Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-24 / 276. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. Nov. 24. A VÁROS 5 Hogyan szabaduljunk meg a fölöslegtől? T eljesen érthetetlen, mit szlvóskodik az a hetven ezer magyar vasutas! Holmi kenyérféltésből, rosszul ér­telmezett munkavállalási kényszerből dolgozni akarnak jö­vőre is, legalább az inflációt követő bérekért, lehetőleg mind a 7800 kilométeren. Állítják: ha törik, ha szakad, ők ugyan nem asszisztálnak, pláne nem tapsolnak olyan rö­vidlátó programokhoz, melyek a mai vasúthálózat feléről 1998-ig fokozatosan és szívbaj, gondolkodás nélkül lemon­danának. Eléggé el nem ítélhető módon ők, a vasutasok szá­molnak egy ilyen rendszercsonkítás településfejlesztési, egészség- és balesetvédelmi, szociális, foglalkoztatási, hon­védelmi, természet- és környezetvédelmi következményei­vel, s merő dacból nem átallják maguk mögé állítani a ci­vil szerveződések közül azokat, melyek képesek az éves költségvetéseken túl is tekinteni... Itt van például a Levegő munkacsoport. Döbbentget bennünket a riasztó adattal, hogy 1992-ben a külföldiek közúti teherszállításai 50 milliárd forintnyi kárt okoztak Magyarországnak, miközben tizedannyi bevételt hoztak! Hát nem fölösleges ilyen számítgatásokra pazarolni a szakértői energiákat, miközben a szárnyvonalakon üresek a vagonok! Hogy nem lehet azt egyszer s mindenkorra tu­domásul venni: ami a nagy állami cégnek veszteséges, azt mielőbb át kell passzolni legalább az önkormányzatokhoz, de még jobb, ha a magántulajdonát kookára tevő vál­lalkozói körhöz!? Amivel ugyan szintén nem oldódna meg hetven ezer magyar vasutas foglalkoztatásának gondja, de legalább nem a közlekedési tárca volna érte a felelős. Aztán a Magyar Közlekedési Klubbal, meg a Reflex Kö­rnyezetvédő Egyesülettel is tenni kéne már valamit, még mielőtt továbbadják a rémhírüket: a vasútkarcsúsítással megtakarítható évi 6,4 milliárd forintnyi költségvetési kia­dást többszörösen meghaladná a felszámolandó pályák al­és felépítményeinek bontási költsége, a felszabaduló terü­letek rehabilitációjának ára, a közúti személy- és teher­szállítás járműbeszerzést igénye. No nem, ezt meg kell akadályozni. Például úgy, hogy a vasutas-szakszervezetek érdek­egyeztető tanácsbeli meghívására sem a közlekedési, sem a pénzügyi, sem a munkaügyi tárca nem reagál. Nem kell elkényeztetni ezt az élhetetlen vasutas társaságot, fölös­leges velük olyan csekélységekről eszmét cserélni, mint egy ország szállítási kapacitása, aránytalan településszer­kezete, foglalkoztatási neházségei. Ki kell mondani, de nem fontos, hogy a szemükbe: ami fölösleges nyűg, azt le kell venni a vállról. S ha ez momentán a Magyar Állam­vasutak, akkor attól kell megszabadulni. Aztán ha fokozatosan leálltak a szerelvények a vesz­teséges szárnyvonalakon, mert nem volt pálya sem már, ahol haladjanak, elégedetten nyugtázható a tény: a fővo­nalakon is örvendetesen fogy az utaztatni és szállítani va­ló. Imígyen azokat is a fölöslegesség kategóriájába sorol­hatván, folytatható a felszámolási eljárás az időközben ugyancsak lerobbanttá vált tömegközlekedés és áru­szállítás egyéb területein (lásd az intő jeleket az autóbusz­és villamosforgalomban, a hajózásban és a repülésben!). Mikor már fölszedtük az utolsó kockakövet és kikötői bóját is, ne felejtsünk el még egyszer körbepillantani, ma­radt-e utánunk valami használható, valami célszerűnek és fontosnak tekinthető, s akkor ne késlekedjünk: verjük szét, amit még lehet. Áldani fog érte bennünket az utókor, hogy rábízzuk a Pest és Vác közötti vasútvonal kiépítését, a fo­lyami hajózás feltételeinek megteremtését. Nem volna hát­rány, ha a repülést is nulláról kéne indítania. Palfy Katalin • Búcsúlátogatást tett tegnap, szerdán kora délután a kórház­ban dr. Lippai Pál polgármes­ter, hogy „csokorba kötve" elmondja az intézmény veze­tőinek és főorvosi karának, mennyit költött az önkormány­zat a fennhatósága alatt álló egészségügyi intézmények - s ezen belül a kórház -. műszer­parkjának fejlesztésére, illetve felújtásokra az elmúlt négy esztendőben. A polgármester úr minde­nekelőtt azt emelte ki, hogy az egészségügyi intézményekben dolgozók bérét nem az önkor­mányzatok, hanem a társada­lombiztosítás fedezi, ezért az egészségügyben jellemző ala­csony fizetések nem a települé­sek önkormányzataitól kérhe­tők számon. Amiről az önkor­mányzatok kötelesek gondos­kodni, az az intézmények fej­lesztése, új beruházások finan­szírozása. A szegedi önkormányzat a város egészségügyi intézmé­nyeinek gép- és műszerfejlesz­tésére az elmúlt négy évben 145,4 millió forint úgynevezett céltámogatást kapott, amit sa­ját pénzforrásból növeltek 474 millió forintra. Ebből az összegből 24 milliót fordítot­tak a kórházban, illetve a szakrendelőkben a röntgen és diagnosztikai részlegek kiala­kítására, 28 milliót betegmeg­figyelő rendszerek kiépítésére, 22 milliót ultrahangdiagnosz­tikai készülékek vásárlására, hogy csak a legnagyobb be­szerzéseket említsük. Az elmúlt négy év kórházi nagyberuházásai között a leg­jelentősebb volt a kórház 33 millió forintos, számítógépes informatikai rendszerének ki­építése, valamint a Kálvária sugárúti épület műtőblokkjá­nak klimatizálása, amelynek első üteme 40 millió forintba került. A felújítások területén a polgármester Egészségügyre közel félmilliárd Hallásvizsgáló áUomást avattak A hallásvizsgáló laborban. (Fotó: Révész Róbert) • A kórházban tett látogatá­sát követően dr. Lippai Pál polgármester ünnepélyes ke­retek között avatta fel a vá­ros új audiológiai állomá­sát. Az 1. számú rendelőin­tézet elsó emeletén található hallásvizsgáló rendelőt kö­zel 4 millió forintos önkor­mányzati beruházással ala­kították ki korszerű vizsgáló műszerekkel, hangszigetelt csendeskamrákkal. Tavaly januárban vált szét a SZOTE Orr-Fül-Gé­ge Klinikáján működő au­diológiai orvosi és asszisz­tensi stáb, s az addig is rendelőintézeti státuson dol­gozók mentek át az I.-es rendelőbe, de ekkor még csak ideiglenes helyet kap­tak a rendelő harmadik eme­letén. A tegnap megnyílt, új audiológiai szakrendelőben immáron ideális körülmé­nyek között fogadhatják a betegeket. Itt történik a za­jos munkahelyeken dolgo­zók szűrése, ellenőrzése, a hallássérültek rehabilitáció­ja és gondozása, s nem utol­sósorban a halláskárosodá­sok kialakulásának megelő­zése. A rendelőintézeti audio­lógia állomás kialakítása le­hetővé teszi, hogy a rendkí­vül időigényes hallásvizsgá­latokra szoruló betegek vá­rakozási ideje csökkenjen, s hogy a betegellátás minő­ségejavuljon. Kalocsai Katalin legjelentősebb volt a Kossuth Lajos sugárúti épület - az /• kórház - rekonstrukciója, ami 35,5 millióért valósult meg. A tájékoztatón dr. Lippai Pál elmondta azt is, hogy a város vezetése az elmúlt négy évben folyamatosan igényelt úgy­nevezett címzett céltámogatást a központi költségvetéstől egy átfogó, nagy egészségügyi beruházásra, de a 10 mil­liárdos nagyságrendű igényü­ket folyamatosan elutasítot­ták, annak ellenére, hogy az in­doklásban kifejtették: Szeged egészségügyi intézményeiben nemcsak a város polgárait gyó­gyítják. Szeged távozni készülő pol­gármestere azzal búcsúzott a kórház vezetőitói és főorvosi karától, hogy a leendő polgár­mester megkülönböztető figyel­mébe ajánlja a város egészség­ügyét, s reményét fejezte ki, hogy az új közgyűléstől ez a terület fontosságának megfele­lő támogatást kap. A találkozón a kórház Közalkalmazotti Tanácsának elnöke a még hivatalban lévő polgármester segítségét kérte abban, hogy a kórház dolgozói még decemberben megkaphas­sák a 13. havi fizetésüket. Lip­pai Pál erre ígéretet nem tehe­tett, hiszen - mint mondotta ­ez nem az önkormányzat elha­tározásán múlik: törvényben rögzített, hogy a 13. havi bér csak januárban fizethető ki a dolgozóknak. Szeged polgármestere bú­csúvizitjén adta át azt az 5 millió forint értékű mentőautót, amely a kórházi betegek váro­son belüli - vizsgálatokra történő - szállttására szolgál, s amelyre már oly nagy szükség volt. • Szeged és a japán tőke Három gyémánt, nyitott kérdések A Mitsubishi Japán Keres­kedőház budapesti irodájának vezető-helyettese, Eplényi Gá­bor tegnap Szegeden tájékozó­dott a japán tőke regionális be­fektetési lehetőségeiről, a ke­reskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztési esélyei­ről. Programját a Polgárosuló Szegedért Egyesület polgár­mesterjelöltjének, dr. Csapó Balázsnak meghívására kon­centrálta városunk gazdasági kitörési lehetőségeire. Szegedi tájékozódását összegezve be­számolt a sajtó képviselőinek tapasztalatairól, külön kiemel­ve a Mitsubishi Corporation eddigi kapcsolatait, s az abból tovább bővíthető kereskedelmi és gazdasági partnerkapcsola­tok lehetőségeit. Hangsúllyal esett szó a pati­nás japán kereskedőház ma­gyarországi tevékenységéről, köztük a szegedi realitásokról. Az orvostudományi egyetem­mel igen eredményesnek mu­tatkozó együttműködés bonta­kozott ki gyógyszerfejlesztés terén. Működik Szegeden a há­rom gyémánttal jelképezett ­korántsem csak autógyártással foglalkozó - nagy cégnek, ve­zérképviseleten keresztül gép­kocsi márkaképviselete, vásá­rolt már a Mitsubishi kereske­dőház rotációs mélyfúrótömlő­ket, valamint szállítószalag gu­mihevedereket a Taurustól. További lehetőségek mutat­koznak, apró lépésekre, mind az élelmiszerfeldolgozás, mind a gépkocsi részegység-, illetve tartozék gyártás területén. Az információs rendszer, amely egy vállalkozásbarát önkor­mányzat első intézkedései közé tartozna, fontos lépés lehetne a gyümölcsöző kapcsolatépí­tésben. B. P. • Az autóbuszokon díszelgő takarítóeszközök miatt telefo­nált Kovács Györgyné olva­sónk. Szóvátette, hogy példa­ként a 17-es vonalán közleke­dő AHA- 845 számú jármű­vön az olajos-koszos söprű és a koszlott ablakmosó az utas­térben áll az ülés előtt. A bu­szokon lévő takarítóeszkö­zöknek nem főhelyen kellene díszelegni, s főként nem az utasok között. Ha már egyéb­ként az utasoknak az utazási szabályzat tiltja, hogy szeny­nyező anyagot, s miegyéb, az ábrákon áthúzott dolgokat a járműre vigyenek. • Kiskutyát talált Fenyvesi Györgyné, de a sajátja mellett nem fér meg, így váija a gaz­dát, vagy bárki elviheti. Tele­fonja: 330—425. Pici növésű tacsi kutyát talált tegnap este a Murányi utcánál másik tele­fonálónk, érdeklődést a 483-715-ön vár. Szikora Ti­borné Tápén, az Árvácska u. 6. szám alatt két hete táplál egy skót juhász kutyát, amely­CSÖRÖG A lt(C<f>»)))))) ÍXINJESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételei­ket ezen a héten ügyeletes munkatársunk­kal, Becsei Péterrel oszthatják meg. Mun­kanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-től 15 óráig várjuk hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont cfmű ro­vatunk számára, kérjük, ugyanitt tudas­sák velünk. nek gazdáját váija. A Sándor utcából is talált kutya ügyé­ben szóltak: 3-4 hónapos pu­likutyust ajánlanak gazdája fi­gyelmébe a 492-126-ról. A Stefánián sétálva tűnt fel egy olvasónknak, hogy az Erzsébet királyné szobor nincs védve a tél viszontag­ságai ellen. Más köztéri al­kotásokhoz hasonlóan ezt is be kellene csomagolni, hogy időtálló legyen - tanácsolja a múzeumi embereknek. • A Kálvin téri templom te­tőzetének nem illő színét, az épülettói idegenül elütő vörö­ses cserepeket tette szóvá Senkei úr, úgy is mint tapasz­talt, idős építész és lokálpat­rióta a 316-859-ről. Elhibá­zottnak tartja, hogy a környe­zetet meghatározó, jelentős építmény tetőcseréjénél nem a harmonizáló cserepet alkal­mazták, mint ezt előszörre el­kezdték. • Az Idősek napja alkalmá­ból Zsombón tartott ünnep­ség és az időseknek adott ajándék indította arra Kiri Antalné zsombói. Felszaba­dulás u. 1. sz. alatti olvasón­kat, hogy köszönetét tolmá­csolja a kedves gesztusért. • Újszegedről, a Pipacs utcából tette szóvá Kispál Já­nos, hogy az utcájukban, a 13/a. sz. ház előtt hónapok óta nem működik a közvilá­gítás. Az izzócserét korábban többször elvégezte a Démász, de mindannyiszor rövid idó alatt kiégett az izzó. A prob­lémát más módon kellene megoldani, de erre hiába ké­rik a céget az utóbbi negyed­évben. • Az idős, kisnyugdíjas em­berek problémáját hozta szó­ba Balogh Imre olvasónk a 491 — 135-ről. Nem nagyon futja a kevés nyugdíjjal ren­delkezőknek az újságelőfi­zetésre. Telefonálónk a 9600 forint nyugdíj birtokában örömmel venné, ha a lapok engedményt adnának a hozzá hasonló rászorultaknak az előfizetési díjból. Megalakult a mozdonyvezetők sztrájkbizottsága Az eddigi eredménytelen bértárgyalások hatására szer­dán a Mozdonyvezetők Szak­szervezete megalakította sztrájk­bizottságát - mondta Borsik János, az érdekképviselet alel­nöke. A sztrájkbizottság fel­adata a szakszervezet novem­ber 30-ai közgyűlésének, vala­mint egy esetleges munkabe­szüntetésnek az előkészítése lesz. A kilátásba helyezett sztrájk időpontjáról és időtarta­máról a közgyűlés dönt majd. |jU§rj KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT alsóvá­rosi szervezete 16 órakor tag­gyűlést tart a Szeged-állomás éttermében. HOLNAP SZEMŐK ÁRPÁD önkor­mányzati képviselő közös kép­viselők fórumát tart az Arany János Általános Iskolában (Ku­kovecz Nana utca) 17 órától. A fórum témája: az épületek üze­meltetésének különböző prob­lémái. Meghívott vendégek: Szalai Ferencné dr., az. OTP osztályvezetője, dr. Óvári Judit ügyvéd, dr. Bozsó Miklós, a Limit Kft. ügyvezető igazgatója. AZ MDF székházban (Ró­mai krt. 31.) 17 órától dr. Var­ga László jogi tanácsadást tart.

Next

/
Thumbnails
Contents