Délmagyarország, 1994. december (84. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-08 / 288. szám

8 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. DEC. 8. Amikor a I>ér főnök nagyot merít Fisher gazda, tele tállal • Sándorfalvi savanyú káposzta nyolcvanért n Túró Ásotthalomról, vajalja Csólyosról m Nyolcszáz forint az üllési tyúk párja Szarvasi ponty a szegedi piacon (Folytatás az I. oldalról.) Fisher Ferenc Sándorfal­várói jár be a szegedi piacra, már vagy harminc esztendeje. Gyakorlott mozdulatokkal rak­ja meg a tálat, kezeli a mér­leget. • Mennyi a savanyú ká­poszta kilója? - Nálam nyolcvan forint, de biztos van ennél olcsóbb is. • Azért szépen fogy, s van hozzá rendes hasáb is. - Sokan visszajárnak hoz­zám. Két túrósasszony egymás mellett árul nagy békességben, egyikük, Csókási Istvánné Csólyospálosról érkezett. Korom Ferencné sándorfalvi. • Ki veszi manapság a vajalját? - Aki szereti, de azért inkább az idősebbek. • Saját tehenük van, vagy vásárolják a tejet? - Dehogy vásárolom, van nekem otthon Csólyoson há­rom szép tehenem. • A káposztás bácsi fölött már van tető, önök nem félnek, hogy eláznak? - Nem félünk, hanem el­ázunk. Csak úgy folyik rólunk néha a víz. Jó lenne azért vala­mi tető ide a kerítés mellé is. Az ásotthalmi Herédi Szilveszterné is tejterméket árul, ő még Fiatal a szakmában, húsz év gyári munkaviszony után kellett váltania. Tavaly vettek teheneket, s most otthon próbálnak megélni. - A csarnokban csak 18-20 forintot kapnék a tejért, így piacozva azért jobban kijö­vünk. Boíjúkat is nevelünk, de nem könnyű, minden forintért nagyon meg kell dolgozni. Keressük meg a kisállatos részt, mondom kolléganőm­nek, de nem megy könnyen. Semmi .sem maradt abból a gyermekkori emlékből, amikor több soron kínálták a tyúkot, kacsát, aprójószágot, szalmá­val almozva a hűvösebb na­pokon. Az üllési Szilágyi Sándorné 7 órakor érkezett, s tízig csak három pár tyúkot tudott eladni. • Kiadja ez a Lada ben­zinpénzét? - Hát nem nagyon, gyenge ez a szerda, egy óra múlva megyek is haza. • Mennyibe kerül ma egy pár tyúk? - Ez a kettő körülbelül négy kiló, így nyolcszázért adom. Inkább csak az öregek viszik, a mai fiatalok nem vesződnek a* kopasztással. Kiveszik inkább a készet a bolti hűtőből. - Ugyan csapja már fejbe őket, ne fickándoljanak - kéri az egyik asszony az árust, aki két szakszerű mozdulattal el is intézi a dolgát. Ez tényleg élő hal, úgy csapják a vizet a merítésnél, hogy az óvatlan né­zelődőknek könnyen tele­szaladhat a mellényzsebe. A ponyt kilója 250, a kárászé 130 forint. Dér Lajos a főnök, de a beosztott mintha szakszerűb­ben merítené a hálót. • Hol teremtek ezek a szép pontyok? - A Szarvasi Halkutató Inté­zetben. Különben hetente há­romszor jövünk, szerdán, pén­teken és szombaton. Tavaly jobb volt, most hiányoznak a jugók. Kovács András Három óra, három pár üllési tyúk Szezonja van a sütnivalónak. (Fotó: Schmidt Andrea) • Határőrök ünnepi jutalomszabadsága A fenyítettek maradnak Valamennyi sorozott határőr öt nap jutalomszabadságot kap a karácsonyi vagy az újévi ünnepek idéjén. Az országos parancsnok intézkedése szerint a határőrök egyik fele decem­ber 23-28., a másik fele pedig december 29. és január 3. kö­zött veheti igénybe a jutalom szabadságot. Ebben a kedvez­ményben csak azok nem része­sülhetnek, akik fegyelmi okok miatt fenyítésüket töltik. Az ünnepek időszakában a határőr igazgatóságok bizto­sítják a laktanyákban maradók számára a kulturált elfoglaltsá­got és az alkalomhoz illő étke­zést. A szolgálati feladatok fi­gyelembevételével lehetővé válik az egyházi rendezvénye­ken való részvétel is. TISZTELT NYUGDÍJASOK! I Még most I sem késő' Ha még nem vették igénybe áruházunkban és a Divat Centrumban a m Tb-os kedvezményt, és van (Cisuidirujiiii v&sMtóÜ Itewslltlllk, december 11-ig vásárolhatnak bármilyen terméket, 20 000 Ft-ig. Ezzel kíván kellemes ünnepeket minden nyugdíjas vásárlójának Centrum Áruház! • Számítástechnikai bemutatót tartottak „Mikulás-napi elfog­laltságként" a mórahalmi mű­velődési házban a polgár­mesteri hivatal szervezésében. Bóka József vállalkozási osz­tályvezető találkozóra invitálta a térinformatikával kapcso­latban állókat és a lehetséges használókat. A művelődési házba telepítették át a talál­kozó időtartamára a polgár­mesteri hivatal hálózatának gépeit, valamint az általános iskola néhány számítógépét. Iskolásgyerekek „dolgoztak", játszottak a rendszerbe állított számítógépeken, amíg a móra­halmi vállalkozók, valamint a Controll számítástechnikai Kft képviselője, a polgármesteri hivatal alkalmazottja a térin­formatikai rendszer haszná­latának tapasztalatairól és a lehetséges együttműködésről beszélgetett. A mórahalmi polgármesteri hivatalban, továbbá a helyi egészségügyi szolgálatnál hasznosan működik az infor­mációs rendszer. A központi adattárolóra kapcsolt számí­• Informatikai együttműködés Bemutató Mórahalmon tógépek jó szolgálatot tesznek mind az ügyintézésben, mind pedig a betegellátásban. To­vábbi lehetőségként került szóba a számítástechnikában a kistérségi együttműködés, va­lamint mórahalmi vállalkozók hasonló jellegű információs rendszere. A Controll Kft ehhez a szükséges segítséget, szakmai tanácsokat felaján­lotta. Az ünnep-időre tekin­tettel a kisváros általános iskolájának számítástechnikai szaktanterméhez ajándékként lemezeket, „egereket" és egyéb számítógép tartozékokat adott a szegedi informatikai cég. B. P. • Konfliktussal kövezett kiutak Fórum a „vállalkozó iskoláról" A kormány által eredetileg vállalt cél, melyet mind a választási kampányban, mind a költségvetés tervezetének előkészítésében hangoztattak, a közoktatás „szinten tartása" volt. Csakhogy eközben sem az infláció, sem az (ener­gia)árak nem látszanak szinten maradni, nem is szólva arról, hogy a közoktatás sem fejlőd­het anyagi ráfordítás nélkül. A magyar közoktatást fejlődésé­nek olyan kényes időszakában érte a restrikciós politika, ami­kor a jövőre nézve élet-halál kérdésnek számít a biztos anyagi háttér. Anyagi szem­pontból a szinten tartás eddig folyt. Amennyi fejlődés bekö­vetkezett, az jórészt a belső erőforrások kihasználásának köszönhető: az önkormányza­tok és a pedagógusok munká­jának. Jelen állapotában a közoktatásnak két menekülési pontja látszik - az egyik biz­tosan hátrafelé. A rosszabbik forgatókönyv szerint az elég­telen támogatás miatt az ön­kormányzatok kénytelenek lesznek a szakmai munka ká­rára spórolni. Elég egy tör­vénymódosítás hozzá és az is­kolai osztályok létszáma me­gint a régi, hihetetlenül magas számra emelkedik. Nem lehet majd csoportbontásban oktatni, s miként nemrég a szegedi önkormányzat egyik oktatással foglalkozó vezető tisztségvise­lője mondotta: a pedagógusok fél év alatt sem ismerik meg minden tanítványuk nevét. A támogatás elégtelenségével jár majd az is, hogy az önkor­mányzat kénytelen lesz módo­sítani saját oktatási költség­vetését - a szegedi iskolák 65 százaléka a működési költsé­gek tekintetében már az idén is pótköltségvetésre szorult. A másik út - ez a Deák Gimnáziumban ma kezdődő közoktatási fórum témája is ­az, hogy az oktatási intéz­mények számára valamilyen módon megteremtik az önálló intézményi gazdálkodás jogi feltételeit, illetve az önálló gazdálkodáshoz szükséges és az ellátandó feladatokkal arányos pénzügyi feltételeket teremtenek. Ez a sokak által és sokszor vitatott „vállalkozó iskolák" útja, természetesen A kormány és a közal­kalmazotti szféra mun­kavállalóit képviseld szakszervezetek közötti (halovány) egyezséggel szolgáló egyeztetés ered­ménye, de főleg stílusa nyomán nem kétséges: kevés engedményre szá­míthatnak a pedagógu­sok az iskolák működési finanszírozását illetően. Míg a miniszterelnök ama emlékezetes állam­titkárbuktató ígéretében 10 milliárd pluszt ígért az iskolafenntartásra, ma a visszavont ígéret után a támogatás ilyen mértékű emelése már csak vágyálomnak tűnik. Nem kevésbé a pedagó­gus szakszervezet 20-25 milliárdos kezdeti tár­gyalási alapja. A helyzet úgy fest, hogy az iskola­fenntartás 1995-ös szint­je nem fogja elérni az ideit, vagy ha igen, az csak az ömkormányza­tok és a pedagógusok kö­zötti komoly viszályko­dások árán valósulhat meg. F.gy lehetséges működtetési mód, az intézmények szakmai és gazdasági önállósága lesz a témája a Deák Gim­náziumban ma kezdődő közoktatási fórumnak. számos szakmai és anyagi konfliktuslehetőséggel kikö­vezve. A mai szegedi fórum egye­dülálló a maga nemében: nyílt szakmai vitán városunkban ma először merül fel az önkor­mányzati fenntartású, de önálló gazdálkodási és szakmai lehe­tőségekkel bíró iskola gon­dolata. A szegedi általános és középiskolák igazgatói munka­közössége által ma délután 2­től rendezett fórumon a vita­indítót és konzultációt Sári Lajos, a budapesti Kontyfa utcai Altalános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatója tartja, és odavárják mind az érdeklődő pedagógusokat, mind az önkormányzati tiszt­ségviselőket. Panek József • A pedagógusok az idén biztosan nem karácsonyi ajándékra költik tizenhar­madik havi illetményüket, ugyanis a közalkalmazotti törvény tavaly decemberi módosításával változott a helyzet. Korábban december 31-ig kellett kifizetni a 13. • Pedagógusoknak 13. havi bér - januárban havi bért - tájékoztatta la­punkat Puskás Albertné, az önkormányzat közművelő­dési és közoktatási irodá­jának vezetője. A módosítás után a tárgyévet követő ja­nuárban, azaz 1995 első hónapjában kapják meg a pedagógusok a tizenharma­dik havi illetményüket. Meg­tudtuk még: ha az oktatási intézmények pénzmaradvá­nyukból nem tudják fedezni a 13. havi bér összegét, akkor azt az önkormányzat egészíti ki.

Next

/
Thumbnails
Contents