Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-29 / 280. szám

KEDD, 1994. Nov. 29. HORIZONT 7 • Az itt is olvasható rövid le­velet ma akár kortörténeti do­kumentumnak is nevezhet­nénk, az azonban tagadhatat­lan, hogy igen érdekes. A levél feladója Göncz Árpád sánco­lási csoportvezető, a címzett Mihály József szegedi tech­nikus, a dátum pedig 1952 má­jus 19. Előbbi urat az ország­ban mindenki ismeri, hiszen Magyarország első embere, a köztársaság elnöke, azonban valószínűleg Mihály József ne­ve sem cseng ismeretlenül az őshonos szegediek körében. Bár a levelet magyarul írták, nekem kfnaiul hangzott, ezért gondoltam úgy, hogy a legille­tékesebbet - és könyebben elér­hetőt - keresem fel a magyar­ról magyarra fordítás ügyében. A kíváncsiságon túl azonban egy jeles dátum is indokolta a látogatást: Mihály József no­vember 21-én ünnepelte 75. születésnapját. - Két embernek köszönhetem, hogy megértem ezt a kort ­mondja köszöntésem után Mi­hály József -, ugyanis két na­gyon fontos személy volt az életemben. Néhány éve a II. kórház intenzív osztályán dr. Marosi György főorvos és a kedves ápolónők mentették meg az életemet, amikor már majdnem az utolsókat ketyegte a szerkezet. A másik ember pedig, akitől a neveltetésemet kaptam, a mindszenti tanító né­nim, Tóth Emma. de írja csak nyugodtan „Emmikének", hi­szen minden tanítványa így emlékezik rá. O egyébként de­cember 4-én lesz 90 éves. De, hogy ne sérüljön az igazság, hadd említsek még egy embert, talán életem harmadik meg­határozó személyiségét, a ze­nét ugyanis Fricsay Ferenc nö­vendékeként szerettem meg, kire mint bátyámra tekintet­tem. hiszen mindössze öt esz­tendővel volt idősebb nálam. A tulajdonképpeni mindmáig ha­tó felnőtt életfelfogásomat Fri­TALABAVTÖ VÁLLALAT Budapest, V., Hdiis-köz & Saját szán: 3 Budapest, 1952. május 19, 'Tárgy: ujitás. iíibály József tectmilcus, TY. Laboratóriuma, S z e k e d. Hegedűs kartárssal folytatott me^bcozcissem alapján a következőket közölhetem a lejtszázalék iaegh.3tarozó müszerujitassal kapcsolatban; A Hcgcdü3 kartárs utasítására elkészített mintapéldány viccsautacitá­sáról Hegedűs kartársnak nem volt tudomása. A Szegedi ottartozkodásom alkalmából megbeszélt javított műszer rajzát kartars haladéktalanul küldje fel az én nevemre. Hegedűs kartárs azonnal elfogadja és utasítást ad a mintapéldány ujitási összegből történő kivitelezésére. Kartárs! üdvözlettel: Cjo ww. /Göncz Árpán/ sáncolási csoportvezető i Egy légi találkozás Kartársi üdvözlettel: Göncz Árpád sáncolási csoportvezető csay Ferenc szívós kitartása, szorgalma, szemlélete hatá­rozta meg. • Ön életében nagyon sok mindennel foglalkozott, a zenétől kezdve az agrotech­nikán keresztül a fotózásig. Jónéhány újítása mellett egy szabadalmaztatott talál­mánya is volt, fotóklubot és filmklubot szervezett, műve­lődési központot irányított. Azt hiszem, ezeket a szemé­lyiségeket nevezték régen polihisztoroknak... - Nagyon kellemes titulus ez, de véleményem szerint az utolsó polihisztor Magyaror­szágon Hermán Ottó volt ­mosolyodik el csendesen. - Az tagadhatatlan, hogy nagyon A címzett Mihály József szegedi technikus. (Fotó: Nagy László) sokféle dologgal foglalkoztam, de egyiknek sem voltam ki­magasló, kitüntetett egyénisé­ge. Nem is törekedtem erre, hi­szen egész életemben „csak" a világra voltam kíváncsi. • Erről a szüntelen érdek­lődésről tanúskodik ez a le­vél is, mely egy újítás kap­csán irodott. Ennyit értet­tem meg belőle... - A Talajjavító vállalatnál több újításom és egy találmá­nyom is volt, melyek közül eb­ben a levélben éppen egy a zsebműszerről van szó. Ezt ha az ember a szeme elé tartotta, akkor a mért lejtőnek a szögfo­kát és a százalékát is meghatá­rozta, ezáltal a trigonometrikus szabályok alapján következtet­hettünk a távolságra, ill. a ma­gasságra. A műszerújítást visz­szautasította valamelyik illeté­kes, és Göncz Árpáddal akkor egy szegedi látogatása al­kalmával beszéltem meg, hogy utánanéz az újításomnak. Arról értesített ebben levelében, hogy nemcsak elfogadták a ter­vemet, de elkészíttetik a minta­példányt is. • Mivel foglalkozott a Ta­lajjavító Vállalat, s mi volt a szerepe a sáncolási cso­portnak? - Főleg a szikes és savanyú talajok javításával foglalkozott a vállalat, ezt általában mesze­zéssel, vagy mésziszappal ér­ték el. A sáncolási csoportok a lejtős, dombos vidékeken dol­goztak, ahol a csapadékok le­mossák a termőtalajt a föld fel­színéről. Ezt meggátolandó építettek haránt-, ill. keresztirá­nyú sáncokat. Göncz Árpád az egyik ilyen csoportnak volt a vezetője, de azt már tőle kelle­ne megkérdezni, hogy mennyi­re vállalta ezt szívesen. • Ha jól tudom találkoztak az élet más területén is Göncz Árpáddal? - Lehet, hogy találkoztunk csak én nem emlékszem rá. Ő azonban emlékezhet talán, hi­szen annak idején a Független Ifjúságban vezető tisztségeket töltöttem be, s ennek a szerve­zetnek volt tagja Göncz Árpád is. Hasonló kapcsolat, hogy mindketten írtunk a szövetség lapjába, a Nemzedékbe. • Talákozott az elmúlt években a köztásasági el­nökkel? - Sosem, nem is hiszem, hogy emlékszik rám. Bár szán­dékomban áll, hogy születés­napjára elküldöm ezt a kis le­velet néhány más korabeli em­lékkel együtt. Szívesen talál­koznék egyébként személyesen is vele. hiszen emberi tulajdon­ságában azóta ismerem, s nagy tisztelettel adózom neki. Takács Viktor • „Nem szentírás, amit a számítógép számláz!" Egyezkedhetünk a szemétdíjról Bodrits István, a „megyefőnök". (Fotó: Enyedi Zoltán) Olvasható lexikon (Folytatás az I. oldalról.) Az új díjszámítási mód lé­nyege, hogy az eddigi, díjkö­teles helyiségszámon alapuló tarifát a 110 literes szabvány­tartályok ürítési gyakoriságát figyelembe vevő díj váltja fel. (Azzal, hogy valamiféle át­lagmennyiséget meg kellett ha­tározni a szegedi önkormány­zat közgyűlése által alkotott rendeletben, egyet lehet érteni. Azzal azonban, hogy lakáson­ként napi 15 liter szemét átla­gából indultak ki a rendeletal­kotók, még a kft. szakemberei sem értettek egyet - sokallották ők is! Változtatni a döntés előtt nem tudván ezen. a további­akban néhány praktikus javas­latot ajánlanak majd olvasóink figyelmébe!) A kft. munkatársai a díj­változások adminisztrálására számítógépes segítséget kaptak - de mert a gép a régi nyilván­tartás alapján állapította meg az augusztustól esedékes, új szemétszállítási díjakat, a meg­rendelőknek lehetőséget biz­tosítanak arra, hogy e szám­lákat egyeztessék, pontosítsák. (Czikkely László így fogalma­zott: „nem szentírás, amit a szá­mítógép számlázott, készek va­gyunk a valós adatoknak meg­felelően korrigálni a dijat".) A személyes találkozás al­kalom arra is, hogy az ügyfe­lek a nekik legkedvezőbb és háztartási szokásaikhoz illesz­kedő szemétszállítást rendelje­nek meg - szolgáltatási szerző­désben rögzítetten. Vegyünk egy példát: eddig egy négyta­gú család és egy magányosan élő is ugyanannyit fizetett a szemétszállításért, ha „díjköte­les helyiségeik" száma meg­egyezett. Most az egyedül élő mondhatja: neki a 110 literes kukája kéthetente telik meg, a száz forintos alapdíjon felül te­hát havi két ürítésre szerződik, kétszer 24 forintos tarifáért. A négytagú család pedig köthet szerződést igényei, tapasztalata szerint akár heti kétszeri elszállításra is. (A díjat egyéb­ként negyedévente számlázzák, de ha valaki évenként egyszeri fizetést vállal, akkor tíz, ha á­tutalással fizeti a díjat, további tíz, együttesen tehát húsz százalék díjkedvezményre is számíthat.) De még ilyen kedvezmé­nyes szerződéskötésre sem kényszeríti senki azt, aki kom­posztálással. elégetéssel tud megszabadulni háztartási fö­löslegeitől, s legfeljebb néha­néha gyúlik össze nála egy zsáknyi, másként nem hasz­nosítható szemét. A kft.-nél ugyanis azt tervezik, hogy a cég emblémájával megjelölt hulladékgyűjtő zsákokat kezdenek árusítani" rövidesen, s mert annak árában az elszállítás költsége is benne foglaltatik majd, az alkalmi fu­varokért nem kell külön térítést fizetni. (A szemétszállítók pedig kötelesek lesznek ezeket a zsákokat el is vinni!...) A város 18 ezer szemétel­szállíttató háztartásából 15 ezer a magánházas ingatlan - velük az ügyfélszolgálat munkatársai­nak eddigi tapasztalatai alapján általában könnyen megy a szerződéskötés. A többlakásos társasházak esetében az volna a legelőnyösebb az ügyfeleknek, ha a szemétszállítást - közös képviselőjüket megbízva - egy szerződő félként, s nem laká­sonként rendelnék meg a kft.­től. (A költségeken aztán házon belül osztoznának a lakók. A környezetgazdálkodásiak felad­ata csak az volna, hogy a me­gegyezés szerinti gyakorisággal - s ez a Belvárosban nyilvánva­lóan eltér egy dorozsmai társasházi szerződésben fog­laltaktól - elvigyék a szemetet.) Vajon mennyi időnek kell el­telnie ahhoz, hogy a húszezres ügyféltábor minden egyes tag­jával megköttessék a szolgál­tatási szerződés? - kérdeztük beszélgetőpartnereinktől, gon­dolván arra is, hogy majd csak azután alakul ki a városré­szenkénti, utcánkénti szemét­szállítás új rendszere. Az tudni­illik, hogy az adott utcában a heti egyszeri, vagy éppenséggel a kétnaponkénti szemétgyűjtés a kívánatos, s hogy melyik nap(ok)on. Nos, becslésekbe nem szívesen bocsátkoztak a kft. munkatársai, hiszen sok múlik azon, hogy eddig még nem jelentkezett ügyfeleikkel mikor tudnak szerződést kötni. Abban bíznak, hogy az alkalmi, zsákos szállítási lehetőség mielőbbi megteremtésével áthidalhatják a kezdeti ne­hézségeket, s talán a jövő év második felétől a tényleges igé­nyek szerinti rendszerességgel járják majd a gyűjtőkocsik a város utcáit. (Addig? A jelenlegi rend szerint.) Számításaik sze­rint egyébként legtöbb ügy­felüknek a heti egyszeri elszál­lításé, 110 liternyi átlagszemét díjának kifizetése nem okoz majd gondot. (Ennek ára egy negyedévre 612 forint, a kétszer tíz százalék kedvezmény esetén évi 1958,40.) S akinek ez túl drága, mert ennyi sem gyűlik össze nála? Kérjen akár havi egyszeri szállítást, vagy ne legyen szerződő part­ner, csak alkalmi zsákvásárló ­ajánlják a kft.-nél, ahol a zsákos rendszer bevezetésétől egyéb­ként a közterületek tiszta­ságának védelmét is remélik. Talán kevesebb lesz a városban az utcára borogatott kuka, a kutyák és a szél által szét­hordott szemét - a napi ezer köbméter városi szemétnek tíz százaléka így jár mostanság! -, mert a zsákok erős műanyagból készülnek és stabilan zárhatók lesznek. P.K. A Babits Kiadó, amely a Révai Nagy Lexikona reprint kiadását vállalta, hamarosan befejezi sorozatát. Bár annak idején betiltották, állítólag azért, mert Kun Bélát „nem szocialista módon" tálalja, azt érték el vele, hogy még több lett az előfizető. Most 110 ezernél tartanak. Azt határozta el a kiadó, hogy kiegészíti a teljes XX. századot tartalmazó folytatással. A települések történetének földolgozására külön munkabizottságot szer­vez a kiadó, és ezzel a föl­adattal a lexikonszerkesztésben járatos Bodrits Istvánt, a szen­tesi könyvtár munkatársát bízta meg „megyefőnöki" minőség­ben, aki fölkérte már Tóth Fe­rencet a makói, Herczeg Mi­hályt a vásárhelyi, Sebestyén Istvánt a csongrádi, Bartha Lászlót és Labádi Lajost a szentesi. Kanyó Ferencet pedig a szegedi körzet falvaira és vá­rosaira vonatkozó részek kidol­gozására. Fontos szempontnak tekintik, hogy a lexikon min­den szokásos hibától mentes, ez.en túlmenően azonban olvas­mányos is legyen. A szokvá­nyos rövidítéseket is elhagyják a jobb olvashatóság kedvéért. Hatalmas vállalkozás lesz, az első kötetet 1996-ra ígérik. A pontosság, a megbíz.hatóság érdekében kérnek mindenkit, aki bármilyen adattal tud szol­gálni, illetve aki bármilyen té­vedést fölfedezett az eddigi kö­tetekben, jelezze a Városi Könyvtár címén. (6601 Szen­tes, Pf.: 6. Petőfi u. 1. Telefon: (63) 314-795. Fax: (63) 318-866). A tudományos köztudat ma is úgy véli, a lehető legjobb még mindig a Révai, ezt a színvonalat mindenképpen tar­tani akarják ezután is, a leg­jobb helyismerettel rendelke­zők közreműködésére számíta­nak tehát. H. D.

Next

/
Thumbnails
Contents