Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-04 / 259. szám

PÉNTEK, 1994. NOV. 4. • Készpénzes vásárlékra várva A kormány tovább privatizál BELÜGYEINK 3 A kormány elfogadta és kisebb szövegpontosítások után a jövő hét végén az Országgyűlés elé teijeszti az 1998-ig szóló privatizációs stratégiát összefoglaló, s az állami vagyon privatizálásának alapelveit rögzítő törvényjavaslatot jelentette be Békési László pénzügyminiszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Elmondta, hogy a privatizáció egyik fő célja az állami vagyon körének lényeges csökkentése. A jelenleg 261, tartósan állami vagyonban lévő vállalat közül a kormány 161 cég megtartását javasolja, de ebből is csak 46 maradna 100 százalékos állami tulajdonban. A privatizáció másik fő célja a tulajdonosváltás mellett az, hogy segítse a gazdaság szerkezetátalakítását. Ezért előnyben részesítik a készpénzes és a tőkeemelést ígérő vásárlókat. A pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy a stratégiai jelentőségű vállalatok privatizá ciós ügyeiben a jövőben a kormány fog dönteni. A tájékoztató további részében Kovács Pál népjóléti miniszter bejelentette, hogy újabb 470 állandó és 1400 ideiglenes hellyel bővítik a hajléktalan-szállásokat. A költségvetés ehhez 227 millió forintot biztosít. A miniszter egyúttal tudatta, hogy a kormány javasolni fogja a Parlamentnek: a költségvetésből csoportosítsanak át egymilliárd forintot a társadalombiztosításhoz, hogy abból támogassák az importból származó gyógyszerek forgalmazását. így a forintleértékelésből adódó árnövekedést nem a lakosság, hanem a tb fizeti meg. Forró Evelyn kormányszóvivő végül tájékoztatást adott arról, hogy a kabinet lehetővé teszi a még rendelkezésre álló mintegy 50 helyi rádió- és televízió-frekvencia használatát és pályázatot ír ki ez ügyben. A gyertyák leírása Mindenszentek este, egy lakótelepi, tízemeletes panel egyik erkélyén valaki gyertyákat gyújtott. Úgy tizenöt-húszat. A fényes lángok ott táncoltak az erkélykorlát virágtartójában. A fák alatt álló lámpa világa kevés volt, hogy megállapítsuk: ki ül az erkély sarkában. Nem lehetett tudni, férfi vagy nő, öreg vagy fiatal. Az október elejére emlékeztető, enyhe estében nemigen fázhatott. Szemüveget viselt. A gyertyafény néha megcsillant a lencséken. A szomszédos koc sma ajtaja a szokott ütemben nyílt és csukódott, sárga fénynyalábokat vetve a ki-be járók alakja köré. Amikor már csak néhány gyertya pislákolt, még valaki kijött az erkélyre, s úgy tűnt. beszélget az üldögélővel. Aztán kialudtak a lángok, még a lakás ablakai is sötétségben maradtak. Halottak napja következett. • SZDSZ'listavezetők: Gombos András és Pászti Tóth Gyula Kétmilliárdos támogatás A jövő évi költségvetés tervezete szerint a földművelési kormányzat 2 milliárd forintot szán a mezőgazdasági gépek vásárlásának támogatására. Az összegből 70 százalékkal kívánják enyhíteni a gépvásárlásra felvett hitelek kamatterheit. Annak érdekében, hogy hatékony gépek kerüljenek a termelőkhöz, megszüntetik a vissza nem térítendő támogatást, 20 százalékos saját erőt követelnek meg a kölcsön odaítélésének feltételeként, illetve pontosan meghatározzák, hogy bizonyos földterületeknél, milyen gépekre és adapterekre vehetik igénybe a gazdák a rendelkezésre álló pénzeket. Sajtótájékoztató tartott a Szabad Demokraták Szövetsége megyei szervezete a helyhatósági választások előkészületeiről. Szóltak polgármesterjelöltjeikről, megyei közgyűlési listáikról, s a koalíciós tárgyalásokról. Marosvári Attila megyei elnök elmondta, hogy az SZDSZ három városban indít önálló polgármesterjelöltet: Deszken Czifra Lászlót, Pusztaszeren Kertész Lászlót, Makón pedig Siket Istvánt. Az esetek túlnyomó többségében a szocialistákkal állapodtak meg közös jelöltekben, ezek az egyezségek azonban - mondotta Marosvári Attila - nem a kormánykoalíció lecsapódását jelentik. A közös polgármesterjelöltek sorában megemlítette Szalay István (Szeged), Szirbik Imre (Csongrád) és Lehmann István (Hódmezővásárhely) nevét, valamint Molnár Józsefét, aki ugyan MSZPs jelölt, de a szabad demokraták is támogatják. A választókerületek nagy többségében a két kormánypárt indít egymás ellen jelöltet. A tájékoztatón megyei közgyűlések listáit is ismertették. A kistelepülések listáján Gombos András honatya, a városi listán pedig Pászti Tóth Gyula áll az első helyen. A névsorok összeállításánál arra törekedett a párt, hogy a települések arányos képviseletet kapjanak. Pászti Tóth Gyula elmondta, hogy fel kel vállalniuk a gazdaságszervezést, és közgyűléseknek menedzser-koordinátori szerepet is kell biztosítani. Gombos András arról szólt, hogy a gyorsabb ügyintézés érdekében szeretné lerövidíteni a szolgálati utakat. Kiemelte ezen túl a kiszombori határátkelő megnyitásának szükségességét. Lapunk kérdésére, mely a közelmúltban megalakult Polgármester Szövetségre vonatkozott, megtudtuk, hogy ezt a szervezetet az SZDSZ értelmezhetetlennek, megalakulásukat szereptévesztésnek tartja. A.L. • Békés megye képviselőtestülete a sarkadi és a mezőhegyesi polgármester indítványára a Pénzügyminisztériumhoz és az AVÜ-höz fordul segítségért, hogy megvédjék a két kisvárosban s környékén ezer embert foglalkoztató több mint tízezer mezőgazdasági és szállítási vállalkozó kenyerét biztosító két békési cukorgyárat. Indítványuk szerint a sarkadi és a mezőhegyesi cukorgyárak létét fenyegeti egy - a magyarországi cukoriparban érdekelt - nyugati tőkés cég. A hazai cukoripar egynegyedét alkotó, még magyar kézben lévő gyárak (az ácsi, az ercsi, a mezőhegyesi, a sarkadi és a sárvári) „ötös konzorciumát" illetően azt kéri az említett cég az AVU-től, hogy vagy záija be azokat — mert zavaija az üzleti elképzeléseit -, vagy adja el az ötöket neki. Amennyiben az ÁVÜ nem teljesíti a cég követeléseit, a cukor dömpingárával megtöri az egyébként jól működő öt cukorgyárat. Felolvasták a birtokukba került levelet, amelyben a többségi tulajdonosnak hitt AVÜ-nek a nyugati cég benyújtotta igényeit. A békésiek szerint szerencséjükre a többségi tulajdont az öt még magyal kézben maradt gyárban (50,1 arányban) a korzorcium és a termelők büják, de az ÁVÜ, mint a legnagyobb kisebbségi tulajdonos nehéz helyzetbe hozná őket, ha részvényeit eladná a nyugati cégnek. A cukorgyári kampány kellős közepén elbizonytalanított bankok megvonják a támogatásukat a gyáraktól s így lehetetlen helyzetbe juthatnak, ha nem kapnak védelmet. j TJ urcsán néztünk a zöldségesre, amikor a napokban a LS zacskó körtét lemérve rezzenéstelen arccal közölte, háromszáz forint. Az ember ilyenkor már szégyenében is fizet és gyorsan odébb áll. Ja kérem, nem kell november elején körtét enni. Hallgatom a rádiót. A minisztérium egyik illetékesét faggatják - jó-jó ez az új védővám-rendszer, csak éppen azt nem érti senki sem, miért kellett a banán „büntetővámját" megháromszorozni, hiszen idehaza aligha vannak nagy banánültetvények. Az „illetékes" sem maradt adós a válasszal. Kicsit lecsupaszítva a mondandóját, ha majd háromszáz forint lesz egy kiló banán, méltóztatunk végre megvenni a száz-száznegyven forintos magyar jonatánt. Amolyan „magyar banán" szindróma ez, A világ minden épeszű táján már onnan vásárolnak zöldséget, ahol éppen legolcsóbb. Egészen más: a céges autók ügye. Tudják, amelyeket a vállalkozók szép csendben lízingeltek, majd kiadták maguknak személyi használatra. Most ezt szeretné - mit szeretné, fogja - megadóztatni a pénzügyi tárca. Azt mondja Békési László, annyi hatszázas Mercedes Bécsben sincs, mint Budapesten. Adóztassunk hát! Pedig mekkorát tévednek - a vállalkozók hetek alatt találnak rá ellenszert. Fittyet hánynak a benzinszőkítők, meg a pénzbehajtók verőlegények a minisztériumra. Úgy sem lehet megfogni őket! Egyébként is, a több évtizede berögződött korrupciót nem lehet máról-holnapra felszámolni. Egyet azért mégis csak elérnek odafönn a kormányban: a lakosság lassan kezdi utálni a vállalkozókat. A „zsíros réteget", amelyik a bérből élők nyakán ül. Ha régi, hivatalos reflexek ezt sulykolják belénk, talán még el is hisszük. Hogy mindez túlontúl veszélyes játék? rpiiacgazdasági észjárásba próbáljuk csomagolni Lr szociális reflexeinket - de nem megy. A „melós" az ötödiken szemerkényit sem lesz boldogabb, ha háborút indít a kormány a Mercedesek ellen. Nem itt kéne elkezdeni. Kirívó példákat általánosítani éppen olyan hiba, mint a Kárpát-medencében banánt ültetni. A gazdasági feszültségeket egyébként sem azzal szokás megoldani, hogy magyar jonatánra fogják a társadalmat. Nem lenne üdvösebb végre a banánt is kedvelő középosztályt erősíteni? (f CÍPtí' fej/ dy MODUL BAH EPITKEZOKNEK! — Jamina tégla, cserép - Therwoolin h<5-, hangszigetelók Lindab csatorna, barna, rehér, ! gyári áron! Valamint: - báta: sztnes itaszéki födémbéléstest FB 60/19 olcsó csempék, padlóburkolók, ragasztók, fugázók Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel. 62/491 -022, 474-481 • A Fővárosi Bíróság Hildenbrand hadbíró ezredes vezette katonai tanácsa folytatta Vasas Mihály tartalékos ezredes, a Magyar Honvédség Üzemanyag Szolgálat Főnökség volt megbízott vezetőjének kihallgatását a honvédségi olajbotrány ügyében folyó perben. Vasas Mihály a bírói testület előtt beszámolt a szolgálat főnökség által 1990-ben alapított Petromobil Kft. működéséről támad szerzett negatív tapasztalatairól, és az ezzel kapcsolatban 1991-ben készített jelentéséről. A dokumentum a kft. által a szolgálat főnökségnek okozott kárt több millió forintra becsülte. „Nagy temetőbe jöttünk, a Tiszához" (Folytatás az 1. oldalról.) éktelenkedik a másik felén Újvidék, a Duna szerb vérrel piszkított jege. Én a meggyilkolt magyar emberek emlékének jöttem tisztelegni, de nem tudom nem látni a magunk hibáit, bűneit. Hisz jogunk az emberségre csak a magunk embersége által lehet." Vajon mikor ér már véget az esztelen pusztítás, a véres háború, mikor következik be a megbékélés? - „Csak akkor lesz megbékélés, csak akkor kerülhet ész, belátás, emberség az őt megillető piedesztálra, ha áldozni tudó szív nemesíti az észt" fejezte be a költőt idézve dr. Ványai Éva. - „Nagy temetőbe jöttünk, a Tiszához" - kezdte beszédét Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök. - A folyó szemtanúja volt a véres eseményeknek, és az áldozatok többségének örök nyughelye is egyúttal. Ki tudja, hány száz vagy ezer ember csontjait rejti magában a Tisza medre. Az egybegyűltek közös imádsággal és gyertyagyújtással emlékeztek meg a délvidéki vérbosszú áldozatairól, majd Hegedűs László egykori és Nagy Abonyi Attila, a VMDK jelenlegi elnöke a folyóba dobta a megáldott koszorút. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével ért véget. T.T. • Lengyel Istvánné dr.-t négy évvel ezelőtt választották Kistelek jegyzőjévé. Naponta ingázik lakóhelye, Szatymaz, és munkahelye között. A záruló ciklusról és a közelgő választásokról a kisteleki polgármesteri hivatalban kérdeztük. • Kistelek jegyzőjeként hogyan értékeli az elmúlt négy évet? - A választásokat követő első évben nem volt könnyű a dolgom, mert a törvények, különböző jogszabályok még csak részben készültek el. Nagyon sok bizonytalansági tényező hátráltatta az önkormányzat és a polgármesteri hivatal munkáját. A képviselők számára is az első év volt a legnehezebb, hiszen meg kellett ismerniük a közéleti munkát. Ehhez maximális segítséget próbáltunk adni. Nagy öröm számomra, hogy nemrégiben a testület úgy nyilatkozott, az apparátus megkönnyítette a képviselők dolgát, és sok segítséget adott © KÉRDÉS Kistelek jegyzőjéhez az eredményes munkához. Nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzat megalakulásakor voltak olyan vélemények, melyek szerint a hivatal dolgozóinak egy részét el kellene távolítani. Nemcsak kisteleki jelenség, hanem másutt is gyakori volt, hogy hiányzott a kellő bizalom az apparátus iránt. Ez a bizalom már az első év után kialakult, s a következő három év már nyugodt légkörben, jól együttműködve zajlott. • Érkezett-e kérelem Kisteleken helyi kisebbségi önkormányzati választások kiírására? - A hirdetményeket kifüggesztettük, de nem kaptunk erre vonatkozó kérelmet. Kisteleken nem él jelentős etnikai, nemzetiségi kisebbség, csak mintegy 150-160 cigány lakosunk van. Úgy gondolom, a képviselő-testület és az illetékes bizottságok eddig is megfelelően foglalkoztak a gondjaikkal, problémáikkal. Néha még az is felvetődött a nem cigány lakosok részéről, hogy túl nagy figyelmet szentelünk az ő gondjaiknak. Az elmúlt években a szociális feszültség az ország többi településéhez hasonlóan Kisteleken is erősödött. • Mennyire élénkültek meg a pártok városban az önkormányzati választások közeledtével? - A pártok képviselőit már szeptemberben összehívtam. Dr. Lengyel Istvánné amikor ismertté vált a választójogi törvény tervezett módosítása. Különösebben nem nyilvánítottak véleményt. Szerintem mindenképpen azt kellene elérni, hogy a választópolgárok elmenjenek szavazni. Ha minél többen ezt teszik, akkor minden bizonnyal valóban azokat választják meg, akiket alkalmasnak tartanak a feladatra. H. Zs.