Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-12 / 291. szám
4 ili i sportja 1994. december 12. • Ilyen focit a „Radnóti-hétfőkön" is látni fi Csepelt a Békéscsaba sem tudta megállítani A Délmagyarország csapata nagy harc után maradt alul a rendezők válogatottjával szemben. Nagy László fotóriporter felvételén Pigniczki József, a csapat egyik legjobbja kapura lő • VI. Nemzetközi Boszorkány Kupa fii idén is nagy siker volt Amint arról már beszámoltunk, az elmúlt hét pénteken és szombaton zajlott le immár VI. alkalommal a hagyományos nemzetközi Boszorkány Kupa, amely az idén is nagy közönségsikert aratott. Már az első napon, a selejtezők során, igen jó mérkőzéseket, érdekes változatos küzdelmet láthattak a nézők, s ez a torna második napján, ha még lehet, csak fokozódott. Minden helyosztó találkozón a csapatok tudásuk legjavát nyújtották, s Így a szépszámú közönség ezúttal is igen jól szórakozott. A végső győzelmet, a mezőnyből magasan kiemelkedő budapesti László Kórház csapata szerezte meg, amely a döntőben 5-0-ra győzte le a Szegedi Boszorkányokat. A végső sorrend: 1. A nagyszerű tavaszi szereplés után az új bajnoki idényben mindenki azt várta a Szegedi VSE labdarúgóitól, hogy akár dobogóra is kerülhetnek. Csupán a bennfentesek tudják, hogy ez az akkori körülmények között nehezen lett volna megvalósítható. A csapathoz ugyanis a rajt előtt nem igazoltak senkit, s felszínre kerültek olyan belviszályok is, amelyek már akkor előre vetítették a kudarc árnyékát. Ezek között elégséges, ha megemlítjük a vezetőedző szerződése körüli hercehurcát (az egyesület vezetői azt akarták, hogy dr. Tóth János csak mint edző és ne mint játékos is szerepeljen a csapatnál), valamint a példátlanul nagy sérülési hullámot, ami a csapatot sújtotta. Az edző körüli huzavona a bajnokság kezdetére elcsitult ugyan, de azzal, hogy a szőnyeg alá seperték a problémákat, nem oldottak meg semmit. A viszálykodások, a közös vádaskodások ugyanis a csapatot ért hazai kudarcok után ismét fellángoltak, sőt a már meglévőkhöz újabb problémák is adódtak. A 7. fordulóban hazai pályán elszenvedett vereség után ugyanis dr. Tóth János bejelentette, hogy nem hajlandó tovább edzősködni a csapatnál, s egyik napról a másikra felállt a kispadról. de mint játékos sem áll tovább az együttes rendelkezésére. Az edzőt a szakosztályelnök is követte, igaz, Nyáriné Foálé Dórának az SZVSE ügyvezető elnöke köszönte meg munkáját, kinyilvánítva azt, hogy nem tart többé igényt tevékenységére. S hogy teljes legyen a káosz, az edzőt és az elnöknőt követte a csapatkapitány, Hurguly János is, aki a kialakult helyzet miatt nem László Kórház, 2. Szegedi Boszorkányok, 3. Magyar ligaválogatott, 4. Turku (Finnország) 5. írisz Budapest, 6. Békéscsaba, 7. Szegedi Boszorkányok (junior), 8. Mórahalom. A torna gólkirálya Padár Anita (Magyar ligaválogatott), a legjobb kapusa Ma:u Lislhenen (Turku), legjobb játékosa Pribéli Judit (László Kórház) lett. A torna legszebb „boszorkányává" (szépségkirálynőjévé) titkos szavazás után a szegedi Kovács Szilviát választották. Nem fejezhetjük be beszámolónkat anélkül, hogy ne szólnánk a férfiak mérkőzéseiről is. Négy csapat vívott nagy harcot az első ség megszerzéséért. A Délmagyarország együttese először 3-2-re levolt hajlandó játszani az SZVSE-ben... Ilyen körülmények között jött aztán a példátlanul nagy sérülési hullám, amely egy adott pillanatban még azt is kétségessé tette, hogy a csapat tudja-e folytatni a bajnoki küzdelmet... A már emlftett dr. Tóth János (mint játékos) és Hurguly János kiválása után nem futhatott ki a pályára különböző okok miatt Puskás Tibor (operáción esett át), dr. Kovács Gábor (makacs húzódás), Tóth Akos (úgyszintén), Kothencz Péter és Kiss Péter (különböző sérülések). Nagy Szabolcs (az év végéig szóló eltiltás). Vágó Attila (Dorozsmára távozott edzőnek). Ez kilenc olyan játékos kiesését jelentette, akik azelőtt szinte minden alkalommal szerepeltek a csapatban. Ilyen körülmények között vette át az együttes szakmai irányítását Protity Sándor, aki, mint később bevallotta, ha tudja, hogy ez vár rá, akkor semmi pénzért nem vág neki... - Azt gondoltam, hogy a sérüléseknek soha nem lesz vége - mondotta Protity Sándor a szezon végén tartott értékelése során. - Nem volt mit tennem, ahhoz, hogy a bajnoki és a kupameccsekre ki tudjunk állni, az ifjúsági csapatból kellett játékosokat kérnem. így került az első csapatba Fejes Gábor, Balogh László. Berta Gábor, s a régi edző által már egyszer eltanácsolt Kiss Balázs is. Szerencsére a „megmaradottak" elbírták a rájuk nehezedő terhet, s nem egy esetben emberfeletti teljesítménnyel tudták szinten tartani a csapatot. • Kik voltak azok, akik a nehezét vitték? - Elsősorban Takács József. győzte Kelet-Magyarország öregfiúk válogatottját, majd a döntőben hatalmas küzdelemben 7-6-ra alulmaradt az előtte a színészeket legyőző rendezők csapatával szemben. Nagyon sokat tapsoltak a nézők a Katona József és a Boros József utcai óvodások mérkőzésének is. Végül, de nem utolsó sorban álljon itt azoknak a neve, akik támogatásukkal elősegítették e kitűnő rendezvény lebonyolítását: Matáv Rt., Papagáj Markét, Szénási Róbert autókarosszéria-lakatos mester, Coca Cola, Bodó autósiskola. Virág Cukrászda, Ékszer Gödör, Alföldi Bútorgyártó Kft., Renault Szeged, Morton's utazási iroda, valamint a Dunaferr center. P. S. J. aki, miután Hurguly megfutamodott, a sepregető posztra került, s ott is kiválót nyújtott. Igaz, azzal, hogy hátrébb hoztam, a fedezetsor gyengült érezhetően. „Taki" példát mutatott mindenkinek, hogyan kell még az ő korában is helytállni... Hozzá csatlakozott Demeter János, aki nem egy mérkőzésen a bravúrok sorozatát mutatta be. De nem panaszkodhatott! Simon Szilveszter A vártnál jóval kevesebb néző volt kíváncsi szombaton a magyar teremfoci bajnokság Firhang csoportjának két mérkőzésére. Ez talán annak is betudható. hogy Szegeden egyelőre nincs olyan csapat, mely igazi focit játszana. (Igaz Magyarországon sem találni ilyen gárdát!) Szóval úgy tűnik, a szegedi szurkolók elszoktak a labdarúgástól, s az sem dobta fel igazán a rajongókat, hogy négy NB l-es csapat érkezett az újszegedi Sportcsarnokba. Bár az, aki a csapatok környékén járkált, egy-egy elejtett félmondatból rájöhetett, hogy nemigen érdekli a focistákat ez a ráadás... Az első mérkőzésen a Firhang csoport két sereghajtó együttese, a Kispest-HFC és a Debrecen találkozott. A pont nélkül álló debreceniek kontrákra rendezkedtek be, ami már az elején sikerhez vezetett, hiszen a 7. percben már 2-0 volt javukra. A Honvéd ekkor kezdett magához térni, és Stefanov távoli bombája után, ami beakadt Horváth Béla kapujába, még háromszor sikerrel jártak Plókaiék, s a 24. percben már ók vezettek 4-2re. Felhőtlen öröm azért nem lehetett a szünetben a kispestiek táborában, ugyanis Arany az utolsó másodpercekben szépíteni tudott. A második félidőben 18 percig nem esett gól, igaz a színvonal nem esett, hiszen az első játékrészben látottaknál gyengébben nemigen lehetett játszani. Mentségére szolgáljon a jelenlevőknek, hogy mindannyian nem voltak NB l-es futballistákVégül is Balogh törte meg az unalmat a 43. percben, s ezzel egyenlftett a Debrecen. teljesítményére sem, mert amikor megtaláltam a neki megfelelő helyet a csapatban, sorozatban játszott kiválóan. A jók között szólnom kell még Pikó László játékáról is, aki a végére egészen belelendült és nagy hasz.nára volt az együttesnek. • Külön fejezet szólhat a fiatalokról... - Úgy van! A csapatba került ifjúsági, vagy az ifi korhoz még nagyon közel álló játékoMajd az utolsó másodpercekben, amikor már mindenki a megváltó sípszót várta, Balogh ismét eredményes volt, s ezzel nyert a Loki, s a Kispest szorult a csoportban a negyedik, azaz. az utolsó helyre... Kispest-HFC-Debrecen 4-5 (4-3) Újszegedi Sportcsarnok, 500 néző. Vezette: Szekeres, Tóth S. Kispest-HFC: Rott - Szabados, Plókai, Vincze, Stefanov. Orosz. Csere: Vezér (kapus), Hungler. Burai, Gabala, Kovács, Bujáki, Szente. Edző: Szurgent Lajos. DVSC: Horváth B. - Balogh, Medvid, Arany, Földvári, Nagykaposi. Csere: Téglási (kapus), Lugosi, Stefanik. Edző: Garamvölgyi Lajos. Gólszerzők: Stefanov, Hungler, Orosz, Plókai, ill. Nagykaposi, Arany 2, Balogh 2. A nap második mérkőzésén a négypontos Csepel-Kordax és a második helyen álló Békéscsaba küzdött egymás ellen. Ez a találkozó már lényegesen lendületesebben indult, mint az előző. Sokáig egyik csapat sem bírt a másikkal, azaz, ha valamelyik gárda gólt lőtt, a másik rögtön válaszolt. A félidő vége felé azonban a csabaiak sokat egyénieskedtek, cselezgettek. sok, amikor a pályára léptek, nem keltettek csalódást. Egyesek (például Fejes) pedig éppenséggel kellemes meglepetéssel szolgáltak számomra. Tóth Lukács a csapat házi gólkirálya lett hét találattal. Udvari Szabolcs pedig a védelem egyik legbiztosabb tagjává nőtte ki magát. Kiss Balázs, akit szinte a lelátóról hívtunk újra a csapatba, amíg bírta erővel, szintén hasznos volt. Külön ami megbosszulta magát. Jakab és Puskás góljaival 4-2-re elhúzott a Csepel-Kordax, s a szünetig nem is tudtak szépíteni a békéscsabaiak, akik pedig majdnem teljes csapatukkal álltak ki. A második játékrészben Mikler találatával tovább növelte előnyét a fővárosi együttes. Ezután következett ugyan egy békéscsabai gól, amire azonban kettővel válaszoltak Puskásék. Végül is a két veretlen együttes összecsapását magabiztosan nyerte a Csepel-Kordax, s ezzel csoportelsőként jutott a nyolcas döntőbe, ahol ott lesz a Békéscsaba is, hiszen a Firhang csoportban a második helyen végzett. Békéscsaba-Csepel-Kordax 3-8 (2-4) Újszegedi Sportcsarnok, 600 néző. Vezette: Bába, Serfőző. Békéscsaba: Baji - Kasik, Zahorán, Kiss, Major, Varga. Csere: Udvarácz (kapus), Csató S„ Csató J„ Szenti, Horváth, Gyura, Szarvas, Csepregi. Edző: Pásztor József. Csepel-Kordax: Bíró Medgyes, Szintai J., Szalai, Puskás, Jakab. Csere: Milinte (kapus), Mikler, Zombori, Süveges, Tyukodi, Szekeres, Szintai Zs. Edző: Varga István. Gólszerzők: Kasik, Csató S., Gyura, ill. Szalai, Süveges, Jakab, Puskás, Mikler, Medgyes, Szekeres, Szintai Zs. • A döntő további csapatai: Pécs, FTC, Vác, BVSC, Parmalat és ZTE. CS. G. L. kell szólnom Süli Lászlóról, aki ebben a szezonban - annak ellenére, hogy különösebb alapozás nélkül került a csapatba - már jobban kamatoztatta tehetségét, s komolyabb hozzáállással teljesftménye is jobb volt. Akárcsak a Kispál Csabáé, aki perememberből állandó csapattaggá nőtte ki magát. A sérültekről kevesebbet tudok mondani, de Kiss Péter és Kothencz Péter hasznos volt, amikor a csapatba került. Tóth Ákos volt számomra a legnagyobb csalódás. Tudom, hogy a fiatal labdarúgó milyen képességekkel rendelkezik, de ebből az ősz folyamán keveset mutatott... Talán majd tavasszal. • Hogyan tovább? - Az én szerződésem december 31-én lejár, az egyesület ezt nem hosszabbítja meg, tehát a tavaszi alapozást más szakember irányítja majd. Én úgy érzem, nem keltettem csalódást - mondotta Protity Sándor. Meggyőződésünk, hogy a SZVSE kilábal a bajokból. A szakosztály élére Tóth János személyében hozzáértő elnök került, aki a bajban is végig kitartó és segítő Nagy Zoltán szakosztályvezetővel és Kónya Zoltán technikai vezetővel együtt biztos kézzel irányttja majd a csapat hajóját. P. SÁNDOR JÓZSEF • Szárnyalás után mélyrepülés • Az einöknöt a kapitány is követte... • Nem rossz a hatodik heiy Belviszály ás sérüléshullám sújtotta az SZVSE-t Takács József (sötét mezben) végig kiváló teljesítményt nyújtott, nagy hasznára volt a csapatnak. (Fotó: Gyenes Kálmán)