Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-26 / 278. szám

SZOMBAT, 1994. Nov. 26. HANGSÚLY I7 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalkozókat, kivitelezőidet keres lakások belső' helyreállítási munkáira. A lakások bemutatásának időpontja 1994. november 28. (hétfő) 8 óra. Árajánlatok benyújtásának határideje: 1994. november 29. (kedd) 16 óra Eredményhirdetés: 1994. december 1. (csütörtök) 10 óra. A bemutatás, az árajánlatok beadásának és az erdeményhirdetés helye: Szeged, Dáni J. u. 14-16., kis tanácsterem ÉKF Kft. műszaki iroda. Bővebb felvilágosítás Szeged, Széchenyi tér 11., vagyonkezelő és vállalkozási iroda. II. emelet 217-es szobájában. Telefon: 475-575*225-es mellék, valamint Szeged, Dáni J. u. 14-16. Telefon: 472-672*17-es mellék. (Kovács Isíván) PADLOSZONYEGET LEGOLCSÓBBAN, LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN A MARS TÉR P PAVILONBAN, A SZÖNYEGLIGETEiÖL! 366, 400, 500 cm szélességben, belga, holland, osztrák, német padlószőnyegek. Nyitva: 9-17-ig, szombaton 8-12-ig. LEGYEN A VÁSÁRLÓNK, SZERETETTEL VÁRJUK! Teleion: 62/472-947/137 mellék. CSAK 1 NAPIG Születésnapi AKCIÓ UNITED COLORS OF BENETTON boltunk Szeged, Kárász u. 16. Gyere, örülj velünk! A teljes árukészletből engedménnyel vásárolhatsz (csak 1 napig!) Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 1(1-18 óráig, szombaton 9-13 óráig. A LOMBARD Vagyonkezelő Kft., amely a LOMBARD CSOPORT érdekeltségi körébe tartozó pénzügyi szerezetek tevékenységét koordinálja, fiatal, ambiciózus munkatársat keres PR-manager munkakörbe. KÖVETELMÉNYEK a jelentkezőkkel szemben: • végzettség: felsőfokú • szakmai gyakorlat: 2-3 éves gyakorlat • egyéb adottságok: számítógépes ismeretek, jó kommunikációs készség Szakirányú felsőfokú végzettség, angol nyelvtudás előnyt jelent, de nem követelmény. LEHETŐSÉGEK: • Stabil, megbízható munkalehetőség • Fiatal környezetben dolgozhat • Folyamatos szakmai továbbképzés • Versen yképes jövedelem Amennyiben Ön a fenti körülményeknek megfelel, fényképes és írásos önéletrajzát, amelyben feltünteti szakmai tapasztalatait, 1994. december 5-ig küldje el a következő címre: Lombard Vagyonkezelő Kft. 6720 Szeged Pf.: 739LOMBARD - Ön a könyvében azt írta, hogy Fődi István gyilkosság áldozata lett. Pedig nem erről van szó... - mondta kissé indulatosan a svéd-magyar és hoszszasan elnézett a fejem felett. A szemébe néztem. Ez láthatóan zavarta. - Ha ebben kételkedik, akkor felesleges volt ekkora utat megtennem - szóltam alig hallhatóan. Gyilkosság volt. Talán felesleges is a további diskurzus. - Nem volt szándékos. Ott voltam. Ment a nagy bunyó. A srác elcsúszott a motorral, mert fékezett. Elébe álltak... • Értem. Verekedés után pedig felakasztotta magát a kerítésre. - Várjunk csak... Amikor elterült, eljöttem a helyszínről. Nem tudom, ki akasztotta fel. • Rendben, vita helyett inkább maga beszéljen. Kezdje az elején - próbáltam rendes kerékvágásba terelni beszélgetésünket. - Budapesten éltem akkoriban szüleimmel. Gyakran lejárogattunk Mórahalomra a rokonokhoz. Volt egy haverom Rúzsán, akivel eljártunk motorral szórakozni. Azon a napon is átugrottunk Pusztamérgesre a bálba. Csajoztunk. Nem azt néztük, ki volt a jó nő, hanem azt, kit lehet elvinni. • Ismerte Fődi Istvánt? - Nem. Ott a bálban mutatták meg, hogy az a srác, meg a helyi haverjai kekeckednek a vidékiekkel. Ment a lekérés, meg a beugratósdi. Mindkét tábornak nagy volt a hangja. Ment a „gyere ki te szemét", majd ellátjuk a bajod, meg ilyesmi. • Valaki ki is ment a kocsma elé? - A vidékiek igen. Egy megbeszélésre. Mert úgy volt először, hogy három hapsit kéne megverni. Később ezt elvetették, mert azok is összetrombitálták a haverokat. Aztán kiszemelték a Pistát, hogy őt kell elverni, mert nem adja át a táncot... • Illetve a lányt, amikor kérik. - Pontosan. Amikor vége lett a bálnak, a vidékiek csapata Pusztamérges szélén várakozott. Mi a haverral és egy másik motoros azt figyeltük, hogy szétoszlik-e a helyiek társulata. Ment mindenki haza. Csavarogtunk a faluban. Egyszer láttuk, hogy egy MZ elhűz Kígyós irányába, majd egy másik motor is. Utánaeredtünk. • Üldözték a motorost? - Nem, nem. Csak követtük tisztes távolságból. A barátom egyszercsak hátraszólt. Nézd csak, elkapták. Amikor a helyszínre érkeztünk, a Pistát akkor • Huszonhárom évvel és tizenhárom nappal á bűncselekmény után... (2.) Hogyan halt meg Fődi István? szedték ki a motor alól. Valószínűleg fékezhetett egy nagyot és elcsúszott. Valaki megütötte és ő is visszaütött, erre emlékszem. Aztán elszabadult a pokol. • Ön is részt vett a verekedésben? - A barátom is és én is mindvégig a motoron ültünk. A Pista hadonászott, majd valamelyik úgy eltalálta, hogy összeesett. Rugdosták is a földön. Ekkor már a résztvevők akik nyolcan-tízen lehettek egyike-másika csitítgatta a verőlegényeket. A srác feküdt a földön és hörgött, majd minden elcsendesült. Valaki megszólalt: lehet, hogy meghalt... A haver sebességet kapcsolt és vad iramban eljöttünk a helyszínről. • Nem izgatta mi történt a fiúval? - Dehogynem. Másnap délután visszamentünk a faluba. Nem mertünk kimenni a helyszínre. Emlékszem, jól megfáztam, mert hazafelé esett a hó, teljesen átáztunk. Akkor hallottuk, hogy kint van a rendőrség, merthogy meghalt a fiú... • Mit érzett? - Félelmet. Szabályosan menekültünk. Azt biztosra vettem, ha kiderül az igazság, engem is felelősségre vonnak, hiszen mi is benne voltunk haverommal a galeriban. • Hallotta miként találták meg Fődi Istvánt? - Igen. És ez ami miatt nem tértem még mindig napirendre. Aztán a haver mesélte, hogy eképpen akarták azt a látszatot keltenij hogy öngyilkos lett. • Úgy kezdte, hogy nem gyilkosság történt... - Nem akarták megölni. Amikor lent voltunk a rokonoknál, részt vettem néhány verekedésben. Talán nem is volt olyan bál, hogy ne csattant volna el néhány pofon. Véletlen volt. • Ön szerint eltussolták az ügyet? - A rendőrök? Nem hiszem. Két-három centiméteres hó esett reggelre. Nem láthattak semmit a helyszínből, a dulakodásból. Meg aztán egyszerűbb volt így, öngyilkosságként lezárni. Inkább a nyomozás során követtek el alapvető hibákat. • A boncolás során az orvos semmi különlegeset nem észlelt, csak exumálás után találták meg a fiú testén a töréseket. - Látja, ez is bűncselekmény, nem is akármilyen. De képzelje el, mi lett volna ha kiderül akkoriban, hogy tévedtek a zsaruk. • Érdeklődött a későbbi nyomozásról? - Persze, a barátom tájékoztatott. De a levélben semmi olyan nem szerepelt, amiből kiderülhetett volna, hogy mi is ott voltunk. • Félt a következményektől? - Rettegtem. Szüleim vezető beosztásban, ráadásul hithű kommunisták voltak. Amikor elvégeztem az egyetemet, már teljesen depressziós voltam a Fődi-ügy miatt. Tudtam az exumálásról és arról is, hogy a szülők többszörösen fellebbeztek. Ugye furcsa, de én hittem abban, hogy kiderül az igazság. 1972 szeptemberében, a sikeres egyetemi vizsgák befejezése után apám befizetett egy bécsi turistaútra. Ekkorra már megérett bennem a disszidálás gondolata. Tudtam, csakis így menekülhetek meg. • Soha nem gondolt arra, hogy felfedje az igazságot? - De igen, már odakint. Aztán rájöttem, magam is részese vagyok a bűncselekménynek, és amikor már én biztonságban vagyok, nem volna szép dolog feldobni a többieket. • Uram, ön nem ütött, nem vett részt az akcióban, így nem is hibáztatható a történtekért. - De ott voltam. És a haverommal kerestem az Istvánt, hogy merre megy, tehát a felhajtásában részt vettem... • Ezért akkoriban kapott volna egy népköztársasági ejnye-bejnyét. - Igen. Meg egy levelet az egyetemre, hogy érintőlegesen részt vettem egy ember kinyírásában. • Csak emiatt disszidált? - Igen. Az eltelt huszonkét esztendő alatt, amit Svédországban töltöttem gyakran eszembe jutott ez a tragédia. Ha itthon maradok, nem biztos, hogy ilyen körülmények között élek, mint most. • Köszönhető ez Fődi István halálának... - Sajnos, igen. Már számtalanszor gondoltam arra, hogy felkeresem a szüleit, de nincs erőm. Még nincs. Szeretnék bocsánatot kérni tőlük, megkövetni őket. Fődi István sírjánál már mindezt megtettem. • Hogy mit csinált? - Öt évvel ezelőtt jöttem először haza és felkerestem István sírját... Komolyan... • Nem hiszem el. Hol nyugszik? - Ahogy bemegyünk a temetőkapun, nem messze balra az első sorban. Nem hisz nekem? Amit elmondtam azt elhiszi? • Tegyük fel. Miért várt idáig? - Ha rokon, ismerős jár nálam, hoz néhány újságot. Ott olvastam riportsorozatának egy részét és kértem, küldjenek könyvet is. M Ez a beszélgetés akkor volna kerek, ha rendesen bemutathatnám, lefotózhatnám és mondana neveket is. - Mennyi idő telt el azóta? • Huszonhárom esztendő és tizenhárom nap... - A résztvevők megnősültek, gyermekeik születtek, sőt ahogy tudom már néhányan nagypapák is. • Vannak halottak is közöttük. - Igen... Az ítélet napján úgyis kiderül minden gazság. • Akkor el leszek foglalva a saját lelkiismeretemmel. - Adjon egy kis időt. Beszélnem kell velük. Végül is közös volt a balhé, legyen közös a döntés is. Ügy néz ki, gyakrabban járok szülőhazámba, hiszen jó üzleti partnerekre találtam. • Nem hiszem, hogy ez érdekli Fődi István hozzátartozóit. - Bocsásson meg. Ennyi volt. Mennem kell. - Legalább a nevét... -John Svédországból. - Majd mindenki a Drága John-ra asszociál. • Az Bergman. Az más. Az egy fdm volt. Bár ez a történet is megérdemelne egy filmet. Jön ön is? - Nem. Még maradok. Meg kell emésztenem ezeket a gondolatokat... Posztobányi László Televízióra cserélt gyermek Egy albán anya azért adta el gyermekét egy olasz házaspárnak, hogy televíziót vásárolhasson magának. A két évvel ezelőtti történetről a Populli Po című tiranai napilap szerdai száma közölt beszámolót. Az albán fővárostól 45 kilométerre élő fiatalasszony a 18 hónapos csecsemőért 400 ezer leket - akkori árfolyamon mintegy 300 dollárt kapott, majd a pénzen egy fekete-fehér tévékészüleket vásárolt. A házaspár minden kapcsolatot megszakított vele, s közölték, hogy immár ők a gyermek valódi szülei. A fiatalasszony azóta megbánta tettét, s más anyákat most arra figyelmeztet, hogy ne kövessenek el hasonló meggondolatlanságot. Albánia a legszegényebb európai ország, amely nemrégiben szabadult fel a négy évtizedes kemény kommunista uralom alól. A megélhetési körülmények sok család számára kétségbeejtőek, így többen gyermekük illegális örökbeadása révén próbálnak pénzhez jutni. Két hónappal ezelőtt egy albán házaspár például hirdetést adott fel, amelyben a még meg nem született gyermeküket kínálták eladásra. Hirdetésüket azóta visszavonták. Kérődző „szuperponty" „Mondja marha, miért oly bús? Olcsóbb a ponty, mint a hús" - a közismert reklámplakát kérődzője most keseredhet csak el igazán: kínai genetikusok, szarvasmarhák génjének beültetésével 20 százalékkal gyorsították fel a ponty növekedését. A Kínai Állami Tudományos Bizottság a héten jelentette be a harbini Halkutató Intézetben elért halbiológiai fegyvertényt. Az Új-Kína hírügynökség jelentése szerint idén tavasszal Hejlungcsiang tartományban mintegy másfél millió pontyivadékot helyeztek ki, és az állomány pompásan növekszik. Az intézet genetikusai 400 tenyészpontyot neveltek fel eddig és abban bíznak, hogy hamarosan új fajjal állhatnak elő, a „szuperponttyal", amelynek növekedési üteme harminc százalékkal haladja meg a közönséges tükörpontyét. Néhány halbiológus a program kezdetén az emberi génben vélte megtalálni a kulcsot, de végül is, etikai megfontolásból, elvetették az ilyen, nyilvánvalóan heves vitákra vezető megközelítést. Az intézet ekkor döntött a kérődzők, szarvasmarha és kecske mellett. Halak ilyen állatok génjeivel ugyanis semmiképp sem károsíthatják az embert - pontyosltott az ÚjKína, amelynek jelentését a Reuter ismertette. POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETÉS ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK, SZEGED 1994 DECEMBER 11.