Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-04 / 259. szám

PÉNTEK, 1994. NOV. 4. • Készpénzes vásárlékra várva A kormány tovább privatizál BELÜGYEINK 3 A kormány elfogadta és ki­sebb szövegpontosítások után a jövő hét végén az Országgyű­lés elé teijeszti az 1998-ig szó­ló privatizációs stratégiát összefoglaló, s az állami va­gyon privatizálásának alapel­veit rögzítő törvényjavaslatot ­jelentette be Békési László pénzügyminiszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Elmondta, hogy a privatizáció egyik fő célja az állami vagyon körének lényeges csökkentése. A jelenleg 261, tartósan állami vagyonban lévő vállalat közül a kormány 161 cég megtartását javasolja, de ebből is csak 46 maradna 100 százalékos állami tulajdonban. A privatizáció másik fő célja a tulajdonosvál­tás mellett az, hogy segítse a gazdaság szerkezetátalakítását. Ezért előnyben részesítik a készpénzes és a tőkeemelést ígérő vásárlókat. A pénzügyminiszter beszá­molt arról, hogy a stratégiai je­lentőségű vállalatok privatizá ­ciós ügyeiben a jövőben a kor­mány fog dönteni. A tájékozta­tó további részében Kovács Pál népjóléti miniszter bejelen­tette, hogy újabb 470 állandó és 1400 ideiglenes hellyel bő­vítik a hajléktalan-szállásokat. A költségvetés ehhez 227 mil­lió forintot biztosít. A minisz­ter egyúttal tudatta, hogy a kormány javasolni fogja a Par­lamentnek: a költségvetésből csoportosítsanak át egymilliárd forintot a társadalombiztosí­táshoz, hogy abból támogassák az importból származó gyógy­szerek forgalmazását. így a fo­rintleértékelésből adódó árnö­vekedést nem a lakosság, hanem a tb fizeti meg. Forró Evelyn kormányszóvivő végül tájékoztatást adott arról, hogy a kabinet lehetővé teszi a még rendelkezésre álló mintegy 50 helyi rádió- és televízió-frek­vencia használatát és pályá­zatot ír ki ez ügyben. A gyertyák leírása Mindenszentek este, egy lakótelepi, tízemeletes pa­nel egyik erkélyén valaki gyertyákat gyújtott. Úgy ti­zenöt-húszat. A fényes lán­gok ott táncoltak az erkély­korlát virágtartójában. A fák alatt álló lámpa vi­lága kevés volt, hogy meg­állapítsuk: ki ül az erkély sarkában. Nem lehetett tud­ni, férfi vagy nő, öreg vagy fiatal. Az október elejére emlékeztető, enyhe estében nemigen fázhatott. Szemüveget viselt. A gyertyafény néha megcsil­lant a lencséken. A szomszédos koc sma aj­taja a szokott ütemben nyílt és csukódott, sárga fény­nyalábokat vetve a ki-be járók alakja köré. Amikor már csak néhány gyertya pislákolt, még valaki kijött az erkélyre, s úgy tűnt. beszélget az üldögélővel. Aztán kialudtak a lán­gok, még a lakás ablakai is sötétségben maradtak. Halottak napja követke­zett. • SZDSZ'listavezetők: Gombos András és Pászti Tóth Gyula Kétmilliárdos támogatás A jövő évi költségvetés ter­vezete szerint a földművelési kormányzat 2 milliárd forintot szán a mezőgazdasági gépek vásárlásának támogatására. Az összegből 70 százalékkal kí­vánják enyhíteni a gépvásárlás­ra felvett hitelek kamatterheit. Annak érdekében, hogy haté­kony gépek kerüljenek a ter­melőkhöz, megszüntetik a vissza nem térítendő támoga­tást, 20 százalékos saját erőt követelnek meg a kölcsön oda­ítélésének feltételeként, illetve pontosan meghatározzák, hogy bizonyos földterületeknél, mi­lyen gépekre és adapterekre vehetik igénybe a gazdák a rendelkezésre álló pénzeket. Sajtótájékoztató tartott a Szabad Demokraták Szövetsé­ge megyei szervezete a helyha­tósági választások előkészüle­teiről. Szóltak polgármester­jelöltjeikről, megyei közgyű­lési listáikról, s a koalíciós tár­gyalásokról. Marosvári Attila megyei elnök elmondta, hogy az SZDSZ három városban indít önálló polgármesterje­löltet: Deszken Czifra Lászlót, Pusztaszeren Kertész Lászlót, Makón pedig Siket Istvánt. Az esetek túlnyomó többségében a szocialistákkal állapodtak meg közös jelöltekben, ezek az egyezségek azonban - mondot­ta Marosvári Attila - nem a kormánykoalíció lecsapódását jelentik. A közös polgármes­terjelöltek sorában megemlí­tette Szalay István (Szeged), Szirbik Imre (Csongrád) és Lehmann István (Hódmezővá­sárhely) nevét, valamint Mol­nár Józsefét, aki ugyan MSZP­s jelölt, de a szabad demokra­ták is támogatják. A választókerületek nagy többségében a két kormánypárt indít egymás ellen jelöltet. A tájékoztatón megyei közgyű­lések listáit is ismertették. A kistelepülések listáján Gombos András honatya, a városi listán pedig Pászti Tóth Gyula áll az első helyen. A névsorok össze­állításánál arra törekedett a párt, hogy a települések ará­nyos képviseletet kapjanak. Pászti Tóth Gyula elmondta, hogy fel kel vállalniuk a gaz­daságszervezést, és közgyűlé­seknek menedzser-koordinátori szerepet is kell biztosítani. Gombos András arról szólt, hogy a gyorsabb ügyintézés ér­dekében szeretné lerövidíteni a szolgálati utakat. Kiemelte ezen túl a kiszombori határát­kelő megnyitásának szükséges­ségét. Lapunk kérdésére, mely a közelmúltban megalakult Pol­gármester Szövetségre vonat­kozott, megtudtuk, hogy ezt a szervezetet az SZDSZ értel­mezhetetlennek, megalakulá­sukat szereptévesztésnek tartja. A.L. • Békés megye képviselőtes­tülete a sarkadi és a mezőhe­gyesi polgármester indítvá­nyára a Pénzügyminisztérium­hoz és az AVÜ-höz fordul se­gítségért, hogy megvédjék a két kisvárosban s környékén ezer embert foglalkoztató több mint tízezer mezőgazdasági és szállítási vállalkozó kenyerét biztosító két békési cukorgyá­rat. Indítványuk szerint a sar­kadi és a mezőhegyesi cukor­gyárak létét fenyegeti egy - a magyarországi cukoriparban érdekelt - nyugati tőkés cég. A hazai cukoripar egynegyedét alkotó, még magyar kézben lé­vő gyárak (az ácsi, az ercsi, a mezőhegyesi, a sarkadi és a sárvári) „ötös konzorciumát" illetően azt kéri az említett cég az AVU-től, hogy vagy záija be azokat — mert zavaija az üz­leti elképzeléseit -, vagy adja el az ötöket neki. Amennyiben az ÁVÜ nem teljesíti a cég kö­veteléseit, a cukor dömping­árával megtöri az egyébként jól működő öt cukorgyárat. Felolvasták a birtokukba került levelet, amelyben a többségi tulajdonosnak hitt AVÜ-nek a nyugati cég benyújtotta igé­nyeit. A békésiek szerint sze­rencséjükre a többségi tulaj­dont az öt még magyal kézben maradt gyárban (50,1 arány­ban) a korzorcium és a terme­lők büják, de az ÁVÜ, mint a legnagyobb kisebbségi tulajdo­nos nehéz helyzetbe hozná őket, ha részvényeit eladná a nyugati cégnek. A cukorgyári kampány kellős közepén elbi­zonytalanított bankok megvon­ják a támogatásukat a gyárak­tól s így lehetetlen helyzetbe juthatnak, ha nem kapnak vé­delmet. j TJ urcsán néztünk a zöldségesre, amikor a napokban a LS zacskó körtét lemérve rezzenéstelen arccal közölte, háromszáz forint. Az ember ilyenkor már szégyenében is fizet és gyorsan odébb áll. Ja kérem, nem kell november elején körtét enni. Hallgatom a rádiót. A minisztérium egyik illetékesét faggatják - jó-jó ez az új védővám-rendszer, csak éppen azt nem érti senki sem, miért kellett a banán „büntető­vámját" megháromszorozni, hiszen idehaza aligha vannak nagy banánültetvények. Az „illetékes" sem maradt adós a válasszal. Kicsit lecsupaszítva a mondandóját, ha majd há­romszáz forint lesz egy kiló banán, méltóztatunk végre megvenni a száz-száznegyven forintos magyar jonatánt. Amolyan „magyar banán" szindróma ez, A világ min­den épeszű táján már onnan vásárolnak zöldséget, ahol éppen legolcsóbb. Egészen más: a céges autók ügye. Tud­ják, amelyeket a vállalkozók szép csendben lízingeltek, majd kiadták maguknak személyi használatra. Most ezt szeretné - mit szeretné, fogja - megadóztatni a pénzügyi tárca. Azt mondja Békési László, annyi hatszázas Merce­des Bécsben sincs, mint Budapesten. Adóztassunk hát! Pe­dig mekkorát tévednek - a vállalkozók hetek alatt találnak rá ellenszert. Fittyet hánynak a benzinszőkítők, meg a pénzbehajtók verőlegények a minisztériumra. Úgy sem le­het megfogni őket! Egyébként is, a több évtizede berögző­dött korrupciót nem lehet máról-holnapra felszámolni. Egyet azért mégis csak elérnek odafönn a kormányban: a lakosság lassan kezdi utálni a vállalkozókat. A „zsíros réteget", amelyik a bérből élők nyakán ül. Ha régi, hivata­los reflexek ezt sulykolják belénk, talán még el is hisszük. Hogy mindez túlontúl veszélyes játék? rpiiacgazdasági észjárásba próbáljuk csomagolni Lr szociális reflexeinket - de nem megy. A „melós" az ötödiken szemerkényit sem lesz boldogabb, ha háborút in­dít a kormány a Mercedesek ellen. Nem itt kéne elkezdeni. Kirívó példákat általánosítani éppen olyan hiba, mint a Kárpát-medencében banánt ültetni. A gazdasági feszültségeket egyébként sem azzal szokás megoldani, hogy magyar jonatánra fogják a társadalmat. Nem lenne üdvösebb végre a banánt is kedvelő középosz­tályt erősíteni? (f CÍPtí' fej/ dy MODUL BAH EPITKEZOKNEK! — Jamina tégla, cserép - Therwoolin h<5-, hangszigetelók Lindab csatorna, barna, rehér, ! gyári áron! Valamint: - báta: sztnes itaszéki födémbéléstest FB 60/19 olcsó csempék, padlóburkolók, ragasztók, fugázók Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel. 62/491 -022, 474-481 • A Fővárosi Bíróság Hilden­brand hadbíró ezredes vezette katonai tanácsa folytatta Vasas Mihály tartalékos ezredes, a Magyar Honvédség Üzem­anyag Szolgálat Főnökség volt megbízott vezetőjének kihall­gatását a honvédségi olajbot­rány ügyében folyó perben. Vasas Mihály a bírói testület előtt beszámolt a szolgálat fő­nökség által 1990-ben alapított Petromobil Kft. működéséről támad szerzett negatív tapasztalatai­ról, és az ezzel kapcsolatban 1991-ben készített jelentéséről. A dokumentum a kft. által a szolgálat főnökségnek okozott kárt több millió forintra be­csülte. „Nagy temetőbe jöttünk, a Tiszához" (Folytatás az 1. oldalról.) éktelenkedik a másik felén Új­vidék, a Duna szerb vérrel piszkított jege. Én a meggyil­kolt magyar emberek emléké­nek jöttem tisztelegni, de nem tudom nem látni a magunk hi­báit, bűneit. Hisz jogunk az emberségre csak a magunk embersége által lehet." Vajon mikor ér már véget az esztelen pusztítás, a véres há­ború, mikor következik be a megbékélés? - „Csak akkor lesz megbé­kélés, csak akkor kerülhet ész, belátás, emberség az őt meg­illető piedesztálra, ha áldozni tudó szív nemesíti az észt" ­fejezte be a költőt idézve dr. Ványai Éva. - „Nagy temetőbe jöttünk, a Tiszához" - kezdte beszédét Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök. - A folyó szemtanúja volt a véres esemé­nyeknek, és az áldozatok több­ségének örök nyughelye is egyúttal. Ki tudja, hány száz vagy ezer ember csontjait rejti magában a Tisza medre. Az egybegyűltek közös imádsággal és gyertyagyújtás­sal emlékeztek meg a délvidéki vérbosszú áldozatairól, majd Hegedűs László egykori és Nagy Abonyi Attila, a VMDK jelenlegi elnöke a folyóba dob­ta a megáldott koszorút. A megemlékezés a Himnusz el­éneklésével ért véget. T.T. • Lengyel Istvánné dr.-t négy évvel ezelőtt választották Kis­telek jegyzőjévé. Naponta in­gázik lakóhelye, Szatymaz, és munkahelye között. A záruló ciklusról és a közelgő válasz­tásokról a kisteleki polgár­mesteri hivatalban kérdeztük. • Kistelek jegyzőjeként hogyan értékeli az elmúlt négy évet? - A választásokat követő első évben nem volt könnyű a dolgom, mert a törvények, különböző jogszabályok még csak részben készültek el. Na­gyon sok bizonytalansági té­nyező hátráltatta az önkor­mányzat és a polgármesteri hivatal munkáját. A képvise­lők számára is az első év volt a legnehezebb, hiszen meg kellett ismerniük a közéleti munkát. Ehhez maximális se­gítséget próbáltunk adni. Nagy öröm számomra, hogy nemrégiben a testület úgy nyilatkozott, az apparátus megkönnyítette a képviselők dolgát, és sok segítséget adott © KÉRDÉS Kistelek jegyzőjéhez az eredményes munkához. Nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzat megalakulá­sakor voltak olyan vélemé­nyek, melyek szerint a hivatal dolgozóinak egy részét el kel­lene távolítani. Nemcsak kis­teleki jelenség, hanem másutt is gyakori volt, hogy hiány­zott a kellő bizalom az appa­rátus iránt. Ez a bizalom már az első év után kialakult, s a következő három év már nyu­godt légkörben, jól együttmű­ködve zajlott. • Érkezett-e kérelem Kis­teleken helyi kisebbségi önkormányzati választá­sok kiírására? - A hirdetményeket kifüg­gesztettük, de nem kaptunk erre vonatkozó kérelmet. Kis­teleken nem él jelentős etni­kai, nemzetiségi kisebbség, csak mintegy 150-160 cigány lakosunk van. Úgy gondolom, a képviselő-testület és az il­letékes bizottságok eddig is megfelelően foglalkoztak a gondjaikkal, problémáikkal. Néha még az is felvetődött a nem cigány lakosok részéről, hogy túl nagy figyelmet szen­telünk az ő gondjaiknak. Az elmúlt években a szociális fe­szültség az ország többi tele­püléséhez hasonlóan Kistele­ken is erősödött. • Mennyire élénkültek meg a pártok városban az önkormányzati választá­sok közeledtével? - A pártok képviselőit már szeptemberben összehívtam. Dr. Lengyel Istvánné amikor ismertté vált a válasz­tójogi törvény tervezett mó­dosítása. Különösebben nem nyilvánítottak véleményt. Szerintem mindenképpen azt kellene elérni, hogy a válasz­tópolgárok elmenjenek sza­vazni. Ha minél többen ezt te­szik, akkor minden bizonnyal valóban azokat választják meg, akiket alkalmasnak tar­tanak a feladatra. H. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents