Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-01 / 256. szám

KEDD, 1994. Nov. L. „Nagy Sándornak nem osztottunk lapot HAZAI TÜKÖR 7 f» (Folytatás az 1. oldalról.) - Csongrád megye nagyobb településeinek művelődési házaiban, könyvtáraiban, levéltáraiban fordultam meg az egy hét alatt. Arról próbáltam tapasztalatot szerezni, hogy milyenek az intézmények működési feltételei, hogyan alakul a foglalkoztatottak helyzete, s milyen béreket kapnak. Ez a hatodik megye, amelyet meglátogatok, s majd folytatom utamat a többi megyében is - mondja Vadász János. a KKDSZ elnöke. • Mik az itteni tapasztalatai? - Hasonlóak az ország már területén tapasztaltakhoz. Az alaptevékenységek folytatásához a legszükségesebb költségvetési, önkormányzati pénzek sem állnak rendelkezésre. Sok helyen még a fűtés- és villanyszámlákat sem tudják rendezni. Mindenhol gond a bérek finanszírozása, miközben nagyon kevés ember dolgozik a kulturális közintézményekben. Olyen kevés, hogy létszámcsökkentésre nem is lehet gondolni. Például a Somogyi Könyvtár az országban a legkevesebb támogatást kapja a megyei önkormányzattól, holott ellát megyei feladatokat is. Csongrádban nincs megyei művelődési központ, vagyis megbukott az az elképzelés, amely pedagógiai és közművelődési tevékenységet próbál egy intézménybe összeházasítani. • Említette, hogy gondok vannak a bérezéssel, holott érvényben van a közalkalmazotti törvény, s azt végre is kell hajtani. - Magyarországon élünk, ahol minden olyan törvényt, amelynek nincs szigorú szankciórendszere, nem tartanak be. Mivel a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt szintén megfelelő szankciórendszer nélkül alkották, nem is lehet érvényesíteni. Ráadásul a törvény betartásához szükséges költségvetési támogatások az első pillanattól nem állnak rendelkezésre. Mindennek a kárvallottai a munkavállalók lettek. akik még nem kapták meg a végzettségüknek megfelelő besorolást, a pótlékokat, a 13. havi jutalmakat, a túlmunkadíjakat. Holott az a tapasztalatunk, hogy a kulturális közalkalmazottaknak sokkal többet kell dolgozniuk a napi nyolc óránál, s többet, mint az engedélyezett maximum kétszáz túlmunkaóra. A folyamatos zaklatott túlmunkavégzés súlyos egészségkárosodással jár. Erre a mi szakszervezetünk hívta fel a kormányzat figyelmét azzal, hogy haláloki tényező is lehet a túlmunkavégzés. Kitűnő szakember kollégákat veszítettünk el a fokozott igénybevétel miatt. • A huszonkétezer dolgozóból tizennyolcezren a KKDSZ tagja is. Mint szakszervezet, hogyan tudják érvényesíteni követeléseiket? - Reális, korrekt követelményeket fogalmazunk meg. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban egy működési támogatás-többletet igénylünk az önkormányzatok számára. Követeljük, hogy az önkormányzati települési üzemeltetési normatíva lakosnként 6700 forintra törénő megemelését, s a kulturális normatíva e lakosonként 500 forintra emelését. Ezen túl indítványozzuk, hogy semmiféle létszámcsökkenés ne történhessen, s a közalkalmazotti szorzószám alapja 10 ezer 500 forint legyen. Túl a követeléseken igényeljük, hogy a kormány velünk is érdemi egyeztető tárgyalásokat folytasson. Bízunk abban, hogy a kormány észhez tér, ugyanis soha nem állt a kormány és a szakszervezet álláspontja ilyen távol egymástól, mint most. S reméljük, jelenlegi álláspontját felülvizsgálja a kormány. Nem igaz, hogy sok kulturális közintézmény és közalkalmazott van. Nem igaz, hogy a polgárok egyre kevésbé igénylik a kulturális közintézmények szolgáltatásait. • Hogy viszonyul a KKDSZ a Nagy Sándor által kezdeményezett szakszervezeti együttműködéshez? - Nagy Sándornak nem osztottunk lapot. Ő a versenyszférában dolgozóknak, a munkavállalók mintegy harminc százalékának megbízatását élvezi. Nagy Sándornak semmi köze hozzánk, nem bíztuk meg semmivel, s mi nem kívánjuk azt az utat járni, amit ő. Fenn tudjuk és fenn is fogjuk tartani függetlenségünket a mindenkori hatalomtól. S ugyanezen az állásponton van a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma is. Aiató László •HHSHBHHMHHM • Lapunkban beszámoltunk már arról, hogy szombaton megalakult Tömörkényen a Polgármester Szövetség. Az új szervezet elnököt is választott: egyhangúlag Thirring Ákos tömörkényi polgármestert szavazták meg vezetőnek, akivel a Polgármester Szövetség jelenéről és jövőjéről beszégettünk. • A Polgármester Szövetség megalakulásánál gondot jelentett, hogy határolják el azt a köztisztviselői funkciót a politikától. Milyen eredményre jutottak? - A polgármesterség rendkívül összetett feladat, s nemcsak köztisztviselőként szerepel a polgármester, hanem mint településpolitikus is. A helyi ügyek önálló, demokratikus intézése azt feltételezi, hogy a településpolitikusi minőség kerüljön túlsúlyba. Ezt olyan személyiségjegyekkel kell megjeleníteni, melyek a település lakosságának érdekeit ölelik fel. Ebben sem helyi, sem országos jellegű párttevékenységnek nincs helye. A központi hatalom túlsúlyával szemben egy önálló hatalmi ágat kell képviselni. • Miben látják az önkormányzati szintű visszarendeződés jeleit? Egyáltalán: valóban van ilyen veszély? - A veszély realitása nem kérdéses. Törvényi oldalon máris megjelent a tanácsi rendszer mínusz variánsa. A meglévő problémákból nem előre léptünk ki. A központi nyílt beavatkozás megfigyelhető például egy rendelkezésnél. • Visszarendeződés, koncepciós perek Kényszerpályán a polgármesterek - Igen, de ezt természetesnek tartottam már az elmúlt négy évben is, hiszen egy átmenti korszakot élünk. Azonban ez a szervezet előbb-utóbb létrejött volna, ha nem az én kezdeményezésemre, akkor valami másnak a javaslatára. A "centralizálás politikailag veszélyes azért is, mert növekszik a pártokból való kiábrándultság. A feszültségek oldására éppen a helyi érdekviszonyok méltó feltárása adhat lehetőséget. • A megalakulásnál csak kilenc polgármester jelent meg, holott több ezer település van az országban. Milyen jövője van ennek a szervezetnek? - Ez a kezdeményezés alig egy hónapos. Egyáltalán nem érzek kudarcot, hiszen a levelek tanúsága szerint már körülbelül ötven tagunk van. Közöttük Szeged. Szolnok, Makó, Hódmezővásárhely és öt pesti kerület polgármestere. Az önkormányzati törvényre a megalakulásunk a természetes válasz, s a folyamatosságot vállaltuk fel ezzel. A polgármesterség nem a személyhez, hanem az önkormányzatiság szellemiségéhez kötött. Arató László Thirring Ákos, a Polgármester Szövetség elnöke. (Fotó: Gyenes Kálmán) mely szerint a hivatal vezetője is összehívhatja a testületi ülést. Ezt még a tanácsrendszerben sem lehetett megtenni. Azon túl a helyi közösség által megválasztott képviselők és polgármester visszahívására közjogi lehetőség is van, mégpedig bírói úton. Ezzel a polgármester jogai olyan szintre csökkentek, hogy a megnövekedett felelősséget nagyon nehéz vállalnia. Már most valóságos koncepciós perek árnyéka kezd kirajzolódni. A Polgármester Szövetség ebben az értelemben valóban elkésett. Ugyanis az önkormányzati törvény előkészítése „fű alatt ment", előzetes társadalmi vita nélkül, így mi is csak megkésve tudtunk reagálni. De magunkat is hibásnak érzem, hiszen különböző lobbik formájában a társadalmi csoportok képesek megjeleníteni érdekeiket. A polgármesterek ráadásul abban a helyzetben vannak, hogy lépten-nyomon kötelesek beszámolni munkájukról, nem úgy, mint a parlamenti képviselők. • Végül is kényszerpályára kerültek a polgármesterek? u Pótköltségvetés után Adószabály-módosítások Október 29-ei dátummal megjelent a Magyar Közlönyben az 1994. évi pótköltségvetésről szóló törvény, és ennek megfelelően hatályba lépett számos, az adózást érintő jogszabálymódosítás. Ennek megfelelően az elmúlt héten szombattól már nem lehet igénybe venni az adóalapcsökkentő kedvezményt a hároméves lejáratú, állam által kibocsátott értékpapírok vásárlásakor. Ugyanakkor a már eddig megvásárolt államkötvényekre természetesen érvényes az adóalapcsökkentés lehetősége. Szintén a kihirdetés napjától, vagyis szombattól hatályos a jövedéki törvény módosítása, amelynek értelmében többek között emelkedik a lehetséges bírság mértéke. November l-jétől változik a fogyasztási adók többsége. A személygépkocsik esetében a változás az 1600 köbcentiméternél magasabb kategóriába tartozó személygépkocsikat érinti, amelyeknek fogyasztási adója az eddigi 12ről 22 százalékra emelkedik. Az ennél kisebb katalizátoros személygépkocsik fogyasztási adója 0, a benzinüzeműeké pedig 12 százalék. Az 1600 köbcentit meghaladó katalizátorral felszerelt személygépkocsik fogyasztási adója 10 százalék. Jelentős az emelés az üzemanyagok esetében is, amelyek esetében az ólmozott benzineknél már literenként 41,60, az ólommenteseknél pedig 35,50 a fogyasztási adó. Számos szeszes ital fogyasztási adója is emelkedik, egyetlen kivétel a szőlőbor, amelynek fogyasztási adója továbbra is 11 százalék marad. Szintén több adót kell fizetni keddtől a dohányosoknak, ezer darabonként számítva a cigaretta fogyasztási adója 1210 forint, ami az ár 65 százaléka. Szintén keddtől szűnik meg a takarékbetétből - ideértve a devizabetétet is - és az értékpapírból származó kamatjövedelem megadóztatása. E rendelkezés szerint a kamatadó ezentúl 0 százalék lesz. Kártyázzon, nyerhet! Szegeden a lap! fcjÉLMAGYARORSZÁG ELŐFIZETŐI •MMSS^SRAM KLUBKÁRTYA Kínaiak Csongrádban A kínai delegáció látogatást tett a MÉH-ben is. (Fotó: Révész Róbert) A múlt napokban kínai delegáció látogatott megyénkbe, s ma, kedden fejezi be a tapasztalatok gyűjtését. Shaanxi Tartomány delegációjának tagjai, Rao Dunjun úr, a tartományi kormány külügyi hivatalának igazgató-helyettese vezetésével európai körúton vesznek részt, így jártak már Olaszországban, Lengyelországban, tőlünk pedig Romániába mennek. Mit láthattak szűkebb pátriánkból? Szentesen, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen és Szegeden ismerkedtek az idegenforgalom lehetőségeivel, a kulturális élettel, így a Szegedi Nemzeti Színházba is ellátogattak, majd tegnap, hétfőn a Csongrád Megyei Közgyűlés székházában sajtótájékoztatón számoltak be észrevételeikről, benyomásaikról. A delegációt Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke és Ratkai Imre alelnök fogadta. A tegnapi napon a kínai delegáció ellátogatott Magyarország és Európa egyik büszkeségébe, a 125 éves Pick Szalámi Rt.-be. Kühn András igazgató tájékoztatta a messziről jött vendégeket a gyár termeléséről, hangsúlyozva azt, hogy piaci és üzleti érdekek alapján a gyár képes tengerentúlon is megjelenni. Nyereményből ajándék lesz Az elmúlt héten lapunk előfizetői számára szervezett klubkártya játékunk sorsolásakor Vasadi Mihálynéra mosolygott Fortuna istenasszony. Nem áruljuk el mit nyert, hisz - mint az alábbi beszélgetésből is kiderül - a jutalom a szerencsés nyertes unokájának karácsonyi meglepetése lesz. - Nyugdíjas vagyok - szól magáról Vasadi Mihályné -, a kórház gazdasági hivatalában dolgoztam, illetéki előadó voltam. Tizennégy éve mentem nyugdíjba, sajnos már özvegy vagyok. A lányommal és a két unokámmal lakok együtt. • Mekkorák a gyerekek? - Már nagyok. Egyik egyetemista, a másik elsős gimnazista. • Tizennégy év alatt ki lehetett pihenni a korábbi évtizedeket? - Nézze, most más jellegű a munkám. A háztartás, az unokák töltik ki az időm nagy részét. Úgyhogy keveset járok a városban, csak a legfontosabbak miatt kerekedek fel. • Mióta fizet elő a Délmagyarországra ? - Már negyven éve. A lapból tudtam meg azt is, hogy nyertem. Mostmár megvan a kisunokámnak a karácsonyi ajándék. • Nyert már korábban is? - Soha, bár lottóztam. • A Délmagyarországból mit szokott olvasni? - A politikai híreket, a kárpótlási- és lakás-ügyeket. Engem is érintetnek ezek a dolgok. A. L. Az ötödik elsült Egy olasz vadász életveszélyesen megsebesült Jászkiséren. Az eddigi vizsgálat szerint a vendégvadászként hazánkban tartózkodó C. Luigi 55 éves olasz állampolgár sörétes puskájának ötödik patronját töltötte be, amikor fegyvere elsült. A vadász ijedtében eldobta puskáját, ami viszont kilőtte a maradék négy golyót. Az egyik lövedék balszerencséjére csípőn találta az olasz férfit. A fegyver gazdáját életveszélyes sérülésekkel szállították a jászberényi kórházba, ahol több órás műtétet hajtottak végre rajta. A baleset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával igyekszik tisztázni.