Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-09 / 289. szám

PÉNTEK, 1994. DEC. 9. BELÜGYEINK 3 Polgármesterjelöltként tartott tegnap este programismertető szakmai fórumot dr. Ványai Éva a szegedi Fideszszékházban. Ezen mindenekelőtt a lakáspolitikáról, a városfejlesztésről, valamint a közlekedésről beszélgetett a megjelentekkel, válaszolt a felvetett kérdésekre. A lakásokkal kapcsolatban külön hangsúlyozta a felszólaló, hogy az önkormányzati bérlakások eladását folytani kell. Szerinte a helytelen koncepció alapján készült tiltólista igazságtalan megkülönböztetéseket tesz a város polgárai között. A polgármesteijelölt véleménye, hogy indokolt a helyi lakásrendelet és a hozzá tartozó melléklet felülvizsgálata, a lakástörvényhez és a bérlók igényéhez jobban igazodó módosítása. Kiss Gyula, a közúti igazgatóság szakembere felvetette, hogy nem hisz az autópálya közeli „megérkezésében", s ezért inkább az elkerülő utakra kellene koncentrálni. A kialakult párbeszédből megtudhatFotó: Gyenes Kálmán tuk, hogy dr.Ványai Éva éppen az algyői fórumról érkezett, ahol ugyancsak felmerült az elkerülő utak szükségessége. A Szatymaz, Sándorfalva, Algyó vonalnak köszönhetően a Vásárhely felé irányuló forgalom nem érintené Szegedet. A hozzászóló ezt a gyűrűt ugyan a városhoz valamivel közelebb látná megfelelőnek, a lényeg azonban az elterelés. Szó esett még a repülőtér fejlesztéséről, amely ugyancsak behatárolt, de mindenképpen összefügg az elkerülő utakkal is. Major Tibor környezetvédelmi promlémákat vetett fel, s ütköztette azokat a polgármesteijelölt elképzeléseivel. A beszélgetés során azonban kiderült, hogy koránt sincs érdemi véleménykülönbség közöttük. Az világos, hogy addig nem lehet a várost tovább csatornázni, amíg meg nem épül az új szennyvíztisztító. Erre már el is küldte támogatási kérelmét a város, a milliárdon felüli öszszeget azonban a szakember kevesellte. A kórházi hulladékégető szükségességéről mindenkinek ugyanaz volt a véleménye, dr. Ványai Éva szerint a Morvaiféle ügy után azonban mindenképpen regionális megsemmisítőben kellene gondolkodni. Ebben az esetben viszont nem a korábbi helyen, hanem a városon kívül célszerű azt megépíteni. _ Az Astra boldog tulajdonosa. (Fotó: Révész Róbert) Szegeden járt a szerencse (Folytatás az 1. oldalról.) A meghívottak közül 101-en dupla ajándékkal távoztak, hiszen minden egyes jelenlevő kapott egy 10 ezer forintos Julius Meinl vásárlási utalványt. A még szerencsésebbek pedig, miközben a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek előadásán szórakoztak, a sorsolási bizottság - Bicskei Tibomé, dr. Galambos Gáborné, Jung László, Tarnay Tamás és Kurunczi János - által hitelesített húzás „eredményének" őrölhettek. Nem sokat hagyták izgulni a résztvevőket, hiszen elsőként a fődíj, az Opel Astra személygéjjkocsi, új gazdáját sorsolták ki. Fortuna a BácsKiskun megyei kisszállási Balogh K. Katalinra mosolygott. A három darab 10 napos autóbuszos kétszemélyre szóló szilveszteri római útnak már két Csongrád megyei résztvevője is lesz. Először Tóth Lászlót, a szentesi OTP igazgatóját szólították. A volt NB Ies labdarúgó játékvezető elárulta, hogy külföldön még soha nem szilveszterezett, s annyira váratlanul érte ez a szerencse, hogy azt sem döntötte el: saját maga veszi igénybe, vagy felajánlja valamelyik gyerekének. A domaszéki Bóka Géza arcán pedig egyáltalán nem tükröződött az öröm, mint elárulta, eredetileg mást tervezett december 27. és január 5. között... A harmadik társasút Dusnokra került. Nagy várakozás előzte meg annak a 20 személynek a kisorsolását, akik részt vehetnek majd a december tizenhetediki miskolci országos finálén, ahonnan senki sem tér majd haza üres kézzel - legalább egy 150 ezer forintos betétjegy boldog tulajdonosa lesz. Miskolci „részvételt" az alábbi Csongrád megyeiek nyertek: Oláh Dezső (Szeged), Forrai Ferenc (Szentes), Savanya Szilveszterné (Szeged), Szabó József (Dóc), Kádas András (Vásárhely), Ábrahám István (Szeged), Gyovai Mihályné (Csongrád),- Vörösné Herczeg Ildikó (Vásárhely). Végül 40 darab ötven- és 37 százezer forintos Corvin Bank betétjegy talált gazdára. Szivornyarendszer Nagymaroson Újabb szakaszához érkezett a nagymarosi félbemaradt vízi erőmű rendszer építési területén az eredeti állapot visszaállítására indított munka: csütörtökön megkezdődött az óriásgáton belüli munkagödör feltöltése. Két szivornyarendszert állítottak üzembe. Ezek - csöveken át - a Duna medréből folyatják át a vizet az összesen 54 ezer négyzetméter kiterjedésű és több méter mély gödörbe. Egyúttal leállították a gáton át eddig a munkagödörbe szivárgó víz visszaszivattyúzására rendszeresített gépeket, így most a gátrendszeren keresztül is akadálytalanul szivároghat be a víz a területre. • A Pest Megyei Főügyészség a közelmúltban vádiratot nyújtott be az előzetes letartóztatásban lévő 23 éves Fekete Sándor Miklós és a 20 éves Juhász József Gábor budaörsi lakosok ellen, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt. A vádlottak két idős embert öltek meg 1994. január 13-án Budaörsön. A vádlottak barátok voltak, rossz anyagi körülmények között éltek. Miután megtudták, hogy A. • Szipöztak és embert öltek A Csillag vár rájuk György 71 éves budaörsi lakosnak jelentős összegű megtakarított pénze van, elhatározták, hogy megszerzik azt. Akciójuk előtt Fekete Sándor Miklós lakásán kábítószereztek, majd elindultak tervük végrehajtására. Az akció során Juhász József Gábor az idős férfit, a feleségét pedig Fekete Sándor Miklós megölte. A lakásból betétkönyvet és több százezer forintos értékpapírt vittek el. A főügyészség a bűncselekmény elkövetését a vádlottak részbeni, illetve teljes beismerő vallomásaival, lefoglalt bűnjelekkel, tanúvallomásokkal, valamint szakértői véleményekkel kívánja bizonyítani. GM a GM a 000 a f / inek a hús jut, kinek meg a nyála csorog. Ez most a divat faluhelyen. Nem lopásról, holmi közös tárgyak eltulajdonításáról van szó, dehogyis. Minden törvényes, csak éppen a törvények, szabályozások teremtettek kusza helyzetet, melynek haszonélvezői azok, akik szépen beleragadtak az elnöki, igazgatósági elnöki székekbe. És szépen, de módszeresen harapdálják a hajdani nagyüzemek húsát. Semmi túlzás. A volt szövetkezetek romjain, főleg a Tisza-hátság, a homokvidékek gyenge termőképésségü földjein agonizálnak a szövetkezetek. Senkinek nem jó ez az állapot. Miért? Elfogy az a maradék vagyonka is, amivel azért lehetett volna valamit kezdeni. Kié is ez a vagyon? Részben azoké, akik szövetkezeti tagok, részben kívülállók vagyona, másrészt pedig a hitelezőké. Kik élik fel? Akik még a megcsonkult szövetkezetekben maradtak. Telik az idő, sok helyen úgy vannak vele, mintha semmi nem történt volna, mintha majd ez a kormány az a kormány lenne, amelyik leteszi a nagy esküt - csupán a nagyüzem a boldogító, tegyük tele a bugyellárist! Ez már nem időszerű, a megváltozott körülményekkel kell kalkulálni, nevezetesen azzal, hogy a föld, mint legfőbb termelőeszköz kiment a lábuk alól, a nyereséges gazdálkodásnak itt majdhogy lőttek - legalábbis a négy-öt aranykoronás földeken. Akkor hát miért hunyják be a szemüket, s ugyanúgy működtetik az ellenőrző-, a felügyelő bizottságokat, mintha a régi verkli menne? Tehetetlenségből is persze. A hitelezők nem kezdeményezik a felszámolást. A csődtörvény előírja, hogy a szövetkezet csak kétharmados szavazattal dönthet saját jövőjéről, a végfelszámolásról is. Mindenkinek jobb lenne persze, ha dobra vernék azt, ami még van, de nem ez történik. A szövetkezeti közgyűlést hiába hívják össze, az ugyan meg nem szavazza a saját téeszének felszámolását. Sőt, el se megy a közgyűlésre, mert a tagok nagyobb része ugyanis nyugdíjas. Nem is nagyon érti már ezt az új módit, nem tud mit kezdeni a szövetkezeti üzletrésszel, amely úgy zsugorodik, mint vaj a napon. Ki ad pénzt ezért? Ez a helyzet persze nem véletlenül és váratlanul állott elő. Hosszá időkig csatáztak az érdekeltek és érintettek, hogy a homokvidékeken telepített szőlő, gyümölcs ne kerüljön ebek harmincadjára, s ezek értéke magasabb aranykoronában legyen elismerhető, hiszen hektáronként 300—400 ezer forint bekerülési költséggel telepítették a bogyósokat erre a tájra. A posza, futó- és fosóhomokra. Már a szakszövetkezetek idején is feszítették a közös gazdálkodás kereteit, mert a leghitványabb földek kerültek közös tulajdoni müvelésbe, míg az értékesebbek a tagi gazdaságokban maradtak. így adódott aztán, hogy az elértéktelenedő kárpótlási jegyekből egy-egy hektár gyümölcsös után kapott a szövetkezet 20-22 ezer forint értéket, holott a tízszeresét érte a terület. A | veszteség óriási. Végigtekintve a Szeged környéki ZJÜ gazdaságokat; Balástya, Öttömös, Zsombó, Domaszék, Pusztamérges, mindenütt csak a pusztulás, az önfelélés nyomai. Meddig? Holott a szövetkezeti törvény módosítása most készülődik, s pár sorral ezt rendezni, máshol pedig iiá'gclőzni lehetne. v Ipari-mezőgazdasági és melléképületekhez •Jy^^HyA^B csabai - holland - Varia II. o. alapcserepek (jZr^Er mázas kivitelben. ^•niUII ni || Most csak 19,90 Ft/db + áfa. MODUL D AU 8 'aüap ,cteM díjtalan házhoz szállítással. - Ha Ón szállít extra kedvezmény. Modul Bau Kft. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022,474-481 • Az Ikarus Egyedi Autóbuszgyára a svéd Scania céggel közösen megnyerte az ENSZ nemzetközi tenderét. A megrendelés 5 darab, az ENSZ előírása szerint kialakított városközi jármű szállítására vonatkozik, a buszokat a nemzetközi szervezet horvátországi békefenntartó erői számára adják át márciusban. A megrendelés fővállalkozója a Scania alvázgyár, amelynek alvázaira a felépítményt szállítja az Ikarus. A magyar vállalat összesen mintegy 3,4 millió svéd koronának megfelelő összeggel részesedik a megrendelésből. A megrendelt típusból már a hazai piacon is fut 140 darab, ezekből 61 -et az idén szállított le a cég a Volán társaságoknak - az utolsó kettőt még az év végén átadják. Ezek részben Scania, részben Rába alvázakra épültek. A hazai megrendelés meghaladta az 1 milliárd forintot. • A rendszerváltás idején sokat lehetett hallani arról, mennyire fontos, hogy meginduljon a civil társadalom önszerveződése, hogy minden településen pezsgő egyesületi élet folyjon. A Szegedi Operabarátok Egyesülete 1990 márciusában alakult, azóta rendszeresen hallatnak magukról, sok rendezvényük nemcsak a tagság körében aratott sikert. Telihay Lászlóné dr.-t, az egyesület elnökét kerestük meg kérdéseinkkel. • Mintha hosszú vándorlás után otthonra találtak volna az operabarátok... - Jó kapcsolatunk alakult ki a Bartók Béla Művelődési Központtal, ingyen rendelkezésünkre bocsátják a nagytermüket, ami beszélgetések, koncertek rendezésére egyaránt alkalmas. Legutóbb például remekül sikerült az a zenés beszélgetés Vámossy Éva és Andrejcsik István operaénekesekkel, amelynek házigazdája dr. Gyémánt Csilla volt. Jövő héten hétfőn a hagyományos karácsonyi összejövetelünket is ott tartjuk. Idén kis meglepetéssel is kedveskedünk az egyesületi tagoknak, a konzervatórium növendékei (Szutrély Katalin, Megyesi Zoltán, Ralik Szilvia, © KÉRDÉS Mit szól az évadhoz? Fazekas Zoltán és Soós Emese) koncertet adnak. Nagyon fontosnak tartjuk a folyamatos együttműködést a konzervatóriummal, mert alapszabályunkban célkitűzésként az is szerepel, hogy a fiatal operatanszakos növendékeket pártfogoljuk, szereplési lehetőséghez juttatjuk. Ezek a baráti beszélgetéseink jól szoktak sikerülni, mindenki hozza a kedvenc süteményeit, meghívjuk az operatársulat tagjait. • Mi a véleményük a szegedi operakínálatról? - Elégedetlenek vagyunk az évad első felével. Legutóbb október 18-án volt operabérletünk, s csak december 27-én lesz a következő. Bemutatták a Carment, de alig volt belőle néhány előadás, nem sikerült valami fényesen a Rigoletto-felújítás, játszották még a Bánk bánt... Ennyi. Sokkal intenzívebb operaéíet lehetne Szegeden, ehhez adott a társulat, repertoáron van jó néhány darab, mégis ott tartunk, hogy lassan nem tudunk színházba menni. Nagyszerű ötlet viszont a gyermekeknek szóló operaelőadás, ami a felnőttek körében is sikert aratott. Nagyon boldogan hallottuk, hogy tavasszal újra Operafesztivált rendeznek Szegeden, így legalább akkor lesz választék. A színház vezetésével már megállapodtunk, hogy egyesületünk segíti az előkészítést. • A közeljövőre milyen tervei vannak az egyesületnek? - Tavasszal szeretnénk egy nagy hangversenyt szervezni, amelyen azok a művészek lépnének fel, akik már megkapták egyesületünk díját. Telihay Lászlóné dr. Ezeket a rendezvényeket sokan igénylik, például Gregor József szeptemberi jubileumi koncertjéről is napokig beszéltek a városban. Nagyon szeretünk utazni is, olyan darabokat nézünk meg Pesten, Győrben és Debrecenben, amelyek nem szerepelnek a szegedi társulat repertoárján. Dédelgetett tervünk, hogy a szegedi operaénekesekre és a Konzervatóriumra építve, szponzorok támogatásával barokk és modern kamaraoperai produkciókat hozzunk létre. H. Zs.