Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-09 / 289. szám
PÉNTEK, 1994. DEC. 9. HANGSÚLY 11 • A Jelentés vitájára december közepén kerül sor. Néhány részletkérdés megvilágítására Dr. Csirik János felsőoktatási helyettes államtitkárt kértük, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. • Mindenekelőtt a következő évi felvételeket érintő legfontosabb változást ismertesse, kérem. Több hallgató, kevesebb diploma - A költségvetési törvény- tervezet a hallgatói létszámemelkedéshez szükséges pénzt biztosítja. Ez várhatóan lehetővé teszi, hogy az elsőévesek száma 2-3 ezerrel növekedjen. A pontos számokhoz a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalása kell. ez valószínű a tavaszra várható, de mindenképpen a pénz függvényében születik meg. A felvételi eljárások részletei már ismertek, egy kiadványban december közepétől minden középiskolában hozzáférhetők lesznek. • Változtak a tavalyi, tavalyelőtti követelményekhez képest? - Azt gondolom, hogy generális változás nincs, de számos intézmény változtatotta részleteken. • A Felsőoktatási Tárcaközi Vegyes Bizottság tanulmánya szerint a hallgatói létszámot „lényegesen emelni kell." Az Állami Számvevőszék jelentéséből az is kitűnik, hogy a kiadott diplomák számát kisebb mértékben kell növelni, miközben lényegesen meg kell változtatni azok szintbeli és szakok szerinti arányát. Miről van szó pontosabban? - Több hallgató kerül be a felsőoktatásba. A kiválasztás során nemcsak a legjobb 10 százalék jut be, hanem esetleg a 20-25 százalék is. Vagyis a valamivel gyengébb érettségi eredménnyel is be lehet kerülni, ami viszont azzal is jár, hogy a lemorzsolódás is növekszik. A diplomák aránya nem tart lépést a felvettek számával. Nos, ez annak a következménye, hogy az eddigi helyett a tömegesebb felsőoktatásra térünk át. A kiválasztási folyamat nem zárul le a felvételi vizsgán. • Vagyis könnyebb lesz bekerülni, de könnyebben ki is lehet zuhanni? - Igen, erről van szó. Nem csupán a felvételi vizsga lesz a meghatározó, belül, a vizsgák során mérettetik meg, hogy ki juthat el a diplomáig. • A regionális egyetemek Mennyien? Hová? És kik lesznek, akik boldognak mondhatják majd magukat? Valóban az egyetemi, főiskolai felvétel lenne az az emberi állapot, amely az életnek értelmet adhat a 18 év körüli korban? Örökzöld a téma, és a kérdésekre nem adható megnyugtató válasz. A boldogság - ha már említettük - az ember veleszületett joga. Illúziókban ringatja magát az a diák, vagy szülő, aki most, 1994 telén lényegesen nagyobb esélyt lát a továbbtanulásra, mint amit az elmúlt évek nyújtottak. Tény, hogy a kapukat kívülről döngetőket a lehetséges munkanélküliség is tüzeli. Tény, hogy az Állami Számvevőszék a magyar egyetemi felsőoktatás ellenőrzéséről augusztusban lezárt Jelentésében egyebek közt kimondja: a hatékonyság elmaradt az európai nívótól, alacsony a hallgatói létszám, korszerűtlen a kormányzati irányítás. m Illúziókról, reálisan Csirik lánossal Milyen széles az egyetem kapuja? megalakításában lassú az előrelépés - állapítják meg a Jelentés készítői. Mi ennek a háttere? - A nagy, vidéki egyetemi városokban, az ötvenes évek elején széttagolták a felsőoktatást. Az orvosi és a tudományegyetemeket rendelettel különválasztották. Néhány éve már történtek kísérletek arra, hogy egy-egy városban ne öt-hat különböző intézmény működjön a célszerű egyetlen egyetem helyett. Sajnos, a folyamat lassan halad. • Arra is sor kerülhet, hogy valahol megszűnik a felsőoktatási intézmény? - Nem jellemző. De olyan együttműködés lehetséges, hogy két városban működő egyetem, vagy főiskola közösen adna ki diplomát. Vagy együttesen működtetne olyan részleget, ami eddig nem volt lehetséges. • Térjünk vissza a hallgatói létszámnövelésre. A kormány számára készített előterjesztés két változatot javasol a nappali tagozatú és a postsecondary szakképzésben lévő hallgatók számának növelésére. Az „A" változat szerint a nappali hallgatók létszáma az 1993. évihez képest 40 ezerrel, az összes hallgatóké 50 ezerrel növekedne. A „B" változat szerint a nappali hallgatók létszámnövekedése 60 ezer, az összes pedig 70 ezer lenne. Mit tartalmaz a postsecondary képzés? A két említett számadat közül melyiknek van esélye a mostani pénzügyi helyzetben? Milyen széles az egyetem kapuja? Változatok a hallgatói létszámra - Nagy az igény olyan képzésformára, amely nem jelent főiskolai, egyetemi végzettséget. Tehát nem három, sőt öt Csirik János. (Fotó: Schmidt Andrea) évig tart, hanem egy-két éves ráképzést jelent az érettségire, a szakközépiskolára. Olyan felsőfokú szakképesítésről van szó, amelyben diplomát nem adnak. Speciális anyaggal például nyelvi, számítástechnikai ráképzéssel - juthatnak többletismerethez a kereskedelemben, a szállodaiparban, vagy éppen a titkárnőként elhelyezkedni kívánó fiatalok. Arra a kérdésre, hogy az A és B variáns közül melyiknek van esélye, ebben a pillanatban nem lehet válaszolni. • A téma felveti annak a tisztázását is, melyet a Számvevőszék is sürget: a hallgatói férőhelykapacitás pontos meghatározását. Voltaképpen mennyi lehetne a magyar felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma? - Nagyon nehéz pontosan meghatározni. Könnyebben érünk célhoz, ha a miénknél fejlettebb ipari és infrastruktúrával rendelkező országokhoz hasonlítjuk magunkat. Vagyis azt nézzük, hogy ott mennyien járnak egyetemre, főiskolára, s ehhez milyen kapacitás felépítésére volt szükség. Nos, reménykedjünk abban, hogy egy évtized múlva mi is hasonló gazdasági helyzetben leszünk, mint azok, akikhez szeretnénk csatlakozni. • Pontosabb számot pillanatnyilag ne is keressünk? - Szerencsés lenne, ha egy szűk évtizeden belül olyan kapacitással rendelkeznénk, amely lehetővé tenné, hogy a végzett korosztályok 28-32 százaléka bekerülhetne a felsőoktatásba. • Eszerint még távlatban sem várható, amit az egyik párt a választási propagandájában hirdetett, nevezetesen: szélesre kell tárni az egyetemek kapuját, s akár felvételi nélkül is be kell engedni a jelentkezőket? - Az említett 28-32 százalék közel van ehhez. Hiszen a teljes korosztály egy része az általános iskola után sem megy tovább. A szakközépiskolákban. szakmunkásképzőkben ennél is többen szereznek olyan bizonyítványt, amelyre az említett postsecondery képzés következhet. A szabad hozzáférést egyébként a világon mindenütt korlátozzák valamiképpen. Például az orvosképzésben. • Benne van-e ebben a távlatban, hogy egy átalakuló gazdasági rendszerben, mint amilyen a miénk is, parkolópályának is tekinthető az egyetem, a főiskola? Hogy az ott töltött évekkel enyhítsék a munkanélküliséget, illetve későbbre tolódjon az elhelyezkedés gondja? Tudjuk, Európa számos országában van erre példa. - Ez természetes következménye az említetteknek. Azonban hangsúlyozni kívánom: átmeneti megoldásról van szó. Fontosabbnak tartom, hogy azok, akik hosszabb ideig tanulnak, jobban érvényesülhetnek később. Könnyebben találhatják meg a lehetőségüket, s vele a boldogulásukat. • Segítsen megvilágítani azt a jelentésrészietet, miszerint: „A Világbank 1990. évi megállapítása szerint a magyar felsőoktatási intézmények alacsony hatásfokkal működnek." Hogyan jutottunk ide? Hitelből fizetett tandíjak - Magyarországon nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony volt és még most is elég alacsony a hallgató-oktató arány. Vagyis egy oktatóra nagyon kevés hallgató jutott. Ez az elmúlt időszakban jelentősen növekedett. • A Számvevőszék 1,39ben adja meg ezt a számot. - Ez nem így van. 1990-ben ennyi lehetett. Például az orvosegyetemeken, ahol klinikák vannak. Azonkívül átlagról van szó, amely nem egyformán vonatkozik az intézményekre. 1993-ban a szám 7-8 között volt. • Mennyi lenne az ideális? - Nincs ideális szám. Függ az állam finanszírozási képességétől. az oktatási rendszertől. A magyar rendszert az jellemezte, hogy alacsony volt a kibukási arány, mert erős volt a felvételi. Ebből a szempontból nagyon hatékony volt a magyar rendszer, hiszen akik bekerültek, azokat jól kiképezték és végig is vitték. Az összhallgatói szám szerint viszont kedvezőtlen volt a mutató. • Az utóbbi időben sok szó esett a tandíjfizetés bevezetéséről, már törvénytervezet is készült a fizetési nehézségekkel küzdő hallgatók segítésére. Hogyan működne a hitelgaranciaalap? - Tervezet van, törvény azonban még nincs, sajnos. Az a lényege, hogy abban az esetben, ha tandíjat kell fizetni, ez nem lehet megkülönböztető.. Vagyis senkit sem hozhat olyan helyzetbe, hogy a tandíjfizetés miatt ne tudjon továbbtanulni. Ám ez csak akkor biztosítható, ha a tandíjfizetéssel egyidejűleg hitelfelvételi lehetősége is van a pénzügyi gondokkal küszködő hallgatónak, s aki hajlandó hitelt is felvenni, mert bízik benne, hogy a diplomája sokat ér majd. A családi támogatásra azonban nem számíthat. • Tehát a hank meghitelezi a tandíj összegét, amit a felvevő majd később törleszt? - Igen. A hallgató hitelként veszi fel a pénzt, s a folyósító banknak az állam garantálja a visszafizetést. Ehhez kell állami alapot létesíteni, azért, hogy az esetleges nem fizetők helyett is vállalható legyen a fizetési kötelezettség. • Úgy tűnik, a legtöbb kérdésnél a pénz a végszó. Minthogy a Parlamentben is erről beszéltek, meg kell kérdeznem: mit gondol, a pénzügyi kormányzat szivén viseli az oktatás ügyét? Fontosnak tartja, hogy hány diplomás embere legyen az országnak? - Én úgy ítélem meg. hogy ez a kormány látja ennek a fontosságát. Ugyanakkor azt is tudom, hogy mekkora a költségvetés hiánya. • Köszönöm a beszélgestést. Király Ernő Ön dönt: alszik vagy vezet - Ne az unalmas autópályát és a hosszú vezetést szidjuk, ha elálmosodunk a volán mögött - mondta dr. Thomas Roth, a detroiti Henry Ford Kórház kutatója az álmos vezetésről tartott tudományos konferencián. - Inkább magunkat okolhatjuk amiatt, hogy nem vagyunk hajlandók bevallani álmosságunkat, sem pedig változtani kevés pihenést biztosító életmódunkon. - Az az igazán veszélyes vezető, aki nem hajlandó beismerni, hogy álmos - vélekedett dr. Roth. - Ez okozza a balesetet ezreit - mondotta. Dr. Allan I. Pack, a Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársa elmondta: egy New York államban végzett felmérés szerint az útról letért Az álmos autósok legalább annyi balesetet okoznak, mint az ittas vezetők: egy tanulmány szerint a halálos végű balesetek harminc százalékát. Minden húsz amerikai közül egy okozott már balesetet a volán mögött elbóbiskolva. járművek 82 százalékánál az álmos vezetés volt a fő tényező. A vizsgálatban részt vevő teherautó-sofőrök több mint ötven százaléka beismerte, hogy időnként elszunyókál a volán mögött. A nagy kitetjedésű Ausztráliában a balesetek alapos tanulmányozása után kiderült, hogy a vidéki autópályákon történt halálos végű balesetek több mint harminc százaléka a volán mögötti elbóbiskolásra vezethető vissza. Évente 1,3 millió autós tér le az útról és töri össze kocsiját az Egyesült Államokban. Minden ötödik baleset éjfél és reggel hat óra között történik, amikor a legnagyobb az álmos vezetők száma. A balesetek kétharmadában az autós még kísérletet sem tesz arra, hogy fékezzen vagy visszakormányozza a járművet az útra. Az amerikaiak nagy része éjszakánként rendszerint csupán négy-öt órát alszik. Ez természetesen közvetlen hatással van a reflexekre, az ítélőkészségre és a éberségre. Mit tegyünk, ha elálmosodunk a volánnál? A koffein nem megoldás - mondják a szakértők -, helyette inkább húzódjunk le az útról, és aludjunk egyet! Magyar diplomata Román Herzog német államfő a Német Szövetségi Köztársaság kambodzsai érdekeinek képviseletében kifejtett tevékenységéért a Szolgálati Érdemrend Nagy Szolgálati Keresztje kitüntetést adományozta Tamás Lajosnak, a Magyar Köztársaság volt Phnom Penh-i nagykövetének. A magas német állami kitüntetést dr. Otto-Raban Heinichen, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete december 8-án adta át a magyar diplomatának. Magyarország a német kormány felkérése alapján 1990-1992. között ellátta Németország érdekeinek képviseletét a délkelet-ázsiai országban. • Különleges karácsonyi ajándékot szeretne vásárolni, de üres a zsebe? Vegyen egy valódi német kastélyt egyetlen márkáért! A lehetőség valóban adott, Németország kormánya ugyanis rendkívüli kastély-kiárusításba kezdett. Húsz középkori várat akar értékesíteni, olyanokat, amelyeket a volt NDK-tól örökölt. A kastélyok közül a legolcsóbb a lengyel határ közelében fekvő XVII. századi Schloss Wulkow ez kerül 1 márkába - a legdrágább pedig 3,8 millió márkáért a Schloss Zschorna, amely Drezdától északra magasodik a táj Egymárkás kastély fölé, s amelyben a legújabbkori történelem során előbb a fasizmus, majd a kommunizmus nagyszerűségének oktatóprogramját visszhangozták az ódon falak. A kastélyok korelnöke feltehetően a boitzenburgi, amely Berlintől 50 kilométerre vár vevőre, tavak övezik, s már 1276-ból származó írások említést tesznek termeinek páratlan mennyezetéről. A rendkívül olcsó árak „reklámcsapdát" sejtetnek, s az érdeklődők hamar megtudják, hogy pár márkába pusztán a kastély kerül, a telket külön, és már jóval drágábban - az 1 márkás Wulkow esetében 5 1 ezer márkért - kell megvásárolni. További megkötés, hogy a romos állapotban lévő várakat az új tulajdonosoknak kötelező megfelelő stílusban restauráltatniuk, ami ugyancsak egy vagyonba kerül. Á vásárlási szándékhoz mellékelniük kell a további hasznosításról szóló konkrét terveket.