Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-17 / 270. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. Nov. 17. • Konferencia a dolgos hétköznapoktól Forrásban a megállapodás BELÜGYEINK 3 A munkaügyi tanácsok IV. országos konferenciájának elsődleges célja a megyei szer­vezeteiknél dolgozók napra­kész tájékoztatása, s felkészíté­se a gazdasági és társadalmi változásokból adódó teendőik­re. A szegedi Forrás Szállóban tegnap kezdődött, kétnapos ta­nácskozás bevezető előadásai azonban nemcsak a szakmának szóltak, a szélesebb közvéle­mény érdeklődésére is számot tarthattak. Kósáné dr. Kovács Magda munkaügyi miniszter bevezetésként a kormányzati célkitűzésekről szólt, melynek alapvető eleme a foglalkoztatás és a szociális biztonság esélye­inek megőrzése. A helyzetelemzésében el­mondta, hogy a regisztrált munkanélküliek száma '93 feb­ruár óta folyamatosan csök­ken, de azt is látni kell, hogy az ellátásból kikerülők miatt a javulás részben látszólagos. Az állandóan csökkenő foglal­koztatotti létszám, s a romló elhelyezkedési esélyek komo­rabbá festik a képet. A kor­mány amit ajánlani tud '99-ig, az a teljesítményarányos nomi­nálbér. A költségvetési szférá­ban emlegetett létszámleépítés­sel kapcsolatban elhangzott, hogy nem százalékos egyen­kaptafát javasolnak alkalmaz­ni, hanem az elvégzendő fela­dathoz kötik a létszámot. Ah­hoz, hogy a GDP 30 százalé­kát megtermelő feketegazdaság is valamelyest kivegye részét a társadalmi terhekből, olyan nyilvántartási rendszert vezet­nek be, amely hatékonyabbá teszi az ellenőrzést. Ugyanak­kor a legális munkavállalásra is kidolgoznak ösztönzőket. Nem halasztható sokáig a döntés a női nyugdíjkorhatár megváltoztatásáról, de január­tól nem várható változtatás. A munkanélküliség kedvezőtlen lélektani hatásainak enyhítésé­re a tárca át kívánja alakítani a pályakezdők segélyezési rendszerét, s közhasznú mun­kára nonprofit szervezetek lét­rehozását is tervezik. A foglalkoztatás intézmény és eszközrendszerének több oldalát megvilágító előadások mellett sikerült fórumot terem­teni a társadalmi gazdasági megállapodás három oldalú megközelítésére is. Dr. Herczog László helyet­tes államtitkár a kormány ezzel kapcsolatos tervezetéről el­mondta, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően nem szűkül le a költségvetéshez kapcsolódó elosztáspolitika kérdéskörére. Az átfogó cso­mag első része a kormányzati ciklus egészét átívelő, a máso­dik a '95-ben meghozandó dön­téseket, várható intézkedéseket állítja előtérbe. A munkáltatókat képviseld Széles Gábor, a MGYOSZ elnöke elmondta, hogy az augusztus óta tartó tárgyalások során sikerült jól körülhatárol­ni a megállapodás által érintett kérdéskört. Az érdekegyeztetés nyomán elmozdulás érezhető a „gazdasági stabilitást mindenek előtt" filozófiájából a „gazdasá­gi stabilitást, de a tartós növe­kedés feltételeinek megteremté­se mellett" elv felé. A társasági adó adott feltételek melletti csökkentése, és a minimáladó eltörlése egyfajta gazdasági növekedést elindító lépés leheL A költségvetési sarokszá­mok megítélésében nincs nagy eltérés, de a munkaadók a költ­ségvetés szerkezetében több változást javasoltak. így a vál­lalatok és vállalkozások hi­telállományának megfelezésé­nek tervét egy szelídebb válto­zatra szeretnék módosítani. A decentralizált alapokról még folyik a vita. Dr. Nagy Sándor, a MSZOSZ elnöke a megállapodás feltéte­lei közül annak tárgyát, tétjét és a megvalósítást lehetővé te­vő partnerek akaratát elégsé­gesnek találta ahhoz, hogy még az idén döntés szülessen. Ezzel ellentétes észrevétel, hogy sze­rinte nem minden partner jut­hat egyenlő eséllyel hozzá a lé­nyeges információkhoz, s a ki­érlelt döntésre kevés az idő. A megállapodás lényege egy olyan gazdaságpolitika, amely kö­zösen vállalható irányba mutat. Egyetértettek abban, hogy reális esély van a megegyezés­re, s nem is annyira megköté­sének időpontja a lényeg, ha­nem az együttműködési és együltgondolkodási készség. T. Sz. I. • Milyen szempontok alap­ján állították össze a prog­ramot? - A Polgárosuló Szegedért Egyesület programja az előző két év alatt állt össze. Az ön­kormányzathoz benyújtott és ott kallódó szakanyagok képe­zik programunk egy részét. Az első rész olyan konkrétumokat tartalmaz (közvilágítás, tömeg­közlekedés...), melyet készítői az országban, vagy a világban már bizonyítottak. A második rész a gazdasági területet öleli fel, ugyanis meggyőződésünk, hogy egy városnak jómódú, te­hetős polgárokra van szüksége, akik az önkormányzattal együtt­működnek. Ebben a városban rendkívül jó gazdasági lehető­ségek vannak. S ez teszi lehe­tővé azt, hogy az oktatásban, egészségügyben, sportban megfelelő szintű szolgáltatáso­kat tudjunk nyújtani. Végül felsoroltunk néhány olyan ga­ranciát, melyek biztosítják az előbbiek megvalósulását. Szegediek - Szegedért A Polgárosuló Szege­dért Egyesület polgár­mesterjelöltje dr. Csapó Balázs. Jelenleg a vállal­kozói szférában dolgo­zik, de több tudományos társaságnak is tagja, egyetemen, főiskolán óraadó tanárként dolgo­zott. Csapó Balázst ön­kormányzati programjá­ról, terveiről kérdeztük. • Ón tagja a mostani ön­kormányzatnak is. Milyen tapasztalatokat szerzett négy év alatt? - Hatalmas naivitással indul­tam képviselőként, mert azt hittem, hogy van olyan nagy közös cél, aminek érdekében össze tudunk fogni. Fontos fel­ismerés volt, hogy akik oda ke­rültek, tényleg rendes, jóindu­latú emberek voltak. Viszont hamar polarizálódtak, s egyéni érdekeiket helyezték előtérbe, és ez szélzilálta az önkormány­zat munkáját. I Milyen önkormányzatot, kepviselő-testiiletet és pol­gármestert képzel el ennek a városnak? - Olyan polgármester kell, akinek határozott elképzelése van. s tapasztalt szakértői, ta­nácsadó testület áll mögötte. A hivatal szakmai tudásában a képviselők nem kételkedhet­nek. Fontosnak tartom, hogy a polgármesternek legyen rálátá­sa a folyamatokra, s lehetőleg minél több témában járatos le­gyen. A Polgárosuló Szegedért Egyesület jelöltjeinek mind­egyike az élet valamely terüle­tén már bizonyított. Ezek az emberek nem politikusok, nem is az a feladatuk, hanem az, hogy a szakmájukban a váro­sért dolgozzanak. Ezért mond­juk, hogy Szegediek - Szege­dért. LL. Jelentősen nőtt a kárpótlási jegyek ára Jelentősen nőtt a kárpótlási jegyek átlagára a tőzsdén. Az átlagár a november 7-étől 11­éig tartó üzleti héten több mint 50 forintos emelkedést muta­tott. Az élénkülés jeleit már a hét elején tapasztalták a bró­kerek. A hétfői, napi átlagár 407 forint volt, ami önmagá­ban is magasabb szintet mu­tatott, mint az előző héten a kárpótlási jegyek átlagára. A heti üzletmenetet pénteken 457 forintos napi átlagáron zárták a tőzsdeügynökök. A heti átlagár 436 forint volt. Az érdeklődés a forgalom növekedésében is megmutatkozott. A múlt héten 199 kötésben árfolyamértéken számolva több mint 123,9 millió forint összegben cserél­tek gazdát a jegyek az érték­tőzsdén. E forgalmi adat több mint kétszerese az előző hét összesített adásvételének. A kárpótlási jegy tőzsdei piacá­nak megélénkülése valószínű­leg annak tudható be, hogy a múlt héten ismertté vált: a kor­mány a közeljövőben nagyobb összegű állami vagyonrészeket ajánl fel a jegyek ellenében. • Kovács László külügymi­niszter szerdán Budapesten be­iktatta hivatalába Balogh And­rást, a Magyar Külügyi Intézet új főigazgatóját. A magyar dip­lomácia vezetője a kinevezési okirat átadása előtt azt hang­súlyozta. hogy az intézettől pártsemleges kutatást várnak és ebben egyetért a kormány­koalíció mindkét pártja. A ha­tározatlan időre kinevezett fő­igazgató négy témának kíván különös figyelmet szentelni: Magyarország európai integrá­» Dj főigazgató a külügyi intázatlien ciójának, az. ebből adódó elő­nyöknek és hátrányoknak, a szomszédokkal kialakítandó kapcsolatnak, különös tekintet­tel a nemzeti kisebbségek hely­zetére. Dr. Balogh András bejelen­tette: Dunai Pált és Fülöp Mi­hályt kinevezte helyetteseinek. a égi-új műfajok kerülnek elő. Ahogy mondani szo­kás, a bőrömön érzem ezt két szférában, a kormány­zástechnikában és az újságírásban. Munkahelyteremtő beruházás eredményeként (legalább 50 magyar foglalkoztatásáról van szó) elkövetkezik az ün­nepélyes objektumavatás, meghívják a munkaügyi minisz­tert, aki jó érzékkel kevesellvén az ünnepi beszédmondást, szervez magának egyéb látogatnivalót is az országnak azon a fertályán. Helyes. A miniszterasszony végzi a dol­gát. A nagypéldányszámú napilapban fél kolumnás riport tudatja ezt (mármint: a miniszter dolgozik!) az olvasótá­borod. Másik miniszter éjszakai terepszemlére megy a pesti nagybani piacra. A Kelet-európai posztmodern útra elkí­séri a televíziós stáb, s abban a műsorban, amelynek hiva­tása, hogy a hírek hátterét felfedje az állampolgárnak, sokperces riport szól arról, hogy megy, csak megy a miniszter a sötétben. És hogy lám, lám, nem ismerik őt az őstermelők. Az illúzióink vesztéséhez szinte hozzászoktunk már; de azt azért nem hittem volna, hogy felejthető és felejtendő újságműfajoknak megint felvirágzik. Jobb híján lehet csak műfajnak nevezni azt a kor­mányzási gyakorlatot, amelynek lényege: előbb jól meg­ijesztjük a népeket, aztán úgy csinálunk, mintha tekintettel lennénk az érdekeikre. A haszon kettős: megcsináljuk, amit akarunk, mégsem veszítünk a népszerűségből. Itt voltak - hanyag mozdulattal és sokoldalú sajtótála­lásban bedobva a köztudatba - olyan dolgok, mint például az energia árának emelése, a vagyonadó, a könyvek áfa­kulcsának emelése, a vállalati gépkocsik adóztatása, leg­újabban meg a pedagógus-elbocsátások kilátásba helyezé­se. A sor ennél jóval bővebb, de a szisztéma, vagy technika egyforma. A látszatra (vagy valóban) ötletszerűen bedobott intézkedések terve nagy nyilvánosságot kap, az érdekeltek tiltakozása dettó, a kormány pedig úgy működik, mint egy pszichiátriai rendelő: megért minket. Visszakozik, intézke­dést elhalaszt, megcsinálja, csak nem úgy. Ha az első diagnózis szerint rákos sejtek burjánzanak bennem, majd utóbb kiderül, hogy dehogy, csak vakbél­gyulladásom van - én bizony örülök a rutinműtétnek. Va­jon beperelném a rossz diagnosztát? Megmondom, nem; húznám a belemet, el, csak el, a kórháznak még a közelé­ből is... Ha jövőre csakugyan iszonyú mértékben megemelik az energia árát (amit tutira vehetünk), akkor mi lesz? Tegyük a kezünket a szívünkre: máris belenyugodtunk, beláttuk, muszáj. Fizetni fogunk, mint a katonatiszt (apropó: kato­náiknál most tálalták a leépítési terveket, egy-két év múl­va, mire lesz belőle valami, a létbizonytalansági stressz he­lyett, fogadnék, békés, stressz-mentes létbizonytalanság­ban tudnak majd élni a tiszt urak). Ha nem 12 százalékra emelik a könyvek áfa-kulcsát, hanem - figyelembe véve a nullaszázalékos követelést - kevesebben állapítják meg, mindenki azt fogja érezni, hogy ö győzött. Nincs ember, aki ebben az országban akármilyen szakszerű indokok alapján pedagógustömeget merne elbocsátani, de ha kilá­tásba helyezik, hogy mégis - talán elmennek maguktól... ® yerekek a homokozóban? Vagy inkább ördögi ciniz­musról van itten szó? Netán kiszámíthatatlanságról, bizonytalanságról, értékzavarról, kapkodásról? Ki tudja? Csak az a biztos, hogy egyik se rokonszenves magatartás. Se a kormányzásban, se az újságírásban. Nem természe­tesek és nem szakszerűek. tUcb KFK5> SZEGED, Fonógyári út 24. Tel.: 421-875 Tel./fax: ^ 482 563 y - Sze-Ma Kft. falazóanyagai telephelyről gyári áron értékesítve! -12 raklap felett Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. - Alumínium kéménybéléscsövek, idomok, itt a legolcsóbban - Fuvarvállalás önrakodós és konténerszállító gk.-val - Allványanyag-kölcsönzés Dátum Üzletszám Forgalom Átlagár (árfolyamérték, millió Ft) nov. 7. 46 14,501 407 nov. 8. 28 21,455 411 nov. 9. 26 10,243 426 nov. 10. 44 45,184 446 nov. 11. 55 32,533 457 • Rendhagyó partnertalálko­zót rendezett a múlt héten a szentesi Kontavill Részvény­társaság, a szakmához kap­csolódó gyártók és forgalm­azók részvételével. Ezen egy előzetes napirenden nem sze­replő esemény is szerepelt, az ISO 9001 minősítést vehette át a vezérigazgató, Horváth István. • Kérem foglalja össze az ISO 9001 szentesi törté­netét - A felkészülést 1992 nya­rán kezdtük el egy angol ta­nácsadó cég, a John Horvood segítségével. Először oktatás keretében a szabvánnyal is­merkedtünk, közben azonban elkezdődött a privatizáció is, ami a munkát természetesen lelassította. Decemberben aláírták a privatizációs szer­ződést. az 1993-as év tehát a francia Legrand vállalatcso­0 KÉRDÉS A Kontavill vezérigazgatójához porttal történő ismerkedés je­gyében kezdődött. Összefog­lalva tehát, akadt más dol­gunk is, mint az ISO. Ez év júniusában volt egy sikertelen auditálási kísérletünk, a ku­darcból azonban tanultunk. • Mely országokban fo­gadják el az angol iroda tanúsítványát? - Többek között Belgium­ban, Svájcban. Hollandiában, Németországban, Olaszor­szágban Svédországban, Dá­niában Angliában. A sokféle termék, a tömeggyártás indo­kolta, hogy a piackutató mun­kától a tervezésen, a gyártá­son, az ellenőrzésen keresztül a kibocsátásig átalakítsuk a teljes vállalati rendszert, hogy az eleget tegyen a ISO 9001 szigorú követelményeinek. • Milyen évet zár 1994­ben a Kontavill? — Négy-öt százalékos nö­vekedés lesz a belföldi el­adásban, az export, melynek aránya 20 százalék, körülbe­lül szinten marad. Kétszázöt­ven millió forintot költöttünk beruházásra, egy hároméves program első részeként. A dolgozók jövedelme 35-40 Horváth István százalékkal javul az idén. Az árbevétel 1,6 milliárd forint fe­lett lesz, a nyereség 150-200 millió között alakul. Jó adó­sok vagyunk, a bankok ver­senyeznek hitelajánlataikkal. K. JL

Next

/
Thumbnails
Contents