Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-01 / 282. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. DEC. 1. BELÜGYEINK 3 • Ha december: Sztrájkolnak a vasutasok? A vasutas-szakszervezetek december 8-án kétórás figyel­meztető, majd december 12­étől 36 órás általános munka­beszüntetést hirdetnek - jelen­tette be Márkus Imre, a Vas­utasok Szakszervezetének elnöke az érdekképviselet szer­dai választmányi ülése után. A szakszervezetek az ered­ménytelen bértárgyalások után egyeztették álláspontjukat és közös sztrájkfelhívással fordul­tak a vasutasokhoz. Eszerint december 8-án hajnali 5 és 7 óra között tartják a figyelmez­tető sztrájkot, az általános vas­utas munkabeszüntetés pedig december 12-én 22 órakor kez­dődik. Az érdekképviseletek azért döntöttek a munkabeszüntetés mellett, mert elfogadhatat­lannak tartják a kormányzat 6 százalékos béremelési ajánla­tát. Véleményük szerint annak a minimumnak, amiről tárgyal­ni érdemes 10 százalék feletti bértemelésre kell vonatkoznia. A szakszervezetek a csütörtöki kormányülést követően újra megbeszélést folytatnak Lotz Károly közlekedési miniszter­rel. Amennyiben a tárca veze­tője az érdekképviseletek szá­mára elfogadható ajánlatot tesz, úgy arra is látnak lehető­séget, hogy elálljanak a sztrájk megtartásától. A munkabeszüntetés ideje alatt egyébként egyetlen vonat sem tartózkodik majd nyílt pá­lyán, a szerelvényeket minden esetben a legközelebbi állomá­sig közlekedtetik. Az érdek­képviseletek elképzelése sze­rint ez idő alatt csupán a se­gélyvonatok közlekedhetné­nek. A vasutasok biztosítanák a vagyonvédelmet és az utasok tájékoztatását. A sztrájk alatti minimális szolgáltatásról vár­hatóan hamarosan megkezdő­dik az egyeztetés a munkálta­tóval. Márkus Imre elmondta azt is, hogy arra az esetre, ha meg­hirdetett sztrájk sem hozná meg a kívánt eredményt, úgy a szakszervezetek további mun­kabeszüntetést helyeznek kilá­tásba. A fizetési mérlegről Augusztusban a folyó fize­tési mérleg hiánya 2,5 milliárd dollárra növekedett; az év nyolcadik hónapjában keletke­zett deficit azonban már kisebb volt mint a júniusi és júliusi. A nyolc hónap alatt kialakult hiány 90 százaléka az árude­vizaforgalomban keletkezett. A korábbi hónapokban a fize­tési mérlegben nyilvántartott export és import mértéke elma­radt az egy évvel korábbitól, miközben a vámstatisztikában már érzékelhetővé vált a növe­kedés. Az import továbbra is gyorsabban bővül mint az ex­port, és ez okozza a külső egyensúly romlását. Kitüntették Szörényi Lászlót Az olasz-magyar kapcsola­tok erősítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a „Nouva Alleanza Comuni d'Italia" szervezet különdíjával tüntette ki Szörényi Lászlót, Magyarország római nagykö­vetét. A kitüntetést kedden vette át a magyar diplomata a szervezet elnökétől. Mint Giuseppe Anelli, az olasz szervezet elnöke elmond­ta, az idén különdíjat hoztak létre azoknak a közép- és ke­let-európai országoknak a szá­mára, melyek csatlakozni kí­vánnak az Európai Unióhoz. Az első két különdíjat a ma­gyar nagykövetnek és Peteris Ckmaks professzornak, a rigai egyetem helyettes tan­székvezetőjének ítélték oda. • Agrárkeresztmetszet Miniszteri tájolás Csongrádban (Folytatás az I. oldalról.) Ezen a programon néhány polgármester-jelölt is helyet foglalt a hallgatóság körében. E sajátosság figyelembevételé­vel az általános mezőgazdasági témák mellett szó esett az ön­kormányzatok és a mezőgaz­daság néhány illeszkedési pontjáról, azok hiányosságai­ról. A miniszter szerint a meg­gyengült integráció miatt ma­gára maradt kistulajdonosi kör új alapú összefogásában az ed­digieknél nagyobb szerepet kell vállalni a helyi erőknek. Ugyancsak az alapítványnál szervezett program keretében vett részt azon a tanácskozá­son, amelyen az agrár oktatás és -kutatás vezetői ország­gyűlési képviselők jelenlétében szóltak szakterületük helyzeté­ről, s a tárca segítségét kívánó, aktuális problémáikról. Nem­csók János, a házigazda Bay Zoltán Intézet igazgatója beve­zetőjében szólt arról, hogy Szeged egy olyan szellemi bá­zis. ahol a szakirányú oktatás, az alap- és alkalmazott kutatás együttműködése harmonikus. Mindez alapot ad arra, hogy a tudomány eredményei eljut­hassanak a gyakorlatig. Duáits Dénes, az SZBK nö­vénybiológiai intézetének ve­zetője felhívta a figyelmet arra, hogy a világ előre tart a mole­kuláris biotechnológia eredmé­nycinek hasznosításában. A mi kutatási eredményeink is állják az összehasonlítás próbáját, de szükség van az eddigieknél jobb anyagi feltételek megte­remtésére. Különben nem tud­juk azokat a magunk hasznára fordítani, s a végén rákénysze­rülünk, hogy külföldről drágán vegyük meg az ott megvalósí­tott eredményeket. Az elmoz­dulás első lépése a prioritások központi meghatározása és or­szágos programok beindítása lehet. Venetianer Pál. az SZBK főigazgatója jelezte, hogy a költségvetési intézmények gaz­dálkodásának szigorításában a kutatóintézetek kivételt érde­melnének, hisz működési költ­ségeiket kisebb-nagyobb há­nyadban saját bevételeikből fe­dezik. Frank József, a már most 90 százalékban önfenn­tartó Gabonatermesztési Kuta­tóintézet főigazgatója arról számolt be, hogy közhasznú társasággá alakulva próbálnak megszabadulni a közalkal­mazotti alku fillérharcaitól. Dinya László főigazgató fontosnak tartotta e helyen is megerősíteni, hogy az FM-től, mint főhatóságtól búcsút mon­dó Élelmiszeripari Főiskolai Kar továbbra is az átalakuló élelmiszergazdaság fontos ele­meként kíván működni, s mun­kája elképzelhetetlen a már ki­alakult vállalati háttér nélkül. A szakmai kérdésekben ezután is jogosítványokkal rendelkező FM-től elvárható, hogy kép­viselje ezeket az érdekeket. Mogyorósi Péter, a Bay Inté­zet üzleti igazgatója jelezte, hogy a kisvállalkozásokat segí­teni kell abban, hogy innovatív beruházásaikat pénz híján ne kelljen a próbaüzemnél befe­jezni. Lakos László nem hagyott kétséget affelől, hogy képviseli ezeket az érveket. Ugyanis a nagy lehetőségként emlegetett keleti piac újjáélesztésében nem elsősorban a késztermék kivitel a reális lehetőség. A technológiákra, termelési rend­szerekre és szaporítóanyagra nagyobb a fizetőképes igény. Következésképp az agrarkuta­tás eredményeire nagy szükség van, s ennek látszódnia kell majd a szakterület megítélésé­ben is. A miniszter táj-programja Mórahalmon lakossági fórum­mal ért véget. T. Sz. I. • Agrárfórum Mórahalmon Vámtarifa, hitel, alma A zöldség- és gyümölcster­mesztésre alapozó kistérség te­lepüléseiről tevődött az érdek­lődők köre Mórahalomra, ahol tegnap este mezőgazdasági fó­rumot tartottak. Az esten, amely lakossági találkozó volt Lakos László földművelési mi­niszterrel, számos konkrét problémát felvetettek a mező­gazdaságból élő helybéliek és zákányszéki, domaszéki, üllési érdeklődők. A kisvárosban ár. Géczi József parlamenti képvi­selő, Katona László polgár­mester, valamint Szűcs Tibor, az MSZP városi elnöke, a szo­cialisták mórahalmi polgár­mester-jelöltje látták vendégül a polémiára a minisztert. Tájékoztatójában Lakos László a mezőgazdaság piac­képességéről, a gazdasági szfé­rában meghatározó jelentősé­géről szólt, amelyet az export­bevételek összegszerűsége is érzékeltet. Főbb összetevőiben vázolta a tárca, illetve a kor­mány agrárkoncepcióját, majd válaszolt a lakosság kérdéseire. Dr. Nyári Károly egyik kérdé­sében a Földművelésügyi Mi­nisztérium „példájáról" érdek­lődött, ami a megszorításokban való részvállalást, a köztisztvi­selői leépítést illeti. Válaszként elhangzott, hogy a minisztéri­umban tíz százalékos létszám­csökkenés következik be, illetve fele részben ez már az elmúlt négy hónapban bekö­vetkezett. Török Tibor azt rótta fel hozzászólásában: a mező­gazdaságban használatos cso­magolóanyagok import vámta­rifa emelése a hazai gyártók diktátumához vezet, s az árala­kításban, a választék szűkülé­sében ennek káros hatását a termelők, exportálni igyekvők érzik meg. Szó esett több kérd­ésben - példaként Nógrádi Zoltánéban - és a válaszban is, hogy a mezőgazdaság perspek­tíváját addig hiába emlegetjük, amig a bankok tevékenysége a hitelezésben éppen ellenkező­leg hat. Hangsúlyt kapott még az esten többek között a lé-al­ma felvásárlás anomáinak em­lítésével: az exporttámogatás nem érvényesült az eddigi gya­korlatban oly módon, hogy a leginkább rászoruló és igazá­ból érdemesült termelő része­süljön nagyobb részt belőle. B. P. L | reklám helye? Kihasználatlan. Az idei helyhatósági LlU választásokon induló jelöltek nemigen reklámozzák magukat. iMngyos, majdhogynem hideg, s unalmas a kampány. Nincs egy ízes szlogen, nincs egy üdítő vagy éppen vér­pezsdítőén idegesítő reklámötlet. „Úgysem ezen múlik!" ­legyintenek az érintettek. Az egyik abban bízik, hogy lakó­telepi szomszédai elégedettek eddigi képviselői munkájá­val, s minden erőlködés nélkül újraválasztják. A másik azt reméli, hogy a pártja révén így is, úgy is beevez az önkor­mányzati testületbe. Ő elhiszi, amit az okos napitudósok, a politológusok mondanak arról, hogy a polgár most sem a jelölt értékeit mérlegeli, hanem a név melletti pártemblémát nézi, mikor a bűvös ikszét teszi a sor végén kerekedő körbe. Iránytű nélkül bizony nehéz egy-egy választókerületben eldönteni, a hat-nyolc jelölt közül ki is lenne a legjobb vá­rosatya. A legkézenfekvőbb megoldásnak tűnik, hogy a polgár a jelöltet ajánló pártot tekinti tájékozódási pontnak. Erre apellálnak a polgármester-jelöltek is. Azok a front­emberek akiknek népszerűsítésére az anyagi áldozatoktól sem riad vissza a párt, vagy az újszerű civil szervezet. Így aztán nem meglepő, hogy a rádióban Gyula hangja nép­szerűsíti Etelét, az ingyenes reklámújságban a pártelnök­miniszterelnök alakja mellett magasodik a szegedi István. Az viszont meglepő, hogy például rádióreklámra csupán a legnagyobb kormányzó párt költ. (kJ az is szokatlan a négy évvel ezelőtti kampány har­CLJ sányságát fölidézve, hogy most mennyire csöndben vannak az ellenzékbe szorult pártok. Bár, ki tudja? Lehet, hogy azért hallgatnak, mert ők már tapasztalatból tudják: a hatalom visszaszerzéséért folytatott harcban a reklám­nak nincs helye. Ők figyeltek, s tanultak Clinton példájá­ból is: ha népszerűtlen politikus kampányol pártja képvi­selőjelöltjei mellett, akkor többet árt, mint hasznáL Ha egy pártpolitika népszerűtlen, akkor a reklámnak nincs helye. Ezt a mai hatalmasok nem hiszik? Majd látják.'? Ipari-mezőgazdasági és melléképületekhez csabai ­holland - Varia II. o. alapcserepek mázas kivitelben. Most csak 19,90 Ft/db • áfa. 8 raklap lelett díjtalan házhoz szállítással - Ha On szálld extra kedvezmény Megrendelhető az Építészet '94 szakkiállításon, a Modul Bou Kft. pavilonjában. Modul Bau Kft. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491 -022,474-481 MODUL HL Ki a III/III-as? Az MSZP frakciója vasárna­pi ülésén alakítja ki végleges álláspontját a személyi jövede­lemadóról és a társasági adóról szóló módosító törvényjavasla­tok, valamint a jövő évi költ­ségvetés ügyében - jelentette be Lamperth Mónika frakció­vezető-helyettes. A frakcióve­zető-helyettes szót ejtett arról, hogy a sajtóhírekből értesült: van III/IIl-as személy az or­szággyűlési képviselők között. E témával eddig egyáltalán nem foglalkozott sem a frak­ció, sem az elnökség. Ennek alapján nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy szocialis­ta képviselőről van-e szó, mi­ként arra sem, hogy ha esetleg soraikban lenne ilyen tör­vényhozó, akkor felszólíta­nák-e mandátumának vissza­adására. • A zömmel nagyüzemi ter­melésen alapuló magyar ag­rárgazdaság a renszerváltás előtti jelentős exportjának nagy hányadát vette fel az ak­kori keleti piac. E térség poli­tikai változásai és drámai mértékűvé vált gazdasági ne­hézségei miatt e gyakorlatot nem lehetett fenntartani to­vább. Az igényesebb nyugati piac az ottani túltermelés miatt sem lehetett a tömegter­melésben alternatíva. A hazai fizetőképes kereslet megcsap­panása még tovább szűkítette az ágazat mozgásterét. A ma­gángazdálkodás felé orientá­ló, párhuzamban zajló tulaj­donváltás gyakorlati megva­lósításának egyes politikai in­dítékú elemei is nehezítették a protekcionizmussal elegyí­tett nemzetközi piaci megm­érettetésünket. A jelenlegi kormány agrárprogramja töb­bek között ismét célul tűzte ki a gyengélkedő exporttelje­sítmény feljavítását. Ixikos László földművelésügyi mi­nisztertől e program néhány elemének kifejtését kértük. • Mégis él a keleti piac? - Az idén is vannak már rá biztató jelek. Ebbe a tér­ségbe, főként a Szovjetunió utódállamaiba és Romániába © KÉRDÉS A földművelésügyi miniszterhez közel 40 százalékkal nőtt az élelmiszer kivitel. A készpén­zes ügyletek mellett nagyobb súlyt kell fektetnünk a barter kereskedelemre. Biztató tár­gyalásokat folytatunk élelmi­szerek energiára, műtrágyára és traktorra cserélésében. Technológiáink és tenyész­anyagaink iránt is fokozódik az érdeklődés. Az igénye­sebb, nyugati piacokról sem feledkezünk meg. Az előrelé­pés fontos eleme a minőség­biztosítási rendszerünk kitel­jesedése. Azt is tudomásul kell vennünk, a megfeleld árumennyiséget felvevő, sza­bályozott belső piac alapfelté­tele, hogy a kivitel is kiszá­mítható és tudatosan szervez­hető legyen. • A termelőtől csak a tisz­tességes megélhetés remé­nyében várható el, hogy megvalósíthassa ezeket az elvárásokat. Mit tesznek ezért? - A kiszámíthatóbb piaci körülmények érdekében már tettünk lépéseket. Megpróbál­juk közgazdasági eszközök­kel orientálni a gazdálkodó­kat, s piacszabályozás bizo­nyos garanciáit is bevezettük és bevezetjük. Az import ha­tékonyabb szabályozására al­kalmazott vámok nem nép­szerűek odakint, de termelő­inket védeni kell, ahogy az nemzetközi téren is alkalma­zott módszer. A belső piac fontosabb termékeinél beve­zetett garantált árak nem az állami felvásárlás újjáéleszté­sét jelentik ugyan, de kínálati helyzetben alkalmasak a veszteségek mérséklésére. A belföldi árakkal harmonizáló export- és import szabályozás szintén lényeges szempont. • A termelés alapja a föld. A tulajdonviszonyok kuszasága akadályozza a kibontakozást. Meggyor­sitható a rendezés? - A kárpótlásban a mostani gyorsítás azok érdekét sér­Lakos I .ás/Jő tené, akik még nem kapták meg jegyeiket, mivel előrelát­hatóan több az igény mint a rendelkezésre álló, 20 száza­léknyi állami földterület. Ezért kisebbik rossznak tar­tom, ha kijelöléssel és árve­réssel megvárjuk, míg az összes érintett élhet a jogával. A részaranyföldek kiadásáról közel 2 év alatt is csak 40 százaléknyi aranyban döntöt­tek a bizottságok. Nagy hiba volt, hogy annak idején nem lett határidő kikötve. Most ezen szigorítunk, s ahol a szakértelem hiánya a fő aka­dály, ingyenes tanácsadók ki­rendelésével igyekszünk se­gíteni. T. Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents