karácsony napján. Levese erős, jóillatú, a húsa pedig vagy egy­ben, vagy darabonként sütve kerül asztalra, főételeként. Ki ne ismerné a Debrecenbe kéne menni kezdetű dalt? Eredetére nézvést talán nem tévedünk, amikor azt mondjuk, hogy a debreceni nagy vá­sárokra a Tiszán-túli tájakon tenyésztett pulykákat vitték eladásra, amelyek között szép nagy kakasok is voltak. Mondják, hogy „Mint a hattyú, olyan szép fejérek vótanak, de ha féltékenyes lett, hát az is rúttá vörösbödött." „Mifelénk sok tanyában volt pulykafalka. Én is voltam pulykapásztor — emlékezik egy Zákányszéken született hajdani kislány -, ami munkámért egy ruhát, és kosztellátást kaptam. Komiszok voltak a pulykák, mert nyargaltak, amíg csak szőlősbe nem értek. Mire oda­értem, azok már tele böggyel visszafelé szaladtak. Egy ízben azonban nyulat fogtam a segítségükkel: körbefogták a az életkora mindenkinek ma­gánügye, a cég pedig magán­vállalkozás. Ők engedményt nem adhatnak még a leg­öregebbeknek sem. Ha pedig valaki nem fizet - így szól a szigorú figyelmeztetés -, annak lakását kikapcsolják. S ebben az esetben semmit nem lát a tévében. Ez az, ami alighanem va­lóban rejt némi jogsértést: nyulat, az nem tudott kisza­ladni a körből, mert sziszegtek ra. Én meg beugrottam közé­jük, azt' elkaptam a tapsifü­lest." A pulykát csúfolóval fel lehet mérgesíteni. Erre nem egy versike is szolgáit: „Szebb a páva, mint a pulyka, mert a páva arany tollú, a pulyka meg takonyos orrú. Rút, rút!" Változatai még: „Szebb a páva, mint a pulyka, Ez a pulyka szörnyen bántja, Szárnyával az udvart szántja, Rút, rút!" „Szebb a páva, mint a pulyka, mert a pulyka taknyos pulyka. Rút, rút, rút!" Aki ezekkel a versekkel a kanpulykát fel­mérgesítette, az számíthatott arra, hogy futnia kell a felbor­zolt tollú pulyka elől, még­pedig a padlásra. Mert bizony megesett, hogy véresre csípte­rúgta csúfolóját, ha idejében nem nyargalt biztonságos hely­re előle. A pulykához számos szólás, illetve hagyomány is kapcso­lódik. Idősek még tudják talán, hogy a szűcsök éppen a pulyka tollát tartották alkalmasnak arra, hogy kihegyezve, dísze­ket írjanak vele a subákra, ködmönökre. A régi harkakö­tönyiek a pulyka levágott véres fejével szemölcsöt söpörtek ie (küldtek el), amely szokás már rég elenyészett. Napjainkban is lehet hallani a szeplős gyere­kekre: „Olyan, mint a pulyka­tojás." Azt is, miszerint: „Az az embör, aki kisebb a fele­séginéi, a pokolban majd puly­kapásztor lösz." A legérdeke­sebb pedig olyan asszonyokra vonatkozhatott, akik jámbor buzgalommal viselkedtek, de az erkölccsel baj volt. Ilye­nekre mondták valaha: „Szent, mint a Jávorné pulykája." Ha valaki megkérdezte, hogy az milyen volt, akkor így vála­szoltak: „Hát olyan, hogy kan nélkül tojt." Ifj. Lele József úgy vélem, hogy az rt., mint „hatalom", csak azt veheti el az érintettektől, amit külön, maga szolgáltat. Ami „hata­lomra kerülése" előtt is meg­volt, ahhoz nem nyúlhat. Más szóval: ha az öregek laká­sából kikapcsolja kábeleit, ezt csak úgy teheti, ha a díjtalan szolgáltatásra jogosultaknak járó műsort meghagyja. Amit másoktól kaptak az öregek, azt senki se veheti el. Ha még oly' magánvállal­kozás az rt., akkor sem. Kaczúr István A vonaton utazók - miköz­ben az ablakon kitekintve gyönyörködnek az elsuhanó táj szépségében - talán nem is gondolnak arra, hogy a nyílt pályán, illetve az állomásokon lévő biztosítóberendezéseknek milyen jelentős szerepük van a biztonságos közlekedésben. A közút és vasút keresztező­déseiben kiépített berende­zések pedig egyaránt védik mind a vasúton, mind a köz­úton közlekedőket. Ezen be­rendezések meghibásodása, megrongálása nagymértékben befolyásolja a közlekedés biz­tonságát. A MÁV Rt. Szegedi Üzem­igazgatósága területén az utób­bi hetekben igen sok vasúti berendezés hibásodott meg szándékos, vagy gondatlan rongálás következtében. A balesetek vizsgálatával és elemzésével foglalkozó Vasút­biztonsági Iroda munkatársai elmondották, hogy november hónapban gondatlanság miatt 18, míg szándékos károkozás miatt 17 esetben hibásodtak meg a berendezések. Szeged határában elharapództak a gye­rekek csínytevései, neveze­tesen rendszeresen köveket raknak a vágányokra, vagy ami még veszélyesebb, megdobál­ják a vonatokat. Nem gondol­nak arra, hogy az eldobott kő a vonat ablakán behatolva mi­lyen súlyos balesetet okozhat. A mozdony vezetőjének meg­sérülése pedig beláthatatlan következményekkel járhat. A közúti járművezetők gondat­lansága sem veszélytelen: legutóbb Kiskundorozsmán az állomási sorompó két oszlopát törte ki egy gépkocsi, az általa okozott kár elérte a 300 ezer forintot. Szegvár állomáson pedig a zárt állapotban lévő csapórudas sorompó mindkét rúdját törte le egy gépkocsi, itt a kár „csak" 100 ezer forint. A szakemberek elmondották azt is, hogy az üzletigazgatóság területén veszélyes pontok is kialakultak, ahol ismétlődnek a rongálások. Ilyen veszélyes pont Csongrád és Gátér állo­mások között a Szentest Kis­kunfélegyházával összekötő út kereszteződése, ahol az elmúlt nyolc évben 20-szor törték ki a fénysorompót, sőt kétszer a mellette lévő kezelőszekrényt sem kímélték. A vizsgálatok kimutatták, hogy az említett események bekövetkezéseiben nagyban közrejátszott a figyel­metlen és ittas járművezetés. Most, a téliesre fordult időjárás beálltával a ködös, párás idő és a csúszós útviszo­nyok miatt tovább nőnek a baleseti veszélyforrások. Ép­pen ezért az üzletigazgatóság kéri a vágányok közelében közlekedőket, a gyalogosokat, járművezetőket, hogy fokozot­tabban figyeljenek és óvato­sabban közlekedjenek. Gellért József Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetését! Hétfőtől péntekig (Csolc felárral 7 n 481 281 és gyasiköilemenyek) 8-12, 14-17-ig: 318-999 DÉLMAQYARORSZAO 7-15-ig: jZ(J-Z J " • Hagyományaink Szebb a páva... Rt.-diktatúra?

Next

/
Thumbnails
Contents