Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-01 / 256. szám

KEDD, 1994. Nov. 1. A VÁROS 5 Ez a város eladó? F öllapoztam egy tíz évvel ezelőtti újságot. Mennyi gonddal kellett annak idején szembenéznie a város működtetéséért felelős testületnek! A kiskörúton belüli ut­cákban, tereken kialakult közlekedési káosz, a lakótelepek rehabilitációja, a szennyvíztisztítás hiánya, a lakófelújítási keret drámai zsugorodása, a lezárt temetők és a közparkok szemétteleppé válása, az indokolatlan építési tilalmak... Te jó ég! Ezek ma is aktuálisak! - rémülhetnénk el, s tán még arra is vetemedhetnénk, hogy sommásan állítsuk: tíz év alatt alig-alig változott meg a város élete. Ez persze nem volna igaz. Tessék csak belegondolni: számottevően javult a peremkerületek ellátása, általában a kereskedelem kínálata. Az építőiparban sikerült háttérbe szorítani az esztétikai értelemben is környezetromboló, korszerűtlen technológiákat. A város működtetésére ren­deltetett vállalatok többsége megtalálni látszik a veszte­ségekből kilábalás útját. A lakáselosztás sokat bírált rend­jét fölváltotta a szabad árak versenye, a közlekedésben ismét tért hódit az egészséges kerékpár és a még egészsé­gesebb gyaloglás. Hogy „mellékesen" az üzemanyagárak miatt? Az otthonteremtés magánüggyé válása okán? A szolgáltatási díjak emelése révén? A csillagos eget súroló építőanyagárak és rezsiórabérek , jóvoltából"? A kiskeres­kedelemben is dúló haszonelvűséggel magyarázhatóan? Egyáltalán: a piacgazdaságnak „hála"? Sietve jegyzem meg: nem a látszatfejlesztéseket, illékony változásokat hiányolom. Nem az egyszeri virágültetési akciókat, melyek után - rendszeres öntözés híján - pár hét múlva ugyanolyan sivárokká váltak közparkjaink, mint annak előtte. Nem a megroggyant lakóépületek buldózeres eltüntetését kívánom vissza, mert a helyükön nőtt parlagfű látványa sem sokkal szívderítőbb. A parkolóórák számá­nak erőteljes szaporítását sem tartom kívánatosnak, ha azok bevétele nem fordítódik a várakozóhelyek biztonsá­gos őrzésére és karbantartására. Csak annyit állítanék: a kívánalmakat, az elérhető célt megfogalmazó, s a megteendő lépéseket aztán ahhoz iga­zító, a város egészére érvényes működési rend koncepció­járól nem volna szabad lemondani. Egy település - akár egy élő szervezet - normális működtetése nem szolgáltat­ható ki részérdekeknek. Márpedig mintha ez történne most nálunk: állami tulajdonú garázsokat irreális árakon érté­kesítő magáncégek jutnak haszonhoz, telekspekuláció­gyanús beruházói ajánlatok testületi asszisztálással kap­nak zöld utat, vállalkozásbarátság álcájába öltöznek, akik pedig csak magánérdekből lobbiznak... Ez nem más, mint városi méretű máról holnapra élés, választási ciklusokhoz igazodó álelőrelátás, befektetői parttalanság. Vajon nem vezet-e oda, hogy előbb-utóbb ellehetetlenül a városüzem? S mi, akik benne élünk, nem ébredünk-e egyszer arra, hogy a Szeged feliratú helységnévtáblákon is ott lesz a jel­zés: eladó? Pálfy Katalin Németh-filmek a Kamarában Dr. Németh András szegedi orvos, nemzetközi díjas ama­tőrfilmes alkotásait mutatják be ma este 8 órakor a Belváro­si Mozi Kamaratermében. A színes és fekete-fehér mozgó­képeket a következő vetítési sorrendben láthatják az érdek­lődők: Észak Velencéje (ké­szült: 1969-ben, ideje: 23 perc), Ad Astra (k.: 1963-ban, i.: 11 perc), A pék (k.: 1967­ben, i.: 13 perc), A Tisza 1970 (k.: 1970-ben, i.: 11 perc), For­titudo (k.: 1965-ben, i.: 13 perc), Ülés, avagy értekezlet (k.: 1966-ban, i.: 16 perc). Az estet szervezte: a Snitt Vizuális Kultúrafejlesztő Csoport, tá­mogatta: az Európa Alapítvány és a JATE-SZOTE Kulturális Titkárság. Az esten közremű­ködik: Tajti Gabriella és Kővá­ri Csaba. • Miért fontos a Pick Sze­ged Rt. számára, hogy részt vegyen egy ilyen hatalmas kiállításon? - Ha valóban komoly cég­nek tartjuk magunkat, akkor részt kell vennünk a világ há­rom legnagyobb élelmiszer­ipari kiállításán, így a párizsin is. Ilyenkor láthatjuk meg, hogyan állítanak ki partnereink és versenytársaink, melyek a fő tendenciák. Azt tapasztaltuk, hogy helyesen jártunk el, ami­kor mi is elhoztuk a közismert, hagyományos termékeinket, s mellettük a népszerű újakat. Levegőn szárított szalámink iránt máris nagy érdeklődés mutatkozott, mivel a szakmá­ban is újdonság, hogy ez eset­ben a füstölés helyett ezt a másik technológiát alkalmaz­zuk a tartósításra. Ízesített szaláminkat valamivel kisebb lelkesedéssel fogadták, s mivel a nyár óta több tapasztalatot szereztünk, elmondhatjuk, ez a termékcsalád hagyományos ízeink mellett kiegészítő feladatot lát majd el, amolyan különlegességképp. Megjegy­zem, az én ízlésemhez legkö­zelebb álló barackos termék aratta a legnagyobb sikert. S ha már leltárt készítünk: jubileumi termékcsaládunkat is bemu­tattuk, s nagyon pozitív vissza­jelzéseket kaptunk. • A párizsi napok tárgya­lássorozattal teltek. Milyen eredménnyel? - Kilenc nagy partnerünk jelezte, hogy a világkiállításon alkalmat kerítünk üzleti kap­csolataink áttekintésére. Át­adtuk új katalógusunkat, s pon­tosítottuk az újra erősnek ígér­kező negyedik negyedévi meg­rendeléseket. Azerbajdzsántól Csádig nagyon sok érdeklődő üzletember jött el a standunkra, s persze mi is kerestük az új piacok felé vezető utat. Ame­rikai exportőrünkkel közös marketing büdzsét hoztunk létre, ezzel is segítendő az óceánon túli beindulást. Itt jegyzem meg, hogy arra is ügyeltünk, hogyan kerülhetne be a Pick a Fehér Házba. • Németországba évente négyezer tonna szalámit szállítanak. Ehhez képest a nagy amerikai piacon mit várnak? - Természetesen jó volna a hasonló mennyiség, de most még csak évi száz tonnánál tartunk. Fontos információ, hogy a világ fogyasztói nem mindenütt kedvelik ugyanúgy a rúdárut, mint például a né­metek. Az amerikai nagyáru­házakban vagy éppen itt, a francia hipermarketekben sok­kal inkább fogy a szeletelt áru, ezért a kiszerelésre ugyanúgy • Nevében ez íze A Pick Rt Párizskan is terjeszkedett Interjú Bihari Vilmos Bihari Vilmos vezérigazgató (jobbról) Pál László ipari és kereskedelmi miniszterrel és Géczi József országgyűlési képviselővel a szegedi vásárban Ha nem lenne rossz ize a szónak, azt írhatnánk: Él­üzem. Pedig a Pick Rt. valóban az, hiszen élen jár üzleti forgalomban, nyereségességben, vállalatszervezésben, exportban, tőzsdei kibocsátásban, sőt még a sport szpon­zorálásában is. A csapat élén olyan vezérigazgató áll, aki fontosnak tartja a csapatépítést. Bihari Vilmost összeg­zésre kértük a párizsi élelmiszeripari világkiállítás utolsó napján. kell figyelnünk, mint az áru minőségére és az állandó megújulásra. Franciaországba - gondolom, ezzel nem árulok el titkot - nagyon nehéz be­jutni bármilyen élelmiszeripari termékkel, a Carrefour üzlet­lánc például ragaszkodik ah­hoz, hogy saját márkanéven futtassa az általa forgalmazott terméket. Ez a tény is bizonyít­ja, mennyire fontos dolog a márkanév. • Mi a fejlesztés iránya a Picknél? - A legfontosabb cél, hogy stabilizáljuk az alapanyag el­látást. Most dolgozunk a Pick integráción, ami azt jelenti, hogy egy hatszázezres sertés­állományra úgy építhessünk, mint a saját, jobb minőségű árualapunkra, s mindezt a gaz­daságosság központi elvén hozzuk létre. Egy bankon ke­resztül a 200-1000 darabos, tehát gazdaságosan működteth­hető sertéshizlaldákkal köt­nénk finanszírozási megállapo­dást. A kölcsön felvételénél mi adnánk garanciát a banknak, s persze mi ellenőriznénk a vá­góállatok hizlalását. Úgy gon­dolkodunk, hogy egész Csong­rád megye a mi területünk: a Pick és az itteni termelő szer­ves egész. Ebben a körben old­juk meg a termeltetést. így ak­kor is van alapanyagunk, ha más területen piaci zavar kelet­kezik. Tompítani akarjuk azo­kat a hullámokat, melyek men­tén, a mélypontokon a leg­rosszabb minőségű alapanya­gért is versenyeznünk kellett azokkal a cégekkel, amelyek­nek a közvetítői táskából fizet­ték ki a sertést. • Nyáron a Szegedi Nem­zetközi Vásáron negyven új termékkel lepték meg a lá­togatókat. Azóta a vásárló is ismeri az új izeket. Mit mutat a negyedéves mér­leg? - Nagyon jól sikerült az új termékkör elfogadtatása. Van­nak slágerek, mint például a göngyölt császár, a böllércso­mag vagy nyáron jól ment a grillkolbász. Tartós siker lesz a levegőn érlelt szalámi, és bí­zom abban, hogy a Foodapes­ten bemutatandó új gyermek­szalámi családot is örömmel fogadják majd. Ezek például sárgarépával vagy paradicsom­mal ízesített, pástétomszerű termékek, a Pick óvodásai bol­dogan majszolták. • Tovább épül a Pick biro­dalom, írta néhány újság, amikor megvették a Szegedi Éliker Rt. többségi rész­vénycsomagját. Mi a cél? - Cégünknek van már egy kiskereskedelmi részlege, ti­zenkét húsüzlet. Az Eliker megvásárlásával - ami egye­lőre 55,1 százalékos többséget jelent - az volt a célunk, hogy tovább növeljük szegedi je­lenlétünket az élelmiszer-kis­kereskedelemben. Azt tapasz­taltuk ugyanis, hogy verseny­társaink is léptek ezen a téren, sőt előzni szeretnének. Elébük kell kanyarodnunk, de a fő profilunk, természetesen, a húsipar marad. Másik célunk, hogy már most kalkuláljunk a remélhetőleg hamarosan bekö­vetkező jugoszláviai békével, a vásárlóerő megerősödésével, egyszóval a közel félmilliós helyi piac kielégítésével. Vé­gül a harmadik szempont az volt, hogy egy helyi kereske­delmi hálózattal jobban tudjuk érvényesíteni a helyi termékek piacra juttatásának esélyeit, bár azt mindig hangoztatni fogjuk, hogy egy áru mellett az első­számú érv a versenyképesség. • A Pick Rt. a nevében is vállalja, hogy szegedi cég. Mit jelent ez személy szerint önnek? - Tősgyökeres szegedi va­gyok, lokálpatrióta és felelős ember. Tudom, hogy egy város csak akkor tud fejlődni, ha a régió gazdasági vállalkozásai erősek. Fontosak a helyi adók, a munkahelyteremtés, a cég fizetőképessége. Fontos továb­bá, hogy a várost megtestesítő önkormányzat figyeljen a gaz­dálkodókra csakúgy, mint a ha­gyományos városi értékekre. Bánt, hogy Szeged nem úgy fejlődik, ahogyan azt a lehető­ségei alapján elvárhatnánk, mert ennek a szellemi központ­nak utcáival, tereivel, hangu­latával, eseményeivel egy va­lódi régióközpont képét kelle­ne mutatnia, ehelyett azonban befelé fordul, s nem lát túl napi bajain. A Pick sokszor nyúlt már a zsebébe, ha a városnak ad­ni kellett valamit, s ezt szíve­sen megtesszük máskor is, ha nyereségünk, üzletpolitikánk ezt lehetővé teszi. Hiányolom viszont az összefogást, az erők tudatos integrálását, a sok jó­szándékű, de önmagában erőt­len lobbizgatás egymáshoz te­relését, szegedivé szervezését. CSÖRÖG A |((«f»))))))) VVIESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Arató Lászlóval oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-től 15 óráig várjuk hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. • Loptak a szekrényből. „Bár a walkman a férfi öltöző bezárt szekrényében volt, mégis ellopták'' - panaszol­ta Nagyné a 332-902-ről. Az áldozat telefonálónk fia volt, aki másodéves ipari ta­nuló. Jó volna, ha a tettes nem lopással töltené az ide­jét, s visszaszolgáltatná a magnót. • Talált, elveszett dolgok. Ángyán Károly megtalálta az ötös troli egyik megálló­jában Bauer Erika dosszié­ját, tele számítástechnikai tankönyvvel. A lelet a Koc­kaház utca 8-ban vehető át. Egy másik olvasónk (név és cím a szerkesztőségben) a Belvárosi temetőben talált női táskát, s leadta a kijárat­nál. Ugyancsak temetői tör­ténet Gombosék esete. A Ladájukból kilopták irattár­cájukat. Kérik, hogy Gom­bos Zoltán papírjait a Ró­kusi u. 70. alá, Gombos Lászlóét pedig az Olajos u. 8.b. alá adják le. Révész István autóstáskát talált teli irattal, valamint 50 fillérrel. A nagy értékű táska a Zsótér utcai italnagykerben vehető át. Dánfiné (329-136) keresi Kneifel Mária üzletkötőt, aki elvitte a számlatömbjét. • Parkoló kerestetik. J. I. arról panaszkodott, hogy a ket­tes kórházzal szemben par­kolás gondok vannak, s ebből sok kellemetlensége van az ott lakóknak. Ugyanis a látogatók rendre elfoglalják a kapubejá­rókat. Elkelne ide egy parkoló, sőt, nem ártana egy telefonfül­ke sem - véli olvasónk. • Taxismizéria. T. J. és társa egy Mercédesszel taxizik Sze­geden. Vettek egy főfékhen­gert Dorozsmán, melyet azon­ban a szerelő rossznak talált. Hosszas huzavona után az el­adó elküldte megvizsgálásra az alkatrészt, s olyan ígéretet kaptak a taxisok, hogy ezen a héten vagy kicserélik, vagy pedig visszafizetik a vételárat. Igen ám, de a taxisok nehez­ményezik, hogy a folytonos halasztgatás miatt nem tudtak dolgozni. Ki fizeti meg az elmaradt hasznot? • Köszönet. B. A. a Szillé­ri sugárútról éppen a József Attila sugárúti postán fizette volna a csekkjét, mikor egy ismeretlen felpattant bicikli­jére és kereket akart oldani. Üldözés kezdődött, amibe autóval bekacsolódott egy pár is, s végül lekapcsolták a tolvajt. B. A. a segítőknek és a posta személyzetének ­akik megőrizték otthagyott pénzét - is köszönetet mond. • Kinek a pénze? Szűcs János (06-30-430-844) ar­ról panaszkodott, hogy a Cserepes sori piacon a jegy­szedők furán viselkedtek. A belépti díj kétszáz forint volt - a korábbi ötven he­lyett, s semmiféle tájékozta­tót nem látott az emelésről -, ráadásul a jegyszedő két használt, sorszám nélküli százforintos jegyet adott neki. Felhívásra azután ka­pott másik, nem használt jegyet. Telefonálónk kérdi, vajon a jegyszedők kinek a nevében, kinek a hasznára jártak el? Szegedi a főszemlélő Keleti György honvédelmi miniszter hétfőn állománygyűlé­sen beiktatta tisztségébe Szegedi Tibor vezérőrnagyot, a Magyar Honvédség új légvédelmi és re­pülő főszemlélőjét. Elődje Ba­logh Béla vezérőrnagy a hivatá­sos szolgálat felső korhatárának — 55. életév - elérése miatt no­vember l-jétől nyugállományba vonul. A távozó parancsnoknak díszszablyát adományozott a honvédelmi miniszter. Szegedi Tibor vezérőrnagy az elmúlt évek­ben a Honvédelmi Minisztérium katonai főosztályát vezette, ko­rábban pedig a légierőnél szolgált. Keleti György megköszönte az eddigi parancsnok, Balogh Béla munkáját. A honvédelmi miniszter egyúttal bejelentette, hogy Hom Gyula felhatalmazá­sára a jövő év elején elkésíztik a légierő és a légvédelem fejlesz­tésére vonatkozó tervet. Eszerint csaknem 1 milliárd forintot fordí­tanak a legkorszerűbb, M1G-29­es vadászgépek infrastruktúcájá­nak fejlesztésére. KÖZÉLETI NAPLÓ A KKDSZ (Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szak­szervezete) megyei irodájában (Sze­ged, Vörösmarty u. 3., magasföld­szint) délután 5 órától dr. Óvári Judit tart munkajogi tanácsadást. HOLNAP A POLGÁROSULÓ SZEGE­DÉRT EGYESÜLET délután négy órától várja az Egyesület céljai és programja iránt érdeklődő szegedi polgárokat a Kálvária sugárút 40. szám alatti irodájában (tel.: 326-966). DR. BÁLINT JÁNOS, a Szoci­alista Párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi utca 2. II. 204-es szobában.

Next

/
Thumbnails
Contents